PSZICHOTERÁPIA
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
Megjelenik negyedévente.
34. évfolyam 1. szám 2025. február
Tartalom
A szerkesztők előszava
Kepics Zsanett, Pál Krisztina
TANULMÁNYOK
Módszertani tanulmány
Stoll Dániel Péter, Tamás Katalin, Allan Abbass: A félreismert ismerős: a Davanloo-féle intenzív rövid dinamikus pszichoterápia. Történet, metapszichológia, evidenciák, technikai megközelítés és kezelési sajátosságok
Elméleti tanulmány
Halmai Tamás: Hol a fókusz? A figyelem szerepe a pszichoterápiás helyzetben, a fókuszált meditációban és a flow-ban
Kincsesház
Tringer László: A lélekgyógyászat kognitív fordulata
MŰHELY
Műhelybemutatás
Blümel Ferenc, Lone Bjørg Hansen: A gerontopszichiátria vordingborgi modellje. Kutatási beszámoló a napi klinikai gyakorlat terepéről
Műhelybeszámoló
Barna Mária, Tiringer István: Beszámoló a Pszichoterápia folyóirat 7. ankétjáról
Pályázat
Amit ma a páciensemtől tanultam – Pálkuti Noémi Adrien: Digitális egyensúly
SZAKMAI KÖZÉLET
Az iskoláját!
Ballag már a vén diák… Zárjuk a pszichoterápiás képzések bemutatását – Kepics Zsanett, Pál Krisztina
Viták, hozzászólások
Van-e szükség hazánkban pszichoterápiás ellátási hálózatra, s ha igen, miért nincsen a közfinanszírozásban? – Mészáros Gergely ♦ Sifter Éva
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 46.: Géczy Anna ♦ Kele Tímea ♦ Tari Mária
Hírek
In memoriam: Telkes József – Koltai Mária
Kitüntetések
Beszámolók
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség küldöttgyűlésének összefoglalója
Konferenciák – Ajtay Gyöngyi ♦ Csíki-Pusztay Katalin ♦ Póth Attila ♦ Kepics Zsanett
Könyvismertetések – Benyus Zsuzsanna ♦ Biró Gergely ♦ Erőss Rebeka ♦ Lovas Kata ♦ Tiringer István ♦ Tiringer István ♦ Ványi Dániel
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA
Odakint álmosan kopog és locsog a január, de idebent, a szerkesztőségi kályha melegénél továbbra is lázasan folyik a munka.
A karácsonyi időszak után sebesen célegyenesbe ér a februári szám összeállítása; egyúttal lassan kezdetét veszi a „hegyi menet”, ami a Pszichoterápia folyóirat konferenciájának szervezését illeti. Mire az Olvasó ezekkel a sorokkal találkozik, már túl vagyunk az absztraktok leadási határidején, sőt, a programbizottság már megkezdte munkáját.
De a 34. évfolyam 1. száma és a 19. konferencia mellett egyéb izgalmak is borzolják szerkesztőségünk mindennapjait. Búcsúzunk Eörsi Dániel kollégánktól, aki rövid, ugyanakkor annál meghatározóbb időszakot tud maga mögött a szerkesztőségben. Ezzel párhuzamosan újra gyakornoki pozíciókat hirdettünk meg. Köszönjük a számos pályázati munkát! A következő szám felvezetőjében már alaposabban be tudjuk avatni az érdeklődőket ezzel kapcsolatban.
2025. január 11-én megtartottuk a Pszichoterápia folyóirat 7. ankétját A kiképzők kiképzése címmel. Az ankét témája mindig olyasmi, mely minden egyesületet érint. Negyven fő kiképző, illetve „kiképzőség útján járó” gondolkodott együtt a hazai pszichoterápiás egyesületek képviseletében a Mozsár Kávézóban. Milyen a jó kiképző? Milyen egyesületi elakadásokat tapasztalnak a kiképzők képzésében? „Örökös tagság”-e a kiképzőség? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kerestük a válaszokat közösen. Barna Mária és Tiringer István szerkesztő kollégánk összefoglalóját olvashatják a Pszichoterápia folyóirat 7. ankétja kapcsán.
A tanulmányok között lesz új, régi és folytatásos. Stoll Dániel, Tamás Kata és Allan Abbas lendületes írásában a Davanloo nevéhez köthető Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápiát mutatja be körültekintően, esetpéldával is illusztrálva. Akinek felkeltette az érdeklődését ez a tanulmány, a témában született könyvről olvashat beszámolót recenziós rovatunkban.
Az előző számban közöltük Halmai Tamás tanulmányának első részét, mely a figyelem mentális zavarokban betöltött szerepét vizsgálja. Jelen tanulmányban arról ír a szerző, hogy a pszichoanalitikus pszichoterápia, a meditáció, mindfullness és a flow állapot hogyan hat a figyelem működésére.
Kincsesház rovatunkban Tringer László A lélekgyógyászat kognitív fordulata című 1987-ben, a Vigilia folyóiratban megjelent tanulmányát olvashatják. A szerző az írásban arra is kitér, mit tart a pszichoterápiás iskolák „jövőbeni” feladatának, izgalmas mindezt 2025-ben olvasni.
A pszichodinamikus terápiák új irányai mellett a CBT új irányai is helyet kapnak a számban. A konferenciabeszámolók között olvasható összefoglaló a Belgrádban megrendezett európai CBT konferenciáról.
Műhely laprészünkben Blümel Ferenc és Lore Bjørg Hansen írása messzire, egészen Dániába kalauzol minket, és bepillantást nyújt, hogy hogyan zajlanak a mindennapok a gerontopszichiátrián.
Előző számunkban pályázatot hirdettünk Amit ma a páciensemtől tanultam címmel. A beérkezett írások közül Pálkuti Noémi Adrien Digitális egyensúly című versét olvashatják a lapban.
Az iskoláját! rovatunkban több, mint egy esztendőn keresztül mutattuk be a pszichoterápiás képzőhelyeket. Interjúkat közöltünk a szegedi, pécsi, debreceni és a két budapesti képzőhelyről. Kepics Zsanett és Pál Krisztina összefoglaló írását olvashatják a rovattal kapcsolatos tapasztalatokról.
Közleményben olvashatnak egy izgalmas változásról a szakmában. A Pszichoterápiás Tanács Szövetség hosszabb együttgondolkodás, munkafolyamat nyomán új vezetőt választott Égerházi Anikó személyében. Jó munkát kívánunk!
46 etikai esetünkhöz Géczy Anna, Kele Tímea és Tari Mária szólt hozzá. Előzetesen csak annyit írunk: nem egyszerű helyzet egy barátunknak terapeutát ajánlani!
A lapban most is sok hasznos információt találnak az időszak konferenciáival, szakmai rendezvényeivel és az induló képzésekkel kapcsolatosan.
Olvashatnak konferenciabeszámolókat és közöljük az újabban megjelent kötetek bemutatását recenziós rovatunkban.
Hamarosan pedig újra találkozhatunk! Szeretettel várunk mindenkit a 19. Kockázatok és mellékhatások című konferenciánkra május 9-10-én.
Kepics Zsanett, Pál Krisztina
TANULMÁNYOK
MÓDSZERTANI TANULMÁNY
Stoll Dániel Péter, Tamás Katalin, Allan Abbass
A félreismert ismerős: a Davanloo-féle intenzív rövid dinamikus pszichoterápia
Történet, metapszichológia, evidenciák, technikai megközelítés és kezelési sajátosságok
Jelen cikk a Habib Davanloo nevéhez köthető Intenzív Rövid Dinamikus Pszichoterápia (Intensive Short-term Dynamic Psychotherapy – ISTDP) bemutatásával foglalkozik, ami egy, az az ellenállások kezelésére összpontosító intenzív átélés- és érzelemközpontú pszichodinamikus „rövidterápiás” eljárás. Az ISTDP egyik alapfeltevése, hogy a pszichoterápiás hatások az ülésen belüli érzelmi feldolgozás folyamatától függenek, amely komplex áttételi érzések kialakulásához, az ellenállások felerősödéséhez, majd meggyengüléséhez, végül pedig a tudattalan „megnyílásához” vezet.
A világviszonylatban elterjedt és lendületesen fejlődő pszichoterápiás irányzat a hazai szakmai közönség érdeklődésére is érdemes, mivel számos transzteoretikus, diagnosztikus és módszertani elemet képvisel, melyek más irányzatokban is alkalmazhatók az eredményes kezelés érdekében. A módszert övező kutatási környezet, és az ennek révén folyamatosan gyarapodó hatásvizsgálatok igazolják az ISTDP hatékonyságát szorongásos zavarok, affektív kórképek, szomatoform zavarok és karakterzavarok esetében egyaránt. Az irányzat néhány jellegzetessége a terapeuta momentumról momentumra megnyilvánuló aktivitása, az ellenállások azonnali, célzott és kitartó kezelése, az ego adaptív kapacitásának és a szorongástoleranciának in vivo követése, az affektusok, testi átélésének facilitálása, videószupervízió, próbaterápiás ülés stb.
Habár több korai tanulmány is olvasható magyar nyelven Davanloo „tollából”, mégis hiányzik a megközelítést bemutató tömör és közérthető leírás, mely betekintést enged az irányzat jelenébe. Reményeink szerint írásunkkal felkeltjük a hazai szakmai közönség érdeklődését, termékeny táptalajt teremtve módszertani ismeretterjesztésnek, képzéseknek és hazai publikációknak.
Kulcsszavak: Davanloo, ISTDP, ellenállás, érzelemátélés, szorongástolerancia
ELMÉLETI TANULMÁNY
Halmai Tamás
Hol a fókusz?
A figyelem szerepe a pszichoterápiás helyzetben, a fókuszált meditációban és a flow-ban
A pszichoterápia folyamata, a meditációs és mindfulness-alapú módszerek, valamint a flow (áramlatélmény) mind-mind jelentős hatással vannak figyelmünk működésére. A tanulmányban a figyelem (és általában a kognitív feldolgozás) két fő típusát különböztetjük meg: az egyik elsősorban a külvilágból érkező ingerekre irányul, feladat-orientált és objektívabb. A másikban szubjektívan elsősorban önmagunkra reflektálunk, merengünk vagy elkalandozunk az adott helyzettől. A két feldolgozásmód különböző neurológiai hálózatok aktivitásával is jár együtt; elsősorban az úgynevezett Central Executive Network-ével (Központi Végrehajtó Hálózatéval), illetve a Default Mode Network-ével (Alapértelmezett Hálózatéval). A meditációs módszerek és a flow-elmélet egyaránt az itt-és-mostban átélt élményekre helyezi a hangsúlyt. A pszichoterápiás folyamathoz hasonlóan ezek a módszerek abban segíthetik a klienst/pácienst, hogy figyelmének erősödő kontrolljával fokozatosan kívül helyezkedhessen fájdalmas szubjektív élményein. A meditációs és mindfulness-alapú technikák ezt elsősorban a belső élményekre való figyelem élesítésével, az élmények „megtisztításával” igyekeznek elérni és ezzel egyben az érzelmek rugalmasabb szabályozását és az öntudatosságot is fejlesztik. A flow-elmélet ugyanakkor a külvilág felé fordul és az örömteli élmények aktív keresésére ösztönöz, amelyben időlegesen eggyé válhatunk az aktuálisan végzett tevékenységgel. A tanulmány tárgyalja a pszichoterápiás folyamat, a meditációs módszerek és a flow különbözőségeit, kiemelve közös elemüket is: a kliens/páciens figyelmi működésének változásával kognitív kontrollja (másképpen szólva, énje) erősödhet. Így hatékonyabban és rugalmasabban kezeli az intenzív ingereket – származzanak azok a külvilágból vagy éppen saját belső élményeiből.
Kulcsszavak: figyelem – meditáció – flow – kognitív kontroll
KINCSESHÁZ
Tringer László
A lélekgyógyászat kognitív fordulata
Vissza az előzőre