PSZICHOTERÁPIA
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
Megjelenik negyedévente.
34. évfolyam 3. szám 2025. augusztus
Tartalom
A szerkesztők előszava
Barna Mária, Tiringer István
TANULMÁNYOK
Kutatási tanulmány
Rákár-Szabó Natália, Kenézlői Eszter, Réthelyi János, Szabó Gábor, Hajduska-Dér Bálint, Unoka Zsolt: A természet-kalandterápiával kombinált sématerápia megközelítésének és fekvőbeteg-ellátásban alkalmazott programjának szabványosított bemutatása
Kincsesház
Erdős Anna: Enni vagy nem lenni. Hozzászóló: Túry Ferenc
Hozzászólás
Hozzászólások Hirsch Anikó: Gondolatok a gyermekpszichoterápiás szakképzésről komplex-integratív szemléletben című tanulmányához – Csáky-Pallavicini Krisztina ♦ Terenyi Zoltán
MŰHELY
Műhelybemutatás
Tomáš Puškárik: Az egyéntől a csoportig. A csoport-pszichoanalitikus munka bemutatása. Három részlet
Hozzászólás
Hozzászólás Szondy Máté, Magyary Ágnes, Mészáros Noémi, Zsila Ágnes: Mesterséges intelligencia a pszichoterápiában című műhelytanulmányához – Fekete Olívia ♦ Treuer Tamás
Műhelybeszámoló
Kockázatok és mellékhatások – Beszámoló a Pszichoterápia folyóirat 19. konferenciájáról az online visszajelző kérdőívek tükrében – Kepics Zsanett, Tiringer István, Csürös Judit
Pályázat
Legyen Ön az idei konferencia grafikusa!
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Párhuzamok és ellentétek– A tanácsadó és a pszichoterapeuta viszonya a gyakorlatban – Barna Mária, Pál Krisztina
Viták
Minőségbiztosítás és szupervízió – Németh László ♦ Terenyi Zoltán ♦ Antalfai Márta ♦ Égerházi Anikó ♦ Horgász Csaba
Van-e szükség hazánkban pszichoterápiás ellátási hálózatra, s ha igen, miért nincsen a közfinanszírozásban? – Vizin Gabriella ♦ Árkovits Amaryl, Csurgai Dorottya, Kútvölgyi Andrea, Markó Dávid, Terenyi Zoltán, Tóth Erika, Varga S. Katalin
Beszámolók
„A félelemnek nagy a szeme” – A rehabilitáció lehetőségei Kárpátalján – kerekasztal-beszélgetés – Jurij Bismak, Pavlo Hudra, Milanovich Domi, Zsábej Edit
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség küldöttgyűlésének összefoglalója
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 48.: Bagotai Tamás ♦ Mátyás Edit ♦ Pintér Fanni
Konferenciák – Kelemen Gábor ♦ Keresztes Ádám ♦ Czárth Csenge Zsófia
Könyvismertetések – Tiringer István
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA
Az augusztusi lapszámok állandó része évek óta a visszatekintés a folyóirat néhány hónapja lezajlott konferenciájára. Az idei, a konferenciáink történetében talán a legnagyobb részvételi aránnyal és biztosan a legtöbb programmal zajlott le. A sok színvonalas szakmai megnyilvánulás folyóiratunk számára az egyik jelentős forrás, amelyből évről évre merítünk. Idén is sokakat biztattunk, hogy szereplésüket írásos formában érleljék tovább. Reméljük, hogy minél többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Írjuk ezt azért is, mert nagyon fontosnak tartjuk, hogy színvonalas tanulmányok szülessenek abból a rendkívül gazdag élmény- és ismeretanyagból, amelyet a szakma minden szegmensén dolgozó kollégák bemutattak mindannyiunknak. Szeretnénk, ha folyóiratunk színes közéleti része mellett kiérlelt, nagyobb lélegzetű írások is tükröznék szakmánk fejlődését és ösztönöznék a további elmélyült munkát.
Jelen lapszámunk, úgy érezzük, különösen jól tükrözi szakmai közéletünknek az elmúlt években tapasztalható megélénkülését.
A tanulmányok terén újdonság, hogy egy pszichoterápiás kutatás folyamatába pillanthatunk be Rákár-Szabó Natália és munkatársai közleménye kapcsán. A szerzők a sématerápián alapuló osztályos pszichoterápiás programot fejlesztették tovább természet-kalandterápiás modullal, s ennek működését regisztrált kutatási program keretében vizsgálták. A tanulmány bemutatja azt a protokollt, ami segíti a kutatás pontos megvalósulását és eredményeinek későbbi megismételhetőségét.
Kincsesház rovatunkban egy több, mint harminc éve megjelent és ma már nehezen hozzáférhető tanulmányt közlünk újra. Erdős Anna Enni vagy nem lenni címmel írta meg azt az esetét, ami a Füredi János által szerkesztett Pszichoterápiás esettanulmányok című kötetben jelent meg 1991-ben. A tanulmányról akkor Bagdy Emőke és Buda Béla írt értékelést. Mi ezt most Túry Ferenc hozzászólásával egészítettük ki, aki mai szemmel tekint vissza erre a közleményre.
A tanulmányok között jelentetjük meg Csáky-Pallavicini Krisztina és Terenyi Zoltán hozzászólásait az előző számunkban megjelent Hirsch Anikó tanulmányra (Gondolatok a gyermekpszichoterápiás szakképzésről komplex-integratív szemléletben).
Műhely rovatunkban először Tomáš Puškárik gyakorlatias beszámolóját olvashatják annak a csoportanalitikusan orientált programnak a fejlődési útjáról és a szerző saját szakmai fejlődéséről, amit egy cseh pszichiátriai rehabilitációs intézményben folytat.
Szondy Máté és munkatársai Mesterséges intelligencia a pszichoterápiában című műhelytanulmányához most Fekete Olívia és Treuer Tamás értékes hozzászólásait olvashatjuk gondolatébresztőként ehhez az új, lelkesedést és viszolygást egyaránt kiváltó, de mindenképp jelentőségteljes új területhez.
Visszatekintünk az idei Pszichoterápia konferenciára a Konferencia körkép rovatban azon visszajelző kérdőívek segítségével, amelyeket konferenciarésztvevőink töltöttek ki. Ezúton is köszönjük azoknak, akik ezzel is segítik a szervezési munkát! És ahogy ez lenni szokott, egyúttal már a jövő évi konferenciára készülünk. A témákról, együttműködési lehetőségekről a módszertani egyesületekkel egész évben közösen gondolkodunk, de idén pályázatot is hirdetünk művészi vénával megáldott olvasóinknak, hogy segítsenek megalkotni konferenciánk jövő évi logóját.
Az elmúlt hónapokban szakmánk fontos kérdései a médiában is nagyobb teret kaptak a pszichoterápiás ellátás hozzáférhetősége kapcsán, a szociális médiában folyt erről szakmai feszültségeket és félreértéseket is megmozgató vita. A párbeszéd és a tisztánlátás elősegítése vezérelt, amikor páros interjúra kértük Viszket Mónika tanácsadó szakpszichológus és pszichoterapeutát, valamint Csáky-Pallavicini Krisztina pszichoterapeutát, hogy beszélgessenek velünk a tanácsadás és a pszichoterápia együttműködési lehetőségeiről az ellátási gyakorlat szemszögéből. Bízunk benne, hogy sikerült egy konstruktív és izgalmas interjút közölnünk ebből a gazdag beszélgetésből.
Élénk, és a következő lapszámban is várhatóan folytatódó vita alakul tovább a Minőségbiztosítás és szupervízió témájában – jelen lapszámunkban Németh László, Terenyi Zoltán, Antalfai Márta, Égerházi Anikó és Horgász Csaba fejti ki álláspontját.
Eltelt egy év, mióta a Gigazoomon szervezőcsapat vitát indított folyóiratunkban a pszichoterápiás ellátási hálózat finanszírozási kérdéseinek megvitatására. Vizin Gabriella értékes észrevételeivel és a szervezőcsapat zárógondolataival ebben a számban lekerekedik ez a téma.
Június 26-án volt a Kínzástúlélők Nemzetközi Világnapja. Ebből az alkalomból szervezett a Cordelia Alapítvány az ukrán háború áldozatainak mentálhigiénés ellátásáról szakmai napot – mi pedig örömmel közöljük a kerekasztal-beszélgetést azokkal a terápiás szakemberekkel, akik személyes érintettként megérintő képet adnak erről a munkáról.
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség májusi küldöttgyűléséről is hírt adunk, és reméljük, hogy ezzel segíthetjük a minél szélesebb körű szakmai bevonódást mindannyiunkat érintő munkájukba.
Etikai rovatunk aktuális példája egy pszichoterápiás egyesület és képzésének kapcsolati szövevényeit segít átgondolni.
Jó olvasást, kellemes szakmai feltöltődést kívánunk minden kedves olvasónknak!
Barna Mária, Tiringer István
TANULMÁNYOK
KUTATÁSI TANULMÁNY
Rákár-Szabó Natália, Kenézlői Eszter, Réthelyi János, Szabó Gábor, Hajduska-Dér Bálint, Unoka Zsolt
A természet-kalandterápiával kombinált sématerápia megközelítésének és fekvőbeteg-ellátásban alkalmazott programjának szabványosított bemutatása
A pszichoterápia területén folyamatos az igény az innovatív módszerek iránt, amelyek a páciensek számára élményekben gazdag és hatékony terápiás folyamatot biztosítanak. A Semmelweis Egyetem Pszichoterápiás Osztálya négyhetes intenzív sématerápiás programot kínál, elsősorban borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedő betegeknek. A BPD magas előfordulási gyakorisága és az életminőségre gyakorolt jelentős hatása miatt a konvencionális kezelési módszerek mellett a természetalapú terápiák is egyre nagyobb jelentőséget kapnak a klinikai gyakorlatokban. Ebben a kontextusban született meg a természet-kalandterápiával kombinált sématerápia (N-ABST) integrált megközelítése, mely egyedülálló módon ötvözi a bizonyítékokon alapuló gyakorlatokat a fenntartható pszichológiai és környezeti jólét elősegítése érdekében.
A program célja a maladaptív sémák azonosítása és módosítása, majd a természetben zajló aktivitásokba való bevonás és azok reflexióinak organikus beépítése a sématerápiás folyamatba. Ez az élményalapú csoportos beavatkozás kognitív, érzelmi és viselkedési szinteken vonja be a résztvevőket, elősegítve személyes fejlődésüket és a természethez, önmagukhoz, illetve másokhoz való mélyebb kapcsolódást. Az N-ABST módszertani keretrendszere szakirodalmi áttekintések, klinikai tapasztalatok, valamint szakértői konzultációk alapján készült. E publikáció célja a program áttekintése és elméleti keretének bemutatása, mely elsősorban a természet-kalandterápia klinikai alkalmazásának, integrálásának lehetőségére, a módszertani megközelítés ismertetésére fókuszál. A szabványosított jelentési irányelvek magyar nyelvű alkalmazásával a tanulmány igyekszik hozzájárulni a programhoz kapcsolódó kutatási eredmények hátterének megismeréséhez, értelmezéséhez és a program megismételhetőségéhez.
Tanulmányunk az innovatív beavatkozás kialakításának és megvalósításának szűkített leírására vállalkozik, a pszichoterápiás folyamat, a terápiás csapat szakmai tapasztalatai, a pilot program kihívásainak és sikereinek ismertetésére egy következő publikációban kerül sor, mely részletek elengedhetetlenek az új, ökológia-szemléletű sématerápia hatásainak és szélesebb körű következményeinek teljes megértéséhez.
Kulcsszavak: N-ABST– természet-kalandterápia – sématerápia – pszichoterápiás osztály –TIDieR protokoll
KINCSESHÁZ
Erdős Anna
„Enni vagy nem lenni”
Hozzászóló: Túry Ferenc
A Kincsesház előkészületeinek fázisában szerkesztőtársam a lelkemre kötötte, hogy a saját kezébe kéri vissza a „Piros könyvet, amelyből az első pszichoterapeuták is tanultak”. Úgy vélem, az óvatosság érthető, hiszen a kötet valóban értékes abban az értelemben, hogy időtlen tudást rejt magában nemcsak az esetvezetés, hanem az esettanulmány megalkotásának ügyes-bajos szempontrendszerével kapcsolatban is. Füredi János szerkesztésében Bagdy Emőke és Buda Béla véleményezésével a könyv kilenc vizsgamunkaként készült esettanulmányt tartalmaz, amelyeket tudatosan kezeltek „szigorú mércével”, hogy a pszichoterapeuta szakmai nívóját és az esettanulmány-írás kultúráját beállítsák a hazai képzésben. Ha az olvasó alapos figyelemmel olvas és a véleményezés mintájára maga is végigmegy az eseten, sokat tanulhat és maga is ösztönzést nyerhet a szakmai munkájához – írja Buda. Jöjjön hát egy választott esettanulmány az 1990-ben megjelent Pszichoterápiás esettanulmányok kötetből.
Az esettanulmányhoz Túry Ferenc írt hozzászólást arról, hogyan látja azt több mint harminc év távlatából.
HOZZÁSZÓLÁSOK
Hozzászólások Hirsch Anikó: Gondolatok a gyermekpszichoterápiás szakképzésről komplex-integratív szemléletben című tanulmányához
Hozzászólók: Csáky-Pallavicini Krisztina és Terenyi Zoltán
Az idei 2. számunkban (Pszichoterápia, 34 (2): 88-95.) jelentettük meg Hirsch Anikó: Gondolatok a gyermekpszichoterápiás szakképzésről komplex-integratív szemléletben című tanulmányát, amihez két hozzászólás érkezett – Csáky-Pallavicini Krisztinától és Terenyi Zoltántól.
Vissza az előzőre