PSZICHOTERÁPIA
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
Megjelenik negyedévente
32. évfolyam 3. szám 2023. augusztus
TARTALOM
A szerkesztők előszava
Barna Mária, Tiringer István
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Bérdi Márk, Robert J. Cramer: Az öngyilkosság kockázatának becslése és kezelése: egy kompetencia alapú megközelítés és egy tréning tervének bemutatása. I. rész
Esszétanulmány
Somogyi Zsófia: Szexuális bűnelkövetők terápiájának dilemmái a büntetés-végrehajtásban
Kincsesház
Anna Freud: A pszichoanalitikus diagnosztikai készségek és ezek fejlődése – fordította: Gál Bernadett Ildikó
MŰHELY
Így dolgozunk mi…
Barna Mária: (Haj)gumi a terápiás szobában – az erotizált áttétellel való munka kísérlete egy „nehéz páciens” terápiájában
Hozzászólások: Bokor László, Vizin Gabriella, Standovár Ágnes
Esszé
Földes András: Hogy lesz a veszélyből munka? És hogy lehet ezt elviselni?
Pályázat
(Rém)álommunkahely
Flach Richárd: Az iskolapszichológus egy napja
SZAKMAI KÖZÉLET
Az iskoláját!
Interjúk a pécsi pszichoterápiás képzés résztvevőivel és vezetőivel – Eörsi Dániel, Kepics Zsanett
Viták, hozzászólások
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 42.: Árvai Dorottya ♦ Benczúr Lilla ♦ Terenyi Zoltán
Pályázat
A terapeuta is ember(?)
Hírek
Kitüntetések: Bányai Éva életműdíja
Beszámolók
Beszámoló a Pszichoterápia folyóirat 17. konferenciájáról a visszajelzések alapján – Kepics Zsanett, Tiringer István, Valkó Lili
Konferenciák – Stiblár Erika ♦ Laskay-Horváth Claudia, Horváth Andrea ♦ Tiringer István
Könyvismertetések – Kepics Zsanett ♦ Tényi Tamás ♦ Tiringer István
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA
A Pszichoterápia 3. számának szerkesztését általában még a tavaszi munkák lendülete viszi, utolsó hajráként, mielőtt elkövetkezne végre a nagy nyári ellazulás. Így történt ez ebben az évben is: mostani számunk két tanulmánya a májusi, 17. konferenciánk terméséből születetett. A szerzők kiemelkedő gyorsasága mutatja, milyen felkészült és színvonalas szereplések voltak ezen a konferencián. Köszönjük lektorainknak is, hogy lépést tartottak velünk, és támogatták e két tanulmány dinamikus születési folyamatát.
A két eredeti közleményünk értékét az is emeli, hogy kifejezetten nehéz témákat tárgyalnak: az öngyilkossági kockázat felmérési készségét, illetve a kiskorúakkal szemben elkövetett szexuális bűncselekmények tetteseinek pszichoterápiáját.
Olvasóink tapasztalhatták, hogy az elmúlt évben több tanulmányunk is foglalkozott az öngyilkossági problémák kezelésével. Bár az önpusztító tendenciák szakmánk állandó témája, és a hazai kutatásoknak köszönhetően folyamatosan bővülnek ismereteink ezen a nehéz területen, az elmúlt időszakban érezhetően több figyelem irányult az öndestruktív problémák pszichoterápiás vonatkozásaira. A jelenség szakmánk válaszaként is értelmezhető az elmúlt évek társadalmi kríziseire.
Az öngyilkosság kapcsán eszünkbe jut jövő évi, „nagykorúvá” váló konferenciánk címe is, melyet néhány hete hoztunk nyilvánosságra: „Szabadon választható?” Még messze van a jövő május, de legalább ősztől érdemes elkezdenünk gondolkodni ezen a kérdéskörön.
Brédi Márk és Robert J. Cramer tanulmánya nagyívű összefoglalót ad az öngyilkossági kockázat felismerésének és kezelésének készségeiről, és azok elsajátításának módjáról. A szerzők e szűkebb témán túl általában is foglalkoznak a klinikai pszichológiai és pszichoterápiás készségek fejlesztésének módszereivel. Jelen számban a téma elméleti vonatkozásait, a következő számban pedig a saját képzésük gyakorlati tapasztalatait mutatják be.
Somogyi Zsófia tanulmánya a börtönök – többségünk számára – ismeretlen világába vezet el bennünket. A szerző személyes hangvételű írásában a szexuális bűnelkövetőkkel folytatott terápiás munka nehézségeit és egy saját gyakorlatukban kidolgozott kezelési programját tárgyalja.
A Kincsesház rovatban jelenik meg a szám harmadik tanulmánya, Anna Freud izgalmas és olvasmányos cikke, „A pszichoanalitikus diagnosztikai készségek és ezek fejlődése”, a pécsi klinikai szakképzés hallgatója, Gál Bernadett Ildikó fordításában.
Ezzel folytatódik előző lapszámunkban indított kezdeményezésünk, amelyben a különböző képzéseken olvasott tanulmányok magyar fordításaival segítjük a képzésben lévő és oktató kollégákat, és reméljük, hogy közben minél több módszer párbeszédét, megjelenési lehetőségét is. Ezúton is bátorítjuk a különböző képzőhelyeken tanuló, vagy tanító kollégákat, hogy ajánljanak megjelenésre érdemesnek tartott fordításokat folyóiratunknak.
Számunk Műhely része most különösen gazdag. Viszonylag ritkán tudunk az „Így dolgozunk mi” rovatunkban érzékletes módszertani beszámolót megjelentetni. Most Barna Mária terápiás munkájának részletéről olvashatnak, amely egy részleteiben ritkán kifejtett helyzet, az erotizált áttétel kezelését mutatja be. Ezt követően három eltérő megközelítésű hozzászólást olvashatnak a beszámolóhoz Bokor Lászlótól, Standovár Ágnestől és Vizin Gabriellától.
Földes András konfliktus zónás tudósító írásán keresztül azok is betekintést nyerhetnek abba, mi motiválja őt az életveszélyes, lelkileg megterhelő helyzetek keresésére, akik lemaradtak volna nagy sikert aratott nyitó előadásáról az idei konferencián.
(Rém)álommunkahely pályázatunk másik győztes pályaművét, Flach Richárd iskolapszichológus írását is közöljük, ami nyitva hagyja a kérdést: mennyire rossz körülmények kellenek ahhoz, hogy az egyébként (rém) lelkes szakember munkahelye lidércnyomássá változzon? És már meg is hirdetjük következő pályázatunkat, A terapeuta is ember(?) – címmel, amibe várjuk a vicces, vagy épp tragikus lelepleződések történeteit a rendelő falain kívüli váratlan kliens-kezelő találkozásokról.
A Szakmai közélet részben a pszichoterápiás klinikai képzőhelyeket bemutató interjúsorozatunkban most a pécsi képzésről kaphatnak képet olvasóink. Egy évtizedes hagyományokkal rendelkező, elkötelezetten klinikai szemléletű képzőhelyet ismerhetünk meg a beszélgetésekből.
E ponton szeretnénk felhívni Olvasóink figyelmét, hogy folyóiratunk Szakmai közélet részének egyes írásai hamarosan online ingyenesen hozzáférhetők lesznek. A szerkesztőség törekszik rá, hogy a folyóirat minél szélesebb szakmai körben elérhetővé váljon. Elsők között az Az iskoláját! A szegedi (32/2. szám), illetve a pécsi (32/3. szám) pszichoterápiás képzést bemutató interjúk, valamint a „Még létezik” Országos felmérés a pedagógiai szakszolgálatok-
ról (32/2. szám) című írás lesz online olvasható. A szabad hozzáféréssel kapcsolatos részletekről Facebook oldalunkon folyamatosan tudósítunk.
Különös egybeesés, hogy etikai rovatunk aktuális esete is kapcsolódik az önpusztítás témájához. Az érzékenyebb téma elemzése kisebb vitát váltott ki arról, hogy egy szakmai lapban hol vannak a nyilvánosság határai: mennyire lehet konkrét egy öngyilkos cselekmény tárgyalása, ami egy szakmai lapban megengedhető. A rovat történetében először fordult elő, hogy az esetíró (a szerkesztőség) etikai felelőssége is bekerült az elemzés reflektív körébe.
Használjuk ki mindannyian a nyár utolsó napjai kínálta lehetőséget az olvasásra! Reméljük, hogy ezt az időszakot tartalmasabbá tudja tenni friss lapszámunk, és megfelelő visszavezetést is kínál az őszi hajrához.
Barna Mária, Tiringer István
TANULMÁNYOK
ELMÉLETI TANULMÁNY
Bérdi Márk, Robert J. Cramer
Az öngyilkosság kockázatának becslése és kezelése: egy kompetencia alapú megközelítés és egy tréning tervének bemutatása. I. rész
Nemzetközi szinten tapasztalható, hogy – hasonlóan az egészségügy más területeihez – a klinikai pszichológus képzésekben is egyre inkább előtérbe kerül a kompetenciákon és készségeken alapuló oktatás, vizsgáztatás. A kompetenciák képzésekbe történő beemelésével a klasszikusabbnak mondható ismeretalapú oktatás egyre inkább kiegészül a készségek gyakorlásával, annak hangsúlyozásával, hogy mi az, ami az adott munkában működik. A kompetencia-fókuszú oktatás megjelenik a kurrikulumok kidolgozásában, valamint az elsajátított készségek számonkérésében, azaz a vizsgáztatás módszerében is. Kétrészes tanulmányunk első részében bemutatjuk a kompetenciák és készségek szerepét és jelentőségét a klinikai pszichológiai munkában. Ezt követően ismertetjük az öngyilkossági kockázat becsléséhez és kezeléséhez szükséges tíz fő kompetenciaterületet. Ezek részletes bemutatásával egyben olyan jó és legjobb gyakorlatokat is közlünk, amelyek a jelenleg rendelkezésre álló kutatási bizonyítékok alapján hatékonyak a kockázatbecslésben és kezelésben. Közöljük továbbá a bemutatott tíz fő kompetenciaszintjének mérését szolgáló tíztételes öngyilkosságmegelőzés és -felmérés – kompetenciafelmérő űrlapot (SCAF-R, Suicide Competency Assessment Form – Revised). A SCAF-R egy olyan mérőeszköz, amellyel a szakember saját magát értékeli (önbeszámolós), de lehetőség van megfigyelő(k) általi szöveges értékelésre is.
Kulcsszavak: kompetencia, öngyilkosság kockázata, képzés, adaptáció, legjobb gyakorlatok
ESSZÉTANULMÁNY
Somogyi Zsófia
Szexuális bűnelkövetők terápiájának dilemmái a büntetés-végrehajtásban
A 18 év alattiak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények miatt elítéltek részére a büntetés-végrehajtási szervezetnek fel kell ajánlania olyan terápiás lehetőséget, melynek célja a visszaesési kockázat csökkentése. Ez azonban számos, a civil élettől eltérő nehézség elé állítja a terapeutát, mely részben a zárt, totális rendszer, részben ezen elkövetői kör sajátosságaiból fakad. A kezelési lehetőségeknek illeszkedniük kell a fogva tartás rendjéhez és szabályaihoz, azok prioritást élveznek. Ugyanakkor a szexuális bűnelkövetők mind a társadalomban, mind a büntetés-végrehajtási intézetekben a hierarchia legalján vannak, ami hatással van személyiségükre és viselkedésükre. Nem minden szexuális bűnelkövető pedofil is egyben, a többségük más pszichés zavar következtében követ el szexuális bűncselekményt, azonban megbélyegzettségük miatt gyakoriak a manipulatív viselkedésformák, és sokszor elsődlegesen nem a bűncselekményük, hanem a fogva tartásuk miatti szenvedésnyomás az, amiért az intenzív kezelési programra jelentkeznek. Mindeközben a terapeutának folyamatosan meg kell küzdenie számos erkölcsi és jogi dilemmával, fenntartva az elfogadó hozzáállást úgy, hogy a másodlagos traumatizációtól megvédje magát. Ebben a bonyolult folyamatban a terápiás cél a lebukás miatti szégyentől eljutni a bűncselekmény miatti bűntudatig, a felmerülő kihívásokkal való megküzdés mellett.
Kulcsszavak: szexuális bűnelkövetők – pedofília – büntetés-végrehajtás – intenzív kezelési program – terápiás nehézségek
KINCSEHZÁZ
Anna Freud
A pszichoanalitikus diagnosztikai készségek és ezek fejlődése
Fordította: Gál Bernadett Ildikó
Anna Freud 1965-ös írásának fordítását veheti kézbe az Olvasó. Az előző számunkban elindítottunk egy folyamatot: képzésben olvasott szakirodalmak magyar nyelvű közlésével szeretnénk segíteni az oktatók és hallgatók munkáját. Az alábbi cikkel a pécsi klinikai szakképzésen találkozott a fordító. Mai szemmel nézve is izgalmas a felvetett téma: hogyan fésülhető össze a diagnosztikai tudás és a terápiás folyamat, milyen nyomokat követünk a diagnosztikai folyamatban? Az 58 évvel ezelőtti írást olvasva néhol érezhetjük, hogy idejétmúlt gondolatokat fogalmaz meg, esetleg vitába szállunk a szerzővel, máshol pedig ma is érvényes igazságot találunk.
A szerkesztőség
Vissza az előzőre