SOKSZEMKÖZT –
MEGÉRTÉS VAGY NYELVZAVAR?
A Pszichoterápia folyóirat 21. konferenciája
2027. május 8-9.
konferencia@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu
MOM Kulturális Központ, 1124 Budapest, Csörsz u. 18.
„Néma gyereknek az anyja sem érti szavát. Ez volt a baja. Ebben a buta közmondásban benne volt minden baja. Olyan világban szeretett volna élni, ahol mindenki érti még a néma gyereket is. Magyarázkodás nélkül. Mindig bízott is benne, anélkül hogy sokat gondolkozott volna fölötte, hogy valamilyen különb és rejtelmesebb megértés köti össze az egyik embert a másikkal, mint a szavak és a cselekedetek.
Milyen keveset tudnak ezek közölni. Igent vagy nemet, feketét vagy fehéret, nevetést vagy sírást. És mindig hamisítanak, hazudnak. Mégis tudomásul kell vennie, hogy ezekre van hagyatva.” (Ottlik Géza: Iskola a határon)
Kedves Kollégák!
Az emberi fejlődéstörténet egyik legnagyobb találmánya a nyelv; ez egymás megértésének legfőbb eszköze. Ugyanakkor kapcsolatainkban, szakmai fórumokon és terápiás helyzetekben is gyakran tapasztaljuk, milyen könnyű félreérteni egymást. Egyszerre rettegünk és vágyunk a megértésre, amelynek révén a lelkünkbe láthatnak. A terápia során egyre inkább megtanuljuk, hogy a megértés csak együttes erőfeszítések eredményeként jöhet létre, s hogy a megértés folyamatának természetes része az időnkénti félreértés is.
Szakmánkon belül sem mindig beszélünk egy nyelvet. Bár vannak átfedések, alapvetően más és más fogalomkészlettel rendelkeznek a különböző módszerek, máshogy írják le az emberi működést, a patológiát és a segítő intervenciókat. Mégis hisszük, hogy a módszertani-szemléleti különbségek ellenére sokszor képesek vagyunk érteni egymást.
Konferenciánk egyik legfontosabb műfaja a módszertani sokszemközt. Ez inspirálta címünket. E műfajnál szükség van arra, hogy a módszer képviselője lefordítsa saját módszertani nyelvezetét egy általánosabb szakmai nyelvre, ami a közös szakmai nyelv megerősödését segítheti elő, megelőzve az esetleges bábeli zűrzavart.
Könnyen előállhat nyelvzavar a multidiszciplináris teameken belül is. Érdemes keresni a kölcsönös megértést és az együttműködést erősítő, a destrukciót háttérbe szorító közös szakmai nevezőket. Ez segíthet abban, hogy sok bába közt ne vesszen el a gyermek.
A kommunikációt és a megértést segítik az érzékelés egyéb csatornái is: látás, szaglás, tapintás, ízlelés. Egyes terápiás módszerekben fontos szerepe van például a közös evésnek, máshol az érintésnek, míg más módszerek ezeket nem ajánlják. A terápiás tér színei, illatai, anyagai is hatnak a páciensre.
Az elmúlt évtizedek kutatásai alapján egyre jobban megértjük, hogy az idegrendszeri sajátosságok hogyan befolyásolják pácienseink/klienseink észlelését és viselkedését. Jól értjük-e páciensünket/kliensünket például akkor, amikor hallgat? A csönd mást jelenthet egy neurodivergens vagy egy PTSD-vel élő személy számára. Sokat változott az elmúlt évtizedekben a tudásunk, ami terápiás működésünkre is hatással volt. Eközben vannak olyan fogalmak és jelenségek, amelyek évtizedek múltán sem veszítettek jelentőségükből. Ferenczi 1933-ban írta le a nyelvzavart felnőttek és gyermekek között, amely ma is aktuális. S közben egyre nagyobb teret kap a terápiákban is a mesterséges intelligencia.
Hogyan viszonyulunk a régihez és az újhoz? Milyen lesz a MI 21. századunk?
És vajon mit jelent egy érzékszervi funkció kiesése? Hogyan dolgozunk látás- vagy hallássérült, illetve beszédet nem használó személyekkel? Hogyan dolgozunk, ha mi magunk vagyunk érintettek?
Vagy milyen az, ha idegen nyelven zajlik a terápia? Esetleg, ha nincs közös nyelvünk? Különböző kultúrák találkozása esetén a segítői folyamat más-más jelentésréteggel gazdagodhat. De nem feltétlenül kell más országba mennünk, sokszor „vidék” és főváros sem ugyanazt a nyelvet beszéli.
A napjainkban is zajló hazai szakmapolitikai változások több kérdést felvetnek: vajon kinek a szava számít? Meghallják-e a néma gyermeket is, vagy csak azt, aki hangosan kiabál? Ki tudja a helyes választ? Akit kérdeznek? Aki kiabál? A ChatGPT?
Idén a 21. konferenciánkat szervezzük: bízunk benne, hogy biztonságos teret tudunk nyújtani a fenti fontos témák megjelenéséhez, és közösen formálni tudjuk szakmánkat. Várjuk absztraktjaikat a témához szorosan vagy lazábban kapcsolódó kérdésekben. Örömmel fogadjuk a különböző módszerek, tanácsadói és pszichoterápiás irányzatok összefogását tükröző kezdeményezéseket. Arra törekszünk, hogy konferenciánk teret adjon a nehéz témák feldolgozásának is. A korábbi évekhez hasonlóan most is bátorítjuk a fő témánkhoz kevésbé kapcsolódó, de az aktuális szakmai és szakmapolitikai kérdésekről szóló absztraktokat, emellett biztatjuk a pályájuk elején tartó kollégákat is!
Az absztaktok beküldési határideje 2027. január 31. Az elfogadás feltétele a regisztráció a konferenciára. A Pszichoterápia folyóirat előfizetői a konferencián jelentős kedvezménnyel vehetnek részt. Előfizetés a Pszichoterápia folyóiratra:
http://www.mentalport.hu/a-folyoirat/elofizetes/
Pach Judit szerkesztőségi titkár telefonon elérhető minden munkanap 9:30-14:30 óra között a +36 1 268 9281 vagy a +36 30 196 5475 számon.
E-mail címek: szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, konferencia@pszichoterapia.hu
További információkat folyamatosan megosztunk a honlapon (mentalport.hu) és az esemény facebook-oldalán: https://www.facebook.com/events/1328672766127204
Üdvözlettel a program- és szervezőbizottság: Barna Mária, Csürös Judit, Kepics Zsanett, Németh Noémi, Pál Krisztina, Tiringer István, szerkesztők, és Demetrovics Hanna, Kakuk Zita szerkesztőségi gyakornokok, Léder Kata, a HELLO stáb vezetője, valamint a MentalPort részéről Pach Judit szerkesztőségi titkár és Bokor László felelős kiadó
Vissza az előzőre