A szerkesztő előszava
Albert-Lőrincz Enikő
TANULMÁNYOK
Módszertani tanulmány
Flaskay Gábor, Gyomlai Éva: Mentalizáció a pszichoanalitikusan orientált terápiában
A gyakorlat kérdései
Elblinger Csaba, Alföldi Linda: Karácsony és családi identitás, avagy újrateremteni a családot
A gyakorlat kérdései
Kroó Adrienn, Hárdi Lilla: A kínzás élménye menekült nőknél
A gyakorlat kérdései
Rendes Kriszta: Határok mentén. A serdülőkor, mint átmeneti állapot
SZAKMAI KÖZÉLET
Vita
Hozzászólások Rudas János vitaindítójához a nyelvi kérdésekről – Bokor László ¨ Szőnyi Gábor ¨ Veress Albert
A terápiás etika gyakorlati kérdései – Hencsey Rita ¨ Ormay István ¨ Péter Edit
Reflexiók
Levél a szerkesztőhöz – Szemerédy Réka
Hírek, beszámolók
Konferenciák – Albert-Lőrincz Enikő ¨ Tiringer István
Könyvismertetések – Karádi Kázmér ¨ Lovas Zsuzsa ¨ Páli Eszter ¨ Tiringer Aranka ¨ Tiringer István
Szakkönyv-listák – Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus libris
Pályaművek
A szakmáról másképp – a művészeti pályázat eredményhirdetése
Szakmai programok
Módszertani tanulmány
Mentalizáció a pszichoanalitikusan orientált terápiában
Flaskay Gábor, Gyomlai Éva
Írásunkban először vázoljuk azt az általános helyzetet, szemléleti fordulatot, amely a pszichoanalitikus orientációjú terápiákban előállt a 70-es évektől kezdve, amely változások mintegy előkészítették a terepet ahhoz, hogy a megjelenő mentalizációs megközelítés termékeny talajra hulljon. Azt a szemléletet szeretnénk közvetíteni, ahogyan kiegészítjük a pszichoanalitikusan orientált terápiás munkánkat a mentalizáció elméletével és gyakorlatával. Tanulmányunk állást foglal abban a kérdésben, hogy a pszichoanalitikus felfogás klasszikus hatótényezői (például belátás), a később leírt, de már hagyományosnak tekinthető hatótényezők (például kapcsolati tapasztalat) illeszkednek a mentalizációs szemlélethez. Kiemeljük a terápia alaphangulatának jelentőségében bekövetkezett változást és hangsúlyozzuk a támogató attitűd fontosságát. Szemléletünkben így háttérbe szorultak a keretek fenntartására irányuló direkt intervenciók, helyette a keretszegést létrehozó törekvések, frusztrációk és a bennük foglalt érzések kerülnek a terápia érdeklődésének középpontjába. A terápiás helyzetet kötődési szituációnak fogjuk fel, amely kedvező alapot teremt a nem mentalizáló (defenzív, indulatvezérelt) pszichés működés átalakítására. A mentalizáló pszichés működés kialakulásának segítéséhez speciális technika szükségeltetik. Úgy látjuk, hogy eseteink legnagyobb részénél a hagyományos feltáró pszichoterápia elemeinek ki kell egészülnie a mentalizációt segítő hozzáállással. Esetrészlet szolgál illusztrációként.
Kulcsszavak: mentalizáció – szupportív légkör – kötődés – mentalizáció és értelmezés
A gyakorlat kérdései
Karácsony és családi identitás, avagy újrateremteni a családot
Elblinger Csaba, Alföldi Linda
A család kulturális rendszerként való értelmezése a családi élet olyan nem hétköznapi alkalmaira is ráirányítja figyelmünket, melyek sajátos érzelmi és szimbolikus jelentőséggel bírnak, és az évkör meghatározott időszakában az egész kultúrára jellemző módon ismétlődnek. Wolin és Bennett (1988) klasszikus rituálé tipológiája szerint az ünnepek olyan rituálé csoportot képviselnek a családok életében, melyek fontos szerepet játszanak a család önmeghatározásában, a tágabb kultúrával való közösség szubjektív érzékelésében és ennek a közösségvállalás kifejezésében. Felmerül a kérdés, hogy vajon a karácsony a családok önmagukról alkotott képének mely összetevőit szólítja meg. Jelen tanulmányban megvizsgáljuk azokat a családi identitás tartalmakat, melyek számára a karácsonyi ünnepkör kulturális üzenetei egyfajta hívójelként szolgálnak. Elemezzük azokat a tényezőket, melyek kihívást jelentenek a családok számára a család ünnepi „újraegyesítésében”, és kitérünk a karácsonyi ünnepkör néhány terápiás vonatkozására.
Kulcsszavak: karácsony – kulturális jelentések – ünnepi interakciók – családi identitás -családterápia
A gyakorlat kérdései
A kínzás élménye menekült nőknél
Kroó Adrienn, Hárdi Lilla
A kínzás általános célja, hogy szándékos szenvedésokozással rábírja az áldozatot, hogy lemondjon alapvető értékeiről, hiedelmeiről, identitásáról. Különböző diagnosztikus kategóriákat dolgoztak ki a szakemberek a kínzást követő átfogó zavar leírására: túlélő szindróma, kínzás szindróma, komplex poszttraumás stressz zavar. A kínzás következményeit összefoglaló tünet-együttesekben közös, hogy mindegyik kiemeli a trauma hatására bekövetkező identitásbeli változást, ami kifejezett célja az elkövetőknek. A testi traumák nagyban hozzájárulnak a kínzás pszichés következményeihez. A pszichológiai nyomás és a testi fájdalom együttese alárendelt és regresszív pozícióba kényszeríti az áldozatot, fragmentálja az identitást, és a szégyen, a megaláztatás és a félelem hosszantartó érzéséhez vezet. A kínzástúlélők terápiájában kitüntetett szerepe van a bizalom, az intimitás, a kötődés és az identitás újraépítésének, valamint a trauma-narratívumokkal való foglalkozásnak. A cikk második részében három eset kerül bemutatásra, amelyek menekülttáborban végzett terápiás munkából származnak. Az esetek kínzást átélt menekült nők élményvilágát és a terápiájuk sajátosságát részletezi. Közös elem mindhárom esetben az identitás, a test, a kötődés és a szexualitás összefüggései.
Kulcsszavak: kínzás – identitás – test – kötődés – szexualitás
A gyakorlat kérdései
Határok mentén. A serdülőkor, mint átmeneti állapot
Rendes Kriszta
Jelen cikk a már régóta vizsgált serdülőkori változásokat, és az ebben a korban esedékes fejlődési feladatokat – a szülőkkel való viszony megváltoztatása, saját test birtokbavétele, pályaidentitás kialakítása – vizsgálja, ezen belül nagyobb teret hagy a testtel kapcsolatos változásoknak. Szó esik a fizikailag és szexuálisan érő test szerepéről, a test tulajdonba vételéről, és annak lehetséges megoldásairól. A test ellen elkövetett különböző szintű és mértékű sértések minden esetben direkt vagy indirekt módon érintik a változásban lévő testet, mely szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha ezzel a korosztállyal dolgunk akad. További szempont, hogy az öndestruktív megnyilvánulások minden esetben azonnali beavatkozást kívánnak. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi a legalkalmasabb ellátási forma ennek a korosztálynak, hiszen két állapot között mozognak, melyek között a serdülőkor hivatott hidat építeni. A hagyományos, gyerekekre vagy felnőttekre alkalmazott módszerek nem feltétlen megfelelőek épp az átmenetiség miatt, ezért a cikk kitér a lehetséges ellátási és támogatási formákra is, illetve azon nehézségekre, amikkel a pszichológus találkozhat a velük folytatott munka során.
Kulcsszavak: serdülőkor – serdülőkori feladatok – test tulajdonjoga – 4 üléses serdülőkonzultáció
Vissza az előzőre