Pszichoterápia
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
28. évfolyam, 2. szám, 2019. május
Tartalom
A szerkesztő előszava
Szőnyi Gábor, Takácsy Márta
TANULMÁNYOK
Módszertani tanulmány
Bakó Tihamér, Kántor Árpád: Archeovokális terápia. A személyiség „behangolása, újrahangolása”
Hozzászólás
Árkovits Amaryl: Hozzászólás Bakó Tihamér, Kántor Árpád Archeovokális terápia. A személyiség „behangolása, újrahangolása” című írásához
Hozzászólás
Fekete Anna: Hozzászólás Bakó Tihamér, Kántor Árpád Archeovokális terápia. A személyiség „behangolása, újrahangolása” című írásához
Hozzászólás
Bakó Tihamér, Kántor Árpád: Válasz Árkovits Amaryl és Fekete Anna hozzászólására
Kutatási tanulmány
Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Kiri Edit, Sallay Viola, Ittzés András: A spiritualitás megjelenése a pszichoterapeuták közötti szakmai kapcsolatokban – egy hazai kvalitatív kutatás eredményei
Esszétanulmány
Schmelowszky Ágoston: Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel
Hozzászólás
Árkovits Amaryl: Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára
Hozzászólás
Égerházi Anikó: Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára
Hozzászólás
Terenyi Zoltán: Minták a szöveten. Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára
Hozzászólás
Vizin Gabriella: Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára
MŰHELY
Műhelytanulmány
Maja Dobranić Posavec, Igor Okorn: Lyukak a kenyérben. Pszichoanalitikussá válni Bosznia-Hercegovinában. Fordította: Berger Noémi
Stúdióbeszélgetés
A szupervízió: koncepciók – Bagotai Tamás Kőtörő Emese Nemes Éva Beszélgetőtársak: Szőnyi Gábor, Takácsy Márta
Műhelybeszámoló
Takácsy Márta: A Skype terápia csínja-bínja. MentalPort távterápiás műhelykonferencia
SZAKMAI KÖZÉLET
Helyzetkép
Terenyi Zoltán: Feljegyzés a Pszichoterápiás Tanács Szövetség üléséről
Hírek
Kitüntetések
Tükör
Karafiáth Orsolya: Kihűlt
Viták, hozzászólások
Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Szummer Csaba (vitaindító) ♦ Krékits József ♦ Szenes Márta ♦ Terenyi Zoltán
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 27. – Fonyó IlonaKökény Veronika óth Ágnes
Beszámoló
Színházi levél – Hedda Gabler a Nemzetiben – Varga Tímea
Konferenciák – Szél Dávid ♦ Tábor Iván ♦ Tiringer István ♦ Boskovitz Anna, Kepics Zsanett
Könyvismertetések – Borsányi Árpád ♦ Sinkó Dóra ♦ Takács Hilda ♦ Tiringer Aranka
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A szerkesztők előszava
Végigolvasva második számunk írásait, elgondolkodtató a kapcsolódások sokszínűsége. Bonyolult, olykor fájdalmas, inspiráló terápiás és szakmai viszonyok rajzolódnak ki, s olvasás közben magunk is a kibomló jelentések alakítói lehetünk (hozzá)kapcsolódásainkkal.
A terápiás üléseken belül alakuló kapcsolat, az ezt segítő szupervízió, mint sokrétű kapcsolódási forma, a különböző módszerek, megközelítések véleménycseréje és természetesen a saját magunkkal – magunkban alakuló kapcsolat is támája egy-egy írásnak. Sőt, arról is szó esik, mennyiféleképp tudunk erről a kapcsolatról gondolkodni.
Tavaszi frissítésként elkezdtük rendszerré tenni, hogy a tanulmányok egy részét – ha a szerkesztés tempója megengedi – eleve hozzászólásokkal együtt jelentetjük meg. Igyekszünk arra is módot adni, hogy a szerzők reflexiót fűzzenek a hozzászólásokhoz. Természetesen olvasóink később is reflektálhatnak egy-egy tanulmányra. Korábban csupán az „Így dolgozunk mi…” rovathoz tartozott az egyidejű kommentár.
A mostani számban két olyan tanulmány is van, amelyik hívja a hozzászólást. Bakó Tihamér és Kántor Árpád az archeovokális terápia bemutatásával egyrészt élére helyezi, hogy mikor beszélhetünk új módszerről, s mikor technikai kiegészítésről, másrészt kitágítják a szemléletet a hangképzés és annak terápiás befogadásával a korai zavarok elméletéről, valamint kezelési lehetőségéről. Árkovits Amaryl és Fekete Anna veti össze a tanulmányt saját tapasztalatával.
Schmelowszky Ágoston a novemberi Pszichoterápiás Tanács Szövetség konferenciáján beszélt a pszichoterapeutává válás kritikus kérdéseiről. Gondolatait – melyek minden képzésben érintettet megmozgathatnak – „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon” címmel formálta tanulmánnyá. Négyen is kifejtik hozzá álláspontjukat: Árkovits Amaryl, Égerházi Anikó, Terenyi Zoltán és Vizin Gabriella. A megközelítések nemcsak az egyéni szemlélet különbözőségét, hanem a szakmai helyzetből adódó nézőpontot is jól tükrözik. Várhatóan másokat is hozzászólásra indít ez a kör, különösen, hogy érintkezik az aktuális vitatémával, az „önismereti csoportok” képzésben elfoglalt szerepéről.
Újra üdvözölhetünk egy ritka madárnak tűnő kutatási tanulmányt, amely kurrens témával, a spiritualitással foglalkozik: A spiritualitás megjelenése a pszichoterapeuták közötti szakmai kapcsolatokban – egy hazai kvalitatív kutatás eredményei, szerzői Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Kiri Edit, Sallay Viola, Ittzés András.
A Műhely részben rendhagyó esetbemutatás található. Maja Dobranić Posavec és Igor Okorn írása a bosznia-hercegovinai adottságokból született (Lyukak a kenyérben – Pszichoanalitikussá válni Bosznia-Hercegovinában). Helyben nincs analitikus képzés (más pszichoterápiás irányzat is alig), így peer-szupervíziós csoportjuk kétszemélyes. Ennek eredeti, szabad „álmodásból” építkező munkamódja, mögötte a 25 évvel ezelőtti háború betörő emlékeivel a szükségből erényt kovácsolás kiváló példája elszigeteltségben dolgozók számára.
Szintén kísérleti forma a „stúdióbeszélgetés”, amit e lapszám felelős szerkesztői, Takácsy Márta és Szőnyi Gábor folytattak Bagotai Tamással, Kőtörő Emesével és Nemes Évával. A téma a képzési módszerhez kötött és az általános megközelítésként koncipiált szupervízió volt. A módszerhez az ötletet az a decemberi, tanulmányi bizottsági képviselők – szerkesztőség találkozón elhangzott felvetés adta, hogy a kollégák sokszor szóban szívesebben fejtik ki álláspontjukat. A téma inspirációjául a szupervízióval kapcsolatos – olykor nagyon eltérő élményt adó – tapasztalataink szolgáltak.
A tavalyi Skype-ankét folytatásaként a januárban esetmegbeszélő csoportokat is magában foglaló műhelyről Takácsy Márta foglalja össze a koncepciót s működést. A kissé elméleti összegzés mellé, a hangulat átéléséhez ajánljuk a konferencia beszámolók rovatban Szél Dávid színes élménybeszámolóját az eseményről.
A Szakmai közélet részben természetesen jelentkezik egy újabb etikai eset, a 27., amiről Fonyó IlonaKökény Veronika, óth Ágnes fejti ki véleményét – miről másról lenne benne szó, ha nem egy kényes, ám nem ritka, szupervíziós helyzetről. A konferencia beszámolók közt a már említett Skype terápiás műhely mellett a csoportanalitikusok téli workshopjáról és az Egy páciens, két diagnózis, egy terápia címet viselő pécsi konferenciáról is olvashatunk, ahogy a Serdülő- és gyermek-pszichoterápia folyóirat immár 3. konferenciájába is bepillanthatunk. A könyvismertetéseket olvasva is többször reflektálhatunk korábbi írások témáira – így például Meltzer „counterdreaming” fogalmával ismerkedve, melyet költészet generátornak nevez a szerző, vagy Krékits József daseinanalízishez vezető útjáról. Érdekes a spiritualitás témájában született kutatást s a spiritualitás pszichológiáját elemző könyv ismertetését is egy számban olvasni. Jó lenne azt írni, hogy tudatos szerkesztés vagy kitűnő szerkesztőségi összehangoltság eredménye – de a véletlennek talán most nagyobb szerepe volt ebben.
Ritkábban kapunk színházi levelet – nagy örömünkre most Varga Tímeától érkezett egy a nemzetiben játszott Hedda Gablerről.
Új vita indul, jól kapcsolódva Schmelowszky tanulmányhoz, egyben visszautalva az előző számunkban megjelent Párbeszéd az önismeretről a felsőoktatásban című műhelybeszámolóra. A vitaindító ezúttal Szummer Csaba, az első hozzászólók pedig Krékits József, Szenes Márta és Terenyi Zoltán.
Ami újdonság, az a művészet kapcsolódása a terápiához: Karafiáth Orsolya novellája – amiben megjelenik egy önismereti csoport, s a csoport egy tagjának belső világa, sajátos viszonya a csoporthoz, magához, a külvilághoz.
Jó olvasást kívánunk a mindig újat keresőknek és a hagyományosat kedvelőknek.
Szőnyi Gábor és Takácsy Márta
Absztraktok
Módszertani tanulmány
Archeovokális terápia
A személyiség „behangolása, újrahangolása”
Bakó Tihamér, Kántor Árpád
Az archeovokális terápia önálló terápiás módszerként és más terápiás kerethez illeszthető kiegészítő technikaként egyaránt használható módszer, mely a preverbális hangok meghallgatására, megértésére és terápiás hasznosítására törekszik. A verbális kommunikáció mellett, illetve sokszor a helyett megjelenő „preverbális beszéd” jelentőségére hívja fel a figyelmet. A kliens hangadásának nonverbális elemeire úgy tekint, mint jelentős kommunikációs értékkel bíró tünethordozókra, melyek hírnökei a sérült magzati, illetve a későbbi preverbális és verbális létünk élményvilágnak. Tanulmányunkban az archeovokális terápia elméletét és gyakorlatát mutatjuk be. Cikkünk első részében a módszer alapfilozófiáját és az archeovokális szó jelentését tartalmazó bevezető után a hang fejlődéslélektani hátterével foglalkozunk, majd ismertetjük az archeovokális módszer szűkebb elméleti hátterét. A második, módszertani részben az archeovokális terápia fő eszközeit és a terápiás munka egy lehetséges ívét mutatjuk be, majd gyakorlati példákon keresztül szemléltetjük a csoportos és egyéni archeovokális terápiás folyamatokat. Írásunk összegzéssel zárul.
Kulcsszavak: archeovokális – archeovokális terápia
Kutatási tanulmány
A spiritualitás megjelenése a pszichoterapeuták közötti szakmai kapcsolatokban – egy hazai kvalitatív kutatás eredményei
Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Kiri Edit, Sallay Viola, Ittzés András
Tanulmányunkban egy olyan kvalitatív kutatás eredményeit közöljük, melyet magyarországi pszichoterapeuták körében végeztünk a szakmai kapcsolatokban megjelenő spiritualitás témájában. Harmincegy, különböző módszerben képződött, legalább tíz éve praktizáló pszichoterapeutával készült félig strukturált interjú, melyben rákérdeztünk, hogyan jelenik meg a spiritualitás témája a szakmai kapcsolatokban, képzéseken, a szakmai közéletben, fórumokon. Az interjúkat kvalitatív eljárással, a grounded theory módszerével elemeztük. Írásunkban röviden bemutatjuk a módszer kódolási eljárása során a rögzített interjúkból leszűrt szelektív és axiális kódokat. Eredményeink helyzetképet rajzolnak ki a spiritualitás megjelenéséről a szakmában, az azt övező attitűdökről, tapasztalatokról, igényekről, konfliktusokról, úttörő kezdeményezésekről. Párhuzamot és eltérő súlypontokat fogalmazunk meg a nemzetközi gyakorlathoz képest az interjúkból kirajzolódó kép és az európai, valamint az egyesült államokbeli kutatásokra támaszkodó publikációk összevetésével a spiritualitással kapcsolatos pszichoterápiás kompetenciák elsajátításának igényére vonatkozóan, valamint a szakmai fórumokon megjelenő, illetve hiányzó gyakorlatok, lehetőségek vonatkozásában. Kutatási eredményeink mentén a témával kapcsolatos igények, hiányok, előremutató kezdeményezések rendszerezése segíti a jelen gyakorlat reflexióját, valamint a lehetséges jövőbeli irányok megfogalmazását.
Kulcsszavak: pszichoterápiás képzés – szakmai kapcsolatok – spiritualitás – grounded theory
Esszétanulmány
Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel
Schmelowszky Ágoston
A pszichoterápia művelése nagyfokú önállóságot és belső biztonságot követel gyakorlójától. Pácienseinkkel intim elszigeteltségben dolgozunk, és a terápiás helyzet sajátossága megköveteli tőlünk, hogy előre nem látható, spontán, személyre szabott módon alkalmazzuk mindazt, amit a formális képzések során elsajátítottunk. Bár a pszichoterápiák hatékonyságával kapcsolatban a kutatatási eredmények ellentmondásosak, abban meglehetősen stabil konszenzus uralkodik, hogy a terápiás szövetség szilárdsága módszertől függetlenül bejósolja a terápia hatékonyságát. Írásomban pszichoanalitikus megközelítéssel vizsgálom a pszichoterapeuta terápiás attitűdjének azon elemeit, amelyek – véleményem szerint – meghatározónak tűnnek a terápiás szövetség kialakítására, fenntartására és elmélyítésére. Ezek után azokat a terapeuta személyiségéből fakadó belső és a szakmai közeg hatásából származó, külső tényezőket tekintem át, amelyek a pszichoterapeutává válás folyamatában, illetve a pszichoterapeuta szakmai karrierje során meghatározzák a terápiás szövetség kialakítására, fenntartására és elmélyítésére alkalmassá tevő készségek fejlődését. Végül néhány olyan, a pszichoterápiás képzésekben és szakmai életben felmerülő tényezőt vizsgálok, amelyek – véleményem szerint – károsan befolyásolhatják ezeket a készségeket. Bár az elemzés során pszichoanalitikus elméleteket használok, hangsúlyozni szeretném, hogy írásomban nem specifikusan a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület képzésének és működésének problematikus elemeit vizsgálom, hanem általánosságban a magyar pszichoterápiás képzés és szakmai élet általam megismert részeiben – a klinikai pszichológiai, pszichoterápiás és módszerspecifikus képzéseken és szakmai fórumokon – tapasztalható problémákról írok.
Kulcsszavak: terápiás szövetség – a pszichoterapeuta személyisége – pszichoterápiás képzés – pszichoterápiás szakmai élet
Műhelytanulmány
Lyukak a kenyérben
Pszichoanalitikussá válni Bosznia-Hercegovinában
Maja Dobranić Posavec, Igor Okorn
A helyzet szülte gyakorlatukból kifejlesztett társ-szupervíziós módszerüket mutatják be a szerzők. Bevezetik a „peer beszélgetés és álmodás” fogalmát, amivel egy olyan munkamódra utalnak, amelynek során két kolléga az analízis szabályain és keretein belül „beszélget, és gondolatokat, tapasztalatokat, asszociációkat” oszt meg a munkájával kapcsolatban. Bosznia-Hercegovinában nem volt még analitikus, s a hétköznapi munkában a szupervizor helyét egy másik analitikus kandidátus foglalta el. Az írás egy eseten keresztül mutatja be a mikroműhelyt. Az eset hátterében ott a jugoszláv háború közös története, s egyben bepillantást kapunk abba, hogyan küszködik ki magukat kollégák az elszigeteltségből, láthatjuk egy későbbi szakmai szervezet csíráját.
Kulcsszavak: „peer beszélgetés és álmodás” – trauma – háború, álmodozás – viszontáttétel
Vissza az előzőre