2021 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

30. évfolyam, 1. szám, 2021. február

Tartalom

A szerkesztő előszava

Berger Noémi, Valkó Lili, Barna Mária

Staféta

Takácsy Márta

TANULMÁNYOK

 

Felkért tanulmány

Hajduska-Dér Noémi: A pszichoterápia múltja és jövője – egy új generáció nézőpontjából

Esszétanulmány

Stefano Bolognini: Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. Században

Perczel-Forintos Dóra: Gondolatok Stefano Bolognini: Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. században című esszéjéről

Schmelowszky Ágoston: A pszichoanalízis kihívásai a XXI. században egy magyarországi pszichoanalitikus nézőpontjából – gondolatok Stefano Bolognini írása kapcsán

Tóth Erika: Személyközpontúság a változó világban – hozzászólás Stefano Bolognini tanulmányához

Stafano Bolognini: Válasz a magyar kollégák gondolataira

A gyakorlat kérdései

Molnár Emese: A fejlődési krízisek destruktív folyamatának szomatopszichoterápiás megközelítése

MŰHELY

Műhelytanulmány

Pálvölgyi Ágnes, Goschi Gabriella: A sportpszichológusi munka keretrendszere

Műhelybemutatás

Mészár Zsófia, Rajnoha Szilvia, Nagy Orsolya: A testtel való munka jelentősége járvány idején – a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia adaptációs lehetőségei a vírushelyzetben

Műhelybeszámoló

Dávid Tamás: Módosult tudatállapotokkal való pszichoterápiás munka online keretek között

Pályázat

Kovácsné Kelemen Anikó: Bomb office

Pályázat

Kepics Zsanett: Szakmai aranyhal

SZAKMAI KÖZÉLET

 

Viták, hozzászólások

Vita: Ha lejegyzem, megjegyzem? – Vita a terápiás, konzultációs órán történő jegyzetelésről – Brieger Kata ♦ Csáky-Pallavicini Krisztina ♦ Rózsa Ildikó

Helyzetkép – Szakmai kollégiumok – Németh Attila ♦ Kovács Péter

Retro rovat – Szemezgetés a Pszichoterápia korábbi számaiból, I. évfolyam, 1. szám

Hírek

In memoriam Erős Ila – Kalmár Péter

Beszámolók

Konferenciák – Bokor Lívia ♦ Droppa Szilvia

Könyvismertetések – Barna Mária ♦ Mintál Diána ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

 

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

A szerkesztők előszava

Berger Noémi, Valkó Lili, Barna Mária

Hosszú évek után ez az első lapszám, ahol Szőnyi Gábor neve nem főszerkesztőként jelent meg, hanem a szerkesztőbizottság sorait gazdagítja. Takácsy Márta átvette az előző számban írásban is átadott stafétát, főszerkesztői hitvallását összeállító szerkesztőkként meghatódva és elismeréssel olvastuk. Számunkra biztonságot adó volt az előkészített, meggondolt átmenet, de a cezúrát megspórolni nem lehet: december utolsó szerkesztői megbeszélésén még Gábor is részt vett, s így e lapszám előkészítésénél is szinte végig jelen volt, január elején azonban már nélküle gyülekeztünk  pénteken kora reggel, s így az utolsó simítások már nélküle zajlottak. Azt tagadni nem lehet, hogy volt, amikor az idő szorításában az első gondolatunk az volt, hogy ő biztos birtokában van a hiányzó információnak, de aztán rájöttünk, hogy magunkra is számíthatunk, s amikor a leadásnál merült fel a kérdés, hogy szükség van-e a műhelytanulmányoknál angol absztraktra, akkor az érvek és ellenérvek után Márti konklúziója tette fel az i-re a pontot.

Egyben ez a folyóirat harmincadik évfolyamának indító száma is, aminek nyomával már a borítón találkozhatott az Olvasó. A házassági évfordulók között az arany-, ezüstlakodalmat halljuk gyakrabban, de a 30. a gyöngylakodalom, ez ihletett meg minket. Ebből hagyományt nem tervezünk, megmosolyogtatott minket ugyan, hogy a 37,5. évforduló az alumíniumlakodalom, de hét és fél év múlva nem készülünk alumíniumlábos emblémával.

A kerek számra emlékezés a lap hasábjain is megjelenítődik. Felkértük négy generáció képviselőjét, hogy tanulmány formájában szakmai személyes-szubjektív szempontokat átgondolva elemezze, értelmezze a hazai pszichoterápia elmúlt és elkövetkezendő harminc évét. Így a jubileumi évfolyam minden számára jut egy tanulmány, elsőként a legfiatalabb generációt képviselve, Hajduska-Dér Noémi osztja meg emlékeit, tapasztalatait, elképzeléseit saját, egyedi nézőpontján keresztül.

A visszatekintés vágya inspirálta az új, retro rovatunkat is, ahol régebbi számokból szemezgetünk, ezúttal a Pszichoterápia folyóirat legelső számából vettünk ki néhány szellemes és a korszakot tükröző részletet. Ez talán arra is buzdít majd néhány Olvasót, hogy maga is elővegye a régebbi (akár jóval régebbi) lapszámokat, és a nosztalgiázáson túl inspirálódjon is belőle egy új tanulmány- vagy műhelyírás erejére.

Ez a lapszám a tanulmányok témájában is a változás, a vissza- és előretekintés jegyében állt össze: Stefano Bolognini írása a pszichopatológiák mai formáiról és az analízis jövőjéről megadja a hangot különböző korszakok összevetéséhez. A szakma három iskoláját képviselő hozzászólóink írására a szerző válasza is olvasható. A gyakorlat kérdései rovatunk szerzője, Molnár Emese átfogó tanulmánya pedig a fejlődési krízisek nehézségeinek kezeléséről szól szomatopszichoterápiás szemszögből.

Az összeállítás során megéltük, hogy a műhely laprészünk igazán beérett erre a kerek évfordulóra. Anno az új egység megalkotásakor szempontunk volt, hogy a tanulmányíráshoz képest kevesebb idő- és energiaráfordítással is lehessen a tágabb szakmában minél több területet érintve közösen gondolkodni. Ebben a számban két írás is reflektál a járványügyi helyzet miatt nagyobb szerepet kapó online munkára, a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia, valamint a különböző, módosult tudatállapotokkal dolgozó terápiás módszerek szemszögéből. S üdvözöljük, hogy a lapban magát ritkán képviseltető irány, a sportpszichológia ilyen mélyrehatóan mutatja be magát. Ha pedig pihenésre vágyik az Olvasó a komoly témák között, áttérhet a két pályaműre egy kis borzongás vagy nevetés erejéig.

Szakmai közéleti részünkben is visszaköszön az elengedés és új kezdet tematikája. Szomorúvá tett minket a hír, hogy Erős Ilát, szerkesztőbizottságunk aktív, lendületes tagját elveszítettük, hiányozni fog. Az újonnan kinevezett egészségügyi szakmai kollégiumok közül pedig ketten is bemutatkoznak. Folytatódik a vita a jegyzetelésről, lehet tájékozódni könyvekről és folyóiratokról, és két konferenciabeszámolót is közreadunk. Természetesen mindkettő online zajlott. Közben szervezzük a folyóiratunk 16. konferenciáját. Elengedtük azt az illúziót, hogy egy év kihagyással a korábbi rendezvényeink hangulatában találkozhatunk újra, de abban reménykedünk, hogy májusban már lesz lehetőségünk fizikailag egy térben örülni, gyászolni, érdeklődni, meghökkeni, elgondolkodni, rácsodálkozni és megkérdőjelezni.


Staféta

http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/egyeni_sportagak/vltfuts.html

Dr. Bóka Ferenc, Cziberéné Nohel Gizella, Dorka Péter, Vári Beáta: Egyéni sportágak

…Átadó és átvevő – mozdulataikat összehangolva, a botot egy ideig együtt fogva – tempóvesztés nélkül váltanak. A váltófutás az atlétika csapatsportága. A csapat, a közös alkotás lehetősége vonzott engem 2012-ben a szerkesztőséghez. Az azóta eltelt majd’ tíz év igazolta akkori döntésemet.

Szakmaszeretet, hatni vágyás, minőségre törekvés, tér a közös gondolkodásra, ezek a szavak jutnak eszembe, ha a folyóiratra gondolok.

Az elmúlt harminc évben a Pszichoterápia – igazodva mostani alcíméhez – a pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat folyóiratává vált. A szerkesztői csapat kialakítása, az új struktúra kreativitást, friss szellemi tőkét is hozott a Buda Béla által megteremtett alapokra. Ahogy az alapvető célkitűzések, úgy a dilemmák sem változtak sokat az elmúlt időszak alatt, miközben nagyon más köntösbe bújtak.

Két éve keresett meg Gábor azzal, hogy vállaljam el a lap főszerkesztői szerepét. Sok kétely és megfontolás cikázott bennem, főként magam alkalmasságáról: tudom-e kellő súllyal képviselni a folyóiratot, elfogadnak-e szerkesztőtársaim összefogójuknak, akarom-e, tudom-e a szabad időm még nagyobb részét újságírásnak és szervezésnek szentelni. Egyszerre jutott eszembe az is, ki mindenkivel együtt vállalom a feladatot.

Szeretem a szerkesztőséget: noha fájdalmas kéthetente hajnalban kelni, mégis, minden alkalommal elbűvöl, hogy rajtam kívül nyolc másik kollégám számára is fontos a szakmánk minősége, hisz a gondolatok megosztásának fontosságában annyira, hogy idejét, energiáját áldozza ehhez. Hatalmas érték ez, s hogy ezt segítsem megőrizni, lelkesedésü(n)ket fenntartani – talán a legnagyobb felelősségemnek érzem mindközül. E csapat nélkül, ahol lehet közösen ötletelni, újabb területek megszólításán gondolkodni, egy-egy kérdésben vitára kelni, nem tudnám vállalni a feladatot.

De egy folyóirat valódi csapata a szerkesztők mellett az Írókból, a lapszámok alkotóiból is áll. Akik nem csak azt tartják fontosnak, hogy mondanivalójukat néhány sornál hosszabban is kifejtsék, de hajlandóak közös szerkesztési munkában csiszolni, szerkesztőkkel együttműködve újra és újra átgondolni, finomítani.

Kell hozzá a Kiadó, aki elkötelezettségének köszönhetően a lap létrejöttének alapszövetét adja: biztosítja az adminisztrációt, nyelvi lektort, állja a költségeket, támogatja fejlesztési törekvéseinket.

És itt még nincs vége, mert a lap szerkesztőségének fontos tagjai az Olvasók is, akiknek fontos egy független szakmai lap léte, akik kíváncsiak maradnak, akik nem létező szabad idejük egy részét tőlük akár teljesen idegen megközelítések megismerésére szánják, akiknek éppúgy fontos a szakmaszeretet, minőségre törekvés, közös gondolkodás, mint a történet többi szereplőjének.

A jövő sok kihívást tartogat. Szakmánk helyzete, társadalmi beágyazottsága is alakul. Egyrészt a növekvő érdeklődés, másrészt az atomizálódás, szétaprózódás jellemzi, ami nehezíti a kisebb műhelyek, szakemberek összetalálkozását. A Pszichoterápia oldalain keresztül, éves konferenciáján pedig a személyes találkozásokat biztosítva hidat és kapcsolatot teremt, írót, olvasót is beágyaz szakmai közegébe.

Az olvasói szokások jelentős megváltozásához is alkalmazkodnunk kell. Fontos, hogy kapcsolatban maradjunk olvasóinkkal, meghalljuk ez irányú igényeiket, segítsük az egyetemi, módszerspecifikus képzőhelyek oktatóinak, hallgatóinak munkáját a tanulmányok könnyebb – online – elérésének biztosításával. Ugyanakkor a Pszichoterápia a tanulmányok mellett értékes szakmai vitáknak, műhelyek bemutatkozásának ad helyt, híreket közöl hiteles forrásokból a szakma(politikai) alakulásokról, árnyaltan bemutatva azokat. Ehhez jóleső lehet kézbe venni, a papír illatával együtt a betűk üzenetét is magunkba szívva olvasni az írásokat.

A múlt megteremtett értékeinek megőrzése, a megújulásért, az olvasók, alkotók megtartásáért, számuk gazdagításáért folyó munka egyedül teljesíthetetlen. Ha ebbe belegondolok, megremeg a lábam.

Amikor álltam a váltópontnál, s Gábor és a kiadó felkérésére igent mondtam, váltótársam elszánt és biztató tekintetébe kapaszkodtam, s a hitembe, hogy a pályán nem magam vagyok.

A stafétabotot fogom, gyorsulva futok. Gondolok elődeimre, torkom összeszorul, de érzem, hogy nem egyedül futok, körülöttem író-, szerkesztő-, olvasótársak. Tartsanak velem az új távon örök kíváncsisággal és lelkesedéssel, szakmánk szeretetével felvértezve!

Takácsy Márta

 

 

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

A kerek évfordulók az ünneplés mellett általában emlékezésre, visszatekintésre késztetnek. 2021-ben a folyóirat 30. évfolyama jelenik meg. Az év során többféle módon reflektálunk majd a jubileumra. Egyik módja ennek, hogy felkértük négy generáció képviselőjét, hogy tanulmány formájában a szakmai és a személyes-szubjektív szempontokat átgondolva elemezze, értelmezze a hazai pszichoterápia elmúlt és elkövetkezendő harminc évét. Arra kértük őket, hogy saját nézőpontjukon keresztül tekintsék át a pszichoterápia alakulását, fontosabbnak ítélt pontjait, ők milyen szerepben voltak akkor, hol tartanak most. Kíváncsiak voltunk, hogyan/miben látják a fejlődést, milyen elakadásokat érzékeltek az idők során, melyek voltak a kritikus pontok. Kértük, hogy osszák meg az Olvasókkal azt is, szerintük mit tartogat a jövő. Terveink szerint minden számban egy újabb generáció élményei, szempontjai jelennek majd meg, hogy az év végére összeálljon egy meglehetősen árnyalt, szakmai-szubjektív kollázs.

E kollázs első darabja Hajduska-Dér Noémi írása.

a szerkesztőség

A pszichoterápia múltja és jövője – egy új generáció nézőpontjából

Hajduska-Dér Noémi

 

Mint minden szakmának, így a pszichoterápiának is időről időre érdemes számot vetnie múltjával és jelenével, kitekintve a jövő lehetőségeire. A szubjektív, személyes tanulmány során egy új generációt képviselve igyekszem végigvenni a hazai pszichoterápia számomra kissé idealizált múltját, kritikusabban megélt jelenét, kitekintve a jövőbeni változások lehetőségeire. A pszichoterápia fejlődését, alakulását párhuzamba állítom a hasonlóan fiatal tudománynak számító szociológia pályájával Némedi Dénes szociológus tanulmánya segítségével. Ennek nyomán a pszichoterápia morális hivatásának őrzéséről, az egyént megillető szabadság, társadalmi igazságosság képviseletének feladatáról, a pszichoterapeuta politizálásának lehetőségeiről és korlátjairól is írok, amelynek ma igazán aktualitását éljük. A tanulmány fő részében a fiatal pszichológusok, pszichoterapeuták szakmai fejlődésének lehetőségeit, illetve az egyre inkább megfigyelhető korai zárás jelenségét mutatom be. Miszerint a fiatal pszichológusok egyre korábban ugranak önálló vállalkozásként, szakmai team nélkül a magányos magánrendelésbe. Habár számtalan piacképes, magát hirdető szakember érhető el, de eltérő szakmai kompetenciáik és az azokhoz kapcsolódó igencsak hiányos ismeretek megnehezítik a páciensek dolgát a megfelelő szaksegítség megtalálásában. Ennek orvoslása is gazdára vár még, hiszen jelenleg nincs olyan ernyőszervezet, amely minden pszichológust összefogna, és kompetenciáik mentén képviselne, így egyelőre marad a különálló csoportok önmeghatározása és egy-egy segítő cikk, leírás, amelyek ezeket összefoglalják.

 

Kulcsszavak: pszichoterápia múltja – szakmai fejlődés – korai zárás – morális hivatás – szaksegítség keresés

Esszétanulmány

Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. században

Stefano Bolognini

A tanulmány azokat az átfogó pszichopatológiai jelenségeket elemzi, amelyek az elmúlt harminc évben megváltoztatták pácienseink jellemzőit. Ezek miatt az analitikusok munkája is megváltozott, mert egyre gyakrabban van dolguk olyan páciensekkel, akiknek nehézséget okoz a tárgykapcsolatban megélt függőség, így elutasítják azt. Az elköteleződés, az ülések gyakorisága, a terápiás szerződés és az analitikus munka összetettsége és mélysége a mai páciensekben sokkal nagyobb bizalmatlanságot szül, mint az korábban jellemző volt. Az írás elemzi ezen új ellenállás mögött álló erőket: ilyenek a kora gyerekkor jellemzői, a családi kapcsolatok ideiglenessége és illékonysága, az Internet elősegítette omnipotencia-érzés és a szeparáció tagadása, a szerhasználat, és a narcisztikus, autonóm ideálok előnyben részesítése. Ezekből adódóan a pszichoanalízis is változik.

 

Kulcsszavak: kötöttség – függőség – szerződéskötés – narcizmus – nevelési stílusok – kapcsolati autonómia

Fordította: Barna Mária

Eredeti megjelenés: Bolognini, Stefano (2020): Nuove forme psicopatologiche in un mondo che cambia: una sfida per la psicoanalisi del XXI° secolo. The Italian Psychoanalytic Annual. Raffaello Cortina Editore, 1–15. Közlés a kiadó és a szerző engedélyével

A gyakorlat kérdései

A fejlődési krízisek destruktív folyamatának szomatopszichoterápiás megközelítése

Molnár Emese

 

A cikk a serdülőkor és a destrukció kapcsolatáról szól. Az első rész a fejlődési krízisek – különös tekintettel a serdülőkori krízis – testben megélt élményeinek jelentőségét, az érzelmi és testi élmények párhuzamait, valamint terápiás folyamatba való bevonási lehetőségeit tekinti át. A természetes átmenetet, a „se itt-se ott” állapotot járja körbe: egy olyan rendkívül érzékeny és – talán – soha vissza nem térő pillanatot, amelyben a sérülés, a megbetegedés, ugyanakkor a fejlődés és az épülés lehetősége is benne van. Mindennek mélyebb megértéséhez a mítoszokat és a rítusokat hívja segítségül. A második rész a fejlődésben és a változásban megkerülhetetlen agresszióval és destrukcióval foglalkozik (láttatva azok különbségeit), különös tekintettel annak serdülőkori jellegzetességeire és jelentőségére. Felhívja rá a figyelmet, hogy ebben a folyamatban a destrukciót tekinthetjük egy természetes és kreatív megoldási lehetőségnek, amely segítségével a serdülő megalkotja és definiálja önmagát. Végezetül a cikk, néhány esetrészlet segítségével, áttekinti a serdülőkori destruktív folyamatok szomato-pszichoterápiás feldolgozási lehetőségeit.

 

Kulcsszavak: fejlődési (normatív) krízis – átmeneti rítus – serdülőkori krízis – agresszió – destrukció – regresszió – szomato-pszichoterápia

 


Műhelytanulmány

A sportpszichológusi munka keretrendszere

Pálvölgyi Ágnes, Goschi Gabriella

A sportpszichológia egy nagyon intenzíven fejlődő tudományterület, amely a mai napig keresi stabil és egyöntetűen elfogadott szakmai identitását. Nehéz dolga van az alkalmazott pszichológia ezen ágának, hiszen egy rendkívül speciális területen – a sportban – kell „helytállnia”. A versenysport számos hétköznapitól eltérő elvárást támaszt azon pszichológusokkal szemben, akik a versenyzőknek, edzőknek, sportkluboknak igyekeznek segíteni. Munkánk továbbá a sportszektorban dolgozók azon igényéből indult ki, amely egy, a pszichológiai mechanizmusokara vonatkozó mélyebb megértést kíván. Tapasztalataink szerint a sportpszichológus szakmának is szüksége van egy olyan pszichológiai alapokra visszanyúló tudásra, amelyet a sportra adaptálva tud alkalmazni, és a sportszektor egészének is szüksége van a pszichológiai érzékenyítésre, hiszen hatalmas tömegeket mozgat meg, és a mozgást tudatosan használva, az a nevelés és fejlesztés fantasztikus eszközévé válhat. Fontosnak tartjuk a két terület valódi együttműködésének megteremtését, és régóta vágyunk, hogy a pszichológia és a sport minél inkább megértse egymást. A közös nyelv kialakítását szem előtt tartva írunk és szerkesztünk egy tankönyvcsaládot, valamint indítványozzuk egy komplex képzési rendszer létrehozását is.

 

Kulcsszavak: sportpszichológia – szakmai identitás – alkalmazott tudományterület – személyiségfejlődés – mozgás

Vissza az előzőre