PSZICHOTERÁPIA
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
Megjelenik negyedévente
32. évfolyam 2. szám 2023. május
TARTALOM
A szerkesztők előszava
Pál Krisztina, Vattay Dániel
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Alexandra Harrison, Ed Tronick: „Zajfigyelő”: A pszichoanalízis verbális és non-verbális jelentésalkotásának fejlődéselméleti megközelítése. Fordította: Barna Mária
Esettanulmány
Végh Márta: Elfolyó idő. Monodráma esettanulmány
Elméleti tanulmány
Tóth Zoltán: A tudattalan mint Isten metamorfózisa
MŰHELY
Műhelybeszámoló
Goda Gyula, Ónody Sarolta, Pintér Gábor, Sáfrán Zsófia, Végh Márta, Tomcsányi Teodóra:
Bevezető gondolatok a monodramatikus esettanulmányhoz
SZAKMAI KÖZÉLET
Felmérés
Eörsi Dániel, Kepics Zsanett: „Még létezik.” Országos felmérés a pedagógiai szakszolgálatokról
Helyzetkép
Eörsi Dániel, Kepics Zsanett: Az iskoláját! A szegedi pszichoterápiás képzés – FÉSZEK
Helyzetkép
Máté-Horváth Nóra, Svéd Tamás: Magyar Orvosi Kamara: Hogy vagyunk?
Viták, hozzászólások
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 41.: Bence Judit és Bozsogi Dia ♦ Garbóczy Szabolcs ♦ Szőnyi Gábor
Hírek
Megújult a Pszichoterápiás Tanács Szövetség vezetősége
In memoriam: Mihocsa Ildikó
Beszámolók
Konferenciák – Illyés Zoltán, Tóth Regina ♦ Szőnyi Gábor ♦ Nagy Roland
Könyvismertetések – Sefischer Viktória ♦ Szőnyi Gábor ♦ Tiringer István
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A SZERKESZTŐK ELŐSZAVA
A májusi szám összeállítását mindig lázas készülődés kíséri a szerkesztőségben. Ilyenkor véghajrába ér éves konferenciánk szervezése is, fokozódik a munkatempó és az izgalom, hogy minden idejében a „helyére kerüljön”. A jövő elviselhető bizonytalansága címet viselő idei, 17. konferenciánkra minden korábbinál több absztrakt érkezett be. Az igen színes programkínálat arról árulkodik, hogy komoly az érdeklődés a konferencia iránt, s reméljük arról is, hogy a szakma egyre szélesebb rétegéhez tudunk eljutni.
Májusi számunkban jelenik meg az első tanulmány egy új kezdeményezés keretében: Szeretnénk felületet kínálni a pszichoterápiás szakképzéseken javasolt szakirodalmak magyar fordításainak megjelenésére. Azt reméljük, így hallgatók és érdeklődők szélesebbb rétegének lesznek elérhetőek ezek az írások. E sorozat első izgalmas színfoltja Alexandra Harrison és Ed Tronick „Zajfigyelő”: A pszichoanalízis verbális és non-verbális jelentésalkotásának fejlődéselméleti megközelítése című tanulmánya, melyet Barna Mária fordított. A tanulmány a páciens és terapeuta egymásra hangolódásának bemutatása, mely összekapcsolja a fejlődéselméletet és a pszichoanalízist. Ehhez a sorozathoz várjuk a további javaslatokat az Olvasó részéről is.
A lapban megjelenő másik elméleti tanulmány Tóth Zoltán tollából született, és „A tudattalan mint Isten metamorfózisa” címet viseli. A pszichoterápia és a tudomány, illetve a pszichoterápia és a spiritualitás közötti kapcsolat terepén visz minket felfedezőútra (eszme)történeti kontextusba ágyazva a kérdést.
Rendhagyó módon egy esettanulmányból és műhelybeszámolóból álló csokrot is hoztunk most az Olvasóknak: Végh Márta – vizsgadolgozatából írt tanulmányában – folyamatában mutat be egy monodrámamódszerrel vitt esetet. Goda Gyula, Ónody Sarolta, Pintér Gábor, Sáfrán Zsófia, Végh Márta és Tomcsányi Teodóra pedig közös beszámolójukban – mind a kiképzők, szupervizorok és képződők szempontját is képviselve – mutatják be az újonnan indult monodráma módszertani képzést a fenti esettel összefüggésben.
A Szakmai közélet laprészben Eörsi Dániel és Kepics Zsanett tanulságos beszámolóját olvashatják a Pedagógiai Szakszolgálatok helyzetéről „Még létezik” címmel. A téma aktualitását és fontosságát húzza alá, hogy a felméréshez készült kérdőívet alig egy hónap alatt 136 kolléga töltötte ki az ország különböző pontjairól.
„Az iskoláját!” névre hallgat új rovatunk, melyben szeretnénk bemutatni a jelenlegi klinikai fázist oktató pszichoterápiás képzőhelyeinket. Célunk, hogy a leendő hallgatókat segítsük a döntésben, hogy melyik iskolát válasszák, és hogy a képzőhelyek tükröt kapjanak működésükről. Interjúkat készítünk a képzések vezetőivel, illetve volt és jelenlegi hallgatókkal. Az első interjúban a szegedi FÉSZEK pszichoterápiás képzést járja körül Eörsi Dániel és Kepics Zsanett.
Helyt adunk a MOK „Hol vagyunk?” címmel írt helyzetképének, melyben bemutatják a kamarai folyamatok jelenlegi állását.
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség vezetősége megújult. Az új elnök Purebl György; Dósa Ágnes, Égerházi Anikó, Farkas Kinga, Kútvölgyi Andrea, Milák Piroska és Osváth Péter vesznek részt az elnökség munkájában – értesülhetünk a szövetség közleményéből.
Szomorú kötelességünknek teszünk eleget, mikor In memoriam rovatunkban megemlékezünk Mihocsa Ildikóról.
Etikai rovatunkban Bence Judit, Bozsogi Dia, Garbóczy Szabolcs és Szőnyi Gábor hoznak izgalmas nézőpontokat, ahogy a képzések egy lehetséges buktatóját járják körül.
Folyóiratunk korábbról jól ismert rovataiban könyveket, konferenciákat, szakmai programokat ajánlunk az Olvasó figyelmébe.
Pál Krisztina, Vattay Dániel
TANULMÁNYOK
ELMÉLETI TANULMÁNY
Az alábbi tanulmány nem csak a pszichoanalitikus terápia iránt érdeklődő vagy abban képzett kollégák számára izgalmas olvasmány: a benne leírt esetet a más szemléletben dolgozó gyerek- és felnőtt terapeutáknak is érdemes elolvasnia, mert a páciens és terapeuta egymásra hangolódásának, közös verbális és testi-szomatikus jelentésalkotásának lebilincselő bemutatását adja, miközben összekapcsol két, a pszichoterápia szempontjából kulcsfontosságú területet: a fejlődéselméletet és a pszichoanalízist.
Ez a cikk egyúttal egy új törekvés kezdetét is jelzi folyóiratunknál. Szeretnénk felületet kínálni az általános pszichoterápiás és módszerspecifikus képzésekben olvasott szakirodalmak magyar fordításainak megjelenéséhez. Ezzel a tanulmánnyal például a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület technikai szemináriumán találkozott a fordító. Bízunk benne, hogy a kezdeményezésünk nemcsak az oktatásba méltán bekerült, színvonalas nemzetközi szakirodalmat hozza közelebb a szakma magyar gyakorlóihoz, hanem a képzések hallgatóit is segíti a tanulmányaikban.
A szerkesztőség
„Zajfigyelő”: A pszichoanalízis verbális és nonverbális jelentésalkotásának fejlődéselméleti megközelítése
Alexandra Harrison és Ed Tronick
Fordította: Barna Mária
Tanulmányunk egy fejlődéselmélet hozzájárulását mutatja be a „beszélgetőkúra” pszichoanalitikus fogalmához. A bemutatott fejlődéselmélet neve a „tudatosság diádikus kiterjesztésének modellje” (Tronick 2007). A modell a nemlineáris rendszerelmélet nyomvonalait követi. A „többjelentésű csomagok” fogalmát vezetjük be, ami alatt a diádikus kommunikációban történő jelentésalkotás sokféle, egyszerre zajló folyamatát értjük. Az elméleti értekezés elsősorban a gyermekanalízisre koncentrál. Megállapításainkat egy ötéves fiú analízise első ülésének videófelvételeken alapuló leírásával illusztráljuk. Végül a megállapítások felnőttanalízisekre vonatkozó relevanciáját mutatjuk be.
Kulcsszavak: fejlődéselmélet – pszichoanalízis – többjelentésű csomag – rendszerelmélet – gyerekterápia
ESETTANULMÁNY
Végh Márta
Elfolyó idő. Monodráma esettanulmány
A címként szereplő, Salvador Dalí festményére utaló „Elfolyó idő” a bemutatásra kerülő eset munkafolyamatában konkrétan is felbukkanó alkotás, mely az eset egészén átívelő, az emlékképeket homályossá, szürkévé, elfolyóvá formáló, a múlt, a jelen és a jövő folytonosságát – ezen keresztül pedig a kliens látóterét is – determináló megrekedt idő szimbóluma, ahol az idő folytonosságát a múlt képeire vetített, s azokat el- és beborító bűntudat teremti meg.
Esetleírásomban a nyolc éve tragikus balesetet szenvedett, nyaktól lefelé lebénult, saját megfogalmazásában „jelenben ragadt” klienssel, a 26 éves Bencével végzett munkát, monodráma tanácsadási folyamatot mutatom be, ahol célként „jelenben ragadtság”-ából való kimozdulását tűztük ki.
A folyamatban fokozatosan bomlanak ki a Bence egész életet átszövő, az emlékekre utólag, szisztematikusan rápakolt „bűnök” s a mindent elborító, szinte identitássá erősödő bűntudat – melyek értelmet és magyarázatot adnak a büntetésnek, a magatehetetlenségnek, a bénultságnak, vagyis a baleset következményeinek; mert, ha bűnök nincsenek – a baleset, a „büntetés”, Bence számára értelmezhetetlen, elfogadhatatlan s felfoghatatlan.
A közös munkában szétszálazott, szálanként megdolgozott bűntudattal terhelt életesemények, s ezen keresztül az anyával, de leginkább az apával való szembenézés – olyan perspektívát teremtett a megküzdéshez, ahonnan ma, a homályossá, szürkévé torzult emlékképek újfent színesnek látszanak, s megnyílik az út a jövő előtt.
Kulcsszavak: monodráma – bűntudat – elakadt gyász – leválás – felnőtté válás
ELMÉLETI TANULMÁNY
Tóth Zoltán
A tudattalan, mint Isten metamorfózisa
A pszichoterápia és a tudomány, illetve a pszichoterápia és a spiritualitás közötti kapcsolat kérdésköre újra és újra felmerül a szakmai diskurzusokban. A tanulmány egy történeti kulturális nézőpontból indul ki, hogy jobban megérthessük a jelen konstellációt. A modern kor hajnalán a nyugati társadalomban három olyan egymással összefüggő folyamat zajlott, amelyet analitikusként érdemes végiggondolnunk: Isten halála, a tudomány felemelkedése és a mélylélektan megszületése. A tanulmány ezek egymásra hatását kívánja vizsgálni. Vázlatosan ismerteti a tudományos világkép kialakulását, elemzi a tudomány és a pszichoterápia kapcsolatát, majd a tudattalan és Isten hasonlóságát. Megállapítja, hogy már a freudi tudattalan tulajdonságai és az Istennek tulajdonított attribútumok meglepő párhuzamosságot mutatnak. Kitér arra, hogy ez a megismerhetetlen és meghatározhatatlan isteni dimenzió hogyan konceptualizálódott Jung „Selbst” és Bion „O” fogalmában. Ezt követően arra fókuszál, hogy ez a numinózus jelenlét hogyan hatott az analitikus mozgalomra, és változtatta meg az analitikus technikákat, valamint az analitikus attitűdjét. Eljuthatunk-e minden technika feladásáig, ahogy Ferenczi felvetette?
Kulcsszavak: Isten — tudomány — mélylélektan — Selbst — O
Vissza az előzőre