Pszichoterápia
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu
29. évfolyam, különszám, 2020. június
Tartalom
A szerkesztők előszava
Berger Noémi, Bokor László
Praxis és gyakorlat
Kutatási előtanulmány
Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Vágó Judit, Nyúl Boglárka: „Vírusidők”. A járványhelyzet hatása a pszichoterápiás-tanácsadói döntéshozatalra
Esszé
Bokor László: Pszichoterápiás napló a járvány idején
Esszé
Szőnyi Gábor: Mérlegen a mérlegelés
A gyakorlat kérdései
Merav Roth: Áttétel a koronavírus idején. Fordította: Barna Mária
A gyakorlat kérdései
Váradi Enikő, Horváth Anikó: A kapcsolat biztonsága, biztonságos kapcsolat. Terápiás tapasztalatok pszichotikus betegekkel a koronavírus-járvány idején
Hát ti hogyan csináljátok?
Módszerekről bővebben
Kelemen-Szilágyi Adrienn: COVID-ban is gyógyító belső világ
Soós István: Nem túlzok, ha azt mondom, drasztikusan, szinte szürreálisan kezdődött…
Lőrik Dóra: A döntés szabadságának kínja
Egyesületek
Aktív Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete (Bodnár Csilla) ♦ Csoportanalitikus és Kiképző Társaság (Terenyi Zoltán) ♦ Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotóműhely (Sári Judit) ♦
Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (Révay Réka) ♦ Magyar Családterápiás Egyesület (Barát Katalin) ♦ Magyar Hipnózis Egyesület (Sümeg Szilvia) ♦ Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (Csontos Zoltán) ♦ Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (Schmelowszky Ágoston, Felházi Anett, Ledniczki Ildikó) ♦ VIKOTE Kognitív és Sématerápiás Központ (Kovács Emese, Simon Lajos)
Pszichoterápiás osztályok
BAZM KK EOK Semmelweis Tagkórház Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály, „Csanyik” (Cs. Tóth Ildikó, Erős Judit, Kocsis János, Orbán Ágnes, Zivák Ildikó) ♦ Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (Égerházi Anikó) ♦ Nyírő-OPAI Pszichoterápiás Részleg (Csigó Katalin) ♦ SE-PPK Pszichoterápiás Osztály (Biró Gergely) ♦ SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pszichoterápiás Részleg (Kovács Ildikó, Terenyi Zoltán, Tóth Erika) ♦ OORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály (Barna Mária) ♦ „Thalassa Ház – Budatétény” Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet (Zalka Zsolt)
Ambulanciák
Bizalom Magán Pszichoterápiás Rendelő (Árkovits Amaryl) ♦ Dr 24 Pszichoterápiás, Pszichoszomatikus Rendelő (Kovács Györgyi, Spányik András) ♦ Ménesi Pszichoterápiás Rendelő (Horváth Klára) ♦ Tér Pszichoterápiás Rendelő (Felházi Anett, Gyomlai Éva, Petró Judit, Szőke Katalin, Tari Mária) ♦ Drogprevenciós Alapítvány (Varga Mónika) ♦ Pedagógiai szakszolgálati tapasztalatok (Artai Monika, Cserges Enikő, Rácz Marianne)
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Konferenciák – Fazekas Ágnes
Irodalom járványhelyzetben
Mécs Anna: Szelekció
A szerkesztők előszava
A legutóbbi felvezető úgy kezdődött: „Ez nem egy COVID-os szám, úgy, hogy közben természetesen az”, most pedig úgy kezdhetnénk: Ez egy Covid-os szám. A Pszichoterápia – előfizetőinknek díjtalan – különszámának ötlete május elején merült fel, februárban még nem sejtettük, hogy különszámot és online műhelykonferenciát szervezünk.
Az mozgatott bennünket, hogy fontos lenne frissen keresztmetszeti képet nyújtani pszichoterápiás szakmánknak a járvány idején kialakult helyzetekről: ki milyen problémákkal szembesült, milyen megoldásokra talált rá, hogyan mérlegelt vagy sem, milyen filozófia mentén. Ennek megfelelően kapta e különszám a „Pszichoterápia és tanácsadás a járvány idején” alcímet. Jelen lapszám nem kap sorszámot, jelölése 29. évfolyam/különszám, az oldalszámozás azonban az egész évre vonatkozóan folyamatos.
A különszám az ötlettől a postázásig hat hét alatt készült el. Egyébként egy lapszám elkészítése körülbelül hat hónapot vesz igénybe. Az események, változások gyorsasága miatt fontos szempont lett az aktualitás. A gyors átfutás érdekében le kellett tennünk a független külső lektorálásról, de megtartottuk a belső szerkesztési folyamat minden lépését. A külső lektor kihagyását a tanulmányok műfaji besorolásával jelezzük is egyes esetekben (például esszé). Olvasóink észrevehették, hogy hiányzik a megszokott Tanulmányok – Műhely – Szakmai közélet struktúra. Helyette Praxis és gyakorlat – Hát Ti hogyan csináljátok? – Szakmai közélet részekre tagolódik a kiadvány. A különszám elején szereplő tanulmányok mélyebb elemzésre vállalkoznak.
A Pszichoterápia szellemiségéből következik, hogy igyekszik tág teret adni a különböző véleményeknek, tapasztalatoknak. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor sokan kényszerülnek gyors döntésekre anélkül, hogy bárki elegendő biztos tudással, információval rendelkezne. Számos vélemény, szempont, álláspont, gyakorlat, megoldási mód jelenik meg az írásokban. A MentalPort kutatási munkacsoportja (Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Vágó Judit, Nyúl Boglárka) kérdőívvel vizsgálta a járványhelyzet hatását a pszichoterápiás-tanácsadói döntéshozatalra. A szűk határidő dacára 231 válasz érkezett, ami érdemi statisztikai feldolgozási alapot adott az eredmények értékeléséhez. Bokor László „pszichoterápiás napló”-ja a társadalmi folyamatok hatását vizsgálja a terápiára, a terápiás kapcsolatra. Szőnyi Gábor a veszélyhelyzet és a vészhelyzet működésdinamikájának megkülönböztetésével teszi mérlegre a terápia, a terápiás helyzet váltásának lehetséges eredményeit. Merav Roth személyes élmények, példák mentén mutatja be nagy érzékenységgel a terapeuta munkáját, nehézségeit a járvány idején. A kapcsolat biztonsága minden pszichoterápiás-tanácsadói munkában a folyamat alapja és hordozója. Különösen igaz ez pszichotikusokkal folytatott terápiákban – ahogy azt meggyőzően ábrázolja Horváth Anikó és Váradi Enikő.
A második nagy egységnek a Hát ti hogyan csináljátok? nevet adtuk. Felkerestük szakmánk valamennyi szakegyesületét és pszichoterápiás osztályokat, ambulanciákat. E lapszámban azok szerepelnek, akiket sikerült ilyen rövid idő alatt megszólítanunk, és reagáltak felkérésünkre. Négyféle nézőpontból (módszerek, egyesületek, pszichoterápiás osztályok, ambulanciák) jelenik meg számos vélemény, szempont, álláspont, gyakorlat, megoldási mód az írásokban. Ez nem meglepő, hiszen az egymást korlátozó célokat kijelölő követelmények és lehetőségek új, járatlan út keresésére kényszerítettek mindannyiunkat. Elgondolkodhatunk, melyik, hogyan illeszkedik a miénkhez, vagy éppen tér el tőlünk. Ennek megfelelően a megjelent írások természetesen nem szerkesztőségi álláspontot tükröznek. Ide került pár olyan cikk is, ahol az egyes szerzők személyes tapasztalataikat osztják meg, hogy milyen drasztikus és szürreális tud lenni párokkal hirtelen váltani online terápiára, még akkor is, ha már van ebben némi tapasztalat (Soós István), vagy hogyan lehet hipnózist képernyőn keresztül végezni (Kelemen-Szilágyi Adrien). Arról is olvashatunk, hogy milyen szembemenni az árral és meghozni azt a döntést, hogy valaki nem vált át teljesen a távterápiás munkamódra (Lőrik Dóra). Sok írásban megjelenik a járványra adott válaszlépés mögötti gondolkodás és filozófia. Rákérdeztünk a visszaállással kapcsolatos elképzelésekre, bár az írások elkészítésének időpontjában ezt még a nehezen belátható jövő köde burkolta be. A szemléleti-gyakorlati terjedelmet jelzi az is, hogy több mint ötven szerző írásával találkozik a számban az olvasó.
Mintegy lazításképpen a szakmai anyagok után szerepel egy különleges aktualitással bíró (bár még a vírus időszaka előtt született) novella Mécs Annától. Hogy miért pont ez a novella, az az olvasáskor rögtön kiderül.
Biztos, hogy a Covid-téma még sokáig jelen lesz a Pszichoterápia hasábjain, ha nem is ilyen fókuszáltan, mint a jelen számban. Már csak azért is, mert fut egy pályázatunk, A karanténterápia gyöngyszemei címmel (hirdetése megtalálható a lapban). A közeli lapzárta és terjedelmi korlátok miatt a különszámból kimaradt írások a későbbi számokban kapnak helyet. E szám csak a keresztmetszeti képet kívánt megjeleníteni, és a hosszabb távú hatások, következmények tapasztalatait később tekinthetjük majd át.
Szakfolyóiratunkhoz kapcsolódik a lapzártát követő héten megrendezett Becsavarodás – kicsavarodás online műhelykonferencia, amely 220 fő részvételével zajlott. Az ötlet és a megvalósító szervezés-rendezés Kiss Tibor Cece, Pál Krisztina és Valkó Lili munkája. A lebonyolítás technikai hátterét hat önkéntes segítette a Zoommal kapcsolatos belépések, hang- és képvezérlés, folyamatos telefonos ügyfélszolgálat biztosításával. Ezúton köszönetünk és elismerésünk kifejezéseként név szerint említjük őket. Előzetes segédanyagokat készítettek: Csizmadia Laura, Dénes Lia Flóra, Juhász Lilla Kornélia, Jung Réka, Moss Kinga, Stella Ágoston, Zách Boglárka. A Zoom technikai működését segítették: Léder Kata, Szenes Boglárka, Zsedényi Csaba. Telefonon segítettek: Bodócs Dóra, Horváth Rita, Tóth Sally, Tóth Ágnes, Kovács Zsófia.
Fazekas Ágnes beszámolója a konferenciáról megtalálható különszámunkban. Az eseményről videófelvétel készült, amelynek az elérhetőségéről hírlevelünkben és honlapunkon (www.mentalport.hu) teszünk közzé hamarosan információt.
Jó olvasást kívánunk!
Berger Noémi, Bokor László
ABSZTRAKTOK
Kutatási előtanulmány
„Vírusidők”
A járványhelyzet hatása a pszichoterápiás-tanácsadói döntéshozatalra
Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Vágó Judit, Nyúl Boglárka
Kutatásunkban a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járványhelyzet hatásait vizsgáltuk a pszichoterápiás és tanácsadói munkában hozott döntéshozatalra. A kutatás elsősorban a szettingváltásokra és az azokat befolyásoló külső, belső és kapcsolati tényezőkre fókuszált. A felméréshez szakértői-tapasztalati úton alakítottunk ki saját kérdőívet, melyet elsősorban a pszichoterápiás/tanácsadói szakmai közösségben terjesztettünk, hólabda módszerrel. Az eredmények alapján a mintáról (231 válaszoló) elmondható, hogy a többség nagy tapasztalattal bíró, a középgenerációhoz tartozó, főként pszichodinamikus munkamóddal dolgozó pszichoterapeuta szakember. A többség veszélyeztetettnek érezte magát és pácienseit is. A kollégák zöme a változások, óvintézkedések bevezetésében a politikai és társadalmi eseményeket követve reagált, a döntések meghozatalában a munkáltatói és rendelői irányelvekre vagy a szakmai közösség véleményére épített, de jelentősen befolyásoló volt a személyes egészségi állapot is. A tervezett visszaváltásokat is ezen tényezőkhöz kötik. Összességében kiemelkedik a szakmai közösségnek és a kollégák véleményének fontossága: többen féltek a szakmai elítéléstől, vagy romló szakmai viszonyt vártak döntéseik következményeként. A döntéseket a többség végül villámmérlegeléssel hozta meg, és távterápiára váltott. A váltások mentén a terápiákat változatlanként észlelték. A szettingváltás során a terapeuta és a páciens veszélyeztetettsége gyors döntést indukált (1 nap), bár kérdéses volt a kitöltők számára a módszerek online térbe adaptálhatósága. Végül az adaptálást illető félelmek nem bizonyosodtak be, a váltás nem hozott terápiás célmódosítást sem. Úgy tűnik, a terápiákban erős volt a változatlanságra törekvés igénye.
Kulcsszavak: pszichoterápia – tanácsadás – járványhelyzet – szettingváltás – döntések
A kutatást a MentalPort kutatási munkacsoport jegyzi. Tagok: András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Szemán Dénes, Vágó Judit. Konzulens: Szőnyi Gábor. Adatelemzésben közreműködött: Nyúl Boglárka (ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszék)
Esszé
Pszichoterápiás napló a járvány idején
Bokor László
A tanulmány a COVID-19 vírus-világjárvány 2020. március-áprilisi magyarországi időszak alapján elemzi annak pszichoterápiás folyamatokra gyakorolt hatását. Ezen időszakban a terápiákat nagy részét hirtelen, pár nap alatt állították át a terapeuták távkommunikációs formára. A tanulmány elemzi az átállítások hirtelenségének terápiás kapcsolatra gyakorolt hatását, kiemelve, hogy a társadalmi méretű krízis hatására a terápiás folyamatok már ezt megelőzően megálltak, az eredeti terápiás célkitűzés tarthatatlanná vált. A szerző javaslatot tesz az átállítás folyamatának célszerű lépéseire, amelyek a lehetőségek korlátozottsága miatt a gyakorlatban gyakran kondenzálódtak.
A távterápiák száma ugrásszerű megnövekedett. A módszer hasznossága mellett a tanulmány áttekintést nyújt a nem nyilvánvaló, azonban jelentős hatást kifejtő korlátozó tényezőkről. Neurobiológiai kutatások eredményeire támaszkodva mutatja be a terápián belüli összehangolódás nehezítettségét. A szetting negatív aspektusainak áttekintése elsősorban azok minél jelentősebb kompenzálását kívánja elősegíteni.
A járvány jelentős megterhelést jelent a társadalom széles területén. A kritikus társadalmi helyzetek pervazív szorongása korlátozza a terapeuta reflektivitását. Ezeknek a helyzeteknek terapeuta és páciens párhuzamosan kitett, egyszerre vannak benne. A terápiás kapcsolat a külső folyamatok hatása alá kerül, valójában felszippantják azt.
A hirtelen kialakuló kritikus társadalmi helyzetek során krízisbe kerülhet a terápiás kapcsolat. Valójában a terápia traumatizálódik. A külső objektív tényezők elfedhetik, hogy a trauma közvetítője a terapeuta. Ennek reflektálása megterhelő, ugyanakkor fontos tényezője a közös trauma feldolgozásának.
Kulcsszavak: szettingváltás – távpszichoterápia – társadalmi krízis – a terápia krízise – trauma
Esszé
Mérlegen a mérlegelés – egy terapeuta dilemmái a Covid-19 kapcsán
Szőnyi Gábor
A szerző a vírushelyzet kapcsán teszi mérlegre a pszichoterápiák átállításának dilemmáit. Munkahipotézisként a „veszélyhelyzet” és a „vészhelyzet” elkülönítésére támaszkodik. A járvány egyszerre veszélyezteti a pácienst, a terapeutát, személyes környezetüket, a szervezetet, aminek keretében a terapeuta fut, az egész társadalmi működést, és mindezek együtt veszélyeztetik a terápiát, a terápiás kapcsolatot. Központi szerepet kap, hogyan összegződik a fenyegetettség megítélése a páciensben és a terapeutában. Ettől függ, hogy van-e mód mérlegelni, előkészíteni a terápiás szetting megváltoztatását. Figyelembe kell venni, hogy a terapeuta túlterhelődhet, valamint azt, hogy a fenyegetettségre adott válaszban egyéni, kapcsolati, csoport és szervezeti elhárítások egymásba fonódva jelennek meg.
A szerző sorra veszi a terápiaváltás lehetséges változatait, valamint a váltás mérlegelésének szempontjait. Saját gyakorlatán mutatja meg, hogy milyen megoldásokat alkalmaz, s melyek esnek kívül a kompetenciáján, választásán. Felhívja a figyelmet arra, hogy a „visszaállás” ugyanúgy együtt jár a terápiás szetting megváltoztatásával – „új terápia azonos szereplőkkel”.
A terápiás gyakorlat megváltoztatása a járványhelyzet kapcsán számos új tapasztalatot hoz, tágítja a terapeuták kompetenciáját, kedvez a kísérletezésnek. Ez igaz a pszichoterápiás szervezetekre is.
Kulcsszavak: veszélyhelyzet – vészhelyzet – szettingváltás – kríziskezelés – intézményes traumafeldolgozás
A gyakorlat kérdései
Áttétel a koronavírus idején
Merav Roth
Dr. Merav Roth az Izraeli Pszichoanalitikus Egyesület kiképző pszichoanalitikusa. A Tel Avivi Egyetem pszichoterápiás programjának vezetője, a „A Psychoanalytic Perspective on Reading Literature – Reading the Reader” (A regényolvasás pszichoanalitikus szemszögből – Az olvasó olvasása, London and New York, Routledge) című mű írója.
Az izraeli pszichoanalitikus magyar gyökerekkel is rendelkezik. Írása személyes élményekkel, érzésekkel átszőtt, meggyőző érvekkel és példákkal mutatja be, hogyan és miért is fontos továbbdolgoznia a pszichoterapeutáknak, pszichoanalitikusoknak a világjárvány idején is. Amikor páciens és terapeuta között „leomlik a fal”, és ugyanannak az elsöprő, félelmetes valóságnak az árnyékában találják magukat, a terapeuta úgy érezheti, elvesztette a szakmai keretek biztonságát. Sőt, talán a külső valóság fenyegetése miatt a belső munka, a tudattalan folyamatok elemzése is lehetetlennek tűnik. A tanulmány arra invitál, hogy küzdjük le ezeket a kételyeket: aktuális, jellemző áttételi és viszontáttételi jelenségeket villant fel, ezeken keresztül mutatva be, hogy a külső veszélyre éppen annyiféleképp reagálhatunk, ahányan vagyunk, és a járvány idején megelevenedő kapcsolati működések, transzgenerációs hatások ugyanúgy a páciens egyedi, belső világának megismerése felé kalauzolnak, ahogyan eddig is.
Kulcsszavak: pszichoterápia krízisben – áttételi folyamatok – retrospektív reparáció – közös fenyegetés
(a fordító: Barna Mária)
Eredeti megjelenés: International Psychoanalytical Association (IPA) honlapján az alábbi linken: https://www.ipa.world/IPA/en/News/corona_papers.aspx. letöltve: 2020. március 24. Fordítás és közlés a szerző engedélyével.
A gyakorlat kérdései
A kapcsolat biztonsága, biztonságos kapcsolat
Terápiás tapasztalatok pszichotikus betegekkel a koronavírus-járvány idején
Váradi Enikő, Horváth Anikó
Pszichiátriai, pszichoterápiás munkánk elképzelhetetlen terápiás kapcsolat nélkül. Az új koronavírus okozta világjárvány a tragikus veszteségeken túl épp a járványügyi intézkedések leghatékonyabb eszközei – a szociális távolságtartás és izoláció –, az emberi kapcsolattartás új szabályai révén okozta a legmarkánsabb, legmélyrehatóbb következményeket, társadalomra, gazdaságra, intézményekre és egyénekre nézve egyaránt. Ebben a „távolságtartó” helyzetben a kapcsolat fenntarthatósága, biztonsága a pszichiátriai és pszichoterápiás munka legfőbb kihívását jelentette. A pszichotikus betegek, akik betegségük következtében számos – egészségügyi, egzisztenciális és pszichés – szempontból fokozottan veszélyeztetettjei a járványnak, mindemellett kapcsolataikban is különösen esékenyek. Ezért a velük való terápiás munkában e kapcsolat fenntartása, biztonságának megőrzése mindig központi kérdés. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy milyen speciális munkamódban dolgoztunk pszichotikus betegeinkkel a járvány idején, milyen kihívásokkal kellett szembenéznünk, milyen megoldásokat találtunk, és milyen nehézségeket és sikereket éltünk meg a terápiás kapcsolat, betegeink és teamünk biztonságát őrizve.
Kulcsszavak: pszichózis – kognitív rehabilitáció – szociális távolságtartás – terápiás kapcsolat
Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye és Nappali Kórháza, Cogito Alapítvány, Budapest
Vissza az előzőre