A PSZICHOTERAPEUTÁK ETIKAI KÓDEXE
Bevezetés
1. A Pszichoterapeuták Etikai Kódexe a Pszichoterápiás Tanács Szövetségben képviselt
módszerspecifikus szakmai egyesületek és pszichoterapeuta, valamint nem pszichoterapeuta
tagjai, és a képzéseikben lévők és kiképzőik és a pszichoterápiát végzők számára érvényes.
Vonatkozik az érintett szervezetek egymás közötti kapcsolataira is.
2. A Pszichoterápiás Tanács Szövetség (továbbiakban PTSZ) Etikai Kódexe (továbbiakban
EK) Az európai jogok Európai Egyezményével (European Convention on Human Rights) és
a Módosított Európai Szociális Kartával (Revised European Social Charter) összhangban
készült. A módszerspecifikus egyesületek etikai kódexének alapját a PTSz. Etikai Kódexe adja
teljes terjedelmében.
3. A PTSZ-ben képviselt módszerspecifikus egyesületek elfogadják az European Association
for Psychotherapy (továbbiakban EAP) 2002. júliusi „Etikai Alapelvek Kritériumát
(továbbiakban EAK), valamint saját nemzetközi egyesületeik normáit. Az egyesületek
gondoskodnak arról, hogy a tagok és a képzésben lévők megismerjék az EAK-t.
4. A PTSZ EK-e, valamint a módszerspecifikus egyesületek EK-i minden tekintetben
összhangban kell legyenek a Magyarországon hatályos jogszabályokkal. A PTSZ és a
módszerspecifikus egyesületek folyamatosan felülvizsgálják az EK-t, és szükség esetén
egymással összhangban módosítják azt.
5. A módszerspecifikus egyesületek pszichoterapeuta tagjai a szervezetbe történő belépéskor
megismerik és magukra nézve kötelezőnek fogadják el a PTSZ és az adott egyesület EK-t.
6. A Pszichoterápiás Tanács Szövetségben képviselt szakmai szervezetek az Etikai Kódex
követelményeit oktatási, tudományos és szakmaképviseleti tevékenységükben tagságuk és a
képzendők felé közvetítik.
7. Az egyes módszerspecifikus egyesületek a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által
elfogadott jelen Etikai Kódexet módszerspecifikus szempontú mellékletekkel láthatják el.
Vállalják, hogy a mellékletek a közös etikai kódexet alapul véve készülnek és, annak
mellékleteként szerepelnek.
8. A Pszichoterapeuták Etikai Kódexét annak mellékleteivel együtt elfogadás után a
Pszichoterápiás Tanács tartja nyilván. Módosítása, kiegészítése a Pszichoterápiás Tanács
Szövetség jogköre az EB javaslata alapján.
9. A PTSZ Etikai Bizottsága (továbbiakban EB) folyamatosan figyelemmel kíséri a
módszerspecifikus egyesületek EB-ainak munkáját. Állásfoglalást adhat ki a gyakran
előforduló problémák kezelésének segítésére, ill. az érintettek személyes adatainak védelme
mellett eseteket közölhet. Felhívja a módszerspecifikus egyesületeket, hogy az illetékességi
területükön előforduló etikai problémákat a személyes adatok védelme mellett a szakmai
közönség számára informatív formában dolgozzák fel és saját anyagukban tegyék közzé.
10. A PTSZ EB-a különös figyelmet fordít a nemzetiségi kisebbségekkel való munka,
speciális csoportokkal való munka, háborús menekültekkel folyó munka etikai problémáira.
Felhívja az érintett módszerspecifikus egyesületeket, hogy közösen dolgozzák ki a
pszichoterápiás munka során előforduló, testi érintéssel járó beavatkozások speciális etikai
elvárásait. A PTSZ EB-a mind az elsőfokú, mind a másodfokú etikai ügyek természetéről
összegyűjti a szükséges információkat és az EK folyamatos felülvizsgálatában felhasználja
azokat.
11. Az etikai ügyeket PTSZ-hez tartozó módszerspecifikus egyesületek Etikai Bizottságai
orvosolják. Abban az estben, ha az érintett kolléga az egyesületi döntés ellen fellebezni kíván,
azt az adott módszerspecifikus egyesület közgyűlésénél teheti meg. Így az etikai eljárásnak első,
illetve másodfokú eljárása lehetséges.
12. A PTSZ EB megválasztásának, szervezeti felépítésének, működési szabályainak
összességét a PTSZ az EB Eljárásrendjében szabályozza. A PTSZ felhívja a módszerspecifikus
egyesületeket: különös figyelmet fordítsanak arra, hogy Etikai Bizottságuk eljárásrendje
minden szervezeti tag számára hozzáférhető, megismerhető legyen.
13. A pszichoterapeuták kötelesek megismerni és munkájuk során alkalmazni a munkájukra
vonatkozó jogszabályokat.
I. Kezelés
1.A pszichoterapeuták az emberi élet méltóságát és a pácienseik érdekeit tiszteletben tartva
járnak el, és ennek során kerülnek mindennemű hátrányos megkülönböztetést. Tekintettel
arra, hogy a pszichoterápia a páciens és a pszichoterapeuta teljes önkéntességén alapulhat (Eü.
tv.103 §/3), ezért a pszichoterapeutának módjában áll a szakma módszertani és jogi kereteit
betartva (1997. évi CLIV. Eü. tv.131 §) a pácienssel kapcsolatos munkát nem elvállalni.
2. A pszichoterapeuták a kezelés megválasztásánál az elfogadott szakmai ajánlás szerint
járnak el, figyelembe véve a lehetséges alternatívákat: a várható eredményességet, a kezeléssel
együtt járó kényelmetlenséget, a kezelési időt.
3. A pszichoterapeuták megbeszélik pácienseikkel a terápia célját, kereteit és megállapodást
kötnek velük. A kezelést befejezik, vagy más pszichoterapeutához küldik a pácienst, ha a
terápiás célok az ésszerű időhatáron belül nem teljesülnek, vagy a folyamat nem a terápiás
célnak megfelelően alakul. A gyerekekkel végzett terápia esetén szükséges a szülői felügyeleti
jogot gyakorlóval, ennek hiányában a törvényes képviselővel a terápia menetét és célját
megbeszélni. (Eü. tv.16§.) A gyermek életkora szerint előírt törvényi rendelkezéseket kell
figyelembe venni.
4. Amennyiben a pszichoterapeuták és a páciensek közötti megállapodás részét képezi a
terápia díja, úgy erről a pácienst tájékoztatni kell a kezelés megkezdése előtt. A hatályos jog
szerint a magán egészségügyi szolgáltatás díja a felek szabad megállapodásán alapul.
5. A pszichoterapeuták vállalják, hogy a kezelést akkor kezdeményezik, ha tervezhetően
végigviszik és befejezik a terápiás folyamatot. Amennyiben a pszichoterapeuták valamilyen
okból erre mégsem képesek, vállalják, hogy pácienseikkel ezt időben közlik, és másik
terapeutához irányítják.
6. A pszichoterapeuták kötelesek a kezelést dokumentálni, és a dokumentumokat a törvényi
előírások szerint kezelni. (Eü. tv.136-137§.)
7. Az érintéssel is dolgozó pszichoterápiás módszerekben sem a terapeuták, sem a páciensek
részéről nem lehet az érintés szexuális vagy agresszív indíttatású. Erről tájékoztatják a
pacienseiket.
II. Szerződés
1. A pszichoterápia egészségügyi tevékenység, amelyet egészségügyi engedélyek birtokában,
egészségügyi szolgáltatás keretében lehet csak végezni. A pszichoterapeuták világosan
elkülönítik a kiképző és a gyógyító vagyis pszichoterápiás folyamatot. Az egyes
módszerspecifikus egyesületek tanulmányi képzése az illetékes képzőhely Tanulmányi
Bizottságának döntésével kezdődik
2. Ha a pszichoterapeuták a pszichoterápia során kutatást is végeznek, akkor ezt világosan
közölniük kell. (Eü. tv. 134-135§.: Tájékoztatási kötelezettség; valamint 157§-tól 164§-ig: Az
emberen végzett orvostudományi kutatások.)
3. A kezelés megkezdésekor a pszichoterapeuták megfelelően tájékoztatják pácienseiket a
terápia céljáról, a választott módszerről és az alternatív kezelési lehetőségekről. Ha a kezelés
nem elfogadott és kipróbált módszeren alapul, ezt közölni kell a pácienssel.
(Eü.Min.R.23/2002.(V.9.))
4. A gyerekterápiák esetén a terápiás szerződést a a szülői felügyeleti jogot gyakorlóval,
ennek hiányában a törvényes képviselővel kell meg kötni és a gyerekkel való
együttműködésre is törekedni kell. A gyermek együttműködése is feltétele a terápiának. /Eü.
tv.16§. /1//
III. Szakmai képzettség
1. A pszichoterapeuta szakképzettséget a szakképesítési miniszteri rendelet írja elő. A
módszerspecifikus képzettségeket a PTSZ-hez tartozó egyesületek Tanulmányi Bizottságainak
előírásai tartalmazzák. A kötelező szakmai továbbképzést a pszichoterapeuták számára
jogszabály írja elő.
2. A pszichoterapeuták felismerik és betartják kompetenciájuk határait. Csak olyan
pszichoterápiás tevékenységet végeznek, amelyre megfelelő minősítéssel és kompetenciával
rendelkeznek. A pszichoterapeuta a terápia folyamán szükség esetén szupervizor szakmai
támogatását veszi igénybe.
3. A pszichoterapeuták a tevékenységükkel kapcsolatos személyes problémáik vagy
konfliktusaik esetén szakmai segítséget kérjenek.
4. A Pszichoterapeuták Etikai Kódexe a pszichoterápiás ismeretek részét képezi.
5. A pszichoterápiás képzésben lévők képzési célból szupervízió mellett végezhetnek
pszichoterápiát, és ezt a pácienseikkel közlik a kezelés megkezdése előtt.
A pszichoterápiás képzésben lévő szakember, vagy az a pszichoterapeuta, aki nem teljesítette
a jogszabályban előírt továbbképzési kötelezettségét, a jogszabályi előírások szerint csak
szupervízió mellett végezhet pszichoterápiát, és erről a terápia megkezdése előtt tájékoztatja a
pácienst.
IV. Szakemberek közötti kapcsolattartás
1. Azok a pszichoterapeuták, akik pszichoterápiás szupervíziót nyújtanak, igyekeznek a
szupervideált kollégák szakmai fejlődését elősegíteni, bátorítani.
2. A szupervizorok felelőssége, hogy meghatározzák a szupervíziós kapcsolatot, világosan
tisztázzák a szupervíziós szerep és a kapcsolat határait.
3. Azok a pszichoterapeuták, akik multidiszciplináris környezetben dolgoznak, kapcsolatban
kell legyenek kollégáikkal, tájékoztatniuk kell őket döntéseikről, s szükség esetén
konzultálniuk kell velük.
4. A pszichoterapeutáknak, ha az eset szükségessé teszi, a kezelés előtt és során – a beteg
hozzájárulásával – konzultálniuk kell más szakemberekkel a probléma olyan aspektusairól,
amelyek meghaladják a szakmai kompetenciájukat. Ha a beteg nem járul hozzá a
konzultációhoz, a terápia befejezhető.
5. A pszichoterapeuták nem követelhetnek, illetve nem fogadhatnak el kollégáktól külön
díjazást azért, mert pácienseket az illető terapeutához irányítanak.
V. Titoktartási kötelezettség
1. A pszichoterapeuta tevékenységére a vonatkozó egészségügyi és adatvédelmi törvények
irányadók. A pszichoterapeuták csak a páciensek engedélyével és beleegyezésével
használhatják oktatásra, publikálásra és több ember előtt szakmai célból történő bemutatásra a
páciensekről szóló klinikai vagy bármely anyagot, információt. Anonimizált adatokra ez nem
vonatkozik. az anonimizálás különös gondosságot igényel. Ld. Eü.és adat-védelmi törvényt.
2. Ha a pszichoterapeuta a pszichoterápia során videót, filmet vagy egyéb felvételt kíván
készíteni a pszichoterápiáról, a hatályos jogszabályok szerint járjon el.
3. A páciensekről szóló iratokat, feljegyzéseket, videó és magnószalagokat, információkat (pl.
számítógép) olyan helyen kell tárolni, vagy letétbe helyezni, amely elzárható és a
legbiztonságosabban védi ezeket az anyagokat, információkat az illetéktelen hozzáférés elől.
4. A pszichoterapeuták megőrzik a pszichoterápia során nyert információkat és bizalmasan
kezelik. Ez alól kivételt képez a mindenkor hatályos törvények szerint a szükséges mértékű
informácó szolgáltatás. Veszélyeztetettség esetén a pszichoterapeuta a szükséges információkat
felhasználhatja.
5. A pszichoterapeuták gyermekterápia esetén a gyermek szülőjével, törvényes
gondviselőjével konzultálnak. Más személyekkel csak a szülő, vagy törvényes képviselő
engedélyével konzultálhatnak.
6. A titoktartás szabályai az online pszichoterápiákra is érvényesek.
7. Az online pszichoterápiákban történő felvétel készítésre is az egészségügyi és adatvédelmi
jogszabályok vonatkoznak.
VI. Kutatás, publikáció
1. A páciensek formális beleegyezését kell kérni a pszichoterapeutáknak, ha kutatásba
bevonják őket. Világossá kell tenni a páciensek számára, ha ezeket az eljárásokat nem közvetlen
terápiás célból végzik. Gyermek esetén a szülő vagy törvényes képviselő beleegyezését is ki
kell kérni az életkornak megfelelően. A kutatással kapcsolatos etikai szabályok betartása
kötelező.
2. A pszichoterapeuta kutatók kötelezettek arra, hogy a tárgyhoz tartozó törvényeket ismerjék,
illetve az emberen végzett orvostudományi kutatásokkal kapcsolatos jogszabályokat és
szabályozókat vegyék figyelembe.
3. Publikációk esetén a pszichoterapeuták igyekezzenek az ésszerűség határain belül
meggyőződni, hogy a kiadók, illetve egyéb szervezetek a szakmai szabályoknak megfelelően
járnak el.
VII. A páciensek védelme
1. A pszichoterapeuták a kezelés alatt nem létesítenek és nem tartanak fenn szexuális
kapcsolatot pácienseikkel. A pszichoterapeutának a kezelés befejezése után is arra kell
törekednie, hogy páciense számára pszichoterapeuta szakemberként maradjon elérhető. A
pszichoterapeuták a terapeuta-páciens kapcsolatot nem használják személyes előny szerzésére,
politikai, vallási célok elérésére, közös üzleti vállalkozások alapítására.
A kettős kapcsolat elkerülése érdekében nem létesítenek pszichoterápiás kapcsolatot olyan
személlyel, akivel szoros személyes kapcsolatban állnak /pl. családtaggal, rokonnal, baráttal,
közvetlen munkatárssal/ ill. olyan személlyel, aki egy páciensükkel szoros kapcsolatban van.
A csoportpszichoterápiákban a kettős kapcsolat elkerülése érdekében a csoporttagok szűrése a
csoportvezető feladata.
2. A pszichoterapeuták csak addig folytatják a terápiás kapcsolatot pácienseikkel, ameddig az
szakmailag indokolt és a páciensek a terápiás változást tekintve ebből profitálnak. Világos
különbséget tesznek a személyes és a szakmai kapcsolat között.
3. A gyermekterapeutákra különösen érvényes, hogy nem élhetnek vissza a gyerek
kiszolgáltatottságával és csábíthatóságával.
4. A pszichoterapeutának figyelembe kell vennie a páciensek tágabb értelemben vett
egészségvédelmét az aktuális egészségvédelmi szabályok betartásával.
VIII. Szakmai összetartozás, társadalmi felelősség
1. A pszichoterapeuták nyitottak a páciensek, a képzésben résztvevők, a közösségek és a
közvélemény számára. Igyekeznek fellépni a pszichoterápiával kapcsolatos előítéletek és a
pszichoterapeutákkal kapcsolatos esetleges negativisztikus véleményekkel szemben.
2. A pszichoterapeuták képesítésüket sem direkt, sem indirekt módon nem mutatják
magasabbnak, pl. a pszichoterápiát kevésbé ismerő más intézmények felé, vagy más irányú
képző programok részeként.
3.A pszichoterapeuták kötelesek ellenőrizni, hogy az alkalmazásukban állók szakmai
minősítése és munkája megfelel a pszichoterápia szakmai követelményeinek.
4. A pszichoterapeuták elismerik, hogy a pszichoterápiás hivatás többféle pszichoterápiás
iskolán és módszeren alapul. Készek az iskolák, módszerek közötti konstruktív és kritikus
tapasztalatcserére, tiszteletben tartva egymás irányzatait, terápiás felfogását és személyét. A
pszichoterapeuták viselkedését tolerancia és együttműködés jellemezze. A pszichoterápiás
hivatást a különböző irányzatok együttesen képviselik.
5. Amikor a pszichoterapeuta tud egy másik pszichoterapeuta által elkövetett etikai vétségről,
megkísérli az etikátlan viselkedést informálisan az illető pszichoterapeuta tudomására hozni.
Amennyiben az etikailag kifogásolható magatartás minimális, és/vagy érzékenység, ismeret,
vagy tapasztalat hiányából adódik, fenti megoldás általában helyénvaló. Amennyiben ez nem
eredményes, és ha a megkeresett pszichoterapeuta megtagadja a tanács követését vagy a
felmerülő probléma komolyabb természetű, az etikai vétséget észlelő pszichoterapeuta az
érintett módszerspecifikus EB-hoz fordul.
6. A pszichoterapeuták érdekeltek a pszichoterápiával kapcsolatos jogszabályok, vagy azok
hiányának nyilvánosságra hozatalában.
7. A pszichoterapeuták képzési munkájuk során az orvosi vagy pszichológusi diplomával nem
rendelkezők számára nem kelthetik azt a hamis látszatot, hogy az oktatásban való részvétel
illetve a tanfolyam elvégzését igazoló dokumentum feljogosítja őket pszichoterápia végzésére.
IX. Hirdetés
A pszichoterapeuták szakmai tevékenységük hirdetése során is óvják a szakma méltóságát, és
nem alkalmaznak hamis vagy félrevezető hirdetéseket.
A Pszichoterapeuták Ideiglenes Új Etikai Kódexét a Pszichoterápiás Tanács 2009. 02. 05.-én
elfogadta, s egyúttal a PT által 1993-ban elfogadott etikai Kódex hatályát veszti.
A Pszichoterapeuták Ideiglenes Új Etikai Kódexének szerkesztői: Bagotai Tamás, Kőtörő
Emese, dr.Vértes Gabriella, tanácsokkal közreműködött dr. Harmatta János, a munkában
fordítással közreműködött Ormay Tom. A jogi szempontok kidolgozásában és ellenőrzésében
dr. Vizi János és Urbán Éva vettek részt.
Budapest, 2009. 02.05.
A 2014.02.20.-án egyesületként megalakult Pszichoterápiás Tanács Szövetség a 2014. 04. 17.-
én megtartott közgyűlésén a Pszichoterapeuták Ideiglenes Új Etikai Kódexét érvényesként
fogadta el, ezzel ideiglenes jellege megszűnt, elnevezése A Pszichoterapeuták Etikai Kódexe.
Módosította 2021. 06. 03.-án a PTSZ Közgyűlése a PTSZ EB /Bagotai Tamás, Kőtörő Emese,
Mészáros Judit, Ormay István/ javaslata alapján, melyet az egyesületek etikai bizottságai
elnökeinek és képviselőinek javaslatai és hozzászólásai alapján alakítottak ki.
Budapest, 2021. 06. 03.
Vissza az előzőre