Pszichoterápia
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu
29. évfolyam, 2. szám, 2020. május
Tartalom
A szerkesztők előszava
Valkó Lili, Bokor László
TANULMÁNYOK
Összefoglaló tanulmány
Antonino Ferro, Giuseppe Civitarese: A pszichoanalízis és az analitikus mező I. rész. Fordította: Lőrincz Zsuzsa
Korbai Hajnal, Ehmann Bea: A terapeuták által gyakorolt aktív és passzív testtudati technikák és a megtapasztalt testi érzetek összefüggései a terápiás kapcsolatban
Esszétanulmány
Németh György Gábor: Viszontáttétel és projektív identifikáció – másképp. Egy értelmezési kísérlet a jógatudomány kontextusában
MŰHELY
„Így dolgozunk mi”
Forgách Anna: Távterápia mint protektív hálózsák. Skype-terápia a gyakorlatban
Hosszú Éva: Hozzászólás Forgách Anna írásához
Simon Viktória: Hozzászólás Forgách Anna írásához
Kárpáti Tamás: Hozzászólás Forgách Anna írásához
SZAKMAI KÖZÉLET
Beszámoló
Beszámoló a Pszichoterápiás Tanács Szövetség (PTSz) 2020.február 13-i közgyűléséről – Terenyi Zoltán
Interjú
Beszélgetés Lynne Jacobs-szal – Kiss Tibor Cece ♦ Takácsy Márta
Viták, hozzászólások
Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Szummer Csaba ♦ Takácsy Márta
Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Bokor László ♦ Máriási Dóra
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 31. – Imre Gábor ♦ Kőtörő Emese ♦ Szalai Tamás Dömötör
Álláspont
A kuruzslás tárgyában indult büntetőeljárások jellemzői – Vizi János
Hírek
In memoriam Erős Ferenc
Beszámolók
Konferenciák – Krékits József, Pócza-Véger Petra ♦ Szőnyi Gábor ♦ Hansjürgens Anna Mária ♦ Falus Ildikó
Múzeumi levél – Szőnyi Gábor
Könyvismertetések – Tiringer István
Szakkönyv- és folyóiratlista
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A szerkesztők előszava
Bokor László, Valkó Lili
Ez nem egy COVID-os szám, úgy, hogy közben természetesen az. Amikor elkezdtük tervezni, szerkeszteni, akkor még nem volt a látóhatáron, aztán, amikor már az írások nagy része megvolt vagy úton volt, berobbant a járványügyi helyzet, és hozzánk is sok kérdőjelet hozott. Ami biztos volt, hogy a lap további számai meg fognak jelenni. Ehhez egyeztetésekre, tanácskozásokra és mérlegelésekre volt szükség az időközben kibővült (lásd később) szerkesztőség tagjaival, a nyomdával, olvasó szerkesztőnkkel. A mérlegelések eredményeként viszont a konferenciánkat sajnálatunkra el kellett halasztanunk egy évvel.
Egy folyamat örömteli végéhez érkezett szerkesztőségünk. Szerkesztőségi gyakornokként ketten csatlakoznak munkánkhoz: Barna Mária és Benkő Henrietta. Szeretettel üdvözöljük mindkettejüket szakfolyóiratunk létrehozóinak körében. Munkavállalásuk legelején szembesültünk azzal, hogy gyakornoki feladatukat valamennyiünk számára új helyzetben kell elkezdeniük. Szerkesztőségünknek át kellett állnia távkommunkációs munkamódra. Ez csak kisebb mértékű váltást jelent, mert a szerkesztőségi üléseket eddig is vegyes összetételben tartottuk. A távoli kapcsolódások helyszínei eddig is felölelték Edinburgh-ot, Pécset, Budapest különböző kerületeit és a szerkesztőségi székhelyet. Most ez két budapesti helyszínnel bővül.
A lap előállítása, bár néha új helyzetek új megoldásának kialakítását követeli meg, de összességében zavartalanul folyik.
Konferenciánkat, sorban a 16-dikat, mely Fordulópont: Érések és érkezések címmel került volna megrendezésre, el kellett halasztanunk. A továbbtervezéshez az eddigi egyesületi összekötőkkel távkommunikációs megbeszélőt hívtunk össze. Örömteli, hogy szinte valamennyien postafordultával visszajelezték részvételi szándékukat.
Keressük szakfolyóiratunk Facebook oldalának és honlapjának új felhasználási módjait. E felületeken napi szinten aktuális és fontos, reményeink szerint a szakmát támogató anyagok kerültek közzétételre a lapot kiadó szervezet (MentalPort) klinikai aktivitásából származó tapasztalatok alapján, melyek Szakmai anyagok. Pszichoterápia a járvány idején címen érhetőek el. A legutóbb megjelent anyag pedig egy állásfoglalás, Járványhelyzet és pszichoterápiás ellátás. A MentalPort klinika álláspontja és gyakorlata címmel.
Bizonyára senki nem fogja elhinni, de az Így dolgozunk mi írás vagy az esszétanulmányban megjelenő vignetta nem azért lett skype-os eset, mert ennyire gyorsan reagáltunk a helyzetre, hanem mert már így készültek el. A lapzártához közel beérkező hozzászólások, beszámolók azonban egyre sűrűbben utaltak a karanténhelyzetre. A három tanulmány és a műhely írás mintha mind arra emlékeztetne minket, hogy mennyire sokféleképpen lehet reflektálni terápiás-tanácsadói helyzetben, ami most kifejezetten kihívásteli, de változatlanul sok gyümölcsöt hozó vállalkozás.
A tartalomjegyzéken végigsuhanva nem tudtunk nem arra gondolni, hogy ebben az elmúlt három hónapban még voltak fizikailag látogatható konferenciák, amikről most be is tudunk számolni. S még külföldi múzeumba is el lehetett látogatni. A következő számban ezekből biztos kevesebb lesz, ha egyáltalán akad, de hátha meghozza a helyzet az olvasásra-recenzióírásra az időt, hogy ne csak egyetlen írás maradjon talpon e rovat vidékén.
A szakmai közéleti írások visszaidézik azt is, hogy a járvány előtt még a kuruzslótörvény volt a szakmai szenzáció. S persze van, ami biztos pont, folynak a viták, s egy újabb fiktív etikai eset elemzése. Sajnos újabb megemlékezések is helyt kaptak a számban, most is búcsúzunk.
Mi ketten voltunk azok a szerkesztők, akik a kísérleti nyúl szerepét vállalva megkezdtük az olvasószerkesztőnkkel való együttműködést. Örömteli megtapasztalni, hogy ami akkor még többletmunkát és dilemmát jelentett, mára megkönnyebbülést hozott a jól bevált együttműködés során. Üdítő nem kutatni helyesírási szabályok és szinonimák után, tudva, hogy a lapunk nyelvileg így is színvonalas lesz.
Ez nem egy COVID-os szám, úgy, hogy közben természetesen az. Hiszen most nehéz bármit nem ezen a szemüvegen keresztül nézni. Kívánjuk, hogy a jelen számunk legyen ebben perspektívát szélesítő, emlékezésre és elmélyedésre késztető lehetőség.
ABSZTRAKTOK
Összefoglaló tanulmány
Antonio Ferro, Giuseppe Civitarese
A pszichoanalízis és az analitikus mező I. rész
A bioni mezőelmélet a kapcsolati (relational) pszichoanalitikus iskolák olasz analitikusok által kidolgozott ága. Jelentőségét a szerzők a következőképpen foglalják össze: „A mező koncepció az egyének közötti tudattalan kommunikáció új és mélyre ható elméletét nyújtja számunkra, mert radikálisabb magyarázatot ad a tudattalanról és az analitikus szetting oneirikus, álomszerű átalakító funkciójáról alkotott más modellekhez képest; pontos leírást ad az analitikus kapcsolattal folyó munkáról; módosítja a terápia hatótényezőire és az értelmezésre vonatkozó elméleteket”.
A dolgozat első (jelen számban megjelenő részében) az elmélet kialakulásának előzményeit és fő fogalmait ismertetjük, majd az írás második (a folyóirat következő számában olvasható) felében a szerzők a kortárs pszichoanalitikus kritikákra válaszolnak, amely alkalmat ad arra, hogy nézeteiket további részletekkel gazdagítsák és esetvignetták segítségével az eljárásmódba is betekintést nyújtsanak. Tanulmányuk nem könnyű olvasmány. A pszichoanalitikus és dinamikus szemléletű olvasók azonban számos olyan elméleti megközelítéssel és dinamikus pszichoterápiás munkamódra vonatkozó leírással találkoznak, amelyeket abban az esetben is hasznosítani tudnak, ha munkájuk során nem a mezőelméletet követik.
Kulcsszavak: mező – álmodás – átalakítás – reprezentációképzés – gondolkodás
Fordította: Lőrincz Zsuzsa
Eredeti megjelenés: Ferro, A., Civitarese, G. (2016): Psychoanalysis and the analytic field. In: Elliot, A., Jeffrey, J. (szerk.): The Routledge handbook of psychoanalysis in the social sciences and humanities, Abing-don-on-Thames, Routledge, 132–149. Fordítás és közlés a kiadó és a szerző engedélyével.
Kutatási tanulmány
Korbai Hajnal, Ehmann Bea
A terapeuták által gyakorolt aktív és passzív testtudati technikák és a megtapasztalt testi érzetek összefüggései a terápiás kapcsolatban
A jelen írás célja, hogy bemutassa az aktív és passzív testtudati technikák gyakorlásának eltérő hatásait a terapeuták által megtapasztalt testi érzetekre, a terápiás kapcsolatra és a terápia hatékonyságára.
28 terapeuta interjúmódszerrel felvett esetbeszámolóinak pszichológiai tartalomelemzésében azt vizsgáltuk, hogy a terapeuta által tanult és alkalmazott testtudati technikák aktív és passzív természete hogyan befolyásolja a különböző esetek elmesélésében a szakemberek által felidézett testi érzeteket, érzelmeket, kapcsolati történéseket. Egy másik bemutatott vizsgálatban a terápiás kapcsolatot időnként megterhelő nehéz testi érzetek és érzelmek tartalmát elemeztük a terapeutáknál.
Az aktív testtudati technikát gyakorló terapeuták sikeres esetekben szignifikánsan több testi érzetet és kapcsolati történést idéztek fel, mint a passzív csoporthoz tartozó szakemberek. A passzív technikát gyakorlók a sikertelennek vélt esetekben szignifikánsan több testi érzetet idéztek fel, mint a sikeres esetekben. A sikertelen esetekben a negatív tartalmú, nehéz testi érzetek, érzelmek domináltak, melyek a kapcsolati történésekkel negatívan jártak együtt. A nehéz testi érzetek, érzelmek tartalmának tekintetében csak tendenciákban tért el az aktív és a passzív csoport.
A terapeuták testtudati tapasztalatai hatással lehetnek a terápiás kapcsolat működésére, amennyiben támogatják a koncentrált figyelmi állapot létrehozását, fenntartását, az elfogadó viszonyulást, a hangolódást, a hiteles kommunikációt és más kapcsolati kompetenciákat. A testtudati technikán alapuló aktív és passzív módszerek különbözőképpen segíthetnek ezeknek a céloknak az elérésében, és több szinten képesek előmozdítani a szakemberek munkájának hatékonyságát.
Kulcsszavak: interszubjektív elméletek – test-elme megközelítések – testtudati technikák – kapcsolati kompetenciák – hatékonyság
Esszétanulmány
Németh György Gábor
Viszontáttétel és projektív identifikáció – másképp
Egy értelmezési kísérlet a jógatudomány kontextusában
Jelen tanulmány fókuszában az analitikus gyakorlatból jól ismert viszontáttétel és projektív identifikáció újraértelmezési kísérlete áll a jógatudomány kontextusában.
A jóga többféle létezési szintet különít el a fizikai testen túl, többek között az úgynevezett finomtestet, amelynek része az energiaközpontok/csakrák rendszere. Innen nézve két ember találkozása a terápia projektív identifikációs terében egyben finomtesti rendszerek találkozása, és a köztük zajló tudattalan/energetikai folyamatok motorját egyfajta „jeladó/vevő készülékként” a csakrák biztosítják. Minden csakra speciális élményperspektívát kínál, és egy ennek megfelelő emberi dráma megjelenítését közvetíti, például a biztonság/túlélés, az érzéki élvezetek vagy a hatalom dimenziójában.
Elgondolásom szerint a projektív identifikáció energetikai háttere megfelelően értelmezhető a csakrarendszer ismeretében, és a jógagyakorlatok segítségével lecsendesített, illetve megtisztított elmemező segítségével képessé válhatunk a terápia projektív identifikációs ülései során szubtilisebb minőségek érzékelésére is, tovább szélesítve a projektív identifikáció, illetve a viszontáttétel hagyományos határait.
Tanulmányomban az elméleti megfontolások mellett egy projektív identifikációs ülés részletes áttekintésével a fentiek gyakorlati vetületét is szeretném bemutatni, különös tekintettel az úgynevezett szomatikus viszontáttételi tartományra. Tapasztalatom szerint a testi viszontáttételi élmények főként nem a fizikai testhez, hanem sokkal inkább a finomtesthez kapcsolódnak, és mivel szinte azonnal kiépülnek, illetve speciális mintázati kombinációkba rendeződnek, meglehetősen pontos iránytűként szolgálnak az aktuális áttételi és viszontáttételi viszonyok tisztázásában.
Kulcsszavak: viszontáttétel – projektív identifikáció – jóga – finomtest – csakra
Vissza az előzőre