PSZICHOTERÁPIA
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
Megjelenik negyedévente. 34. évfolyam 4. szám 2025. november
Tartalom
A szerkesztők előszava
Pál Krisztina, Csürös Judit
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Esperger Zsófia, Kovács Péter: A pszichologizáló szubjektív betegségelméletek szerepe az onkológiai betegséggel érintett páciensek pszichés ellátásában I. Elméleti tanulmány
Módszertani tanulmány
Platthy István: A lélek árnyképei
Elméleti tanulmány
Treuer Tamás: A pszichoterápia kockázatai és mellékhatásai: szakirodalmi áttekintés
MŰHELY
Műhelytanulmány
Csurgai Dorottya: A kvír tér-idő nyomában, avagy nemi identitás és genderkérdések a csoportanalízisben
Tapasztalatok és kutakodások egy transznemű csoport kapcsán
Hozzászólás
Hozzászólások Szondy Máté, Magyary Ágnes, Mészáros Noémi, Zsila Ágnes: Mesterséges intelligencia a pszichoterápiában című műhelytanulmányához – Bátfai László ♦ Riskó Ágnes ♦ Vizin Gabriella
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Ars poetica – Interjú Szőnyi Gáborral – Csürös Judit, Valkó Lili
Viták
Van-e szükség hazánkban pszichoterápiás ellátási hálózatra, s ha igen, miért nincsen a közfinanszírozásban? – Oriold Károly
Minőségbiztosítás és szupervízió – Ormay István ♦ Rózsa Ildikó ♦ Hardy Júlia ♦ Treuer Tamás ♦ Vizin Gabriella
Útravaló – A jövő pszichoterapeutáinak
Önkénteskedés – Demetrovics Hanna, Kakuk Zita
Beszámolók
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség küldöttgyűlésének összefoglalója
Konferenciák – Krammer-Németh Noémi ♦ Tiringer István
Könyvismertetések – Gács Boróka ♦ Kelemen Gábor ♦ Tiringer István
Szakkönyv- és folyóiratlista
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA
„Minden kezdet egy új vég” – mondja a magyar rapper. Mire az Olvasó kezébe veszi a szerzők és szerkesztők újabb negyedéves munkáját, a szerkesztőség nagy változások kapujába ér. Tavasszal új tagokkal bővült csapatunk. Gyakornokaink, Csürös Judit és Krammer-Németh Noémi immár aktív tagjai a szerkesztőségnek. Noémi már a konferencia főszervezésének fortélyait tanulja Kepics Zsanett mellett. Újítás, hogy velük egyidőben két egyetemista gyakornok, Demetrovics Hanna és Kakuk Zita is csatlakozott hozzánk. Ők még távolabbról követik a folyamatokat, de mostantól egyre gyakrabban hallhatnak majd felőlük. A novemberi számban olvashatják első írásukat az önkéntességgel kapcsolatban. Útravaló címmel új rovatot indítottunk – ide egy esztendőn keresztül egyetemista gyakornokaink készítenek írásokat azzal a céllal, hogy segítsék a legújabb generációk pályaszocializációját, indulását a szakmai életben.
„Minden kezdet egy új vég.” Frissesség, fiatalság, tettrekészség, új lendület érkezik a csapatba. Egyúttal kreativitás, megbízhatóság, stabilitás, innovatív energia búcsúzik. Valkó Lili tizenöt esztendőn át színesítette a csapatot. Még egyetemistaként érkezett, sokat meríthettünk lendületéből, ötletességéből. A konferencia indulásának és fejlődésének egyik motorja volt. Benkő Henrietta megbízhatósága és pontossága mindnyájunknak hiányozni fog. Egy igen nehéz – ha nem a legnehezebb – időszakban kapta főszerkesztői kinevezését. Nem biztos, hogy pontosan tudjuk, mennyit köszönhetünk neki. Vattay Dani nem ismert lehetetlent technikai innováció terén – az általa képviselt szakmai iránnyal, egyéniségével színesítette és dinamizálta a csapatot.
Sok változás zajlik tehát a szerkesztőség háza táján – megyünk tovább az úton! Aki e sorokat olvassa, annak kenyere a változás.
Még hihetetlennek tűnik, de egyszer csak itt lesz az új tavasz. A 2026-os konferencia szervezése már elkezdődött. Októberben megtartottuk első szakegyesületi összekötői találkozónkat, ahol a jövő évi konferencia témája – Káinok és Ábelek – Harc és szövetség a szakmában és a terápiában – megmozgatta a résztvevők fantáziáját, számos izgalmas témafelvetés született. Reméljük, hogy a cím másokat is inspirál és tartalmas előadások, programok születnek. Köszönjük az egyesületi összekötők munkáját a konferenciaszervezésben!
Early bird kedvezmény 2026. február 15-ig elérhető.
Novemberi számunk Tanulmányok laprészben az onkopszichológia és a gyermekvédelem „szakemberpróbáló” világába kalauzoljuk az Olvasót. Majd a terápia kockázatait vizsgáló tanulmány késztet önreflexióra.
Esperger Zsófia és Kovács Péter – az Országos Onkológiai Intézet Onkopszichológiai Munkacsoportjának munkatársai – tanulmányukban a szubjektív betegségelméletek szerepét vizsgálják onkológiai betegségekben. Felhívják a figyelmet, hogy a terápia folyamatában elengedhetetlen a szakember pszichés betegségeredethez való saját viszonyulásának kidolgozása. Platthy Istvánról szinte mindannyian tudjuk, hogy a gyermekvédelemben dolgozik hátrányos helyzetű gyerekekkel. A lélek árnyképei című módszertani tanulmányában azt a művészetterápiás metódusát osztja meg, mely az alkotás folyamatába igyekszik visszahívni a gyermeki önkifejezés érintetlen, tanulatlan, így a lélek tartalmaival közvetlenebb kapcsolatban álló aktusát. Treuer Tamás elméleti tanulmánya, A pszichoterápia kockázatai és mellékhatásai idei konferenciánk témájára született. Az elmúlt tizenöt év kutatásainak áttekintése nyomán esetvignettákkal illusztrálva kategorizálja a pszichoterápiák lehetséges negatív hatásait. Írása kíméletlenül szakmai önvizsgálatra készteti az olvasót.
Kurrens témát érint Csurgai Dorottya A kvír tér-idő nyomában című műhelytanulmányában. A szerző érzékenyen és tanulságosan ír transzneműekkel folytatott csoportmunkájáról.
A pszichoterápia nemcsak szakmai tudás, hanem személyes tapasztalás, belső alakulás és legfőképp találkozás. Ars poetica című új interjúrovatunk hivatásunk ezen aspektusát próbálja megragadni. Rovatunkban tapasztalt pszichoterapeutákkal, segítő szakemberekkel beszélgetünk terápiás szemléletük alakulásáról, személyes munkamódjukról, szakmai hitvallásukról. Jelen számban első beszélgetőtársunk Szőnyi Gábor. Az interjú apropója, hogy Szőnyi Gábor idén töltötte 80. születésnapját.
„Minőségbiztosítás és szupervízió” kérdéskörében Ormay István, Rózsa Ildikó, Hardy Júlia, Treuer Tamás és Vizin Gabriella véleményét osztjuk meg. Szondy Máté, Magyary Ágnes, Mészáros Noémi, Zsila Ágnes Mesterséges intelligencia a pszichoterápiában című tanulmányához újabb hozzászólásokat teszünk közzé, Bátfai László, Riskó Ágnes és Vizin Gabriella véleményét.
A novemberi számban találkozhatnak korábbról jól ismert rovatainkkal – olvashatnak a PTSZ szeptemberi küldöttközgyűlésén történtekről. Találnak konferencia-beszámolókat és könyvismertetéseket, értesülhetnek aktuális képzésekről, szakmai programokról.
Reméljük, e széles palettáról minden Olvasónk talál a maga számára érdekes témát!
Csürös Judit, Pál Krisztina
TANULMÁNYOK
ELMÉLETI TANULMÁNY
Esperger Zsófia, Kovács Péter
A pszichologizáló szubjektív betegségelméletek szerepe az onkológiai betegséggel érintett páciensek pszichés ellátásában I.
A szubjektív betegségelméletek azokat az ismereteket, hiedelmeket és fantáziákat foglalják magukban, amelyeket a páciensek saját betegségük eredetéhez, lefolyásához és kezelési lehetőségeihez kapcsolnak. Az onkológiai betegségekkel összefüggő betegségelméletekben gyakran jelennek meg a tudományos alapokon nyugvó összetett szomatikus eredethez képest leegyszerűsítően pszichologizáló elemek. A daganatos betegségek eredetével összefüggő pszichés okok keresése jelentős kultúr- és szakmatörténeti gyökerekkel rendelkezik, a populáris pszichológiában elevenen él tovább, és ezáltal a jelen közgondolkodás szerves részét képezi. Ezek a ránk hagyományozott magyarázatok kerülhetnek kölcsönhatásba társadalmi és lélektani folyamatokkal, azon belül is normatív lelki jelenségekkel, pszichopatológiai állapotokkal és áttételi-viszontáttételi folyamatokkal. A pszichologizáló magyarázatok akut krízis során kapcsolódhatnak adaptív megküzdési stratégiákhoz, elhúzódó fennmaradásuk ugyanakkor maladaptívnak tekinthető, amennyiben az onkoterápiákkal való együttműködés problémáihoz, alkalmazkodási zavarokhoz, pszichés elakadásokhoz és komorbid pszichés zavarok mélyüléséhez vezethet. A maladaptív megküzdések azonosításához elengedhetetlen a szakember pszichés eredethez való saját viszonyulásának kidolgozása, amit a pszichés ellátásra kihelyezett omnipotens fantáziákkal, valamint a pszichoterápiás kultúra által közvetített normatív elvárásokkal való azonosulás jelentős mértékben befolyásolhat. Tanulmányunk célja a saját viszonyulás alakítását megsegítendő a pszichologizáló magyarázatok kialakulásának, működésének, valamint rövid és hosszútávú pszichés hatásainak kifejtése.
Kulcsszavak: szubjektív betegségelméletek – pszichologizáló betegségmagyarázat – pszichoszociális krízis – onkopszichológia – populáris pszichológia
MÓDSZERTANI TANULMÁNY
Platthy István
A lélek árnyképei
A belső látást és az eredendő kifejezésmódot előhívó, projektív folyamatokra épülő művészetterápiás módszer
A gyermekvédelem lakásotthonaiban és gyermekotthonában élő, családjukból kiemelt, traumatizált és érzelmileg elhanyagolt gyermekekkel, serdülőkkel foglalkozom.
Az eredendő kifejezésmód velünk született adottság, amely a belső látás segítségével lehetőséget ad önmagunk és a világgal való viszonyunk megfogalmazására. Ez az adottság kisgyermek- és óvodás korban bontakozik ki és a társadalom előhívó hatására válik képességgé. Régen felnőttkorban a népművészetben és a törzsi művészetben élt tovább. Sajnos iskolás korban a gyermeki alkotásból fokozatosan eltűnik ez a képesség, serdülőkorra bekövetkezik a rajzitörés jelensége. Szerencsére azonban ez a képesség nem irtódik ki az emberből, hanem csak visszahúzódik. Olyan, általam kifejlesztett projektív képzőművészet-terápiás módszert mutatok be, amely képes ezt újból előhívni, mely iskoláskorú gyermekeknél, kamaszoknál, de a felnőtteknél is igen eredményesen alkalmazható. A bemutatandó módszer egy régi, ezer évvel ezelőtti kelet-ázsiai rajzpedagógiai eljárásra épül. Segítségével újból tudják használni belső látásukat az alkotók, mely előhívja a tudattalan belső tartalmakat. Traumáik vizuális metaforák segítségével tudnak kifejeződni és ezáltal saját narratívába rendeződni. Az érzelmek rávetülnek az alkotó által teremtett formákra, s ezáltal oldódik belső feszültségük. A konfliktusokat szimbolikus úton oldják meg önkéntelenül is, ami így sokkal könnyebb, egyben gyógyulási folyamatok jöhetnek létre.
E sajátos rajzi megfogalmazások interpretációjára is sor kerül traumatizált, érzelmileg sérült, gyermekotthonban élő serdülők rajzainak néhány példáján keresztül.
Kulcsszavak: művészetterápia – belső látás előhívása – eredendő kifejezésmód – projekció
ELMÉLETI TANULMÁNY
Treuer Tamás
A pszichoterápia kockázatai és mellékhatásai: szakirodalmi áttekintés
A pszichoterápia hatékonyságát meggyőző klinikai és kutatási eredmények támasztják alá, ugyanakkor a lehetséges negatív következmények feltérképezése csak az utóbbi másfél évtizedben vált hangsúlyossá a szakirodalomban. A mellékhatások, terápiás ártalmak és nem kívánt kimenetelek rendszerszintű elemzése mára elengedhetetlenné vált a pszichoterápiás gyakorlat biztonságosságának és etikai megalapozottságának értékeléséhez.
Jelen tanulmány célja, hogy kritikai áttekintést nyújtson a pszichoterápia során jelentkező nem kívánatos hatások lehetséges formáiról, azok pszichodinamikai, kapcsolati és szerkezeti hátteréről. A módszertan kvalitatív, konceptuális szintézisre épül, amely az empirikus kutatási eredményeket klinikai tapasztalatokkal és szemléletes esettanulmányokkal kapcsolja össze.
A célzott szakirodalmi elemzés nyolc jól elkülöníthető rizikó- és mellékhatás-kategóriát azonosított: (1) a terápiás regresszió és érzelmi túlterhelés, (2) reaktivált traumaélmények, (3) a terápiás függőség kialakulása, (4) etikai vagy kapcsolati határátlépések, (5) stigmatizáló vagy téves diagnosztikai címkézés, (6) terápiás szégyenélmény, (7) károsító értelmezések, kommunikációs hibák és (8) hipermentalizáció. Ezek egy része a terápiás beavatkozás nem megfelelő időzítéséből vagy keretezéséből ered, más esetekben a terapeuta személyes vakságai, esetkezelési hiányosságai vagy intézményi torzulások állnak a háttérben.
A tanulmány célja a pszichoterápia hitelének megerősítése, a kockázatok tudatosítása és azok preventív kezelése a szakmai párbeszéd, az önreflexió és a minőségbiztosítás szolgálatában.
Kulcsszavak: pszichoterápia – mellékhatások – terápiás kockázatok – etikai dilemmák – minőségbiztosítás
Vissza az előzőre