Pszichoterápia
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
27. évfolyam, 1. szám, 2018. február
Tartalom
A szerkesztő előszava
Berger Noémi, Takácsy Márta
TANULMÁNYOK
Módszertani tanulmány
Marlok Zsuzsa, Török Gábor Pál: „Lélektájkép”. A belső világ megjelenítése asztalszínpadon
A gyakorlat kérdései
Kövesdi Andrea: Szimbólumterápiás kiscsoportok a Pszichoterápiás Hétvégen 2007–2016
Áttekintő tanulmány
N. Kollár Katalin, Szabó Éva, Paskuné Kiss Judit: Az iskolapszichológia helyzete a módszertani bázisok szemüvegén át
Kincsesház
Stark András: Öngyilkossági krízisben induló rövid-intenzív pszichoterápia
MŰHELY
Kérdezzünk! Felelnek…? – Bagotai Tamás ♦ Kozma-Vízkeleti Dániel ♦ Porkoláb Márta ♦ Tóth Erika ♦ Vizin Gabriella
Rendhagyó könyvismertetés
Szőnyi Gábor: Négy évtized távlatában újraolvasva: terápiás közösség, nagycsoport
Műhelybemutatás
„A Skype-terápia csínja-bínja” – A távterápia gyakorlati kérdései a pszichoterápiában, tanácsadásban. A Pszichoterápia folyóirat ankétja – Valkó Lili
SZAKMAI KÖZÉLET
Viták, hozzászólások
Vita az etikai példákról – Bagotai Tamás ♦ Varga Adrienne ♦ Székelyhidi Judit ♦ Torma Kálmán
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 23. – Bagotai Tamás ♦ Kispál Gergely ♦ Tóth Erika
Levél a szerkesztőhöz
Nyerges Katalin: A tudás – hatalom? Gondolatok a szakképzésről. Hozzászólások – Péley Bernadette ♦ Nagy László
Hírek
In memoriam Stark András – Árkovits Amaryl
Beszámolók
Irodalmi levél
Család és irodalom – Egy családterapeuta szemelvényei Esterházy Péter életművéből – Koltai Mária
Konferenciák – Valkó Lili ♦ Hazag Anikó ♦ Nagy Ildikó ♦ Takácsy Márta ♦ Ritter Andrea ♦ Pál Krisztina
Könyv- és folyóiratismertetések – Fehér Pálma Virág ♦ Jakab Tibor ♦ Kiss Tibor Cece ♦ Nagy Alexandra ♦ Stefany-Tóth Judit ♦ Tiringer Aranka
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A szerkesztők előszava
Idei első lapszámunk megjelenésével a folyóirat megjelenésének huszonhetedik évébe lépünk. Amióta egy team dolgozik a szerkesztésen, kimondott célkitűzés, hogy az írások a széles szakmai paletta minél nagyobb részét reprezentálják. Számos rovatot működtetünk, hogy a komoly időt és szakmai utánajárást követelő tanulmányírás mellett a Műhely és a Szakmai közélet rovataiban különféle módszerek kezdő- és gyakorló terapeutái is hallassák hangjukat.
Amikor kezdett körvonalazódni ennek a számnak a tartalma, azt éreztük, beérett ezen hosszú évek munkája. A kötetben szereplő négy tanulmány mind-mind más tanácsadói-pszichoterápiás módszer képviselőjének tollából született, s a további írásokban is a szakmai élet eltérő szegmenseiben tevékenykedők szólalnak meg.
N. Kollár Katalin, Szabó Éva, Páskuné Kiss Judit régi törekvésünket teljesítették be az iskolapszichológiáról készített írásuk megalkotásával, hiszen olyan tanácsadási területet mutatnak be, amelynek képviselői sokszor elszigetelten, ugyanakkor nagy érzelmi-indulati hatásoknak kitéve dolgoznak.
Saját működésünkbe is bepillantást engedve eláruljuk, hogy összeállítói párosunk kétféle törekvést szeretett volna megvalósítani e kötettel. Egyrészt szerettük volna, ha a szakma fiatalabb képviselői is egyre nagyobb érdeklődéssel forgatják a lapot, ezért hirdettünk pályázatot Kérdezz! Felelnek…? címmel. Másrészt minél többet meg akartunk mutatni a szakmai élet különböző színtereinek működéséből, legyen szó arról, mi történik a „négy fal között”, a képzésekben, szakegyesületekben.
Olyan ritkán nyílik alkalom arra, hogy bekukkanthassunk kollégáink fejébe, hogy noha a pályázatra nem érkeztek kérdések, új rovatot alkottunk ötletünkből. Egyelőre magunk felvetette dilemmákkal kerestünk meg pályája elején járó, tapasztalt, képző, képződő, dinamikus, személyközpontú és rendszerszemléletű kollégákat.
Kulisszatitkokból nincs hiány a többi írásban sem. Kiderül, a Pszichoterápiás Hétvég szimbólumterápiás kiscsoportjai milyen változások, csoportvezetői koncepciók és élmények mentén öltenek formát (Kövesdi Andrea), s monodramatikus munka eszközeivel tárul elénk Marlok Zsuzsa, Török Gábor klienseinek belső világa.
Nem gyakori jelenség egy szakmai lapnál, hogy érzelmekben gazdag. Ebbe a lapszámba jut érzésekből is bőven.
Megindító volt olvasás közben átélni születés és halál egybefonódását. Stark András halála az egész szakma számára megrázó hír. Kötetünkben szereplő esettanulmánya, mely tisztelgés és emlékezés életművére, az általa alakított módszer születésének pillanatát örökíti meg. Árkovits Amaryl gyönyörű sorai pedig a személyes és szakmai veszteség fájdalmát is megidézik.
A kortárs irodalom egyik korszakalkotó művészének, Esterházy Péternek emlékét is megidézi Koltai Mária, irodalmi levelében az író család-élményét ismerhetjük meg művei tükrében.
Még a könyvismertetések is rezonálnak e témára Nagy Alexandrának köszönhetően.
Érzelmi hullámok Nyerges Katalin levele és a rá érkezett hozzászólások nyomán is keletkeztek, keletkeznek – bízunk benne, hogy az olvasókban is, akik folytatják majd a megindulni látszó vitát, s egyre teljesebb képet kaphatunk a szakképzések kulisszatitkairól is.
Ambivalens érzéseket generált az idei ankét témája a Skype terápia. Egyrészről örömteli, hogy a technika hatására már leküzdhető a távolság, de nagy dilemma, hogy helyettesítheti a távterápia a valódit. Valkó Lili ankétról készült összefoglalójából kiderül, miről volt még szó a január eleji összejövetelen. A távterápiák iránti egyre növekvő igény egyben egy szintén érzelmekben gazdag társadalmi aktualitásra, az egyre növekvő számú külföldre költözés témájára hívja fel a figyelmet. Etikai példánkban is ennek a kérdéseit járjuk körül.
A nosztalgia érzéseit Szőnyi Gábor rendhagyó könyvismertetése révén élhetjük át, amelyben négy évtized távlatából tekint rá Füredi János könyvére.
Reméljük, e szám tanulmányozása legalább olyan izgalmas és szakmailag gazdagító élményt jelent az Olvasóknak, mint amilyet számunkra az összeállítása jelentett.
Berger Noémi, Takácsy Márta
Összefoglalók
Módszertani tanulmány
„Lélektájkép”
A belső világ megjelenítése asztalszínpadon
Marlok Zsuzsa, Török Gábor
Tanulmányunkban ismertetjük az asztalszínpadon zajló monodramatikus munka főbb elméleti és gyakorlati szempontjait. A módszer a pszichodráma azon elvén alapul, hogy a cselekvő megjelenítés által a kliens belső világa, így az adott konfliktushelyzet láthatóvá és átláthatóbbá válik, ami az új viszonyulási és cselekvési módok megtalálásában hatékony segítség lehet a segítő folyamatban. Ez a munkamód a személyközpontú megközelítés verbális eszköztárát egy „második” kommunikációs csatornával, a megjelenítéssel egészíti ki. Ennek során apró tárgyak, elsősorban kövek, kockák segítségével a kliens és a segítője, egy asztalon megjelenítik mindazt, amiről beszélnek: személyeket, élethelyzeteket, érzéseket, gondolatokat. Ez rajzolja ki az ülés végére az úgynevezett „lélektájképet”, ami mint egy közös alkotás segít követni, megérteni és értelmezni, mindkét fél számára a fejben lévő absztrakciót.
Írásunkat így elsősorban olyan segítő szakemberek figyelmébe ajánljuk, akik a rogersi személyközpontú segítő beszélgetés alapelveit szem előtt tartva, mentálhigiénés szemlélettel végeznek egyéni konzultációt/tanácsadást és pszichodráma képzettséggel is rendelkeznek. Cikkünkben a módszer ismertetését saját mentálhigiénés és lelkigondozói egyéni segítő beszélgetésekből vett esetpéldákkal illusztráljuk.
Kulcsszavak: asztalszínpad – pszichodráma – monodráma – egyéni konzultáció/tanácsadás – szimbolizáció
A gyakorlat kérdései
Szimbólumterápiás kiscsoportok a Pszichoterápiás Hétvégen 2007–2016
Kövesdi Andrea
A Pszichoterápiás Hétvég több, mint 40 éves múltra tekint vissza, az 1974 és 1986 közötti időszakban rendszeres szakmai fórumot jelentett a pszichoterápiában jártas szakemberek számára. A Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület (MACSOPE) 2007-ben újra életre hívta a rendezvényt Pszichoterápiás Hétvég Újratöltve címmel. A Magyar Relaxációs- és Szimbólumterápiás Egyesület mind a régi, mind az új Pszichoterápiás Hétvégen képviseltette magát. A tanulmány áttekinti a 2007 óta megrendezett PSZIHÉ szimbólumterápiás csoportjainak munkáját. Ezen kívül beszámol a csoportvezetésben történt váltásról. A magyar szimbólumterápia módszertanának megalkotói – Koronkai Bertalan és Szőnyi Magda – után a 2007-es „újratöltés” óta Kövesdi Andrea vezeti a kiscsoportokat. Az írás egy esetrészleten keresztül betekintést nyújt a két és fél napos intenzív lelki folyamatról a belső képek nyelvén. Szót ejtek a leírásban a szimbólumterápiás kiscsoport beágyazódásáról a PSZIHÉ rendezvényébe, a kiscsoportok témaválasztásának folyamatáról, a csoportdinamikai sajátosságokról, valamint a kiscsoport és nagycsoport kapcsolódási pontjairól. A tanulmányban kitérek a szimbólumterápiának mint módszernek bizonyos sajátosságaira, az indulatáttétel kérdésére, a csoportdinamikai hatásokra, illetve a meditációban gyakorlatot szerzett és az abban járatlan személyeknél megfigyelhető eltérésekre.
Kulcsszavak: PSZIHÉ – szimbólumterápia – belső képek – erőforrások
Áttekintő tanulmány
Az iskolapszichológia helyzete a módszertani bázisok szemüvegén át
N. Kollár Katalin, Szabó Éva, Páskuné Kiss Judit
Az iskolapszichológia mint önálló szakterület 30 éve jött létre és intézményesült Magyarországon. Ez alatt az idő alatt kialakult sajátos szakmai nézőpontja, módszertana, valamint a képzés és továbbképzés rendszere is. Az iskolapszichológusi munka célja az iskola nevelő és oktató munkájának segítése, a pedagógusokkal, diákokkal és szülőkkel való egyéni és csoportos konzultációkon, valamint fejlesztő munkán keresztül. Kulcsfontosságú ezen túlmenően a társzakmákkal való szakmai együttműködés, amelyben kiemelt szerepe van a klinikai, pszichoterápiás szakterülettel való kapcsolatnak, hiszen az iskolában jelentkező problémák gyökere sok esetben a családi kapcsolatok, vagy az egyéni fejlődési utak zavarából, jellemzőiből ered. Írásunkban áttekintő képet adunk az iskolapszichológia nemzetközi helyzetének és feladatkörének alakulásáról, a szakma magyarországi professzionalizálódásának állomásairól. Kitérünk azokra a szakmai kérdésekre és dilemmákra, amelyek az ezen a területen dolgozó szakembereket foglalkoztatják, valamint a társszakmákkal való szakmai együttműködés lehetséges formáira. Bemutatjuk az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait és ezen keresztül a magyarországi iskola- és óvodapszichológia helyzetét és a szakmai támogatás formáit, eredményeit. Végül összefoglaljuk az első Iskolapszichológiai Vándorgyűlés szakmai tanulságait is.
Kulcsszavak: az iskolapszichológia feladatköre – prevenció – indirekt szolgáltatás –csoportos módszerek – Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis
Kincsesház
Öngyilkossági krízisben induló rövid-intenzív pszichoterápia
Stark András
Az elmúlt évtizedekben számos hazai szakmai konferencia elképzelhetetlen volt Stark András teltházas „filmes workshopjai” nélkül. Filmesszéivel, személyes beszélgetésekben érzelmileg nagyon magával ragadóan tudta kifejezni, ami számára fontos volt a pszichoterápiás kapcsolatokban. Talán érthető is, hogy e karizmatikus önkifejezési formája mellett kevesebb hagyományos közleménye született.
Az alábbi, ismételten megjelentetett esettanulmánya több, mint 30 évvel ezelőtt íródott1. Ebben a tanulmányban azon tapasztalatait foglalta össze, melyek megalapozták intenzív, rövidterápiás módszerét, amelyben az álmokkal és az áttételi érzésekkel történő munka áll a középpontban. A módszert később DREAM-re keresztelték, majd a pécsi módszerspecifikus képzőhely neve is ez lett (Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotó Műhely).
A tanulmány érzékletesen adja vissza a DREAM-terápia érzelmi-kapcsolati légkörét, s emellett elméleti támpontokat is ad a sajátságos módszer megértéséhez. Visszatekintve a három évtizeddel ezelőtti időszakra, bátor és előremutató kezdeményezés volt ennek a módszert megalapozó tanulmánynak a megírása. Sokat segített a felnövekvő pécsi, dél-magyarországi pszichoterapeuta generációknak terapeutai identitásuk formálásában.
Tiringer István