Issue 5 – October 2011

Tanulmányok XX

A gyakorlat kérdései

 

A módosult tudatállapot-tapasztalat képi megfelelései

Hegyi Johanna

A tanulmány az autogén tréning első gyakorlataiban megjelenő átváltozásra utaló testélmények leírását tartalmazza. Ezek többnyire a meditatív gyakorlatokra jellemzők. Az általam válogatott testélmények tér-idő koordináták megváltozása, egész testre vonatkozó elmozdulásra, fényjelenségekre és animisztikus tapasztalatokra vonatkoznak. Ezek formai kifejezését megtalálhatjuk a népművészeti alkotásokban. Egy szorongásos esetben a népművészeti megoldások és a nyelvi áttételek érthetővé tették az átélések személyes életvitelbeli dinamikáját.

Kulcsszavak: autogén tréning – módosult tudatállapot – testi átélések – amplifikáció

 

Amplification of altered state of consciousness

This article talks about  inner experiences, which can appear during the first phase of autogenic training and are not strictly related to it. These experiences are characteristic of meditation training. The patients experience body sensations, such as changes of time and space coordinates, shifting of the entire body, light phenomenon and animism. These experiences are the most archaic body sensations and they are represented in folk art. In a state of anxiety, the solutions offered by folk art and linguistic amplification helped the therapist to understand the dynamic of the patient’s lifestyle.

Keywords: autogenic training – altered state of consciousness – body sensation – amplification

 

 

Tanulmányok

Áttekintő tanulmány

 

„Az élettel egyetértve élni”

Az egzisztenciaanalízis emberképe, motiváció felfogása és kezelési módja

 

Alfried Längle

 

Ez a munka a Viktor Frankl által alapított egzisztenciaanalízisről és fejlődéséről nyújt áttekintést. Az egzisztenciális pszichoterápiák között az egzisztenciaanalízis ma már egy jelentős és sikeres módszernek számít. Kezdetei az egzisztenciafilozófiára, valamint azokra a küzdelmekre nyúlnak vissza, amelyeket a pszichoterápiás irányzatokon belül vívtak az antropológiai és technikai redukcionizmus ellen. Erre a tanulmányban éppúgy ki fogunk térni, mint az egzisztenciaanalízis emberképére és az emberben rejlő motivációs erőkre. Az embert úgy tekintjük, amelynek lényege alapvetően a másokkal, a „világgal” folytatott dialógusban rejlik. Ebben a párbeszédben lényeges, hogy egyfajta belső beszélgetés történik az emberben. Ez teszi lehetővé és egészíti ki a külső párbeszédet.

Az egzisztenciaanalízis jelentős változáson ment keresztül az elmúlt húsz évben. Új módszertani hozzájárulások születtek, és kidolgozásra került egy differenciált motivációtan. Frankl szerint az embert motiváló legfontosabb erő az „értelem akarása”. A fenomenológiai kutatás további egzisztenciális motivációs erőket is feltárt, amelyek megelőzik az értelemadásra való törekvést: 1. motiváció arra, hogy formáljuk a világot; 2. motiváció, hogy a saját életünket a lehető legjobb minőségében éljük meg; 3. motiváció, hogy rátaláljunk legsajátabb identitásunkra és hitelességünkre. Mindez együttesen, az élet értelmes alakítására irányuló motivációval együtt alkotja a négy egzisztenciális alapmotívumot. Mindezzel az egzisztencia új értelmezéséhez és a pszichopatológia egzisztenciális felfogásához jutottunk, amely jelentős változásokhoz vezetett a klinikumban és a pszichoterápiás gyakorlatban. A pszichodinamikai folyamatokhoz történő sajátos hozzáférési mód a személyiségzavarok és súlyos traumák hatékonyabb kezelését tették lehetővé.  A tanulmány befejezéseképp bemutatjuk a terápia gyakorlati felhasználási lehetőségeit, értékelését, valamint szót ejtünk a kiképzésről.

Kulcsszavak: egzisztenciaanalízis – Frankl – egzisztenciális alapmotívumok – egzisztencia – értelem

 

 

„Life with one’s own approval“ – anthropology, motivation and treatment patterns in existential analysis

 

This paper presents some modern developments of existential analysis, founded by Viktor E. Frankl, a major force among the range of schools of existential-phenomenological psychotherapy. Its history starts with existential philosophy and the battle against anthropological and technical reductionism. It follows an outline of the existential-analytical anthropology with a picture of the forces operating in the individual. This concept describes the human being as being basically directed toward dialogical exchange with his or her outer and inner world.

Existential analysis has been further developed in the last 20 years mainly by an enlargement of its theory of motivation and by methodological tools to help to influence one’s existence. Frankl saw the “will to meaning” as the central motivational power in the person. Three more motivational forces have been found phenomenologically to precede the search for meaning: 1. motivation to shape the world; 2. motivation to live the highest possible quality of life ; 3.morivation to find one’s own self with identity and authenticity. Together with the search for meaning they form the four fundamental existential motivations and give a new meaning both of existence and the existential understanding of psychopathology.

The connection between a dynamic anthropological concept and a theory of psychopathology has been found to be of great importance for psychotherapeutic practice. The new approach to psychodynamics allows a better treatment of personality disorders and deep traumata. We conclude with an example of practical application; ways of evaluation and training are also mentioned.

Key words: existential analysis – Frankl – fundamental existential motivation – existence – meaning

 

 

Tanulmányok

A gyakorlat kérdései

 

Taktilitás a gyermek-pszichoterápiákban

Arató Domonkos – H. Pozsár Beáta – Szvatkó Anna

 

 

A szerzők kísérletet tesznek arra, hogy a gyermek-pszichoterápiákban megvalósuló vagy hiányzó érintéseket a gyermek-szülő-terapeuta bonyolult viszonyában ragadják meg. Az érintések komplex szabályozó szerepe mellett megjelenik az a korai testi-idegrendszeri, kognitív-emocionális szerveződési háttér, amelyből fokozatosan bomlik ki egy-egy tapintási élmény sajátos jellege. A tekintetváltás és a térköz szabályozás mellett a gyermekekkel folyó munkában az érintés legkülönbözőbb formái a terapeutával való bizalmas kapcsolat aktuális fokának mutatói lehetnek. Nehezíti azonban a megítélést, hogy a játszás, mint a gyermekterápia nyelve, önmagában is sok funkcionális érintést tartalmaz: segítségnyújtást, támaszadást, időnként korlátozást, visszafogást. Az érintések nyújtásának és fogadásának számos szociális aspektusa – egyáltalán a felnőtt-gyerek viszony eredendő alá-fölé rendeltsége – tovább árnyalja a képet. Esetrészleteken keresztül lehet végiggondolni, hogy a taktilitás – mely jelentőségéhez képest sokkal kevésbé reprezentálódik a terápiás szakirodalomban és a hétköznapokban – milyen kockázatokkal, kalandokkal teli világ, amelynek történései mélyen fekvő szorongásokat éppen úgy mozgósíthatnak, mint bizalmat, örömet, megértést. A terapeuta érintéssel kapcsolatos saját munkája, és ennek a munkának az etikája sok egyéb terápiás tényező mellett, szervesen illeszkedik a gyermek-pszichoterápiák gondolati és praktikus hátterébe.

 

Kulcsszavak: gyermek-pszichoterápia – érintés és érintve levés – élmény-integráció – taktilis hárítás – a terapeuta testi szintű reflektivitása

 

The world of tactility in child psychotherapy

The authors attempt to grasp the presence or absence of touch in child psychotherapy in the intricate relation of child-parent-therapist. Beside the complex regulatory function of touch, an early corporal-neural, cognitive-emotional organizative background emerges, from which the specific character of individual tactile experiences gradually unfolds. When working with children, the diverse forms of touch – along with eye contact and regulation of bodily distance – can be indicators of the actual degree of intimacy towards the therapist. The interpretation is, however, complicated by the fact that play, as the language of child therapy, involves a lot of functional touch to begin with: giving help, providing support, in some cases restraining, holding back. The social aspect of touching and being touched – the intrinsic subservience of the child to the adult itself – adds further shades to the picture. Case studies help to think over the risks and adventures abundant in the world of tactility, a world represented much below its importance in the therapy literature, as well as in daily life. Tactile events are able to mobilize deep-down anxieties as well as trust, joy, understanding. The therapist’s own touch-related work, and the ethics of this work – along with many other therapeutic factors – form part and parcel of the child therapist’s theoretical and practical skills.

 

Keywords: child psychotherapy – touching and being touched – experience-integration – tactile defensiveness – body-level reflectivity of the therapist

 

 

Tanulmányok

A gyakorlat kérdései

 

Adatvédelmi kérdések a pszichológiai gyakorlatban

Válogatás az adatvédelmi biztos eseteiből

Urbán Éva

 

Az adatvédelem az érintett személlyel összefüggésbe hozható adatok kezelésének rendjét meghatározó jogszabályok összessége. Az információs önrendelkezési jog az egyén döntési jogát fejezi ki saját adatai felett. Az Adatvédelmi törvény meghatározza a személyes adatok körét, megkülönböztet különleges adatokat is, ezek kiemelt törvényi védelemben részesülnek – tehát más kezelési eljárások érvényesek rájuk. A pszichológiai beavatkozások során keletkezett adatok meghatározóan különleges adatoknak minősülnek, ezen belül is döntően egészségügyi személyes adatok. Az adatvédelmi biztos feladata, hogy ellenőrizze többek között a személyes adatok kezelésének jogszerűségét. A pszichológiai beavatkozások során keletkezett adatok kezelésével kapcsolatban is több állásfoglalása született. Jelen cikk ezekből állított össze egy válogatást, a pszichológiaialkalmasság-vizsgálatokat, s az azokhoz adott ajánlásokat emelve fókuszba. A cikk a két tudományterület határmegyéjén egyensúlyozik: egyszerre megfelelve a jogtudomány szakmai szabályainak s a pszichológiában, pszichoterápiában inkább jártas szakmai közönség nyelvi befogadóképességének. Legfőbb üzenete, hogy a korszerű pszichológiai ismeretek elengedhetetlen s egyben kötelező részét képezi a társadalmi kereteket jelentő jogszabályok ismerete és azok értő alkalmazása.

 

Kulcsszavak: adatvédelem – információs önrendelkezési jog – jogszerű pszichológiai adatkezelés

 

Data protection issues in psychology. A selection of cases from the practice of the Data Protection Commissioner

Data protection is a set of legislation concerning the order of data processing related to the subject concerned. The term informational self-determination rights reflects the right of the individual to determine the disclosure and the use of his/her personal data. The Data Protection Act lays down the range of personal data as well as discerns sensitive personal data, which receive special legal protection, therefore a different way of processing is applied to this set of data. Data generated during psychological treatments described as mainly sensitive data, more specific, mainly personal health data. The task of the Data Protection Commissioner is to control, among others, the lawfulness of personal data processing. In relation to this, the Commissioner has taken various positions related to data processing during psychological treatments. This paper compiles a selection of these practical examples putting focus on psychological assessment tests and recommendations attached to them.

The article is balancing on the dividing line of two fields of sciences: aims to meet both the professional rules of jurisprudence and the linguistic comprehensibility of proficient audience in psychology and psychotherapy. Its main message is that both the knowledge and the competent application of the rule of law form an indispensable and obligatory part of modern therapeutic know-how.

 

Key-words: data protection – informational self-determination rights – lawful processing of psychological data

 

Vissza az előzőre