Tájékoztatás a szaknévsorhoz

A pszichoterápia hetvenes-nyolcvanas évekbeli fellendülése részeként 1984-től az orvosok pszichoterapeuta képesítést, a pszichológusok pszichoterapeuta címet szerezhettek. A jelenlegi képzési rendszer minimál-követelményei a kilencvenes évek elején kerültek lefektetésre. A valamilyen alapszakvizsgával már rendelkező orvosok 1993-tól, a klinikai szakpszichológusok pedig 2001-től tehetnek – második, ráépített szakként – pszichoterapeuta szakvizsgát.

irányzatok szerint (például mélylélektani, kognitív-viselkedésterápiás, személyközpontú), forma szerint (például egyéni, csoport, család), időtartam szerint (például rövidterápiák, hosszúterápiák), verbális vagy mozgásos hangsúly szerint, és így tovább.
A pszichoterápia mint szakma hazánkban is, világszerte is több, mint százéves.

a páciens nem általában pszichoterápiában részesül, hanem egy meghatározott módszerű pszichoterápia alkalmazásával találkozik. Egy kezelés ülések sorozatából (10-20-tól többszázig, terápiás cél és módszer függvényében) áll. A kivizsgálás a problémákat felmérő beszélgetéssel (szaknyelven: pszichoterápiás első interjú) indul, s a terápia céljáról, módszeréről, formájáról történő megállapodással (szaknyelven: pszichoterápiás szerződés) zárul.

Előfeltétele a pszichoterapeuta vizsga letétele, a teljes képzés teljesítése, záróvizsgázás a módszerből és az egyesületnél történő nyilvántartásba vétel.
A szakegyesületek képzését a pszichoterapeuta szakvizsgához az orvosegyetemek pszichoterápiás grémiuma ismeri el. A pszichoterápiás grémiumok gondoskodnak a szakvizsgáról is.
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség fogadja be azokat az egyesületeket, melyek megfelelnek a képző egyesülettel szemben támasztott követelményeknek; a pszichoterápiás grémiumok figyelembe veszik a Pszichoterápiás Tanács Szövetség döntéseit. Ez azt is jelenti, hogy vannak olyan pszichoterápiás eljárások, melyekben van a pszichoterapeuta szakvizsgához befogadott specifikus képzés, illetve vannak olyan pszichoterápiás egyesületek, melyek képeznek, de jelenleg nem tartoznak a befogadott képzések/képzők közé.

• aktív analízis (Aktív Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete)
• családterápia (Magyar Családterápiás Egyesület)
• csoportanalízis (Csoportanalitikus Kiképző Társaság)
• dreamterápia (Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotóműhely)
• gyermekpszichoterápia (EGO klinika, a Magyar Pszichiátriai Társaság Gyermek Pszichoterápiás Szekciójával együttműködésben)
• hipnózis-pszichoterápia (Magyar Hipnózis Egyesület)
• individuálanalízis (Magyar Individuálpszichológiai Egyesület)
• integratív pszichoterápia (Integratív Pszichoterápiás Egyesület)
• jungi analitikus pszichoterápia (Magyar C. G. Jung Analitikus Pszichológiai Egyesület)
• kognitív- és viselkedésterápia (Magyar Viselkedés-tanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület)
• mozgás- és táncterápia (Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület)
• pszichoanalízis (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület)
• pszichoanalitikusan orientált pszichoterápia (Magyar Pszichoanalitikus Egyesület; Pszichoanalitikusan Orientált Pszichoterápiás Egyesület)
• pszichodráma (Magyar Pszichodráma Egyesület)
• relaxációs és szimbólumterápia (Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület)
• személyközpontú pszichoterápia (Magyar Személyközpontú Pszichoterápiás és Tanácsadási Egyesület)

Egyes módszerek esetében a specifikus módszerbeli képzettség a szakvizsga szintet meghaladó további képzést kíván meg. Az akkreditált módszerek közül ezek a következők: jungi analízis, csoportanalízis, pszichoanalízis, pszichodráma, relaxációs és szimbólumterápia.

Egyes módszerek más pszichoterápiás módszerre történő ráképzésként szerepelnek a pszichoterapeuta képzésben. Ilyen a mozgás és táncterápia.

• Szőnyi G. szerk. (1993): Pszichoterapeuta Kiskáté 1993.
• Szőnyi G. szerk. (1996): Pszichoterapeuta Kiskáté 1995. Psychoeducatio Alapítvány, Budapest.
• Szőnyi G., Danics Z. szerk. (1999): Pszichoterapeuta Kiskáté ’99. Psychoeducatio Alapítvány, Budapest.
• Danics Z. szerk. (2001): Pszichoterapeuta Kiskáté – 2001. Psychoeducatio Alapítvány, Budapest.
• Danics Z. szerk. (2006): Pszichoterapeuta Kiskáté 2006. Psychoeducatio Alapítvány, Budapest Psychoeducatio-Léleknevelés Alapítvány, Budapest.
• Szőnyi G. szerk. (2008): Pszichoterápiás ellátás és képzés 2008 – pszichoterapeuta szaknévsor. MentalPort, Budapest.
• Szőnyi G. szerk. (2011): Pszichoterápiás ellátás és képzés 2011 – pszichoterapeuta szaknévsor. MentalPort, Budapest.

• a szakvizsga érvényességét az adatok beérkezésekor az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) honlapján ellenőriztük (egy orvosi szakvizsga megléte, érvényessége nyilvános adat);
• az általános szabály alól kivételt képeznek a 75. életévüket betöltött pszichoterapeuták. A 75 évet betöltötteknek továbbképzési pontokat gyűjteni nem kell, de az ENKK-hoz kérvényt kell benyújtaniuk, hogy a korukra való tekintettel a működés engedélyüket meghosszabbítsák. Ezzel az érintettek jelentős része nem volt tisztában, így előfordulhat, hogy, bár szakvizsgájuk érvényes, az ENKK honlapján „érvénytelen” szerepel a jelzett adminisztratív lépés elmulasztása miatt;
• a megadott módszerspecifikus képzettségek ellenőrzését a nyilvántartást vezető szakegyesületektől kértük-kaptuk meg. Ezek közül a Magyar Viselkedés-tanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület még nem adta meg a visszaigazolást, így a kognitív-viselkedésterápiás képzettséget még nem szerepeltetjük;
• az európai pszichoterápiás bizonyítvány (ECP) megjelölésének jogosultságát a nyilvántartást vezető Pszichoterápiás Tanács Szövetség ellenőrizte.