Pszichoterápia
A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu
29. évfolyam, 1. szám, 2020. február
Tartalom
A szerkesztő előszava
Berger Noémi, Szőnyi Gábor
TANULMÁNYOK
A gyakorlat kérdései
Yael Doron: A szerelmi románc problémája analitikus csoportban. Fordította: Lukács-Miszler Katalin
Bokor László: Mozgás és létezés. A mozgás- és táncterápia pszichoanalitikus megközelítésből
Esettanulmány
Kiss Tibor Cece, Boros Edit: „Róka és őzike.” Egy pszichoterápiás rezsimben kezelt páciens komplex pszichoterápiájának leírása
MŰHELY
Műhelytanulmány
Boross Viktor: Egy pszichoterápiás részleg létrehozásának a folyamata, működése és hatása a szakmai identitásra. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichoterápiás részlegének bemutatása
Műhelybemutatás
Berger Noémi: Pszichológusnak lenni Skóciában – a First Psychology bemutatása
Műhelybeszámoló
Kiss Tibor Cece: Az „új” Tündérhegy tíz éve az OORI-ban
SZAKMAI KÖZÉLET
Viták, hozzászólások
Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Flaskay Gábor ♦ Blümel Ferenc ♦ Ungi Szilvia ♦ Tiringer István
Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Bokor László ♦ Laczkó Zsuzsa ♦ Szemán Dénes
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 30. – Bagotai Tamás ♦ Kepics Zsanett ♦ Merényi Márta
Álláspont – Tájékoztató a MOK DTESZ1 tagságának a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorítását célzó törvényről (2019. évi CXI. törvény)
A pszichoterápiás gyakorlat büntetőjogi szabályozásáról – Urbán Éva, Rusznák Tamás
Hírek
In memoriam Kocsor Judit – Korbuly Ágnes ♦ Papp Tímea
Beszámolók
Konferenciák – Zumics Valéria ♦ Bene Gergely ♦ Horváth Gabriella ♦ Pozvai Viola ♦ Pál Krisztina ♦ Nagy Zsófia ♦ Fedor Béla
Színházi levél – Révay Réka
Könyvismertetések – Borsányi Árpád ♦ Kiss Tibor Cece ♦ Narancsik Gabriella
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények
A szerkesztők előszava
Berger Noémi, Szőnyi Gábor
Akik rendszeresen olvassák a szerkesztői előszót (vannak ilyenek?), azok már megszokhatták, hogy ezen a felületen az aktuális felelős szerkesztőpáros a számhoz illeszkedő virágnyelven arról ír: az előző hetekben azért izgult, hogy beérkezik-e minden ígért kézirat, és ha igen, az elég jó, megjelentethető legyen, majd pár nappal a végső lapzárta előtt azzal szembesült, hogy döntenie kell, melyik tanulmány, hozzászólás közlését kénytelen terjedelmi korlát miatt későbbre halasztani. Nem meglepő módon ez most is érvényes, néhány írással sajnálatunkra csak a következő számban találkozik az Olvasó.
Egy lapszám végső összeállítása izgalmas szempontváltás az érintett szerkesztők számára. Egészen más egyenként nézegetni az anyagokat, mint együtt, egyben végigolvasni és az egyes írások kapcsolódási pontjaira, párbeszédére rácsodálkozni.
Segítségünkre volt, hogy több hosszabb-rövidebb írás érkezett az év első napjaiban, mintha az új év mindenkinek új löketet adott volna. Szerkesztőségi berkekben is aktívan indítottuk 2020-at. Megtartottuk a Pszichoterápia ankétját, amiről a következő számunkban olvashatnak majd. A téli „nagyszerkesztőségi” keretében sok kérdést megvitattunk, miközben fokozatosan zajlanak a szerkesztőségi szerepváltások, és második szakaszába ért a leendő gyakornokok kiválasztása. Ezzel egy időben nagy erőkkel készülünk a májusi konferenciánkra. Az idei év egyik újítása, hogy pályázatot hirdetünk, így öt egyetemi hallgató térítésmentesen tud részt venni a konferencián. A pályázati kiírás a Szakmai közélet laprészben olvasható.
A mostani szám egyik jellemzője, hogy sok benne a gyakorló terapeutát, tanácsadót személyesen is könnyen megérintő, örvendetes nyíltság. Yael Doron tanulmányának – „A szerelmi románc problémája analitikus csoportban” – már a címe is arra ösztönöz, hogy az olvasó rögtön megálljon, elmélkedjen (ábrándozzon). Közben a téma, a jellegzetes terápiás helyzet kezelése igencsak gyakorlati. A hullámzás, mozgás tovább rezdíti ezt a hangulatot (Bokor László: Mozgás és létezés. A mozgás- és táncterápia pszichoanalitikus megközelítésből), miközben ott a kérdés, hogy mit keres a románc a csoportanalízisben, a mozgás- és táncterápia a verbális munkát középpontba helyező pszichoanalitikus gondolkodásban? Kiss Tibor Cece és Boros Edit tündérhegyi esettanulmánya már a pszichoterápiás rezsimek bonyolult világában villantja fel a testi és lelki betegség összefonódottságát, ahol az összetett terápiás folyam sem tud az intézményen belül maradni, mert belgyógyászati kezelési szakaszok tarkítják.
A tanulmányhoz színes adalék Kiss Tibor Cece műhelybeszámolója a Tündérhegy tíz évvel ezelőtti új épületbe költözésének apropóján rendezett emlékülésről. A volt és jelenlegi kollégák személyes hangú történetei alapján elevenedik meg a „régi” és az „új” Tündérhegy.
A folytatásban Boross Viktor lendít vissza a komoly gondolkodásba (Egy pszichoterápiás részleg létrehozásának a folyamata, működése és hatása a szakmai identitásra). Az ambuláns pszichoterápiás ellátás skóciai tapasztalatait közvetíti Berger Noémi, mutatva, hogy milyen hálózattá tud alakulni a betegségbiztosítás és a magánellátás együttműködése.
Megrendítően személyes Korbuly Ágnes, valamint Papp Tímea megemlékezése Kocsor Juditról.
Örömmel küszködünk a viták bőségével. Két vita fut tovább („a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról”, valamint arról, „Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban?”). Ehhez csatlakozik az Álláspont rovatban a pszichoterápiás gyakorlattal kapcsolatban készülő törvénytervezetről szóló polémia, amire várhatóan szintén sokan fognak reagálni.
Mindig öröm, ha kulturális élmények szakmai szemmel történő befogadásáról is jelentethetünk meg írást, ahogy most Révay Réka színházi levelét olvashattuk egy különleges luxemburgi színházi élményről (Akram Khan Company: Xenos). Nem marad el az etikai példa, sem a könyvismertetések rovat.
ABSZTRAKTOK
A gyakorlat kérdései
Yael Doron
A szerelmi románc problémája analitikus csoportban1
Az, hogy két résztvevő szerelembe esik egy csoportban, és a csoporton kívül folytatják ezt a viszonyt a csoportülések közötti személyes kapcsolattartást határozottan tiltó szabály ellenére, nem olyan ritka jelenség. Ebben a cikkben szeretnék amellett érvelni, hogy a csoporton belüli románcra ne csupán mint két résztvevő között felmerülő jelenségre tekintsünk, hanem mint a csoport transzperszonális tünetére, mint a mátrix2 eseményére, a kapcsolati zavar különleges típusára. Mint ilyen, megköti az egész dinamikus mátrixot, amit a csoport szintjén is meg kell fejteni, fel kell dolgozni és meg kell érteni azt. Ha ilyen viszony alakul ki, az súlyos krízishez vezethet a csoportban, de fejlődési lehetőséggé is válhat mind a csoport egésze, mind az egyes résztvevők számára, beleértve a csoport vezetőjét is.
Kulcsszavak: kapcsolati zavar – transzperszonális – szerelem – szexualitás – alcsoport – „mátrix esemény”
Fordította: Lukács-Miszler Katalin
Elméleti tanulmány
Bokor László
A mozgás és a létezés. A mozgás- és táncterápia pszichoanalitikus megközelítésből
A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a fizikai mozgás fekvő helyzetből adódó behatárolásával dolgozó pszichoanalitikus megközelítéssel gazdagítsa a mozgás- és táncterápiás módszert, és ugyanakkor merítsen is belőle. A tanulmány amellett érvel, hogy a két módszert a „nagy” különbségek kötik össze.
A páciens és terapeuta szubjektív világa közötti folyamatos kölcsönhatásból eredően az interszubjektív összekapcsolódás és szétválás hullámzása alkotja a terápiás kapcsolatot. A fejlődés során átéltek részben felidézhető reprezentációkként válnak a mentális folyamatok szervezőivé. Ezek folyamatokat tárolnak, valójában mozgásos természetűek, ezért inkább foghatjuk fel őket filmként, mint fényképként. A folyamatszerűség annál erősebben meghatározó, minél erősebb affektusokat váltott ki egy adott élmény. Trauma esetén minimálisak a deklaratív elemek, s a procedurális minőségek válnak meghatározóvá a létrejövő reprezentációkban.
Mindkét módszerben meghatározó az affektusok összehangolása és a cselekvések anticipációja. Stern ezt az interakcióban résztvevők idő-tér-affektus sémákból felépülő viselkedéskoordinációjának közös történeteként írta le, és a reakcióidőn belüli mozgásos válaszok kimutatásával bizonyította. A kapcsolati folyamatok során hasonló módon értjük meg a másikat, mintegy „belelépünk a cipőjébe”, így a mentális szimuláción keresztül tesszük felismerhetővé önmagunk számára a másik mentális állapotát.
A mozgás folyamatszerűsége elősegíti az élményfolyamat mozgásban történő megfogalmazását. A mozgás- és táncterápiában ez a mozgás egyenletesen lebegő követésével, míg a pszichoanalízisben a mimikai mozdulatokkal, elsősorban fonetikus csatornákra építve jön létre a mentális szimuláció. Mindkét módszer hangsúlyt fektet az utólagos reflektálásra, de ennek időzítésében, módjában jelentős az eltérés.
A mozgás- és táncterápiás módszert egyéni, csoportos, nagycsoportos szettingben egyaránt alkalmazzák, azonban az adott helyzethez tartozó eltérő hatásmechanizmusok jelenleg nyitott kérdéseket hordoznak.
Kulcsszavak: test–szelf-reprezentáció – pszichoanalízis – mozgás- és táncterápia – interszubjektivitás – tükörneuron rendszer
Esettanulmány
„Róka és őzike”
Egy pszichoterápiás rezsimben kezelt páciens komplex pszichoterápiájának leírása
Az OORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály komplex pszichoterápiás rendszerként működik, pszichodinamikus szemlélettel, többféle terápiás és pszichoterápiás modalitással. Főként személyiségzavarban szenvedő pácienseket kezelünk, közülük választottuk Karolina esetét, aki kevert szorongásos és depressziós zavar és érzelmileg labilis személyiségzavar diagnózisokkal érkezett. Gyermekkorától cukorbetegségben szenved, mostanra súlyos szomatikus szövődményekkel: krónikus veseelégtelenség, retinopátia, vérképzési problémák. Pszichoterápiás osztályos rendszerünkben pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás, valamint vizuális művészetterápiás kiscsoportban vett részt, részesült továbbá egyéni terápiában, terápiás nagycsoportban és az osztály köztes tereinek megtartó funkciójában. Esetét azért választottuk, mert sok jelenséget szemléltet az egyéni és csoportfolyamatok megjelenítésétől és egymásra hatásától kezdve az egyéni kezelő és csoportvezető személyének azonossága által keltett dinamikán keresztül az osztályos dinamikáig (acting-out, konfliktus, áthelyezés stb.). Bemutatjuk a páciens terápiás folyamatának egyes szakaszait, amelyeket súlyos szomatikus krízisek szakítottak meg; a különböző terápiás terek történéseit, azok integrálását. A terápia fókuszába súlyos szomatikus betegségeihez való viszonya került, valamint ezek kölcsönhatása szelfszabályozással (indulat-, érzelem- és önértékelés-szabályozás), és kapcsolatszabályozással. Lehetőségünk nyílt utánkövetésre is. Tartós eredmény, hogy a páciens élethelyzeti elakadása oldódott, önállósodott, munkába állt, folyamatosan járt ambuláns terápiába. Ugyanakkor szomatikus állapotában nem következett be jelentős javulás.
Kulcsszavak: Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály – pszichoterápiás rezsim – osztályos pszichoterápiás eset – pszichodinamikus mozgás- és táncterápia – vizuális művészetterápia
Műhelytanulmány
Boross Viktor
Egy pszichoterápiás részleg létrehozásának folyamata, működése és hatása a szakmai identitásra
A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichoterápiás részlegének bemutatása
Tanulmányom első részében a nemzetközi irányelvek ajánlásait ismertetve mutatom be, hogy a kutatási eredmények alapján számos pszichés zavar esetén a pszichoterápia az elsődlegesen választandó terápiás módszer, ugyanakkor a társadalombiztosító által finanszírozott egészségügyi ellátásban részesülő páciensek a bizonyítottan hatékony pszichoterápiához korlátozottan férnek hozzá. Az ebből fakadó feszültséget képes mérsékelni egy pszichoterápiás részleg. Munkámban ezt követően az intézményünkben alapított pszichoterápiás részleg létrejöttének folyamatát, jelen működését, szakmai programját mutatom be. Pszichoterápiás részlegünkön a páciensek egyéni és csoportterápiák kombinációján vesznek részt, szükség esetén farmakoterápiával kiegészítve. Pszichoterápiás programunkban nagy hangsúllyal van jelen az egyéni szakpszichoterápia, heti háromszori ülésgyakorisággal. Az egyéni szakpszichoterápia mellett a páciensek kiscsoportokon vesznek részt, úgymint kognitív, mindfulness, asszertív, relaxációs, pszichodráma és művészetterápiás csoporton. Végül a pszichiátriai osztályon és a pszichoterápiás részlegen működő, eltérő klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta munkamódot és annak hatását elemzem a szakmai kompetencia, autonómia és identitás vonatkozásában. Reményeim szerint tanulmányom szakmai érvei bátorítást adnak, és felkeltik más pszichiátriai intézményekben dolgozó kollégák érdeklődését, hogy elinduljanak egy pszichoterápiás részleg megalakításának az útján.
Kulcsszavak: bizonyítottan hatékony pszichoterápia – Nyírő-OPAI – pszichoterápiás részleg – klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta identitás
Vissza az előzőre