Korábbi számok

Szerkesztőségünk internetes formában elérhetővé teszi az összes korábbi PSZICHOTERÁPIA számainak tartalomjegyzékét. Amennyiben valamelyik tanulmány felkeltette érdeklődését, megrendelheti annak fénymásolatát, amelyet költségtérítés ellenében postázunk az Ön számára.

Keresés névre, évre, szóra: CTRL+F

A tartalomjegyzékben szerzőre, címre böngészője segítségével kereshet rá. Ez a funkció legegyszerűbbem a Ctrl+F billentyűk egyidejű lenyomásával érhető el, vagy a szerkesztés menüpont, keresés (ezen a lapon) almenüpontjára való kattintással.

2021 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

30. évfolyam, 1. szám, 2021. február

Tartalom

A szerkesztő előszava

Berger Noémi, Valkó Lili, Barna Mária

Staféta

Takácsy Márta

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

Hajduska-Dér NoémiA pszichoterápia múltja és jövője – egy új generáció nézőpontjából

Esszétanulmány

Stefano Bolognini: Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. Században

Perczel-Forintos Dóra: Gondolatok Stefano Bolognini: Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. században című esszéjéről

Schmelowszky Ágoston: A pszichoanalízis kihívásai a XXI. században egy magyarországi pszichoanalitikus nézőpontjából – gondolatok Stefano Bolognini írása kapcsán

Tóth Erika: Személyközpontúság a változó világban – hozzászólás Stefano Bolognini tanulmányához

Stafano Bolognini: Válasz a magyar kollégák gondolataira

A gyakorlat kérdései

Molnár Emese: A fejlődési krízisek destruktív folyamatának szomatopszichoterápiás megközelítése

MŰHELY

 Műhelytanulmány

Pálvölgyi Ágnes, Goschi Gabriella: A sportpszichológusi munka keretrendszere

Műhelybemutatás

Mészár Zsófia, Rajhona Szilvia, Nagy Orsolya: A testtel való munka jelentősége járvány idején – a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia adaptációs lehetőségei a vírushelyzetben

Műhelybeszámoló

Dávid Tamás: Módosult tudatállapotokkal való pszichoterápiás munka online keretek között

Pályázat

Kovácsné Kelemen Anikó: Bomb office

Pályázat

Kepics Zsanett: Szakmai aranyhal

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Ha lejegyzem, megjegyzem? – Vita a terápiás, konzultációs órán történő jegyzetelésről – Brieger Kata ♦ Csáky-Pallavicini Krisztina ♦ Rózsa Ildikó

Helyzetkép – Szakmai kollégiumok – Németh Attila ♦ Kovács Péter

Retro rovat – Szemezgetés a Pszichoterápia korábbi számaiból, I. évfolyam, 1. szám

Hírek

In memoriam Erős Ila – Kalmár Péter

Beszámolók

Konferenciák – Bokor Lívia ♦ Droppa Szilvia

 Könyvismertetések – Barna Mária  Mintál Diána ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Berger Noémi, Valkó Lili, Barna Mária

 Hosszú évek után ez az első lapszám, ahol Szőnyi Gábor neve nem főszerkesztőként jelent meg, hanem a szerkesztőbizottság sorait gazdagítja. Takácsy Márta átvette az előző számban írásban is átadott stafétát, főszerkesztői hitvallását összeállító szerkesztőkként meghatódva és elismeréssel olvastuk. Számunkra biztonságot adó volt az előkészített, meggondolt átmenet, de a cezúrát megspórolni nem lehet: december utolsó szerkesztői megbeszélésén még Gábor is részt vett, s így e lapszám előkészítésénél is szinte végig jelen volt, január elején azonban már nélküle gyülekeztünk  pénteken kora reggel, s így az utolsó simítások már nélküle zajlottak. Azt tagadni nem lehet, hogy volt, amikor az idő szorításában az első gondolatunk az volt, hogy ő biztos birtokában van a hiányzó információnak, de aztán rájöttünk, hogy magunkra is számíthatunk, s amikor a leadásnál merült fel a kérdés, hogy szükség van-e a műhelytanulmányoknál angol absztraktra, akkor az érvek és ellenérvek után Márti konklúziója tette fel az i-re a pontot.

Egyben ez a folyóirat harmincadik évfolyamának indító száma is, aminek nyomával már a borítón találkozhatott az Olvasó. A házassági évfordulók között az arany-, ezüstlakodalmat halljuk gyakrabban, de a 30. a gyöngylakodalom, ez ihletett meg minket. Ebből hagyományt nem tervezünk, megmosolyogtatott minket ugyan, hogy a 37,5. évforduló az alumíniumlakodalom, de hét és fél év múlva nem készülünk alumíniumlábos emblémával.

A kerek számra emlékezés a lap hasábjain is megjelenítődik. Felkértük négy generáció képviselőjét, hogy tanulmány formájában szakmai személyes-szubjektív szempontokat átgondolva elemezze, értelmezze a hazai pszichoterápia elmúlt és elkövetkezendő harminc évét. Így a jubileumi évfolyam minden számára jut egy tanulmány, elsőként a legfiatalabb generációt képviselve, Hajduska-Dér Noémi osztja meg emlékeit, tapasztalatait, elképzeléseit saját, egyedi nézőpontján keresztül.

A visszatekintés vágya inspirálta az új, retro rovatunkat is, ahol régebbi számokból szemezgetünk, ezúttal a Pszichoterápia folyóirat legelső számából vettünk ki néhány szellemes és a korszakot tükröző részletet. Ez talán arra is buzdít majd néhány Olvasót, hogy maga is elővegye a régebbi (akár jóval régebbi) lapszámokat, és a nosztalgiázáson túl inspirálódjon is belőle egy új tanulmány- vagy műhelyírás erejére. 

Ez a lapszám a tanulmányok témájában is a változás, a vissza- és előretekintés jegyében állt össze: Stefano Bolognini írása a pszichopatológiák mai formáiról és az analízis jövőjéről megadja a hangot különböző korszakok összevetéséhez. A szakma három iskoláját képviselő hozzászólóink írására a szerző válasza is olvasható. A gyakorlat kérdései rovatunk szerzője, Molnár Emese átfogó tanulmánya pedig a fejlődési krízisek nehézségeinek kezeléséről szól szomatopszichoterápiás szemszögből.

Az összeállítás során megéltük, hogy a műhely laprészünk igazán beérett erre a kerek évfordulóra. Anno az új egység megalkotásakor szempontunk volt, hogy a tanulmányíráshoz képest kevesebb idő- és energiaráfordítással is lehessen a tágabb szakmában minél több területet érintve közösen gondolkodni. Ebben a számban két írás is reflektál a járványügyi helyzet miatt nagyobb szerepet kapó online munkára, a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia, valamint a különböző, módosult tudatállapotokkal dolgozó terápiás módszerek szemszögéből. S üdvözöljük, hogy a lapban magát ritkán képviseltető irány, a sportpszichológia ilyen mélyrehatóan mutatja be magát. Ha pedig pihenésre vágyik az Olvasó a komoly témák között, áttérhet a két pályaműre egy kis borzongás vagy nevetés erejéig.

Szakmai közéleti részünkben is visszaköszön az elengedés és új kezdet tematikája. Szomorúvá tett minket a hír, hogy Erős Ilát, szerkesztőbizottságunk aktív, lendületes tagját elveszítettük, hiányozni fog. Az újonnan kinevezett egészségügyi szakmai kollégiumok közül pedig ketten is bemutatkoznak. Folytatódik a vita a jegyzetelésről, lehet tájékozódni könyvekről és folyóiratokról, és két konferenciabeszámolót is közreadunk. Természetesen mindkettő online zajlott. Közben szervezzük a folyóiratunk 16. konferenciáját. Elengedtük azt az illúziót, hogy egy év kihagyással a korábbi rendezvényeink hangulatában találkozhatunk újra, de abban reménykedünk, hogy májusban már lesz lehetőségünk fizikailag egy térben örülni, gyászolni, érdeklődni, meghökkeni, elgondolkodni, rácsodálkozni és megkérdőjelezni.

Staféta

mentalport_kep

http://www.jgypk.hu/tamop13e/tananyag_html/egyeni_sportagak/vltfuts.html

Dr. Bóka Ferenc, Cziberéné Nohel Gizella, Dorka Péter, Vári Beáta: Egyéni sportágak

…Átadó és átvevő – mozdulataikat összehangolva, a botot egy ideig együtt fogva – tempóvesztés nélkül váltanak. A váltófutás az atlétika csapatsportága. A csapat, a közös alkotás lehetősége vonzott engem 2012-ben a szerkesztőséghez. Az azóta eltelt majd’ tíz év igazolta akkori döntésemet.

Szakmaszeretet, hatni vágyás, minőségre törekvés, tér a közös gondolkodásra, ezek a szavak jutnak eszembe, ha a folyóiratra gondolok.

Az elmúlt harminc évben a Pszichoterápia – igazodva mostani alcíméhez – a pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat folyóiratává vált. A szerkesztői csapat kialakítása, az új struktúra kreativitást, friss szellemi tőkét is hozott a Buda Béla által megteremtett alapokra. Ahogy az alapvető célkitűzések, úgy a dilemmák sem változtak sokat az elmúlt időszak alatt, miközben nagyon más köntösbe bújtak.

Két éve keresett meg Gábor azzal, hogy vállaljam el a lap főszerkesztői szerepét. Sok kétely és megfontolás cikázott bennem, főként magam alkalmasságáról: tudom-e kellő súllyal képviselni a folyóiratot, elfogadnak-e szerkesztőtársaim összefogójuknak, akarom-e, tudom-e a szabad időm még nagyobb részét újságírásnak és szervezésnek szentelni. Egyszerre jutott eszembe az is, ki mindenkivel együtt vállalom a feladatot.

Szeretem a szerkesztőséget: noha fájdalmas kéthetente hajnalban kelni, mégis, minden alkalommal elbűvöl, hogy rajtam kívül nyolc másik kollégám számára is fontos a szakmánk minősége, hisz a gondolatok megosztásának fontosságában annyira, hogy idejét, energiáját áldozza ehhez. Hatalmas érték ez, s hogy ezt segítsem megőrizni, lelkesedésü(n)ket fenntartani – talán a legnagyobb felelősségemnek érzem mindközül. E csapat nélkül, ahol lehet közösen ötletelni, újabb területek megszólításán gondolkodni, egy-egy kérdésben vitára kelni, nem tudnám vállalni a feladatot.

De egy folyóirat valódi csapata a szerkesztők mellett az Írókból, a lapszámok alkotóiból is áll. Akik nem csak azt tartják fontosnak, hogy mondanivalójukat néhány sornál hosszabban is kifejtsék, de hajlandóak közös szerkesztési munkában csiszolni, szerkesztőkkel együttműködve újra és újra átgondolni, finomítani.

Kell hozzá a Kiadó, aki elkötelezettségének köszönhetően a lap létrejöttének alapszövetét adja: biztosítja az adminisztrációt, nyelvi lektort, állja a költségeket, támogatja fejlesztési törekvéseinket.

És itt még nincs vége, mert a lap szerkesztőségének fontos tagjai az Olvasók is, akiknek fontos egy független szakmai lap léte, akik kíváncsiak maradnak, akik nem létező szabad idejük egy részét tőlük akár teljesen idegen megközelítések megismerésére szánják, akiknek éppúgy fontos a szakmaszeretet, minőségre törekvés, közös gondolkodás, mint a történet többi szereplőjének.

A jövő sok kihívást tartogat. Szakmánk helyzete, társadalmi beágyazottsága is alakul. Egyrészt a növekvő érdeklődés, másrészt az atomizálódás, szétaprózódás jellemzi, ami nehezíti a kisebb műhelyek, szakemberek összetalálkozását. A Pszichoterápia oldalain keresztül, éves konferenciáján pedig a személyes találkozásokat biztosítva hidat és kapcsolatot teremt, írót, olvasót is beágyaz szakmai közegébe.

Az olvasói szokások jelentős megváltozásához is alkalmazkodnunk kell. Fontos, hogy kapcsolatban maradjunk olvasóinkkal, meghalljuk ez irányú igényeiket, segítsük az egyetemi, módszerspecifikus képzőhelyek oktatóinak, hallgatóinak munkáját a tanulmányok könnyebb – online – elérésének biztosításával. Ugyanakkor a Pszichoterápia a tanulmányok mellett értékes szakmai vitáknak, műhelyek bemutatkozásának ad helyt, híreket közöl hiteles forrásokból a szakma(politikai) alakulásokról, árnyaltan bemutatva azokat. Ehhez jóleső lehet kézbe venni, a papír illatával együtt a betűk üzenetét is magunkba szívva olvasni az írásokat.

A múlt megteremtett értékeinek megőrzése, a megújulásért, az olvasók, alkotók megtartásáért, számuk gazdagításáért folyó munka egyedül teljesíthetetlen. Ha ebbe belegondolok, megremeg a lábam.

Amikor álltam a váltópontnál, s Gábor és a kiadó felkérésére igent mondtam, váltótársam elszánt és biztató tekintetébe kapaszkodtam, s a hitembe, hogy a pályán nem magam vagyok.

A stafétabotot fogom, gyorsulva futok. Gondolok elődeimre, torkom összeszorul, de érzem, hogy nem egyedül futok, körülöttem író-, szerkesztő-, olvasótársak. Tartsanak velem az új távon örök kíváncsisággal és lelkesedéssel, szakmánk szeretetével felvértezve!

Takácsy Márta

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

A kerek évfordulók az ünneplés mellett általában emlékezésre, visszatekintésre késztetnek. 2021-ben a folyóirat 30. évfolyama jelenik meg. Az év során többféle módon reflektálunk majd a jubileumra. Egyik módja ennek, hogy felkértük négy generáció képviselőjét, hogy tanulmány formájában a szakmai és a személyes-szubjektív szempontokat átgondolva elemezze, értelmezze a hazai pszichoterápia elmúlt és elkövetkezendő harminc évét. Arra kértük őket, hogy saját nézőpontjukon keresztül tekintsék át a pszichoterápia alakulását, fontosabbnak ítélt pontjait, ők milyen szerepben voltak akkor, hol tartanak most. Kíváncsiak voltunk, hogyan/miben látják a fejlődést, milyen elakadásokat érzékeltek az idők során, melyek voltak a kritikus pontok. Kértük, hogy osszák meg az Olvasókkal azt is, szerintük mit tartogat a jövő. Terveink szerint minden számban egy újabb generáció élményei, szempontjai jelennek majd meg, hogy az év végére összeálljon egy meglehetősen árnyalt, szakmai-szubjektív kollázs.

E kollázs első darabja Hajduska-Dér Noémi írása.

a szerkesztőség

A pszichoterápia múltja és jövője – egy új generáció nézőpontjából

Hajduska-Dér Noémi

Mint minden szakmának, így a pszichoterápiának is időről időre érdemes számot vetnie múltjával és jelenével, kitekintve a jövő lehetőségeire. A szubjektív, személyes tanulmány során egy új generációt képviselve igyekszem végigvenni a hazai pszichoterápia számomra kissé idealizált múltját, kritikusabban megélt jelenét, kitekintve a jövőbeni változások lehetőségeire. A pszichoterápia fejlődését, alakulását párhuzamba állítom a hasonlóan fiatal tudománynak számító szociológia pályájával Némedi Dénes szociológus tanulmánya segítségével. Ennek nyomán a pszichoterápia morális hivatásának őrzéséről, az egyént megillető szabadság, társadalmi igazságosság képviseletének feladatáról, a pszichoterapeuta politizálásának lehetőségeiről és korlátjairól is írok, amelynek ma igazán aktualitását éljük. A tanulmány fő részében a fiatal pszichológusok, pszichoterapeuták szakmai fejlődésének lehetőségeit, illetve az egyre inkább megfigyelhető korai zárás jelenségét mutatom be. Miszerint a fiatal pszichológusok egyre korábban ugranak önálló vállalkozásként, szakmai team nélkül a magányos magánrendelésbe. Habár számtalan piacképes, magát hirdető szakember érhető el, de eltérő szakmai kompetenciáik és az azokhoz kapcsolódó igencsak hiányos ismeretek megnehezítik a páciensek dolgát a megfelelő szaksegítség megtalálásában. Ennek orvoslása is gazdára vár még, hiszen jelenleg nincs olyan ernyőszervezet, amely minden pszichológust összefogna, és kompetenciáik mentén képviselne, így egyelőre marad a különálló csoportok önmeghatározása és egy-egy segítő cikk, leírás, amelyek ezeket összefoglalják.

Kulcsszavak: pszichoterápia múltja – szakmai fejlődés – korai zárás – morális hivatás – szaksegítség keresés

Esszétanulmány

Új pszichopatológiai jelenségek egy változó világban: a pszichoanalízis kihívásai a XXI. században

Stefano Bolognini

A tanulmány azokat az átfogó pszichopatológiai jelenségeket elemzi, amelyek az elmúlt harminc évben megváltoztatták pácienseink jellemzőit. Ezek miatt az analitikusok munkája is megváltozott, mert egyre gyakrabban van dolguk olyan páciensekkel, akiknek nehézséget okoz a tárgykapcsolatban megélt függőség, így elutasítják azt. Az elköteleződés, az ülések gyakorisága, a terápiás szerződés és az analitikus munka összetettsége és mélysége a mai páciensekben sokkal nagyobb bizalmatlanságot szül, mint az korábban jellemző volt. Az írás elemzi ezen új ellenállás mögött álló erőket: ilyenek a kora gyerekkor jellemzői, a családi kapcsolatok ideiglenessége és illékonysága, az Internet elősegítette omnipotencia-érzés és a szeparáció tagadása, a szerhasználat, és a narcisztikus, autonóm ideálok előnyben részesítése. Ezekből adódóan a pszichoanalízis is változik.

Kulcsszavak: kötöttség – függőség – szerződéskötés – narcizmus – nevelési stílusok – kapcsolati autonómia

Fordította: Barna Mária

Eredeti megjelenés: Bolognini, Stefano (2020): Nuove forme psicopatologiche in un mondo che cambia: una sfida per la psicoanalisi del XXI° secolo. The Italian Psychoanalytic Annual. Raffaello Cortina Editore, 1–15. Közlés a kiadó és a szerző engedélyével

A gyakorlat kérdései

A fejlődési krízisek destruktív folyamatának szomatopszichoterápiás megközelítése

Molnár Emese

A cikk a serdülőkor és a destrukció kapcsolatáról szól. Az első rész a fejlődési krízisek – különös tekintettel a serdülőkori krízis – testben megélt élményeinek jelentőségét, az érzelmi és testi élmények párhuzamait, valamint terápiás folyamatba való bevonási lehetőségeit tekinti át. A természetes átmenetet, a „se itt-se ott” állapotot járja körbe: egy olyan rendkívül érzékeny és – talán – soha vissza nem térő pillanatot, amelyben a sérülés, a megbetegedés, ugyanakkor a fejlődés és az épülés lehetősége is benne van. Mindennek mélyebb megértéséhez a mítoszokat és a rítusokat hívja segítségül. A második rész a fejlődésben és a változásban megkerülhetetlen agresszióval és destrukcióval foglalkozik (láttatva azok különbségeit), különös tekintettel annak serdülőkori jellegzetességeire és jelentőségére. Felhívja rá a figyelmet, hogy ebben a folyamatban a destrukciót tekinthetjük egy természetes és kreatív megoldási lehetőségnek, amely segítségével a serdülő megalkotja és definiálja önmagát. Végezetül a cikk, néhány esetrészlet segítségével, áttekinti a serdülőkori destruktív folyamatok szomato-pszichoterápiás feldolgozási lehetőségeit.

Kulcsszavak: fejlődési (normatív) krízis – átmeneti rítus – serdülőkori krízis – agresszió – destrukció – regresszió – szomato-pszichoterápia

Műhelytanulmány

A sportpszichológusi munka keretrendszere

Pálvölgyi Ágnes, Goschi Gabriella

A sportpszichológia egy nagyon intenzíven fejlődő tudományterület, amely a mai napig keresi stabil és egyöntetűen elfogadott szakmai identitását. Nehéz dolga van az alkalmazott pszichológia ezen ágának, hiszen egy rendkívül speciális területen – a sportban – kell „helytállnia”. A versenysport számos hétköznapitól eltérő elvárást támaszt azon pszichológusokkal szemben, akik a versenyzőknek, edzőknek, sportkluboknak igyekeznek segíteni. Munkánk továbbá a sportszektorban dolgozók azon igényéből indult ki, amely egy, a pszichológiai mechanizmusokara vonatkozó mélyebb megértést kíván. Tapasztalataink szerint a sportpszichológus szakmának is szüksége van egy olyan pszichológiai alapokra visszanyúló tudásra, amelyet a sportra adaptálva tud alkalmazni, és a sportszektor egészének is szüksége van a pszichológiai érzékenyítésre, hiszen hatalmas tömegeket mozgat meg, és a mozgást tudatosan használva, az a nevelés és fejlesztés fantasztikus eszközévé válhat. Fontosnak tartjuk a két terület valódi együttműködésének megteremtését, és régóta vágyunk, hogy a pszichológia és a sport minél inkább megértse egymást. A közös nyelv kialakítását szem előtt tartva írunk és szerkesztünk egy tankönyvcsaládot, valamint indítványozzuk egy komplex képzési rendszer létrehozását is.

Kulcsszavak: sportpszichológia – szakmai identitás – alkalmazott tudományterület – személyiségfejlődés – mozgás

2021 – május

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

30. évfolyam 2. szám, 2021. május

Tartalom

A szerkesztő előszava

Bokor László, Takácsy Márta, Benkő Henrietta

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

Endresz Hajna: Szubjektív képek, tapasztalatok a pszichoterápia múltjáról és jelenéről

Esszétanulmány

Szőnyi Gábor: „Offline terápia”

Devecsery Ágnes: Hozzászólás Szőnyi Gábor: „Offline terápia” című esszétanulmányához

Rapcsányi Éva: Hozzászólás Szőnyi Gábor „Offline terápia” esszétanulmányához

Tari AnnamáriaHozzászólás Szőnyi Gábor tanulmányához

Vizin Gabriella: Reflexiók Szőnyi Gábor esszétanulmányára

Szőnyi Gábor: Válasz a hozzászólásokra

Esettanulmány

Spányik András, Kovács Györgyi, Csáki Csilla: Az orvos-beteg kapcsolat szempontjainak átgondolása Bálint-csoport segítségével, valamint a kapcsolat interszubjektív szempontú elemzése egy esetismertetés nyomán

MŰHELY

Műhelytanulmány

Ványi Dániel: Életközpontú terápia. Ízelítő Manu Bazzano munkásságából

Műhelybeszámoló

Ládonyi Zsuzsanna, Asztalos Bernadett, Donkó Erzsébet, Bucholczné Szombathy Mária: Párbeszéd az önismeretről és a készségfejlesztésről a szociális szakemberek képzéseiben. Három alkalmas szakmai fórum a képzőhelyek képviselőivel, hallgatókkal és gyakorlati szakemberekkel

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Interjú Péley Bernadette-tel – Barna Mária, Berger Noémi

Görbe tükör

Egy páciens naplójából – ismeretlen szerző

Viták, hozzászólások

 Vita: Ha lejegyzem, megjegyzem? – Vita a terápiás, konzultációs órán történő jegyzetelésről – Schmelowszky-Forgách Anna, Bérdi Márk, Csáky-Pallavicini Zsófia

Vita: Vita a pszichoterápiás szakma jövőjéről – Szőnyi Gábor

 A terápiás gyakorlat etikai kérdései 34. – Kövesdi Andrea ♦ Wiesner Erzsébet  Keresztesi Gréta

Retro – Szemezgetés a Pszichoterápia korábbi számaiból

Hírek

In memoriam Lénárd Kata – Ábrahám Ildikó, Árkovits Amaryl, Dorn Krisztina

Beszámolók

Konferenciák – Majoros Andrea ♦ Benkő Henrietta, Tiringer István  Barna Mária  Görbe Katalin

 Könyvismertetések – Szőnyi Gábor ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Takácsy Márta, Bokor László, Benkő Henrietta

„Ez nem egy COVID-szám” – ezzel a félmondattal indult egy évvel ezelőtti májusi számunk szerkesztői előszava. A szerkesztőség ígéretet tett közös elhatározásunkra építve „… hogy a lap további számai meg fognak jelenni”. Ígéretünket sikerült betartani, bár akkor és ott még nem láttuk, hogy ez az első hullám okozta társadalmi és szakmaközéleti átmeneti bénultságban mennyi macerával fog járni.

A személyes találkozásra épülő konferenciánkat azonban idén sem tudjuk megtartani, vagyis akkori reményeinktől eltérően már második alkalommal vagyunk kénytelenek elhalasztani. A tavalyi „Kicsavarodás, becsavarodás” online műhelykonferenciánkat idén párhuzamos szekciókból felépülő konferencia követte. E szám megjelenésekor már lezajlott a kétnapos Fordulópont:érések és érkezések címet viselő esemény, ahol filozófiánkhoz híven igyekeztünk teret teremteni szakmai és személyes találkozásoknak, eszmecseréknek. A konferenciaprogram összeállítása során mind a tartalmi, mind a strukturális és a technikai vonatkozások kialakításában együtt dolgoztunk a programban résztvevőkkel, hogy adaptálódhassanak az online felület kommunikációjához. Bízunk abban, hogy gazdagító szakmai találkozásokhoz sikerült lehetőséget biztosítanunk.

A járvány indulása óta sok hónap és több vírushullám vonult el, és sok minden változott hétköznapjainkban és szakmai életünkben, gyakorlatunkban egyaránt. A COVID továbbra is velünk van. A szerkesztői előszó írásának időpontjában (április vége) továbbra is szűkíti lehetőségeinket a személyes kapcsolódásra, miközben gyarapodnak az online találkozási formák tapasztalatai.

Ha egy motívumot kellene kiemelni, ami a második lapszámunk írásaiban közös, az talán a személyesség lenne. Az írások hangvétele, témája érezhetően szerzőik gondolatai mellett elköteleződésüket, lelkesedésüket is tükrözi, így hasonló érzéseket mozgathatnak meg az Olvasóban is.

Újabb szubjektív darabbal, Endresz Hajna írásával folytatódik a pszichoterápia múltját, jelenét és jövőjét bemutató tanulmánysorozat. Intapusztától a működésüket alakító és szilárdító pszichoterápiás osztályokon át a mozgás- és táncterápiáig élményeket kaphat az Olvasó arról, milyen is volt csecsemőnek, ifjú gyakornoknak, családos képződőnek, illetve milyen most tapasztalt, kísérletező kiképzőnek lenni hazánk pszichoterápiás szcénájában.

Előző számunkhoz hasonlóan most is kértünk hozzászólásokat egy – véleményünk szerint – nagyon aktuális kérdést feldolgozó esszétanulmányhoz a téma sokoldalú körüljárására. Szőnyi Gábor Offline terápia című esszéje nyomán a tanulmányhoz írt hozzászólások és a viszontválasz mentén igazi, mély szakmai párbeszéd alakul az online és offline terápiák használhatóságáról, érvényességi köréről.

Igazi gyöngyszem is bekerült 30. évfolyamunk ezen számába, Spányik András, Kovács Györgyi, Csáki Csilla esettanulmánya a Bálint-csoport módszerébe enged bepillantást egy konkrét orvosi eset kapcsán.

Műhely rovatunkban Ványi Dániel szakmai alapossággal és lelkesedéssel mutatja be Mano Bazzano elméletét. A 2018/19-es tanévben a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézete szakmai fórumot szervezett a képzés alatti önismeret és pályaszocializáció témájában, amiről lapunk hasábjain olvashattak. Örömteli, hogy a szociális szakemberek képzésében hasonló kezdeményezés indult. Szakmai párbeszéd, melyről Ládonyi Zsuzsanna, Asztalos Bernadett, Donkó Erzsébet, Bucholczné Szombathy Mária jóvoltából mi is hírt adhatunk.

Közéleti rovatunk kilépett lapunk nyomtatott oldalairól. Jelen lapszámunk megjelenését megelőzően, áprilisban, a folyóirat oldalain túl online felületeinken – Facebook oldalunkon, a honlapunkon, körlevelek formájában – is tájékoztattuk, s terveink szerint a jövőben is fogjuk, a pszichoterápiás szakma széles körét az aktuális szakmai történésekről, szakmai szervezetek működéséről. Elsőként az egészségügyi szakmai kollégiumok pszichoterápiát képviselő tagozatainak működésével kapcsolatban tettünk közzé tájékoztatót. A két tagozat:

  • Klinikai szakpszichológia és pszichoterapeuta klinikai szakpszichológus tagozat
  • Pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel) tagozat

Az online tájékoztatás folytatásaként a felvetődő kérdések érdemi megtárgyalására és a pszichoterápiás szakma kapcsolódó szempontjainak megjelenítésére teremtünk lehetőséget a pszichoterápiás szakma jövőjéről indított vitával. A vitaindítót Szőnyi Gábor írta „Merre tart – merre tartson a hazai pszichoterápia?” címmel. Várjuk hozzá olvasóink véleményét, szempontjait, hozzászólásait. A vita, mint valamennyi vitarovatban megjelenő írás, honlapunkon is követhető lesz majd.

Sajnos ebből a lapszámból sem maradt ki a gyász és búcsú. Lénárd Kata fájdalmasan fiatalon hunyt el, közvetlen kollégái soraival emlékezünk rá. Kata alakja megidéződik abban a beszélgetésben is, melyre Péley Bernadette-et invitálta szerkesztőségünk. Őszinte, személyes, a nehéz szakmai kérdésekről saját véleményét nyíltan megfogalmazó, izgalmas interjút olvashatnak a Magyar Pszichológiai Társaság elnökével.

Tavaszhoz illően humor is jutott ebbe a számba. Volt főszerkesztőnk fiókjából került elő egy gyöngyszem Görbe tükör rovatunkba, szerzője előttünk is rejtély. Bárki ráismer keze nyomára, jelezze a szerkesztőségben!

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

Tanulmányok

Felkért tanulmány

A kerek évfordulók az ünneplés mellett általában emlékezésre, visszatekintésre késztetnek. 2021-ben a folyóirat 30. évfolyama jelenik meg. Az év során többféle módon reflektálunk majd a jubileumra. Egyik módja ennek, hogy felkértük négy generáció képviselőjét, hogy tanulmány formájában a szakmai és a személyes-szubjektív szempontokat átgondolva elemezze, értelmezze a hazai pszichoterápia elmúlt és elkövetkezendő harminc évét. Arra kértük őket, hogy saját nézőpontjukon keresztül tekintsék át a pszichoterápia alakulását, fontosabbnak ítélt pontjait, ők milyen szerepben voltak akkor, és hol tartanak most. Kíváncsiak voltunk, hogyan/miben látják a fejlődést, milyen elakadásokat érzékeltek az idők során, melyek voltak a kritikus pontok. Kértük, hogy osszák meg az Olvasókkal azt is, szerintük mit tartogat a jövő. Terveink szerint minden számban egy újabb generáció élményei, szempontjai jelennek majd meg, hogy az év végére összeálljon egy meglehetősen árnyalt, szakmai-szubjektív kollázs.

E kollázs második darabja Endresz Hajna írása.

a szerkesztőség

Szubjektív képek, tapasztalatok a pszichoterápia múltjáról és jelenéről

Endresz Hajna

A tanulmány képek, benyomások, és érzések, valamint az ezek talaján született gondolatok leírása a pszichoterápiás szakma múltjából, jelenéből és a jövőjéhez kapcsolódóan. Középgenerációs szakember tapasztalatai, vállaltan esetleges és esendő szubjektív narratívák, élmények a történeti emlékezés jegyében. Megjelenik benne a pszichiáter, pszichológus szülők által alapított család képe az 1960-as években Intapusztán, az 1980-as évek tapasztalatai az ország néhány pszichoterápiás szemléletű intézményében és a Pszichoterápiás Hétvégen. Szól a fiatal pszichológusok és orvosok közt érzékelt szakmai attitűd különbségéről, a pályakezdés kalandjairól és nehézségeiről és a magánéleti és szakmai szempontok összeegyeztetésének bonyolult helyzeteiről. Leírom a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszerével való találkozást és a testi-mozgásos önérzékelésben való elmélyülés hatásait szemléletemre és a verbális terápiás munkám hétköznapjaira. Tapasztalatokat és ezeken alapuló gondolatokat osztok meg a különböző szemléletek párhuzamos használatának előnyeiről, a képzési elvárások túlzott szigoráról és a magánrendelésben dolgozó terapeuta lélektani helyzetéről, sajátságairól, valamint a kiégés elkerülésének és a szakmai stabilitás megszerzésének néhány aspektusáról.

Kulcsszavak: szubjektív narratívák – pszichoterápia-történet – életfeladatok és szakmai elvárások – mozgás- és táncterápia – önérzékelés

Esszétanulmány

„Offline terápia” (cím)

Szőnyi Gábor

A távterápiák összességében eddig lassú megjelenését hirtelen exponenciálisan felgyorsította a COVID-19. A járványhelyzet árnyékában ugyanakkor nehézzé vált a hagyományos, személyes részvételű – offline – terápiák és az online eljárások egymás tükrében szemlélése, párbeszédbe hozása.

A szerző kiindulása, hogy az online szetting önálló pszichoterápiás alaphelyzet, amihez az egyes módszerek specifikusan illeszkedhetnek. Ha elfogadjuk ezt a kiindulást, akkor túl tudunk lépni azon, hogy az offline terápiákat akarjuk egy az egyben átformálni online eljárásokká. Új nézőpont, ha az online terápiák felől is rátekintünk az offline terápiákra. Így könnyebb egybevetni, hogy melyikben mi a többlet, mi kerül háttérbe, melyik módszer melyikhez illeszkedik-illeszthető jobban.

A szerző véleménye szerint egy hosszú folyamat elején vagyunk, amikor új – online – eljárások alakulnak. Ehhez hozzátartozik, hogy széles szakmai együttműködésben fejlődjék a vonatkozó elmélet, alakuljanak ki a képzési szempontok, a gyakorlat paraméterei, szakmaetikai követelményei. Kiemelten fontos kérdésnek tartja az offline-online/online-offline váltás folyamatának, sajátosságainak beépítését ebbe a munkába. Aggodalmának ad hangot, hogy ha nem indul el érdemben ez a szakmai munka, az a pszichoterápia társadalmi helyének, befogadottságának gyengüléséhez vezet.

Kulcsszavak: online terápia – offline terápia – terápiás alaphelyzet – képzés – társadalmi befogadottság

A tanulmányhoz Tari Annamária, Devecsery Ágnes, Vizin Gabriella és Rapcsányi Éva írt hozzászólást, melyre Szőnyi Gábor viszontválaszban reflektált.

Esettanulmány

Az orvos-beteg kapcsolat szempontjainak átgondolása Bálint-csoport segítségével, valamint a kapcsolat interszubjektív szempontú elemzése egy esetismertetés nyomán

Spányik András, Kovács Györgyi, Csáki Csilla

Tanulmányunkban egy gyermekgyógyász-allergológus szakorvos Bálint-csoporton előadott esetét ismertetjük. Az esethozó szakorvos (Csáki Csilla) és a cikk írói (Kovács Györgyi, Spányik András) egyaránt egy magán egészségközpont dolgozói. A tanulmányban bemutatott Bálint-csoporton az Egészségközpont szomatikus szakorvosai, valamint a pszichoterápiás team pszichológusai, pszichoterapeutái egyaránt részt vettek. A bevezetőben röviden bemutatjuk interdiszciplináris közösségünkkel kapcsolatos integratív szakmai törekvéseinket, valamint a szakmai csoportok működési elvét. Tanulmányunkban kísérletet teszünk a Bálint által megfogalmazott orvos-beteg találkozás kapcsolati történéseinek kortárs pszichoanalitikus szempontok szerinti átgondolására. Az orvos-beteg kapcsolat áttételi és viszontáttételi aspektusain túl az orvos-beteg kapcsolat lehetséges nem-interpretatív mechanizmusait és technikai aspektusait járjuk körül. A felvetés elméleti alapját az 1995-ben alakult Boston Change Process Study Group (BCPSG) által kidolgozott és publikált szakirodalom képezi.

Az esetleírásban és az elemzésben hangsúlyos szerepet kap a páciens által elszenvedett koragyermekkori egészségügyi trauma és az anya-gyerek kapcsolat tünetekre gyakorolt hatása. Az esetet a szakorvosi esetismertetés biológiai aspektusai mellett az orvos-beteg kapcsolat interszubjektív szempontjai szerint gondoltuk végig. Igyekeztünk bemutatni, hogy az orvos és páciens kapcsolata milyen jelentős szerepet kapott a páciens tüneteinek enyhítésében.

Kulcsszavak: Bálint-csoport – orvos-beteg kapcsolat – interszubjektív megközelítés

Műhelytanulmány

Életközpontú terápia. Ízelítő Manu Bazzano munkásságából

Ványi Dániel

Az alábbi tanulmányban a Manu Bazzano munkáiból kibontakozó életközpontú pszichoterápiás szemléletet mutatom be röviden. A szemlélet a Zen buddhista hagyományra, a filozófiai ellenhagyományra és a személyközpontú, az egzisztencialista és a pszichoanalitikus pszichoterápiás megközelítésekre épít. Az élet megbecsülését, az aktív erők kibontakoztatását és a felszíni személyiségváltozás helyett a mélyreható transzformációt jelöli ki célként. Rámutat a különálló, fix lényegiséggel rendelkező én illuzórikus mivoltára, és ezzel párhuzamosan a valóság megfoghatatlan, állandóan alakuló természetére. Mindebből egy új, a bemerevedett személyes és társadalmi struktúrák radikális meghaladására ösztönző terápiás és életszemlélet bontakozik ki. Ez a nézőpont az élet bizonytalanságát, a vele járó szenvedést és örömöt egyaránt elfogadja, az életet önmagában vett, külső céloktól független értéknek tartja. Nem tartja lehetségesnek a tudattalan teljes tudatosítását, kívánatosnak tartja viszont a ráébredést a tudatos tapasztalás megragadhatatlan, ilyen értelemben tudattalan minőségére.

Kulcsszavak: az élet megbecsülése – kibontakozó létezés  az én és a valóság megfoghatatlansága  transzformáció – a tudatos tudattalanítása

2021 – augusztus

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

30. évfolyam 3. szám, 2021. augusztus

Tartalom

A szerkesztő előszava

Benkő Henrietta, Kiss Tibor Cece, Tiringer István

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Orosz Katalin, S. Nagy Zita: Transzperszonális szemléletű pszichológia. Egy hazai transzperszonális pszichoterápiás műhely bemutatkozása

A gyakorlat kérdései

Süle Árpád: A terapeuta szerepe a terápiás folyamat elakadásában és önfeltárása szupervízióban és intervízióban

Kutatási tanulmány

Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Nyúl Boglárka: „Vírusidők 2” Járványhelyzethez való alkalmazkodási módok pszichoterápiában és tanácsadásban

Kincsesház

Cary Rick: A táncterápiáról. Mozgáselemzés és testnyelv. Fordította: Sipos Zsuzsa, Harmatta János

Hozzászólás

Merényi Márta: Cary Rick, akkor és most

MŰHELY

Műhelytanulmány

Albert-Lőrincz Enikő, Antal Attila, Gábos József, Makkai-Dimény Judit, Hegyi Johanna: A pszichoterápia fejlődésének elmúlt harminc éve – erdélyi kitekintés

Műhelybemutatás

Barna Mária, Kiss Tibor Cece, Valkó Lili: Fordulópont: Érések és érkezések. A Pszichoterápia folyóirat online konferenciája

SZAKMAI KÖZÉLET

Retro

Szemezgetés a Pszichoterápia korábbi számaiból – Buda Béla egy 1998-as szerkesztői bevezetőjéből

Görbe tükör

Pellengér – Besenyei György, Pollák Éva ♦ Terenyi Zoltán, Sarungi Emőke

Viták, hozzászólások

Vita a terápiás, konzultációs órán történő jegyzetelésről – Dobossy Anna ♦ Érlaki Bálint ♦ Tarafás Laura

Vita a pszichoterápiás szakma jövőjéről – Ormay István

Hírek

In memoriam Szecsődi Imre – Szőnyi Gábor

In memoriam Szakács Ferenc – Bagdy Emőke

Beszámolók

Konferenciák – Benkő Henrietta ♦ Pál Krisztina ♦ Bódogné Stircz Zita, Nagy Éva, Tóth Zsófia Emília ♦ Kertész Katinka

Színházi levél

Árkovits Amaryl, Dorn Kriszta: Hagyaték

Irodalmi rovat

Kellerwessel Klaus: am mizu?

 Könyvismertetések – Mintál Diána  Szőnyi Gábor ♦ Tiringer István ♦ Baginé Tóth Erika

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Benkő Henrietta, Kiss Tibor Cece, Tiringer István

A járvány harmadik hullámának lecsengése és a Pszichoterápia májusi online konferenciája után vagyunk. Igyekszünk feltöltődni a nyári szabadságunk alatt, és kisebb-nagyobb aggodalommal várjuk az őszi folytatást. Mostani számunk azt mutatja, hogy kezdünk visszatérni a megszokott szakmai hétköznapokba, s elsősorban olyan témákkal foglalkozunk, melyek gyökerei több évtizedre nyúlnak vissza és aktuális fejleményei, következményei még hosszú ideig kísérhetnek bennünket.

Érdekes visszatekinteni a járvány elmúlt másfél évére publikációs szempontból. 2020 márciusa után az életünk sok területén felpörögtek az események, korábban elképzelhetetlen gyorsasággal kellett alkalmazkodni változásokhoz. Az oktatás, az egészségügyi ellátás, a pszichoterápia/tanácsadás jelentős része néhány hét alatt átkerült az online térbe. A tudományos publikálás hagyományos formái is hirtelen lomha lassúságúvá váltak a COVID-19 járványhoz kapcsolódó témák, tapasztalatok megvitatásában. Sokan próbáltak egyensúlyozni a gyors, adekvát reagálás és a megbízható információközlés között. Preprint, lektorálás előtti publikációk kerültek a figyelem középpontjába, amelyeket a korrekt médiatudósítások igyekeztek előzetes ismeretekként kezelni, de az óvatosság a megvitatás körének tágulásával szertefoszlott, és az új információk feloldódtak a szociális média világának megszokott zűrzavarában. Ezek után jó érzés visszatérni a „normalitásba”, megvárni, amíg az új eredmények és koncepciók végigmennek a kritikus értékelés és letisztulás folyamatán, és egyértelműbb, hogy mi a megbízható, mire lehet alapozni. Sokat beszélünk mostanában a bizonytalanság élményéről, s arról, hogyan lehet azt jól kezelni. Az egyik fontos stratégia valószínűleg az, hogy visszatekintünk az elmúlt időszakra, értékeljük, mi az, amit jól, kevésbé jól, esetleg rosszul csináltunk. A mostani nyár alkalmat adhat erre is.

Tanulmányok laprészben három friss közleményt is olvashatnak. A transzperszonális irányzatból a magyar műhelyek munkájáról eddig ritkán olvashattunk, így különösen izgalmas Orosz Katalin és S. Nagy Zita nagyívű áttekintése arról az elméleti keretről, amelyben terápiás munkájukat és képzéseiket folytatják. Más transzperszonális elméletekkel összehasonlítva érdekes saját modelljük hangsúlyos fejlődési aspektusa. Süle Árpád Hollandiából küldi cikkét, amely a terápiás folyamat elakadásában oly gyakran szerepet játszó szakember nézőpontjára reflektál személyközpontú, fókuszolásorientált megközelítésben. Szemán Dénes és munkatársai kutatásának első része 2020 júniusában jelent meg COVID-különszámunkban, és már ott jelezték, hogy kutatásukat folytatják a járványhelyzethez való alkalmazkodás témájában, tekintetbe véve a hosszabb távú perspektívát. Kincsesház rovatunkban az 1980-as évek közepére utazunk vissza, és a hazai mozgás-táncterápia fejlődésének egy fontos pillanatát idézzük fel Cary Rick írásain, valamint Merényi Márta azokat kontextusba helyező hozzászólásán keresztül.

Műhely laprészben egy visszaemlékezésekre épülő műhelytanulmány olvasható, mely számba veszi az erdélyi pszichoterápiás munka fejlődését az elmúlt harminc esztendőben. Az erdélyi körbetekintés Albert-Lőrincz Enikő, Antal Attila, Gábos József, Hegyi Johanna, Makkai-Dimény Judit tollából született.

Olvashatnak a májusi, a kényszerű helyzet miatt online megrendezett kétszer félnapos konferenciánk szervezésének tapasztalatairól, és a résztvevői visszajelzések tanulságairól is Barna MáriaKiss Tibor Cece és Valkó Lili műhelybemutató írásában.

Szakmai közélet laprészben hozzászólások jelennek meg két folyamatban lévő vitánkhoz. Jelenleg is külföldön dolgozó kollégák osztották meg tapasztalataikat jegyzetelési gyakorlatukról. A pszichoterápia jövőjével kapcsolatos vitához Ormay István írt hozzászólást sokatmondó „Quo vadis pszichoterápia?” címmel.

Szomorú aktualitás két jelentős szakembert is búcsúztatni, Szecsődi Imréről Szőnyi Gábor, Szakács Ferencről Bagdy Emőke emlékezik meg.
A szokásosnál bőségesebb lapszámunk kulturális része. Nem igazán könnyed nyári téma, de szakmánkhoz kapcsolódik a közelmúltban nagy sikerrel játszott online színházi előadás, a Hagyaték, amely a transzgenerációs családi drámákba enged közvetlen bepillantást. Irodalmi rovatunkban Kellerwessel Klaus sodró, örvényszerű válasza olvasható a „mizu?” kérdésre.

Az elmúlt hónapok – mily’ meglepő! – online megrendezésre került konferenciáiról is közreadunk rövid beszámolókat, és a könyvrecenziók között is lehet izgalmas újdonságokra bukkanni.

Igyekszünk teret adni a lap hasábjain a humornak is: a Pszichoterápia online konferenciájának üde színfoltja volt (új műfajként) a Pellengér, melyben a családterápia és a csoportpszichoterápia kiváló képviselői illették fricskákkal saját módszerüket. Ennek kivonata olvasható most a lapban, és sokunk arcára csalhatnak ismét mosolyt az emlékezetes mondatok.

Reméljük, sokszínű, tartalmas lapszámunk nyár végi olvasása hozzájárul majd a kikapcsolódáshoz, feltöltődéshez, és segíti a szakmai elmélyülést is.

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Orosz Katalin, S. Nagy Zita

Transzperszonális szemléletű pszichológia

Egy hazai transzperszonális pszichoterápiás műhely bemutatkozása

Egy magyarországi transzperszonális terápiás műhely munkájának bemutatásán keresztül szeretnénk ismertetni a transzperszonális pszichológia és pszichoterápia alapgondolatait. Tanulmányunkban összefoglaljuk, hogyan lehet helye a „transzperszonalitásnak” a modern, tudományos igényű pszichológia világában. Körüljárjuk a személyiségfejlődés perszonális szintet meghaladó szakaszának jellegzetességeit, ezen belül különös figyelmet fordítunk arra, miért tekintjük a spirituális élmények integrálását normatív krízisnek. Emellett rámutatunk a preperszonális életszakasz – különösen a pre- és perinatális időszak – egészséges fejlődésben játszott jelentőségére. Fontos kérdésnek tartjuk, hogy milyen pszichológiai vonatkozásai lehetnek annak, ha az embert úgy látjuk, mint aki egyszerre önálló létező és tagja a nála nagyobb egésznek. A kiegyensúlyozott – egyéni és társas érdekeket egyaránt figyelembe vevő – fejlődés, valamint a bizalom szerepét kulcsfontosságúnak látjuk mind az egyes ember, mind a társadalom jóllétében, ezért ennek pszichológiai folyamatait részletesen tárgyaljuk.

A személyiség és a személyiség fejlődésének leírása véleményünk szerint csak természeti oldalunk működésének integrálásával lehet teljes. Ehhez kapcsolódóan részletesen foglalkozunk a stresszreakció biológiai és pszichológiai folyamataival, mert úgy véljük, hogy ennek csökkentése érzelmi életünk, kapcsolódásaink és ezen keresztül társadalmunk pozitív irányú változásának egyik kulcstényezője lehet. A létezés élményének tudatossága jelentős szerepet játszik ebben a fejlődési folyamatban.

 Az intrapszichés folyamatokon túl a közösségek egészséges fejlődésének pszichológiai folyamataival is foglalkozunk, mert úgy látjuk, hogy az új típusú közösségek kialakítása a bizalomra épülő kapcsolódás gyógyulásának interperszonális útja lehet.

Kulcsszavak: transzperszonális személyiségfejlődés – perinatális pszichológia – spirituális élmények – stresszreakció – közösségek pszichológiája

A gyakorlat kérdései

Süle Árpád

A terapeuta szerepe a terápiás folyamat elakadásában és önfeltárása szupervízióban és intervízióban

A személyközpontú terápiában négy szempont alakult ki a kliens személyiségének mint folyamatnak, illetve ezen folyamat elakadásainak vizsgálatára. Ezek a szempontok a személy működésének négy részfolyamatára világítanak rá, vagyis arra, hogy az ember hogyan ad jelentést annak, amit megél, hogyan viszonyul a saját élményeihez, másokhoz és magához a léthez. A kliens folyamatának az elakadásai a terápiás folyamatnak is részévé válnak, de ez csak olyankor történik meg, ha a terapeuta is belekerül a saját elakadt, struktúrához kötött működésmódjába. Ebben az írásban a személyközpontú terápiában kialakult négy nézőpontból vizsgálom, hogy a terapeuta milyen módon járul hozzá a terápiás folyamat elakadásához. Ezt egy saját, fókuszolásorientált intervíziós folyamat leírásával kezdem. Ennek segítségével mutatom be, hogy a terapeuta hogyan kerül bele a saját struktúrájához kötött működésmódba, és hogyan járul hozzá a terápiás folyamat elakadásához. Egyúttal felvetek néhány gondolatot a szupervízióban és intervízióban zajló folyamatok megértésével és kezelésével kapcsolatban.

Kulcsszavak: személyközpontú – fókuszolásorientált – struktúrához kötött működés – kapcsolat – személyiség mint folyamat

Kutatási tanulmány

Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Nyúl Boglárka

 „Vírusidők 2”. Járványhelyzethez való alkalmazkodási módok pszichoterápiában és tanácsadásban

Kutatásunkban a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járványhelyzethez való alkalmazkodási módokat vizsgáltuk a pszichoterápiás és tanácsadói munkában. Főként az adaptációs stratégiákra, az azokat befolyásoló tényezőkre és az egyes adaptációs stratégiákban alkalmazott szettingekre koncentráltunk. A felméréshez szakértői-tapasztalati úton alakítottunk ki saját kérdőívet, melyet elsősorban a pszichoterápiás/tanácsadói szakmai közösségben terjesztettünk, hólabda módszerrel. Az eredmények alapján a mintáról (156 válaszoló) elmondható, hogy a többség (a tavaszi eredményekhez hasonlóan) a középgenerációhoz tartozó, tapasztalt, főként pszichoterápiát folytató, pszichodinamikus szemléletű szakember. A 2020 tavaszi eredményekhez képest megnőtt a kollégák döntési szabadsága, mely a változatosabb szettingekben és a páciensekkel közös mérlegelésben mutatkozott meg. Ugyanakkor továbbra is erős maradt a változatlanságra való törekvés igénye. Az alkalmazkodás időbeli hosszúságának tervezése alapján két csoportot hoztunk létre („jövőorientált” és „aktualizálók”) majd összehasonlítottuk őket. Ezek alapján az idői tervezés összefüggést mutat a mérlegeléssel, az alkalmazott munkamóddal, a (szetting)váltások módjával, melyek így az alkalmazkodási stratégiák különböző mintázatait jelenítik meg.

Kulcsszavak: pszichoterápia – tanácsadás – járványhelyzet – alkalmazkodási stratégiák

A kutatást a MentalPort „vírusidők” kutatási munkacsoportja jegyzi. Tagok: András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Szemán Dénes. Konzulens: Szőnyi Gábor. Adatelemzésben közreműködött: Nyúl Boglárka (ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszék).

Kincsesház

A táncterápiáról

Mozgáselemzés és testnyelv

Cary Rick

Noha a mozgás- és táncterápiás segítő megközelítésekkel már a ’70-es évektől kezdve kísérleteztek hazai kollégák, a módszercsalád fejlődésének fontos pillanata volt a ’80-as évek közepén egy nemzetközileg elismert szakember, Cary Rick Magyarországra látogatása Harmatta János meghívására. Több előadást és mozgásműhelyt tartott hazai szakemberek számára. A Kincsesház rovatban most közzétett írások a megtartott előadások fordításai, melyeket füzet formájában jelentetett meg a Magyar Pszichiátriai Társaság, Pszichoterápiás Szekció, Elmélet és kutatás munkacsoportja 1988-ban.

A táncterápiáról címmel megtartott előadás Cary Rick – esetenként filozofikus – nézeteit tartalmazza a mozgás- és táncterápia megközelítéséről, emberképéről, fejlődés- és változáselméletéről, beavatkozási pontjairól. Mozgáselemzés és testnyelv címmel megtartott másik előadása technikaibb, és a magyar származású Rudolf Laban (Lábán Rezső) mozgáselemzési rendszerébe nyújt betekintést.

A két rövid írást Merényi Márta hozzászólása követi, amely részben kontextusba ágyazza azokat, részben mai aktualitását taglalja Cary Rick előadásainak.

Kulcsszavak: Cary Rick – mozgás- és táncterápia – mozgáselemzés – testnyelv – táncterápia fejlődése Magyarországon

a szerkesztő

Az előadás elhangzott 1986. október 1-én, a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társasága Pszichoterápiás Munkacsoport által az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztályán megrendezett táncterápiás szeminárium záróülésén.

 Forrás: Tanztherapie (Fachblatt der Gesellschaft für Tanztherapie in Österreich) 1988 (Januar) 1, 5–14. A cikk kivonat Cary Rick „Táncterápia” című könyvéből, mely a Gustav Fischer Verlag Stuttgart – New York kiadásában jelenik meg rövidesen. [Megjelent: Cary Rick (1989): Tanztherapie: Eine Einführung in die Grundlagen, G. Fischer Verlag, 179 pages, ISBN-10: 3437112538, ISBN-13: 978-3437112539 – a szerk.]

Jelen fordítás kézirat gyanánt – belső használatra készült, a Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekciója, Elmélet és Kutatás Munkacsoport kiadásában. 1988/5. Szerkesztő: Harmatta János, Munkatársak: Bagotai Tamás és Németh László, Budapest.

Műhelytanulmány

Albert-Lőrincz Enikő, Antal Attila, Gábos József, Hegyi Johanna, Makkai-Dimény Judit

A pszichoterápia fejlődésének elmúlt harminc éve – erdélyi körbetekintés

A Pszichoterápia folyóirat szerkesztőségének felkérése inspirálta azt a visszaemlékezésekre épülő beszámolót, ami számba veszi, hogy az elmúlt harminc év alatt mit tettek az erdélyi szakemberek a pszichoterápiás munka meghonosítása érdekében. Megélésekre, tapasztalatokra alapozó visszaemlékezésről van szó, nem kutatási adatokat hasznosító helyzetképről. Erdély különböző tájegységeit képviselő (Párcium, Székelyföld), kis- és nagyvárosi helyzetet bemutató, illetve különböző irányzatokhoz tartozó, nem azonos szakmai szereppel rendelkező pszichoterapeuták (orvos és pszichológus) szólalnak meg, hogy elmondják, hogyan élték meg, milyen módon tudták hasznosítani a hivatalos intézményrendszer és a rendelkezések adta kereteket, illetve hogyan körvonalazódik számukra a szakma perspektívája.

A beszámolóban szó lesz a kezdeti szerveződésekről, a gyökeret vert irányzatokról, az ellátás elérhetőségéről – állami és magán –, a finanszírozás alakulásáról, a képzés sajátosságairól, az erdélyi helyzetnek a romániai, illetve a magyarországi pszichoterápiás szcénához való viszonyáról, az átélt nehézségről, valamint a szakma jövőjére vonatkozó elképzelésekről.

Kulcsszavak: pszichoterápia – képzés – finanszírozás – Romániai Pszichoterápiás Föderáció – relaxációs- és szimbólumterápia

2020 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu

29. évfolyam, 1. szám, 2020. február

Tartalom

A szerkesztő előszava

Berger Noémi, Szőnyi Gábor

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Yael Doron: A szerelmi románc problémája analitikus csoportban. Fordította: Lukács-Miszler Katalin

Elméleti tanulmány

Bokor László: Mozgás és létezés. A mozgás- és táncterápia pszichoanalitikus megközelítésből

Esettanulmány

Kiss Tibor Cece, Boros Edit: „Róka és őzike.” Egy pszichoterápiás rezsimben kezelt páciens komplex pszichoterápiájának leírása

MŰHELY

Műhelytanulmány

Boross Viktor: Egy pszichoterápiás részleg létrehozásának a folyamata, működése és hatása a szakmai identitásra. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichoterápiás részlegének bemutatása

Műhelybemutatás
Berger Noémi: Pszichológusnak lenni Skóciában – a First Psychology bemutatása

Műhelybeszámoló
Kiss Tibor Cece: Az „új” Tündérhegy tíz éve az OORI-ban

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Flaskay Gábor Blümel Ferenc Ungi Szilvia ♦ Tiringer István

Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Bokor László ♦ Laczkó Zsuzsa ♦ Szemán Dénes

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 30. – Bagotai Tamás Kepics Zsanett ♦ Merényi Márta

ÁlláspontTájékoztató a MOK DTESZ1 tagságának a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorítását célzó törvényről (2019. évi CXI. törvény)

A pszichoterápiás gyakorlat büntetőjogi szabályozásáról – Urbán Éva, Rusznák Tamás

Hírek

In memoriam Kocsor Judit – Korbuly Ágnes ♦ Papp Tímea

Beszámolók

Konferenciák – Zumics Valéria Bene Gergely ♦ Horváth Gabriella ♦ Pozvai Viola ♦ Pál Krisztina ♦ Nagy Zsófia Fedor Béla

Színházi levél – Révay Réka

Könyvismertetések – Borsányi Árpád Kiss Tibor Cece Narancsik Gabriella

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Berger Noémi, Szőnyi Gábor

Akik rendszeresen olvassák a szerkesztői előszót (vannak ilyenek?), azok már megszokhatták, hogy ezen a felületen az aktuális felelős szerkesztőpáros a számhoz illeszkedő virágnyelven arról ír: az előző hetekben azért izgult, hogy beérkezik-e minden ígért kézirat, és ha igen, az elég jó, megjelentethető legyen, majd pár nappal a végső lapzárta előtt azzal szembesült, hogy döntenie kell, melyik tanulmány, hozzászólás közlését kénytelen terjedelmi korlát miatt későbbre halasztani. Nem meglepő módon ez most is érvényes, néhány írással sajnálatunkra csak a következő számban találkozik az Olvasó.

Egy lapszám végső összeállítása izgalmas szempontváltás az érintett szerkesztők számára. Egészen más egyenként nézegetni az anyagokat, mint együtt, egyben végigolvasni és az egyes írások kapcsolódási pontjaira, párbeszédére rácsodálkozni.

Segítségünkre volt, hogy több hosszabb-rövidebb írás érkezett az év első napjaiban, mintha az új év mindenkinek új löketet adott volna. Szerkesztőségi berkekben is aktívan indítottuk 2020-at. Megtartottuk a Pszichoterápia ankétját, amiről a következő számunkban olvashatnak majd. A téli „nagyszerkesztőségi” keretében sok kérdést megvitattunk, miközben fokozatosan zajlanak a szerkesztőségi szerepváltások, és második szakaszába ért a leendő gyakornokok kiválasztása. Ezzel egy időben nagy erőkkel készülünk a májusi konferenciánkra. Az idei év egyik újítása, hogy pályázatot hirdetünk, így öt egyetemi hallgató térítésmentesen tud részt venni a konferencián. A pályázati kiírás a Szakmai közélet laprészben olvasható.

A mostani szám egyik jellemzője, hogy sok benne a gyakorló terapeutát, tanácsadót személyesen is könnyen megérintő, örvendetes nyíltság. Yael Doron tanulmányának – „A szerelmi románc problémája analitikus csoportban” – már a címe is arra ösztönöz, hogy az olvasó rögtön megálljon, elmélkedjen (ábrándozzon). Közben a téma, a jellegzetes terápiás helyzet kezelése igencsak gyakorlati. A hullámzás, mozgás tovább rezdíti ezt a hangulatot (Bokor László: Mozgás és létezés. A mozgás- és táncterápia pszichoanalitikus megközelítésből), miközben ott a kérdés, hogy mit keres a románc a csoportanalízisben, a mozgás- és táncterápia a verbális munkát középpontba helyező pszichoanalitikus gondolkodásban? Kiss Tibor Cece és Boros Edit tündérhegyi esettanulmánya már a pszichoterápiás rezsimek bonyolult világában villantja fel a testi és lelki betegség összefonódottságát, ahol az összetett terápiás folyam sem tud az intézményen belül maradni, mert belgyógyászati kezelési szakaszok tarkítják.

A tanulmányhoz színes adalék Kiss Tibor Cece műhelybeszámolója a Tündérhegy tíz évvel ezelőtti új épületbe költözésének apropóján rendezett emlékülésről. A volt és jelenlegi kollégák személyes hangú történetei alapján elevenedik meg a „régi” és az „új” Tündérhegy.

A folytatásban Boross Viktor lendít vissza a komoly gondolkodásba (Egy pszichoterápiás részleg létrehozásának a folyamata, működése és hatása a szakmai identitásra). Az ambuláns pszichoterápiás ellátás skóciai tapasztalatait közvetíti Berger Noémi, mutatva, hogy milyen hálózattá tud alakulni a betegségbiztosítás és a magánellátás együttműködése.

Megrendítően személyes Korbuly Ágnes, valamint Papp Tímea megemlékezése Kocsor Juditról.

Örömmel küszködünk a viták bőségével. Két vita fut tovább („a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról”, valamint arról, „Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban?”). Ehhez csatlakozik az Álláspont rovatban a pszichoterápiás gyakorlattal kapcsolatban készülő törvénytervezetről szóló polémia, amire várhatóan szintén sokan fognak reagálni.

Mindig öröm, ha kulturális élmények szakmai szemmel történő befogadásáról is jelentethetünk meg írást, ahogy most Révay Réka színházi levelét olvashattuk egy különleges luxemburgi színházi élményről (Akram Khan Company: Xenos). Nem marad el az etikai példa, sem a könyvismertetések rovat.

ABSZTRAKTOK

A gyakorlat kérdései

Yael Doron

A szerelmi románc problémája analitikus csoportban1

Az, hogy két résztvevő szerelembe esik egy csoportban, és a csoporton kívül folytatják ezt a viszonyt a csoportülések közötti személyes kapcsolattartást határozottan tiltó szabály ellenére, nem olyan ritka jelenség. Ebben a cikkben szeretnék amellett érvelni, hogy a csoporton belüli románcra ne csupán mint két résztvevő között felmerülő jelenségre tekintsünk, hanem mint a csoport transzperszonális tünetére, mint a mátrix2 eseményére, a kapcsolati zavar különleges típusára. Mint ilyen, megköti az egész dinamikus mátrixot, amit a csoport szintjén is meg kell fejteni, fel kell dolgozni és meg kell érteni azt. Ha ilyen viszony alakul ki, az súlyos krízishez vezethet a csoportban, de fejlődési lehetőséggé is válhat mind a csoport egésze, mind az egyes résztvevők számára, beleértve a csoport vezetőjét is.

Kulcsszavak: kapcsolati zavar – transzperszonális – szerelem – szexualitás – alcsoport – „mátrix esemény”

Fordította: Lukács-Miszler Katalin

Elméleti tanulmány

Bokor László

A mozgás és a létezés. A mozgás- és táncterápia pszichoanalitikus megközelítésből

A tanulmány arra tesz kísérletet, hogy a fizikai mozgás fekvő helyzetből adódó behatárolásával dolgozó pszichoanalitikus megközelítéssel gazdagítsa a mozgás- és táncterápiás módszert, és ugyanakkor merítsen is belőle. A tanulmány amellett érvel, hogy a két módszert a „nagy” különbségek kötik össze.

A páciens és terapeuta szubjektív világa közötti folyamatos kölcsönhatásból eredően az interszubjektív összekapcsolódás és szétválás hullámzása alkotja a terápiás kapcsolatot. A fejlődés során átéltek részben felidézhető reprezentációkként válnak a mentális folyamatok szervezőivé. Ezek folyamatokat tárolnak, valójában mozgásos természetűek, ezért inkább foghatjuk fel őket filmként, mint fényképként. A folyamatszerűség annál erősebben meghatározó, minél erősebb affektusokat váltott ki egy adott élmény. Trauma esetén minimálisak a deklaratív elemek, s a procedurális minőségek válnak meghatározóvá a létrejövő reprezentációkban.

Mindkét módszerben meghatározó az affektusok összehangolása és a cselekvések anticipációja. Stern ezt az interakcióban résztvevők idő-tér-affektus sémákból felépülő viselkedéskoordinációjának közös történeteként írta le, és a reakcióidőn belüli mozgásos válaszok kimutatásával bizonyította. A kapcsolati folyamatok során hasonló módon értjük meg a másikat, mintegy „belelépünk a cipőjébe”, így a mentális szimuláción keresztül tesszük felismerhetővé önmagunk számára a másik mentális állapotát.

A mozgás folyamatszerűsége elősegíti az élményfolyamat mozgásban történő megfogalmazását. A mozgás- és táncterápiában ez a mozgás egyenletesen lebegő követésével, míg a pszichoanalízisben a mimikai mozdulatokkal, elsősorban fonetikus csatornákra építve jön létre a mentális szimuláció. Mindkét módszer hangsúlyt fektet az utólagos reflektálásra, de ennek időzítésében, módjában jelentős az eltérés.

A mozgás- és táncterápiás módszert egyéni, csoportos, nagycsoportos szettingben egyaránt alkalmazzák, azonban az adott helyzethez tartozó eltérő hatásmechanizmusok jelenleg nyitott kérdéseket hordoznak.

Kulcsszavak: test–szelf-reprezentáció – pszichoanalízis – mozgás- és táncterápia – interszubjektivitás – tükörneuron rendszer

Esettanulmány

Kiss Tibor Cece, Boros Edit

Róka és őzike”

Egy pszichoterápiás rezsimben kezelt páciens komplex pszichoterápiájának leírása

Az OORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály komplex pszichoterápiás rendszerként működik, pszichodinamikus szemlélettel, többféle terápiás és pszichoterápiás modalitással. Főként személyiségzavarban szenvedő pácienseket kezelünk, közülük választottuk Karolina esetét, aki kevert szorongásos és depressziós zavar és érzelmileg labilis személyiségzavar diagnózisokkal érkezett. Gyermekkorától cukorbetegségben szenved, mostanra súlyos szomatikus szövődményekkel: krónikus veseelégtelenség, retinopátia, vérképzési problémák. Pszichoterápiás osztályos rendszerünkben pszichodinamikus mozgás- és táncterápiás, valamint vizuális művészetterápiás kiscsoportban vett részt, részesült továbbá egyéni terápiában, terápiás nagycsoportban és az osztály köztes tereinek megtartó funkciójában. Esetét azért választottuk, mert sok jelenséget szemléltet az egyéni és csoportfolyamatok megjelenítésétől és egymásra hatásától kezdve az egyéni kezelő és csoportvezető személyének azonossága által keltett dinamikán keresztül az osztályos dinamikáig (acting-out, konfliktus, áthelyezés stb.). Bemutatjuk a páciens terápiás folyamatának egyes szakaszait, amelyeket súlyos szomatikus krízisek szakítottak meg; a különböző terápiás terek történéseit, azok integrálását. A terápia fókuszába súlyos szomatikus betegségeihez való viszonya került, valamint ezek kölcsönhatása szelfszabályozással (indulat-, érzelem- és önértékelés-szabályozás), és kapcsolatszabályozással. Lehetőségünk nyílt utánkövetésre is. Tartós eredmény, hogy a páciens élethelyzeti elakadása oldódott, önállósodott, munkába állt, folyamatosan járt ambuláns terápiába. Ugyanakkor szomatikus állapotában nem következett be jelentős javulás.

Kulcsszavak: Tündérhegyi Pszichoterápiás Osztály – pszichoterápiás rezsim – osztályos pszichoterápiás eset – pszichodinamikus mozgás- és táncterápia – vizuális művészetterápia

Műhelytanulmány

Boross Viktor

Egy pszichoterápiás részleg létrehozásának folyamata, működése és hatása a szakmai identitásra

A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet pszichoterápiás részlegének bemutatása

Tanulmányom első részében a nemzetközi irányelvek ajánlásait ismertetve mutatom be, hogy a kutatási eredmények alapján számos pszichés zavar esetén a pszichoterápia az elsődlegesen választandó terápiás módszer, ugyanakkor a társadalombiztosító által finanszírozott egészségügyi ellátásban részesülő páciensek a bizonyítottan hatékony pszichoterápiához korlátozottan férnek hozzá. Az ebből fakadó feszültséget képes mérsékelni egy pszichoterápiás részleg. Munkámban ezt követően az intézményünkben alapított pszichoterápiás részleg létrejöttének folyamatát, jelen működését, szakmai programját mutatom be. Pszichoterápiás részlegünkön a páciensek egyéni és csoportterápiák kombinációján vesznek részt, szükség esetén farmakoterápiával kiegészítve. Pszichoterápiás programunkban nagy hangsúllyal van jelen az egyéni szakpszichoterápia, heti háromszori ülésgyakorisággal. Az egyéni szakpszichoterápia mellett a páciensek kiscsoportokon vesznek részt, úgymint kognitív, mindfulness, asszertív, relaxációs, pszichodráma és művészetterápiás csoporton. Végül a pszichiátriai osztályon és a pszichoterápiás részlegen működő, eltérő klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta munkamódot és annak hatását elemzem a szakmai kompetencia, autonómia és identitás vonatkozásában. Reményeim szerint tanulmányom szakmai érvei bátorítást adnak, és felkeltik más pszichiátriai intézményekben dolgozó kollégák érdeklődését, hogy elinduljanak egy pszichoterápiás részleg megalakításának az útján.

Kulcsszavak: bizonyítottan hatékony pszichoterápia – Nyírő-OPAI – pszichoterápiás részleg – klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta identitás

2020 – május

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu

29. évfolyam, 2. szám, 2020. május

Tartalom

A szerkesztők előszava

Valkó Lili, Bokor László

TANULMÁNYOK

Összefoglaló tanulmány

Antonino Ferro, Giuseppe Civitarese: A pszichoanalízis és az analitikus mező I. rész. Fordította: Lőrincz Zsuzsa

 Kutatási tanulmány

Korbai Hajnal, Ehmann Bea: A terapeuták által gyakorolt aktív és passzív testtudati technikák és a megtapasztalt testi érzetek összefüggései a terápiás kapcsolatban

Esszétanulmány

 Németh György Gábor: Viszontáttétel és projektív identifikáció – másképp. Egy értelmezési kísérlet a jógatudomány kontextusában

MŰHELY

Így dolgozunk mi”

Forgách Anna: Távterápia mint protektív hálózsák. Skype-terápia a gyakorlatban

Hosszú Éva: Hozzászólás Forgách Anna írásához

Simon Viktória: Hozzászólás Forgách Anna írásához

Kárpáti Tamás: Hozzászólás Forgách Anna írásához

SZAKMAI KÖZÉLET

Beszámoló

Beszámoló a Pszichoterápiás Tanács Szövetség (PTSz) 2020.február 13-i közgyűléséről – Terenyi Zoltán

Interjú

Beszélgetés Lynne Jacobs-szal – Kiss Tibor Cece ♦ Takácsy Márta

Viták, hozzászólások

 Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Szummer Csaba ♦ Takácsy Márta

Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Bokor László  Máriási Dóra

 A terápiás gyakorlat etikai kérdései 31. – Imre Gábor ♦ Kőtörő Emese ♦ Szalai Tamás Dömötör

Álláspont

A kuruzslás tárgyában indult büntetőeljárások jellemzői – Vizi János

Hírek

In memoriam Erős Ferenc

Beszámolók

 Konferenciák – Krékits József, Pócza-Véger Petra  Szőnyi Gábor  Hansjürgens Anna Mária  Falus Ildikó

Múzeumi levél – Szőnyi Gábor

 Könyvismertetések – Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlista

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Bokor László, Valkó Lili

Ez nem egy COVID-os szám, úgy, hogy közben természetesen az. Amikor elkezdtük tervezni, szerkeszteni, akkor még nem volt a látóhatáron, aztán, amikor már az írások nagy része megvolt vagy úton volt, berobbant a járványügyi helyzet, és hozzánk is sok kérdőjelet hozott. Ami biztos volt, hogy a lap további számai meg fognak jelenni. Ehhez egyeztetésekre, tanácskozásokra és mérlegelésekre volt szükség az időközben kibővült (lásd később) szerkesztőség tagjaival, a nyomdával, olvasó szerkesztőnkkel. A mérlegelések eredményeként viszont a konferenciánkat sajnálatunkra el kellett halasztanunk egy évvel.

Egy folyamat örömteli végéhez érkezett szerkesztőségünk. Szerkesztőségi gyakornokként ketten csatlakoznak munkánkhoz: Barna Mária és Benkő Henrietta. Szeretettel üdvözöljük mindkettejüket szakfolyóiratunk létrehozóinak körében. Munkavállalásuk legelején szembesültünk azzal, hogy gyakornoki feladatukat valamennyiünk számára új helyzetben kell elkezdeniük. Szerkesztőségünknek át kellett állnia távkommunkációs munkamódra. Ez csak kisebb mértékű váltást jelent, mert a szerkesztőségi üléseket eddig is vegyes összetételben tartottuk. A távoli kapcsolódások helyszínei eddig is felölelték Edinburgh-ot, Pécset, Budapest különböző kerületeit és a szerkesztőségi székhelyet. Most ez két budapesti helyszínnel bővül.

A lap előállítása, bár néha új helyzetek új megoldásának kialakítását követeli meg, de összességében zavartalanul folyik.

Konferenciánkat, sorban a 16-dikat, mely Fordulópont: Érések és érkezések címmel került volna megrendezésre, el kellett halasztanunk. A továbbtervezéshez az eddigi egyesületi összekötőkkel távkommunikációs megbeszélőt hívtunk össze. Örömteli, hogy szinte valamennyien postafordultával visszajelezték részvételi szándékukat.

Keressük szakfolyóiratunk Facebook oldalának és honlapjának új felhasználási módjait. E felületeken napi szinten aktuális és fontos, reményeink szerint a szakmát támogató anyagok kerültek közzétételre a lapot kiadó szervezet (MentalPort) klinikai aktivitásából származó tapasztalatok alapján, melyek Szakmai anyagok. Pszichoterápia a járvány idején címen érhetőek el. A legutóbb megjelent anyag pedig egy állásfoglalás, Járványhelyzet és pszichoterápiás ellátás. A MentalPort klinika álláspontja és gyakorlata címmel.

Bizonyára senki nem fogja elhinni, de az Így dolgozunk mi írás vagy az esszétanulmányban megjelenő vignetta nem azért lett skype-os eset, mert ennyire gyorsan reagáltunk a helyzetre, hanem mert már így készültek el. A lapzártához közel beérkező hozzászólások, beszámolók azonban egyre sűrűbben utaltak a karanténhelyzetre. A három tanulmány és a műhely írás mintha mind arra emlékeztetne minket, hogy mennyire sokféleképpen lehet reflektálni terápiás-tanácsadói helyzetben, ami most kifejezetten kihívásteli, de változatlanul sok gyümölcsöt hozó vállalkozás.

A tartalomjegyzéken végigsuhanva nem tudtunk nem arra gondolni, hogy ebben az elmúlt három hónapban még voltak fizikailag látogatható konferenciák, amikről most be is tudunk számolni. S még külföldi múzeumba is el lehetett látogatni. A következő számban ezekből biztos kevesebb lesz, ha egyáltalán akad, de hátha meghozza a helyzet az olvasásra-recenzióírásra az időt, hogy ne csak egyetlen írás maradjon talpon e rovat vidékén.

A szakmai közéleti írások visszaidézik azt is, hogy a járvány előtt még a kuruzslótörvény volt a szakmai szenzáció. S persze van, ami biztos pont, folynak a viták, s egy újabb fiktív etikai eset elemzése. Sajnos újabb megemlékezések is helyt kaptak a számban, most is búcsúzunk.

Mi ketten voltunk azok a szerkesztők, akik a kísérleti nyúl szerepét vállalva megkezdtük az olvasószerkesztőnkkel való együttműködést. Örömteli megtapasztalni, hogy ami akkor még többletmunkát és dilemmát jelentett, mára megkönnyebbülést hozott a jól bevált együttműködés során. Üdítő nem kutatni helyesírási szabályok és szinonimák után, tudva, hogy a lapunk nyelvileg így is színvonalas lesz.

Ez nem egy COVID-os szám, úgy, hogy közben természetesen az. Hiszen most nehéz bármit nem ezen a szemüvegen keresztül nézni. Kívánjuk, hogy a jelen számunk legyen ebben perspektívát szélesítő, emlékezésre és elmélyedésre késztető lehetőség.

ABSZTRAKTOK

Összefoglaló tanulmány

Antonio Ferro, Giuseppe Civitarese

A pszichoanalízis és az analitikus mező I. rész

A bioni mezőelmélet a kapcsolati (relational) pszichoanalitikus iskolák olasz analitikusok által kidolgozott ága. Jelentőségét a szerzők a következőképpen foglalják össze: „A mező koncepció az egyének közötti tudattalan kommunikáció új és mélyre ható elméletét nyújtja számunkra, mert radikálisabb magyarázatot ad a tudattalanról és az analitikus szetting oneirikus, álomszerű átalakító funkciójáról alkotott más modellekhez képest; pontos leírást ad az analitikus kapcsolattal folyó munkáról; módosítja a terápia hatótényezőire és az értelmezésre vonatkozó elméleteket”.

A dolgozat első (jelen számban megjelenő részében) az elmélet kialakulásának előzményeit és fő fogalmait ismertetjük, majd az írás második (a folyóirat következő számában olvasható) felében a szerzők a kortárs pszichoanalitikus kritikákra válaszolnak, amely alkalmat ad arra, hogy nézeteiket további részletekkel gazdagítsák és esetvignetták segítségével az eljárásmódba is betekintést nyújtsanak. Tanulmányuk nem könnyű olvasmány. A pszichoanalitikus és dinamikus szemléletű olvasók azonban számos olyan elméleti megközelítéssel és dinamikus pszichoterápiás munkamódra vonatkozó leírással találkoznak, amelyeket abban az esetben is hasznosítani tudnak, ha munkájuk során nem a mezőelméletet követik.

Kulcsszavak: mező – álmodás – átalakítás – reprezentációképzés – gondolkodás

Fordította: Lőrincz Zsuzsa

Eredeti megjelenés: Ferro, A., Civitarese, G. (2016): Psychoanalysis and the analytic field. In: Elliot, A., Jeffrey, J. (szerk.): The Routledge handbook of psychoanalysis in the social sciences and humanities, Abing-don-on-Thames, Routledge, 132–149. Fordítás és közlés a kiadó és a szerző engedélyével.

Kutatási tanulmány

Korbai Hajnal, Ehmann Bea

A terapeuták által gyakorolt aktív és passzív testtudati technikák és a megtapasztalt testi érzetek összefüggései a terápiás kapcsolatban

A jelen írás célja, hogy bemutassa az aktív és passzív testtudati technikák gyakorlásának eltérő hatásait a terapeuták által megtapasztalt testi érzetekre, a terápiás kapcsolatra és a terápia hatékonyságára.

28 terapeuta interjúmódszerrel felvett esetbeszámolóinak pszichológiai tartalomelemzésében azt vizsgáltuk, hogy a terapeuta által tanult és alkalmazott testtudati technikák aktív és passzív természete hogyan befolyásolja a különböző esetek elmesélésében a szakemberek által felidézett testi érzeteket, érzelmeket, kapcsolati történéseket. Egy másik bemutatott vizsgálatban a terápiás kapcsolatot időnként megterhelő nehéz testi érzetek és érzelmek tartalmát elemeztük a terapeutáknál.

Az aktív testtudati technikát gyakorló terapeuták sikeres esetekben szignifikánsan több testi érzetet és kapcsolati történést idéztek fel, mint a passzív csoporthoz tartozó szakemberek. A passzív technikát gyakorlók a sikertelennek vélt esetekben szignifikánsan több testi érzetet idéztek fel, mint a sikeres esetekben. A sikertelen esetekben a negatív tartalmú, nehéz testi érzetek, érzelmek domináltak, melyek a kapcsolati történésekkel negatívan jártak együtt. A nehéz testi érzetek, érzelmek tartalmának tekintetében csak tendenciákban tért el az aktív és a passzív csoport.

A terapeuták testtudati tapasztalatai hatással lehetnek a terápiás kapcsolat működésére, amennyiben támogatják a koncentrált figyelmi állapot létrehozását, fenntartását, az elfogadó viszonyulást, a hangolódást, a hiteles kommunikációt és más kapcsolati kompetenciákat. A testtudati technikán alapuló aktív és passzív módszerek különbözőképpen segíthetnek ezeknek a céloknak az elérésében, és több szinten képesek előmozdítani a szakemberek munkájának hatékonyságát.

Kulcsszavak: interszubjektív elméletek – test-elme megközelítések – testtudati technikák – kapcsolati kompetenciák – hatékonyság

Esszétanulmány

Németh György Gábor

Viszontáttétel és projektív identifikáció – másképp

Egy értelmezési kísérlet a jógatudomány kontextusában

Jelen tanulmány fókuszában az analitikus gyakorlatból jól ismert viszontáttétel és projektív identifikáció újraértelmezési kísérlete áll a jógatudomány kontextusában.

A jóga többféle létezési szintet különít el a fizikai testen túl, többek között az úgynevezett finomtestet, amelynek része az energiaközpontok/csakrák rendszere. Innen nézve két ember találkozása a terápia projektív identifikációs terében egyben finomtesti rendszerek találkozása, és a köztük zajló tudattalan/energetikai folyamatok motorját egyfajta „jeladó/vevő készülékként” a csakrák biztosítják. Minden csakra speciális élményperspektívát kínál, és egy ennek megfelelő emberi dráma megjelenítését közvetíti, például a biztonság/túlélés, az érzéki élvezetek vagy a hatalom dimenziójában.

Elgondolásom szerint a projektív identifikáció energetikai háttere megfelelően értelmezhető a csakrarendszer ismeretében, és a jógagyakorlatok segítségével lecsendesített, illetve megtisztított elmemező segítségével képessé válhatunk a terápia projektív identifikációs ülései során szubtilisebb minőségek érzékelésére is, tovább szélesítve a projektív identifikáció, illetve a viszontáttétel hagyományos határait.

Tanulmányomban az elméleti megfontolások mellett egy projektív identifikációs ülés részletes áttekintésével a fentiek gyakorlati vetületét is szeretném bemutatni, különös tekintettel az úgynevezett szomatikus viszontáttételi tartományra. Tapasztalatom szerint a testi viszontáttételi élmények főként nem a fizikai testhez, hanem sokkal inkább a finomtesthez kapcsolódnak, és mivel szinte azonnal kiépülnek, illetve speciális mintázati kombinációkba rendeződnek, meglehetősen pontos iránytűként szolgálnak az aktuális áttételi és viszontáttételi viszonyok tisztázásában.

Kulcsszavak: viszontáttétel – projektív identifikáció – jóga – finomtest – csakra

2020 – június Covid különszám

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu

29. évfolyam, különszám, 2020. június

Tartalom

A szerkesztők előszava

Berger Noémi, Bokor László

Praxis és gyakorlat

Kutatási előtanulmány

Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Vágó Judit, Nyúl Boglárka: „Vírusidők”. A járványhelyzet hatása a pszichoterápiás-tanácsadói döntéshozatalra

Esszé

Bokor László: Pszichoterápiás napló a járvány idején

Esszé

Szőnyi Gábor: Mérlegen a mérlegelés

A gyakorlat kérdései

Merav Roth: Áttétel a koronavírus idején. Fordította: Barna Mária

A gyakorlat kérdései

Váradi Enikő, Horváth Anikó: A kapcsolat biztonsága, biztonságos kapcsolat. Terápiás tapasztalatok pszichotikus betegekkel a koronavírus-járvány idején

Hát ti hogyan csináljátok?

Módszerekről bővebben

Kelemen-Szilágyi Adrienn: COVID-ban is gyógyító belső világ

Soós István: Nem túlzok, ha azt mondom, drasztikusan, szinte szürreálisan kezdődött…

 Lőrik DóraA döntés szabadságának kínja

Egyesületek

Aktív Analitikus Pszichoterapeuták Egyesülete (Bodnár Csilla♦ Csoportanalitikus és Kiképző Társaság (Terenyi Zoltán) ♦ Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotóműhely (Sári Judit) 

Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (Révay Réka) ♦ Magyar Családterápiás Egyesület (Barát Katalin) ♦ Magyar Hipnózis Egyesület (Sümeg Szilvia♦ Magyar Mozgás- és Táncterápiás Egyesület (Csontos Zoltán) ♦ Magyar Pszichoanalitikus Egyesület (Schmelowszky Ágoston, Felházi Anett, Ledniczki Ildikó) ♦ VIKOTE Kognitív és Sématerápiás Központ (Kovács Emese, Simon Lajos)

Pszichoterápiás osztályok

BAZM KK EOK Semmelweis Tagkórház Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály, Csanyik” (Cs. Tóth Ildikó, Erős Judit, Kocsis János, Orbán Ágnes, Zivák Ildikó)  Debreceni Egyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika (Égerházi Anikó♦ Nyírő-OPAI Pszichoterápiás Részleg (Csigó Katalin) ♦ SE-PPK Pszichoterápiás Osztály (Biró Gergely) ♦ SZTE ÁOK Pszichiátriai Klinika Pszichoterápiás Részleg (Kovács Ildikó, Terenyi Zoltán, Tóth Erika) ♦ OORI Tündérhegyi Pszichoszomatikus és Pszichoterápiás Rehabilitációs Osztály (Barna Mária) ♦ Thalassa Ház – Budatétény” Pszichoterápiás és Pszichiátriai Rehabilitációs Intézet (Zalka Zsolt)

Ambulanciák

Bizalom Magán Pszichoterápiás Rendelő (Árkovits Amaryl♦ Dr 24 Pszichoterápiás, Pszichoszomatikus Rendelő (Kovács Györgyi, Spányik András)  Ménesi Pszichoterápiás Rendelő (Horváth Klára) ♦ Tér Pszichoterápiás Rendelő (Felházi Anett, Gyomlai Éva, Petró Judit, Szőke Katalin, Tari Mária) ♦ Drogprevenciós Alapítvány (Varga Mónika) ♦ Pedagógiai szakszolgálati tapasztalatok (Artai Monika, Cserges Enikő, Rácz Marianne)

SZAKMAI KÖZÉLET

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Fazekas Ágnes

Irodalom járványhelyzetben

Mécs Anna: Szelekció

A szerkesztők előszava

A legutóbbi felvezető úgy kezdődött: „Ez nem egy COVID-os szám, úgy, hogy közben természetesen az”, most pedig úgy kezdhetnénk: Ez egy Covid-os szám. A Pszichoterápia – előfizetőinknek díjtalan – különszámának ötlete május elején merült fel, februárban még nem sejtettük, hogy különszámot és online műhelykonferenciát szervezünk.

Az mozgatott bennünket, hogy fontos lenne frissen keresztmetszeti képet nyújtani pszichoterápiás szakmánknak a járvány idején kialakult helyzetekről: ki milyen problémákkal szembesült, milyen megoldásokra talált rá, hogyan mérlegelt vagy sem, milyen filozófia mentén. Ennek megfelelően kapta e különszám a „Pszichoterápia és tanácsadás a járvány idején” alcímet. Jelen lapszám nem kap sorszámot, jelölése 29. évfolyam/különszám, az oldalszámozás azonban az egész évre vonatkozóan folyamatos.

A különszám az ötlettől a postázásig hat hét alatt készült el. Egyébként egy lapszám elkészítése körülbelül hat hónapot vesz igénybe. Az események, változások gyorsasága miatt fontos szempont lett az aktualitás. A gyors átfutás érdekében le kellett tennünk a független külső lektorálásról, de megtartottuk a belső szerkesztési folyamat minden lépését. A külső lektor kihagyását a tanulmányok műfaji besorolásával jelezzük is egyes esetekben (például esszé). Olvasóink észrevehették, hogy hiányzik a megszokott Tanulmányok – Műhely – Szakmai közélet struktúra. Helyette Praxis és gyakorlat – Hát Ti hogyan csináljátok? – Szakmai közélet részekre tagolódik a kiadvány. A különszám elején szereplő tanulmányok mélyebb elemzésre vállalkoznak.

A Pszichoterápia szellemiségéből következik, hogy igyekszik tág teret adni a különböző véleményeknek, tapasztalatoknak. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor sokan kényszerülnek gyors döntésekre anélkül, hogy bárki elegendő biztos tudással, információval rendelkezne. Számos vélemény, szempont, álláspont, gyakorlat, megoldási mód jelenik meg az írásokban. A MentalPort kutatási munkacsoportja (Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Vágó Judit, Nyúl Boglárka) kérdőívvel vizsgálta a járványhelyzet hatását a pszichoterápiás-tanácsadói döntéshozatalra. A szűk határidő dacára 231 válasz érkezett, ami érdemi statisztikai feldolgozási alapot adott az eredmények értékeléséhez. Bokor László „pszichoterápiás napló”-ja a társadalmi folyamatok hatását vizsgálja a terápiára, a terápiás kapcsolatra. Szőnyi Gábor a veszélyhelyzet és a vészhelyzet működésdinamikájának megkülönböztetésével teszi mérlegre a terápia, a terápiás helyzet váltásának lehetséges eredményeit. Merav Roth személyes élmények, példák mentén mutatja be nagy érzékenységgel a terapeuta munkáját, nehézségeit a járvány idején. A kapcsolat biztonsága minden pszichoterápiás-tanácsadói munkában a folyamat alapja és hordozója. Különösen igaz ez pszichotikusokkal folytatott terápiákban – ahogy azt meggyőzően ábrázolja Horváth Anikó és Váradi Enikő.

A második nagy egységnek a Hát ti hogyan csináljátok? nevet adtuk. Felkerestük szakmánk valamennyi szakegyesületét és pszichoterápiás osztályokat, ambulanciákat. E lapszámban azok szerepelnek, akiket sikerült ilyen rövid idő alatt megszólítanunk, és reagáltak felkérésünkre. Négyféle nézőpontból (módszerek, egyesületek, pszichoterápiás osztályok, ambulanciák) jelenik meg számos vélemény, szempont, álláspont, gyakorlat, megoldási mód az írásokban. Ez nem meglepő, hiszen az egymást korlátozó célokat kijelölő követelmények és lehetőségek új, járatlan út keresésére kényszerítettek mindannyiunkat. Elgondolkodhatunk, melyik, hogyan illeszkedik a miénkhez, vagy éppen tér el tőlünk. Ennek megfelelően a megjelent írások természetesen nem szerkesztőségi álláspontot tükröznek. Ide került pár olyan cikk is, ahol az egyes szerzők személyes tapasztalataikat osztják meg, hogy milyen drasztikus és szürreális tud lenni párokkal hirtelen váltani online terápiára, még akkor is, ha már van ebben némi tapasztalat (Soós István), vagy hogyan lehet hipnózist képernyőn keresztül végezni (Kelemen-Szilágyi Adrien). Arról is olvashatunk, hogy milyen szembemenni az árral és meghozni azt a döntést, hogy valaki nem vált át teljesen a távterápiás munkamódra (Lőrik Dóra). Sok írásban megjelenik a járványra adott válaszlépés mögötti gondolkodás és filozófia. Rákérdeztünk a visszaállással kapcsolatos elképzelésekre, bár az írások elkészítésének időpontjában ezt még a nehezen belátható jövő köde burkolta be. A szemléleti-gyakorlati terjedelmet jelzi az is, hogy több mint ötven szerző írásával találkozik a számban az olvasó.

Mintegy lazításképpen a szakmai anyagok után szerepel egy különleges aktualitással bíró (bár még a vírus időszaka előtt született) novella Mécs Annától. Hogy miért pont ez a novella, az az olvasáskor rögtön kiderül.

Biztos, hogy a Covid-téma még sokáig jelen lesz a Pszichoterápia hasábjain, ha nem is ilyen fókuszáltan, mint a jelen számban. Már csak azért is, mert fut egy pályázatunk, A karanténterápia gyöngyszemei címmel (hirdetése megtalálható a lapban). A közeli lapzárta és terjedelmi korlátok miatt a különszámból kimaradt írások a későbbi számokban kapnak helyet. E szám csak a keresztmetszeti képet kívánt megjeleníteni, és a hosszabb távú hatások, következmények tapasztalatait később tekinthetjük majd át.

Szakfolyóiratunkhoz kapcsolódik a lapzártát követő héten megrendezett Becsavarodás – kicsavarodás online műhelykonferencia, amely 220 fő részvételével zajlott. Az ötlet és a megvalósító szervezés-rendezés Kiss Tibor Cece, Pál Krisztina és Valkó Lili munkája. A lebonyolítás technikai hátterét hat önkéntes segítette a Zoommal kapcsolatos belépések, hang- és képvezérlés, folyamatos telefonos ügyfélszolgálat biztosításával. Ezúton köszönetünk és elismerésünk kifejezéseként név szerint említjük őket. Előzetes segédanyagokat készítettek: Csizmadia Laura, Dénes Lia Flóra, Juhász Lilla Kornélia, Jung Réka, Moss Kinga, Stella Ágoston, Zách Boglárka. A Zoom technikai működését segítették: Léder Kata, Szenes Boglárka, Zsedényi Csaba. Telefonon segítettek: Bodócs Dóra, Horváth Rita, Tóth Sally, Tóth Ágnes, Kovács Zsófia.

Fazekas Ágnes beszámolója a konferenciáról megtalálható különszámunkban. Az eseményről videófelvétel készült, amelynek az elérhetőségéről hírlevelünkben és honlapunkon (www.mentalport.hu) teszünk közzé hamarosan információt.

Jó olvasást kívánunk!

Berger Noémi, Bokor László

ABSZTRAKTOK

Kutatási előtanulmány

Vírusidők”

A járványhelyzet hatása a pszichoterápiás-tanácsadói döntéshozatalra

Szemán Dénes, András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Vágó Judit, Nyúl Boglárka

Kutatásunkban a SARS-CoV-2 koronavírus okozta járványhelyzet hatásait vizsgáltuk a pszichoterápiás és tanácsadói munkában hozott döntéshozatalra. A kutatás elsősorban a szettingváltásokra és az azokat befolyásoló külső, belső és kapcsolati tényezőkre fókuszált. A felméréshez szakértői-tapasztalati úton alakítottunk ki saját kérdőívet, melyet elsősorban a pszichoterápiás/tanácsadói szakmai közösségben terjesztettünk, hólabda módszerrel. Az eredmények alapján a mintáról (231 válaszoló) elmondható, hogy a többség nagy tapasztalattal bíró, a középgenerációhoz tartozó, főként pszichodinamikus munkamóddal dolgozó pszichoterapeuta szakember. A többség veszélyeztetettnek érezte magát és pácienseit is. A kollégák zöme a változások, óvintézkedések bevezetésében a politikai és társadalmi eseményeket követve reagált, a döntések meghozatalában a munkáltatói és rendelői irányelvekre vagy a szakmai közösség véleményére épített, de jelentősen befolyásoló volt a személyes egészségi állapot is. A tervezett visszaváltásokat is ezen tényezőkhöz kötik. Összességében kiemelkedik a szakmai közösségnek és a kollégák véleményének fontossága: többen féltek a szakmai elítéléstől, vagy romló szakmai viszonyt vártak döntéseik következményeként. A döntéseket a többség végül villámmérlegeléssel hozta meg, és távterápiára váltott. A váltások mentén a terápiákat változatlanként észlelték. A szettingváltás során a terapeuta és a páciens veszélyeztetettsége gyors döntést indukált (1 nap), bár kérdéses volt a kitöltők számára a módszerek online térbe adaptálhatósága. Végül az adaptálást illető félelmek nem bizonyosodtak be, a váltás nem hozott terápiás célmódosítást sem. Úgy tűnik, a terápiákban erős volt a változatlanságra törekvés igénye.

Kulcsszavak: pszichoterápia – tanácsadás – járványhelyzet – szettingváltás – döntések

A kutatást a MentalPort kutatási munkacsoport jegyzi. Tagok: András Felícia, Imre Gábor, Muth Vera, Szemán Dénes, Vágó Judit. Konzulens: Szőnyi Gábor. Adatelemzésben közreműködött: Nyúl Boglárka (ELTE PPK Szociálpszichológiai Tanszék)

Esszé

Pszichoterápiás napló a járvány idején

Bokor László

A tanulmány a COVID-19 vírus-világjárvány 2020. március-áprilisi magyarországi időszak alapján elemzi annak pszichoterápiás folyamatokra gyakorolt hatását. Ezen időszakban a terápiákat nagy részét hirtelen, pár nap alatt állították át a terapeuták távkommunikációs formára. A tanulmány elemzi az átállítások hirtelenségének terápiás kapcsolatra gyakorolt hatását, kiemelve, hogy a társadalmi méretű krízis hatására a terápiás folyamatok már ezt megelőzően megálltak, az eredeti terápiás célkitűzés tarthatatlanná vált. A szerző javaslatot tesz az átállítás folyamatának célszerű lépéseire, amelyek a lehetőségek korlátozottsága miatt a gyakorlatban gyakran kondenzálódtak.

A távterápiák száma ugrásszerű megnövekedett. A módszer hasznossága mellett a tanulmány áttekintést nyújt a nem nyilvánvaló, azonban jelentős hatást kifejtő korlátozó tényezőkről. Neurobiológiai kutatások eredményeire támaszkodva mutatja be a terápián belüli összehangolódás nehezítettségét. A szetting negatív aspektusainak áttekintése elsősorban azok minél jelentősebb kompenzálását kívánja elősegíteni.

A járvány jelentős megterhelést jelent a társadalom széles területén. A kritikus társadalmi helyzetek pervazív szorongása korlátozza a terapeuta reflektivitását. Ezeknek a helyzeteknek terapeuta és páciens párhuzamosan kitett, egyszerre vannak benne. A terápiás kapcsolat a külső folyamatok hatása alá kerül, valójában felszippantják azt.

A hirtelen kialakuló kritikus társadalmi helyzetek során krízisbe kerülhet a terápiás kapcsolat. Valójában a terápia traumatizálódik. A külső objektív tényezők elfedhetik, hogy a trauma közvetítője a terapeuta. Ennek reflektálása megterhelő, ugyanakkor fontos tényezője a közös trauma feldolgozásának.

Kulcsszavak: szettingváltás – távpszichoterápia – társadalmi krízis – a terápia krízise – trauma

Esszé

Mérlegen a mérlegelés – egy terapeuta dilemmái a Covid-19 kapcsán

Szőnyi Gábor

A szerző a vírushelyzet kapcsán teszi mérlegre a pszichoterápiák átállításának dilemmáit. Munkahipotézisként a „veszélyhelyzet” és a „vészhelyzet” elkülönítésére támaszkodik. A járvány egyszerre veszélyezteti a pácienst, a terapeutát, személyes környezetüket, a szervezetet, aminek keretében a terapeuta fut, az egész társadalmi működést, és mindezek együtt veszélyeztetik a terápiát, a terápiás kapcsolatot. Központi szerepet kap, hogyan összegződik a fenyegetettség megítélése a páciensben és a terapeutában. Ettől függ, hogy van-e mód mérlegelni, előkészíteni a terápiás szetting megváltoztatását. Figyelembe kell venni, hogy a terapeuta túlterhelődhet, valamint azt, hogy a fenyegetettségre adott válaszban egyéni, kapcsolati, csoport és szervezeti elhárítások egymásba fonódva jelennek meg.

A szerző sorra veszi a terápiaváltás lehetséges változatait, valamint a váltás mérlegelésének szempontjait. Saját gyakorlatán mutatja meg, hogy milyen megoldásokat alkalmaz, s melyek esnek kívül a kompetenciáján, választásán. Felhívja a figyelmet arra, hogy a „visszaállás” ugyanúgy együtt jár a terápiás szetting megváltoztatásával – „új terápia azonos szereplőkkel”.

A terápiás gyakorlat megváltoztatása a járványhelyzet kapcsán számos új tapasztalatot hoz, tágítja a terapeuták kompetenciáját, kedvez a kísérletezésnek. Ez igaz a pszichoterápiás szervezetekre is.

Kulcsszavak: veszélyhelyzet – vészhelyzet – szettingváltás – kríziskezelés – intézményes traumafeldolgozás

A gyakorlat kérdései

Áttétel a koronavírus idején

Merav Roth

Dr. Merav Roth az Izraeli Pszichoanalitikus Egyesület kiképző pszichoanalitikusa. A Tel Avivi Egyetem pszichoterápiás programjának vezetője, a „A Psychoanalytic Perspective on Reading Literature – Reading the Reader” (A regényolvasás pszichoanalitikus szemszögből – Az olvasó olvasása, London and New York, Routledge) című mű írója.

Az izraeli pszichoanalitikus magyar gyökerekkel is rendelkezik. Írása személyes élményekkel, érzésekkel átszőtt, meggyőző érvekkel és példákkal mutatja be, hogyan és miért is fontos továbbdolgoznia a pszichoterapeutáknak, pszichoanalitikusoknak a világjárvány idején is. Amikor páciens és terapeuta között „leomlik a fal”, és ugyanannak az elsöprő, félelmetes valóságnak az árnyékában találják magukat, a terapeuta úgy érezheti, elvesztette a szakmai keretek biztonságát. Sőt, talán a külső valóság fenyegetése miatt a belső munka, a tudattalan folyamatok elemzése is lehetetlennek tűnik. A tanulmány arra invitál, hogy küzdjük le ezeket a kételyeket: aktuális, jellemző áttételi és viszontáttételi jelenségeket villant fel, ezeken keresztül mutatva be, hogy a külső veszélyre éppen annyiféleképp reagálhatunk, ahányan vagyunk, és a járvány idején megelevenedő kapcsolati működések, transzgenerációs hatások ugyanúgy a páciens egyedi, belső világának megismerése felé kalauzolnak, ahogyan eddig is.

Kulcsszavak: pszichoterápia krízisben – áttételi folyamatok – retrospektív reparáció – közös fenyegetés

(a fordító: Barna Mária)

Eredeti megjelenés: International Psychoanalytical Association (IPA) honlapján az alábbi linken: https://www.ipa.world/IPA/en/News/corona_papers.aspx. letöltve: 2020. március 24. Fordítás és közlés a szerző engedélyével.

A gyakorlat kérdései

A kapcsolat biztonsága, biztonságos kapcsolat

Terápiás tapasztalatok pszichotikus betegekkel a koronavírus-járvány idején

Váradi Enikő, Horváth Anikó

Pszichiátriai, pszichoterápiás munkánk elképzelhetetlen terápiás kapcsolat nélkül. Az új koronavírus okozta világjárvány a tragikus veszteségeken túl épp a járványügyi intézkedések leghatékonyabb eszközei – a szociális távolságtartás és izoláció –, az emberi kapcsolattartás új szabályai révén okozta a legmarkánsabb, legmélyrehatóbb következményeket, társadalomra, gazdaságra, intézményekre és egyénekre nézve egyaránt. Ebben a „távolságtartó” helyzetben a kapcsolat fenntarthatósága, biztonsága a pszichiátriai és pszichoterápiás munka legfőbb kihívását jelentette. A pszichotikus betegek, akik betegségük következtében számos – egészségügyi, egzisztenciális és pszichés – szempontból fokozottan veszélyeztetettjei a járványnak, mindemellett kapcsolataikban is különösen esékenyek. Ezért a velük való terápiás munkában e kapcsolat fenntartása, biztonságának megőrzése mindig központi kérdés. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy milyen speciális munkamódban dolgoztunk pszichotikus betegeinkkel a járvány idején, milyen kihívásokkal kellett szembenéznünk, milyen megoldásokat találtunk, és milyen nehézségeket és sikereket éltünk meg a terápiás kapcsolat, betegeink és teamünk biztonságát őrizve.

Kulcsszavak: pszichózis – kognitív rehabilitáció – szociális távolságtartás – terápiás kapcsolat

Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye és Nappali Kórháza, Cogito Alapítvány, Budapest

2020 – augusztus

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu

29. évfolyam, 3. szám, 2020. augusztus

Tartalom

A szerkesztők előszava

Takácsy Márta, Tiringer István

TANULMÁNYOK

Összefoglaló tanulmány

Antonino Ferro, Giuseppe Civitarese: A pszichoanalízis és az analitikus mező II. rész. Fordította: Lőrincz Zsuzsa

 Áttekintő tanulmány

Gyimes Andrea, Schmelowszky Ágoston: Az elektronikus kommunikációs eszközök beiktatásával folytatott pszichológiai segítségnyújtás sajátosságairól

Módszertani tanulmány

Philip Stokoe: Az egészséges és a gyengélkedő szervezet: hogyan segíthetjük a teamet, hogy hatékony maradjon? Fordította: Szőnyi Gábor

Esettanulmány

Esperger Zsófia: Túl a kórtermen és a kantinon is túl. Az önfeltárás és autoritás kapcsolatáról

MŰHELY

Hozzászólás

Tiringer István: Vita a LAC-depressziókutatásról a német pszichoterápiás szakirodalomban

Pályázat

Érlaki Bálint: Halló, tessék?

Munkabeszámoló

Kiss Tibor Cece, Pál Krisztina, Valkó Lili, Benkő Henrietta, Tiringer István, Barna Mária: Becsavarodás – Kicsavarodás – A Pszichoterápia folyóirat online műhelykonferenciája

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Kökény Veronika  Németh László  Valkó Lili

 A terápiás gyakorlat etikai kérdései 32. – Litván Zsuzsanna ♦ Sallay Viola ♦ Szőnyi Gábor

Hírek

Híradás a Pszichoterápiás Tanács Szövetség (PTSz) tevékenységéről – Terenyi Zoltán

In memoriam Horst Kächele – Harmatta János, Szőnyi Gábor

Beszámolók

 Konferenciák – Szegő Andrea ♦ Barna Mária ♦ Szőnyi Gábor

Irodalmi levél – Berger Noémi

 Könyvismertetések – Gyalog Bea  Pintér Gábor  Tiringer Aranka  Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlista

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Takácsy Márta, Tiringer István

A 2020-as év kezdetén szerkesztőségünk felkészült arra, hogy sokféle változást élünk majd át. Szerkesztőségi gyakornokokkal gazdagodott csapatunk, két szerkesztőtársunk, Kiss Tibor Cece és Valkó Lili átvették a folyóirat konferenciájának főszervezői feladatait, és készültünk az év végi főszerkesztőváltásra. Arra nem számítottunk, hogy ez az év ennél is több változást tartogat: felbolydulást hoz a világban – és személyes, szakmai életünkben is – egy vírus, a Covid-19. A folyóirat egy különszámban és egy online konferenciát szervezve reflektált a kialakult pandémia következményeire, miközben májusi, hagyományos konferenciánkat kénytelenek voltunk jövő évre halasztani. Bár maradt bennünk bizonytalanság abban a tekintetben, mit tartogat számunkra az ősz, bízunk benne, hogy a járványhelyzet a nehézségek mellett új tapasztalatokat és gazdagodó tudást is hoz azon helyzetek kezelésére, amikor a személyes találkozás korlátozódik vagy csak megváltozott keretek között lehetséges.

Bár jelen lapszámunkkal visszatérünk a negyedévenkénti, szokásos megjelenés ritmusába, most is tartogatunk még az elmúlt néhány hónapról képet adó írásokat, mint a Karanténterápia gyöngyszemei című pályázatunk vagy a Becsavarodás-kicsavarodás online konferencia tanulságait összegző-elemző írás. Az elmúlt hónapok különös aktualitást adnak Gyimes Andrea és Schmelowszky Ágoston távterápiás kérdéseket áttekintő tanulmányának is. Az internetes technológiákkal folytatott terápiák kérdései a járványhelyzet első számú szakmai problémájává váltak, e témát azonban a Pszichoterápia hasábjain már alaposan körbejártuk. Bízunk benne, hogy Olvasóink támpontként tudták használni ezeket a szakmai anyagokat mindennapi munkájuk során.

Mindemellett folytatjuk a hétköznapok aktuális szakmai témáit is, melyek másképp érdekesek, mint a járványhelyzet váratlan, teljesen újszerű kihívásai voltak, és amelyek izgalma valamelyest mérséklődött néhány hónap alatt.

Az utóbbi időszakban több figyelmet szenteltünk a pszichoterápia kutatási kérdéseinek. A tavalyi utolsó számunkban jelent meg szerkesztőségünk állásfoglalása a kutatások eredményeinek szakmailag és etikailag korrekt kommunikációjáról. Ugyanebben a számban közöltük egy jelentős német pszichoterápiakutatás – és a róla írt első értékelések – összefoglalóját (folyóirat-recenzió formájában). Most ismét foglalkozunk ezzel a kutatással: egy éles hangú kritikai tanulmányt és az arra adott választ szemléztük. A vizsgálatokhoz kapcsolódik a jelen lapszám recenziós rovatának két könyvismertetője is: az egyik bemutatott kötet a személyiségközpontú terápiák esetében vizsgálja azok alkalmazhatóságát és hatékonyságát egy-egy pszichés zavar kontextusában, a másik – inkább az empirikus kutatásokra alapozva – a pszichodinamikus pszichoterápiák esetében teszi meg ugyanezt.

Az elmúlt években rendszeresen jelentettünk meg fordításokat kurrens, idegen nyelvű szakirodalmakból. A mostani lapszámban két fordítást is közreadunk, egyikük – Antonino Ferro és Giuseppe Civitarese mezőelméleti tanulmányának második része – a pszichoanalízis interszubjektív irányzatához kötődik. A másik, Philip Stokoe csoportanalitikus szempontú szervezetfejlesztést és gondolkodást bemutató írása kiváló útmutatást nyújt annak megértéséhez, milyen folyamatok hatnak a munkatársakra a segítő feladatot ellátó intézményekben.
Az igényes szakfordításokat több szempontból is fontosnak tartjuk. Egyrészt azt gondoljuk, a jól megválogatott szakmai anyagokkal hozzá tudunk járulni ahhoz, hogy fontos témák könnyebben elérhetővé váljanak a kollégáink számára. Másrészt igényes fordításokkal hozzájárulhatunk a szaknyelvünk gazdagodásához. Bár az idegen nyelven történő szakmai tájékozódás napjainkban egyre természetesebbé válik, azonban mégis csak az anyanyelvünkön tudjuk gondolatainkat legpontosabban kifejezni, azon tudunk leghatékonyabban tanulni és kommunikálni. Sajnos, azt is meg kell jegyeznünk, hogy régóta tapasztalhatunk egy negatív tendenciát a hazai „piacon”, amire az utóbbi időben is találhattunk példát: idegen nyelvű szakkönyvek fordításai jelentek meg igen gyenge minőségben, aminek hosszabb távon zavaró hatásai lehetnek egy-egy terület fejlődésére. Jó lenne, ha a fordítások minőségi kontrolljának szabályai nagyobb figyelmet kapnának, és a szakma szereplői jobban átéreznék az ezzel kapcsolatos felelősségüket.

Az esettanulmány műfaja egyike azon ritka lehetőségeknek, amikor bepillanthatunk egy terápiás ülésre, egy osztály életébe, egy terapeuta lelkébe. Mostani számunkban Esperger Zsófia osztja meg megtisztelő őszinteséggel egy osztályos helyzetben megélt belső vívódását, melyet terápiás anyaggá formált.

Etikai rovatunk aktuális példája fonák módon kapcsolódik az elmúlt hónapok járványhelyzetéhez. Úgy éreztük, hogy az országhatárok lezárása, a nemzeti bezárkózás tendenciája jó alkalmat ad arra, hogy elgondolkodjunk egy multikulturális terápiás helyzet etikai kihívásain.

 A német pszichoterápia meghatározó egyéniségétől, a pszichodinamikus terápiák kutatásának egyik úttörőjétől, Horst Kächelétől búcsúzik Harmatta János és Szőnyi Gábor.

Szakmánk alkalmazkodóképességét mutatja, hogy a közelmúlt online-konferenciáiról írt beszámolók terjedelme nem sokkal marad el az átlagostól. S az otthon töltött időnk növekedését tükrözheti, hogy a bőséges könyvismertetések mellett egy érdekes irodalmi levelet is olvashatnak most Berger Noémi tollából.

A kötet felelős szerkesztőiként, az anyagok között válogatva úgy tűnik nekünk, hogy versengve a nyári időszak szabadságával, olyan kötetet tudtunk összeállítani, amely – legalább néhány órára – az olvasófotelhez szögezi majd Önöket.

ABSZTRAKTOK

Összefoglaló tanulmány

Antonino Ferro, Giuseppe Civitarese

A pszichoanalízis és az analitikus mező II. rész

A bioni mezőelmélet a kapcsolati (relational) pszichoanalitikus iskolák olasz analitikusok által kidolgozott ága. Jelentőségét a szerzők a következőképpen foglalják össze: „A mezőkoncepció az egyének közötti tudattalan kommunikáció új és mélyre ható elméletét nyújtja számunkra, mert radikálisabb magyarázatot ad a tudattalanról és az analitikus szetting oneirikus, álomszerű átalakító funkciójáról alkotott más modellekhez képest; pontos leírást ad az analitikus kapcsolattal folyó munkáról; módosítja a terápia hatótényezőire és az értelmezésre vonatkozó elméleteket”.

A dolgozat első (az előző számban megjelent) részében az elmélet kialakulásának előzményeit és fő fogalmait ismertettük.

Az írás második felében a szerzők kortárs pszichoanalitikus kritikákra válaszolnak, amely alkalmat ad arra, hogy nézeteiket további részletekkel gazdagítsák. Ennek ellenére tanulmányuk nem könnyű olvasmány. A pszichoanalitikus és dinamikus szemléletű olvasók azonban számos olyan elméleti megközelítéssel és a dinamikus pszichoterápiás munkamódra vonatkozó leírással találkozhatnak, amelyeket abban az esetben is hasznosítani tudnak, ha munkájuk során nem a mezőelméletet követik. Ilyen teoretikus megértést kínál többek között a már említett párhuzam, amely a kisgyermek fejlődése és a páciens gyógyulása között kínálkozik az anyával/terapeutával való személyközi kapcsolatukban. Hasonlóképpen újszerű és megfontolásra érdemes az apa szerepének mezőelméleti megközelítése, amely az ödipális helyzet tovább gondolásának lehetőségét nyújtja.

Az elméleti megfontolások mellett érdemes elmélyednünk a szerzők módszertani eszköztárának részleteiben. A terápiás diskurzus során bizonyára mindannyian élünk a szerzők által leírt humoros, metaforikus, utalásos, kétértelmű megfogalmazásokkal, azonban ezeknek a beavatkozásoknak – szemben a mezőelmélet képviselőivel – nem (vagy még nem) tulajdonítunk specifikus hatást. Végül a humornak a terápiákban betöltött szerepét szeretném kiemelni, amellyel kapcsolatban érdemes felidézni S. Freudnak A vicc és viszonya a tudattalanhoz című, 1905-ben megjelent tanulmányát és összevetni a mezőelmélet felfogásával.

Kulcsszavak: mező – álmodás – átalakítás – reprezentációképzés – gondolkodás

Fordította: Lőrincz Zsuzsa

Eredeti megjelenés: Ferro, A., Civitarese, G. (2016): Psychoanalysis and the analytic field. In: Elliot, A., Jeffrey, J. (szerk.): The Routledge handbook of psychoanalysis in the social sciences and humanities, Abing-don-on-Thames, Routledge, 132–149. Fordítás és közlés a kiadó és a szerző engedélyével.

Áttekintő tanulmány

Gyimes Andrea, Schmelowszky Ágoston

Az elektronikus kommunikációs eszközök segítségével folytatott pszichológiai segítségnyújtás sajátosságairól

Írásunkban kurrens szakirodalomra támaszkodva áttekintjük az elektronikus kommunikáció eszközeinek segítségével folytatott pszichológiai segítségnyújtás azon eredményeit, amelyek a pszichoterápiás gyakorlat számára lényegesnek tűnnek. A szakirodalom alapján úgy tűnik, hogy bármiféle kommunikációs eszköz terápiás térbe történő beemelése nem pusztán korlátozás, mely nehézségekkel és negatív következményekkel jár, hanem lehetőség is, mely új kihívásokat hoz magával. Ezeknek a lehetőségeknek és korlátoknak minél alaposabb feltárása és mérlegelése fontos feladat, mert a kommunikációs eszközök alkalmazása a pszichológiai segítségnyújtásban anélkül vált Magyarországon is széles körben elterjedtté, hogy ennek előnyeiről, hátrányairól és sajátosságairól széles körű, empirikusan megalapozott szakmai diskurzus zajlott volna. Cikkünkben egy rövidebb történeti áttekintést követően a következő témaköröket érintjük: a mediált pszichológiai segítségnyújtás meghatározása; a mediált segítségnyújtás fajtái; a mediált terápia technikájának általánosabb kérdései; előnyök és hátrányok; indikáció és kontraindikáció; a hatékonysággal kapcsolatos eredmények. Végezetül felvázolunk egy szempontrendszert, amely a téma kutatását elősegítheti.

Kulcsszavak: elektronikus eszközök által mediált pszichológiai segítségnyújtás – távterápia – mediált terápia – VOIP programok segítségével végzett pszichológiai intervenciók – telepszichológia

Módszertani tanulmány

Philip Stokoe

Az egészséges és a gyengélkedő szervezet: hogyan segíthetjük a teamet, hogy hatékony maradjon?

A tanulmány egy szervezet egészséges működésének lényegi tényezőit fogja össze, pszichoanalitikus elgondolásokat alkalmazva a klinikai munkára, teamekre, szervezetekre, kultúrára. Az elmeegészségügy és a büntetésvégrehajtás területéről vett példákon mutatja be, hogy mi gátolja egy szervezet egészséges működését. A szorongás kezelését állítja a középpontba, amely szorongás alapvető kísérője a frontvonalban dolgozók és a kliensek közötti tudatos cserefolyamatnak, egyben jelzője e folyamat legmélyebb aspektusairól zajló tudattalan kommunikációnak. Ha a szervezet érdeklődést mutat ennek a tudattalan cserének az irányába, akkor sokat nyer a benne tartalmazott információból. Ha ignorálja, gátolja, akkor a szorongás és kifejeződései a szervezet tagjaihoz társulnak. A rendszer figyelmét az egyénekre, személyiségükre irányítja, megsértve ezzel elsődleges feladatát. A szerző végül bemutat néhány olyan beavatkozást, amellyel segíteni lehet a bajba jutott szervezetnek, beleértve a menedzsment tanácsadást, a reflektív csoportokat, személyzeti csoportot, terápiás teamkonzultációt, oktatást. Egy klinikai példa illusztrálja az egészséges szervezet modelljéből kifejlesztett intervenciós technikát.

Kulcsszavak: pszichoanalízis – csoportviszonyok – szervezetelmélet – szociálpszichológia

Fordította: Szőnyi Gábor

Eredeti megjelenés: Stokoe, Phil (2011): The healthy and the unhealthy organization: how can we help teams to remain effective? In: Rubitel, A., Reiss, D.: Containment in the Community Supportive Frameworks for Thinking about Antisocial Behaviour and Mental Health. London, Routledge. Közlés a kiadó és a szerző engedélyével. (Reproduced with permission of the Licensor through PLSclear ref. 35168)

Esettanulmány

Esperger Zsófia

Túl a kórtermen és a kantinon is túl. Az önfeltárás és autoritás kapcsolatáról

A terapeuta transzparens jelenlétének szüksége a borderline tünetekkel küzdő páciensek terápiájában széles körben elfogadott. Ugyanakkor a hangsúlyosan nyílt és hiteles légkörben is ingoványos talajnak számít a terapeuta nem viszontáttételi önfeltárásának alkalmazása. Jelen esettanulmányban a nem viszontáttételi önfeltárást az enactment és az autoritás jelenségeivel való szoros kölcsönhatásában mutatom be. Ezeknek a kölcsönhatásoknak a feltérképezése általánosítható szabályok hiányában is fogódzót jelenthet az önfeltárás terápiás hasznosításához. Az önfeltárás problémáját egy fiatal, borderline tünettanú nőpáciensemmel közösen elköltött ebéd alatti beszélgetésből kiindulóan bontom ki. Ez a terápiás enactmentnek is tekinthető közös ebéd az autoritásviszonyok átalakulását hozta magával. A kapcsolati autoritás megtapasztalása segített abban, hogy az önfeltárást tervezett intervencióként építsem be a terápiás folyamatba. Az esetrészletet az alappszichiátriai ellátás hierarchikus közegébe, az alkalmazott mentalizáció alapú terápia módszerébe és a kapcsolat sajátosságaiba ágyazottan mutatom be. Arra helyezek hangsúlyt, hogy ezeken a beágyazottságokon keresztül az enactment, az autoritás és az önfeltárás kölcsönhatásai inkább kiemelkednek, mintsem elkülönülnek más intézményi feltételek, módszerek vagy kapcsolati dinamikák esetén előforduló megjelenésüktől.

Kulcsszavak: önfeltárás – enactment – autoritás – borderline személyiségzavar – mentalizáció alapú terápia

2019 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
28. évfolyam, 1. szám, 2019. február

Tartalom

A szerkesztő előszava

Berger Noémi, Kiss Tibor Cece

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Horváth Klára, Biró Gergely, Imre Gábor, Takácsy Márta: „Átcsúszni a változás száján” Teamben történő nagycsoportvezetés a Pszichoterápiás Hétvégen

A gyakorlat kérdései

Szél Erzsébet: Határon innen és túl: pszichoterápiás szemlélet az iskolapszichológus munkájában

A gyakorlat kérdései

Szőnyi Gábor: A neutralitás funkcionalitása és funkcionalitásának határai

Kincsesház

Robert K. Kaplan: A sérülés dinamikája az encounter csoportban: hatalom, hasítás, az ellenállás hibás kezelése. Fordította: Lovas Zsuzsa, Szabó Judit

MŰHELY

Egyesületi sarok

Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesület: A sématerápia szerepe az egyesületben és a képzésben – Unoka Zsolt

Műhelybeszámoló

Kiss Paszkál, Kövesdi Andrea, Kovács Dóra, Szummer Csaba: Párbeszéd az önismeretről a felsőoktatásban és azon túl. Beszámoló a képzőhelyek szakmai fórumáról

Műhelybemutatás

Valkó Lili: Ankét a Pszichoterápia folyóirat hasznosíthatóságáról a klinikai és szakegyesületi képzésekben

SZAKMAI KÖZÉLET

Szerkesztőségi állásfoglalás

Szerkesztőségi állásfoglalás a megjelentetéstől visszavont MAKOMP-interjúval kapcsolatban

Viták, hozzászólások

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 26. – Boros EditKőtörő Emese Muth Veronika

Hírek

In memoriam – Kozma-Vízkeleti Dániel – „Az érdeklődés visz közel a kliensekhez” Közösségek létrehozója: Emlékezés Rátay Csaba kiképző család-pszichoterapeutára

Beszámoló

Filmlevél – A viszony (The Affair) – András Felicia

Konferenciák – Arató Domonkos ♦ Borsányi Árpád, Radnóti Katalin ♦ Kútvölgyi Andrea ♦ Hámor Éva ♦ Kissné Viszket Mónika ♦ Lőrik Dóra ♦ Horváth Klára

Könyvismertetések – Szőnyi Gábor Tiringer István ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Minden szám összeállításakor megtapasztaljuk, hogy az előzetes terv és a végül összeálló szám milyen messze van egymástól. A tervezés elején még a Tanulmányok laprész megtöltése okozta a legnagyobb fejtörést és egy gazdag Műhely résszel számoltunk. Mire a lapzárta elérkezett, addigra egy változatos tanulmányokban gazdag, de soványabb Műhely résszel rendelkező szám képe rajzolódott ki előttünk.

A tanulmányok sorát a Pszichoterápiás Hétvég nagycsoport-vezetésének egy krízishelyzetből született újítás bemutatása nyitja. Horváth Klára, Biró Gergely, Imre Gábor és Takácsy Márta jegyzi a cikket, ami izgalmas betekintést nyújt a stáb működésébe és az új helyzet hozta dilemmákba, nehézségekbe. Ugyanakkor jó példája a tanulmány annak, hogyan lehet egy váratlan fordulatból hosszabb távon előnyös újítást bevezetni. Nagy örömünkre az iskolapszichológia területéről is közölhetünk egy módszertani kérdéseket őszintén és szemléletesen bemutató tanulmányt Szél Erzsébet tollából. Szinte minden terápiás irányzatban és szettingben fontos kérdés a terapeuta neutralitása. Ezzel a témával foglalkozik Szőnyi Gábor alapos és átgondolt tanulmánya pszichoanalitikus nézőpontból. Kincsesház rovatunkban Robert K. Kaplan 1982-es tanulmányát jelentetjük meg újra, amely az encounter csoportokban megjelenő sérülés dinamikáját tárja fel. A megjelenés apropóját Kiss Paszkál, Kövesdi Andrea, Kovács Dóra, Szummer Csaba Műhely laprészben olvasható írása adta, amely a felsőoktatási önismereti csoportokról tavaly szeptemberben rendezett szakmai fórumról tudósít.

Nemrégiben a VIKOTE neve Magyar Viselkedés-, Kognitív és Sématerápiás Egyesületre módosult. Szintén a Műhely laprészt gazdagítja Unoka Zsolt írása Egyesületi sarok rovatunkban, amely azt mutatja be, hogyan integrálódott a sématerapeuta képzés az egyesület képzési rendszerébe.

Tavalyi legutolsó lapszámunkban meghirdettünk egy pályázatot Kultúrák találkozása – multikulturalitás a pszichoterápiában, tanácsadásban címmel, ami nem hozta meg a várt érdeklődést. Talán az időzítés nem volt ideális, vagy más okból, összesen egy pályamű érkezett, amely nem is felelt meg a pályázati kiírásnak, így jelen lapszámunkban nem közlünk pályaműveket. Holott a téma bizonyára sokakat érint és aktuális. A továbbiakban – már pályázaton kívül – szívesen fogadunk írásokat ebben a témában.

Lassan hagyománnyá válik folyóiratunk decemberi ankétja. Ezúttal a tanulmányi bizottságok, pszichoterápiás képzőhelyek képviselőit hívtuk meg eszmecserére, amelyen 22 szervezet vett részt. Erről készült összefoglalónkat is megtalálják a Műhely laprészben.

A Szakmai közélet laprész a szokásos változatosságot hozza. Készítettünk egy műhelybeszélgetést a MAKOMP Egyesülettel, amelynek közléséhez végül az egyesület nem járult hozzá. Ennek háttértörténetét és vele kapcsolatos nézeteinket Szerkesztőségi állásfoglalásban tárjuk az olvasók elé.

Etikai rovatunkban ezúttal egy többszörös szakmai etikai problémákat felvető eset jelenik meg, ahol egy terapeuta némi hátsó szándékkal küld tovább egy esetet egyik kollégájának, akinek azonban megkérdőjelezhető a szakmai képzettsége.

Mindig öröm, ha a szakmai programok és könyvek ismertetése mellett más kulturális élményről is olvashatunk beszámolót. András Felícia filmlevelében A viszony című sorozat egyik szereplőjét elemzi szakmai szemmel.

Izgalmas szakmai feltöltődést kívánunk Olvasóinknak.

Berger Noémi, Kiss Tibor Cece

Tanulmányok absztraktjai

A gyakorlat kérdései

Átcsúszni a változás száján”1

Teamben történő nagycsoportvezetés a Pszichoterápiás Hétvégen

Horváth Klára, Biró Gergely, Imre Gábor, Takácsy Márta

A 2016-os Pszichoterápiás Hétvég (PsziHé) szervezőstábja egy nappal a rendezvény előtt az egyik nagycsoportvezető hirtelen kiesése miatt a helyzet gyors megoldására kényszerült. Úgy döntöttek, hogy nem egy másik vezetőt kérnek fel a PsziHé négy nagycsoportjának vezetésére, hanem összehoznak a jelentkezők közül egy nagycsoportvezető teamet, amelyik folyamatosan dolgozik a nagycsoporttal, és közülük kerül ki a másik vezető. A csoport maga alakította ki munkamódját és döntött a teamszerű működés mellett.

A tanulmány szerzői tagjai voltak ennek a hat fős teamnek. Jelen írásban azt mutatják be, hogy hogyan épült fel a krízishelyzetben kialakított munkamód, amely a nagycsoport megértésére is hatással volt, és milyen tapasztalatokat szereztek általa. A tanulmányban nem vállalkozunk arra, hogy a nagycsoportvezető team hatását a nagycsoport működésére teljeskörűen vizsgáljuk. Tapasztalatunk szerint mindenképpen jelentős hatása van annak a nagycsoport folyamatainak megértésére, hogy az eseményeket nem egy páros dolgozza fel, hanem egy csoport. A tanulmány ennek jellegzetességeit igyekszik számba venni a nagycsoport és a nagycsoportvezető team munkájának mentén.

Kulcsszavak: Pszichoterápiás Hétvég – nagycsoportvezető team – nagycsoport vezetés – regresszió – tükröződés

1A cím Nádasdy Ádám Maradni, maradni című verséből vett idézet alapján született, mely az egyik nagycsoporton hangzott el

A gyakorlat kérdései

Határon innen és túl: pszichoterápiás szemlélet az iskolapszichológus munkájában

Szél Erzsébet

A pszichoterápia és az iskolapszichológia fogalma legtöbbször feloldhatatlan ellentétként jelenik meg a pszichológiai és pszichoterápiás közegben, miközben a hazai és nemzetközi szakirodalom az iskolapszichológusi feladatok elemzése kapcsán az utóbbi évtizedekben erőteljes elmozdulást jelez a diagnosztikai tevékenységtől a direkt és indirekt mentálhigiénés intervenciók és ellátás irányába. A 20-21. század társadalmi változásainak következtében az iskolák szocializációs szerepe bővült, az iskolákban megjelentek a pszichológusok, amit követett a pszichés zavarok helyi ellátásának igénye, de erre az iskolapszichológusi hálózat nem alkalmas. A szülők, gyerekek, pedagógusok segítése valódi terepmunka folyamatosan újratermelődő kihívásokkal. Az iskolapszichológus speciális munkafeltételei sajátos működésmódot kívánnak, és gyakran határhelyzetet teremtenek a pszichoterápiás beavatkozások spektrumán. Kiemelten fontossá váltak a magas szintű és komplex diagnosztikai és terápiás ismeretek a gyermek számára megfelelő ellátási formák biztosításához iskolai intervenció és továbbküldés esetén is. A tanulmány egyik célja, hogy illusztratív példákkal mutassa be a pszichoterápiás szemlélet létjogosultságát az esetkezelésben. Másik célja, hogy felhívja a figyelmet az iskolapszichológusi és a terápiás munka határhelyzeteire a preventív szemléletben végzett problémafeltárás, krízisintervenció, komplex személyiségfejlesztés és a pedagógus kiégés-prevenció területén.

Kulcsszavak: iskolapszichológia – módszertan – intervenciók

A gyakorlat kérdései

A neutralitás funkcionalitása és funkcionalitásának határai

Szőnyi Gábor

A neutralitás az analitikus munkamód, kompetencia része: képesség és hajlandóság arra, hogy neutrális legyek. A neutralitás az érzések, késztetések, gondolatok, cselekvések, emlékek, fantáziák, feltételezések szűrés nélkül befogadása, egyenlő távolságban-közelségben fogadva azokat, tekintet nélkül arra, hogy kívülről jön, az analitikusból jön, vagy a páciens és az analitikus között „van a levegőben”. Munkahipotézisbe fordított ideálnorma, ami kitágítja az analizált megértésének terét. A neutralitás azt a szándékot is jelenti, hogy az analizált különböző részeit, narratíváit ítéletmentesen szólítsuk meg.

A szerző különbséget tesz befogadási és intervenciós neutralitás között. Tárgyalja a fogalom gyakran kritizáló, visszautasító használatát, megkülönböztetve azt az érzelmi közömbösségtől, az absztinenciától, a merevségtől és a névtelenségtől. Érvelése szerint a neutralitás mint az analitikus alapszabály összetevője a standard analízisben funkcionális. Ezzel szemben a különböző pszichoanalitikus alapú pszichoterápiák az alapszabály és a terápia strukturált-fókuszált menetének kombinálásával dolgoznak; ezért a neutrális beállítottság funkcionalitása korlátozott. Arra szólít fel, hogy dolgozzuk ki a neutralitás hasznosságának határait ezekben az eljárásokban, ahelyett, hogy a neutralitás fogalmát kárhoztatnánk.

Kulcsszavak: neutralitás – pszichoanalitikus módszer – technikai fogalmak – pszichoanalitikus pszichoterápiák – magánelmélet

Tanulmányok

Kincsesház

A sérülés dinamikája az encounter csoportban: hatalom, hasítás, az ellenállás hibás kezelése

Robert K. Kaplan

A hatvanas évek Amerikájának Európára is átterjedő társadalmi mozgalmai közé tartozott a robbanás szerűén megnőtt érdeklődés az egyén, a személyiség fejlődésének segítése iránt. A „psycho-boom” fő hordozóját csoportmódszerek adták. Rogers szemléletében nem tett különbséget gyógyítás és fejlesztés-tanácsadás között, s a személyiségek valódi találkozását leíró morenoi „encounter” lett az alkalmazott eljárások gyűjtőfogalma. Maguk a technikák a pszichoterápiás és a tréning csoportok gyakorlatából jöttek. A vonatkozó vizsgálatok azt mutatták, hogy a személyiségfejlesztő programot (personality development growth center) és a terápiát (mental health center) felkeresők között a különbséget önmeghatározásuk – pszichés betegségtudat vállalása/elutasítása – adta, míg a neurotikusság mértékében nem volt eltérés a két populáció között. A csoportvezetői oldalról a különbséget a terápiás felelősség – szolgáltatói felelősség közötti eltérés adná. Az kiderült, hogy a csoport eredményes, az egyénitől eltérő hatásmechanizmusú formáció. A tapasztalatokat Lieberman és munkatársai foglalták össze (Lieberman, M., Yalom, I., Miles, M.: Encounter groups: First facts. New York, 1973, Basic Books).

Hazánkban az intenzív terápiás csoportozás és az „önismereti” csoportok elterjedése a hetvenes-nyolcvanas évekre esett. 1981-ben a Magyar Pszichiátriai Társaság Pszichoterápiás Szekciójának Csoportpszichoterápiás Munkacsoportja keretében Tomcsányi Teodóra és Szőnyi Gábor vezetésével szerveződtek az első csoportpszichoterápiás szemináriumok. A szemináriumokhoz készült fordításokból állt össze a Csoport-pszichoterápiás szöveggyűjtemény, amelyben Kaplan tanulmánya is megjelent.

Egy hatékony eljárásnál számolni kell nemkívánatos hatással, mellékhatással, még akkor is, ha azt szakszerűen, felkészülten alkalmazzák. Az alábbi tanulmány erre hívja fel a figyelmet.

Az újraközlést a különböző egyetemi és posztgraduális képzésekben elterjedten előírt önismerti csoportozás körüli vita teszi aktuálissá.

Az „önismereti” megjelölés inkább tudás begyűjtését sugallja, eltér a megfelelő nemzetközi szavaktól. Az „encounter” az interperszonális találkozás élményét hangsúlyozza, míg az experiential (self-experiential) group, a Selbsterfahrungsgruppe az önmagam megtapasztalását helyezi előtérbe. A tanulmány fordításában ezért meghagytuk az eredetit jobban tükröző „encounter” szót, de ha behelyettesítjük „önismeret”-tel, a tárgyalt problémák ugyanazok.

A szerkesztő

2019 – május

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
28. évfolyam, 2. szám, 2019. május

Tartalom

A szerkesztő előszava

Szőnyi Gábor, Takácsy Márta

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Bakó Tihamér, Kántor Árpád: Archeovokális terápia. A személyiség „behangolása, újrahangolása”

Hozzászólás

Árkovits Amaryl: Hozzászólás Bakó Tihamér, Kántor Árpád Archeovokális terápia. A személyiség „behangolása, újrahangolása” című írásához

Hozzászólás

Fekete Anna: Hozzászólás Bakó Tihamér, Kántor Árpád Archeovokális terápia. A személyiség „behangolása, újrahangolása” című írásához

Hozzászólás

Bakó Tihamér, Kántor Árpád: Válasz Árkovits Amaryl és Fekete Anna hozzászólására

Kutatási tanulmány

Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Kiri Edit, Sallay Viola, Ittzés András: A spiritualitás megjelenése a pszichoterapeuták közötti szakmai kapcsolatokban – egy hazai kvalitatív kutatás eredményei

Esszétanulmány

Schmelowszky Ágoston: Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel

Hozzászólás

Árkovits Amaryl: Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára

Hozzászólás

Égerházi Anikó: Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára

Hozzászólás

Terenyi ZoltánMinták a szöveten. Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára

Hozzászólás

Vizin Gabriella: Reflexió Schmelowszky Ágoston „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel” című tanulmányára

MŰHELY

Műhelytanulmány

Maja Dobranić Posavec, Igor Okorn: Lyukak a kenyérben. Pszichoanalitikussá válni Bosznia-Hercegovinában. Fordította: Berger Noémi

Stúdióbeszélgetés

A szupervízió: koncepciók – Bagotai Tamás  Kőtörő Emese  Nemes Éva Beszélgetőtársak: Szőnyi Gábor, Takácsy Márta

Műhelybeszámoló

Takácsy Márta: A Skype terápia csínja-bínja. MentalPort távterápiás műhelykonferencia

SZAKMAI KÖZÉLET

Helyzetkép

Terenyi Zoltán: Feljegyzés a Pszichoterápiás Tanács Szövetség üléséről

Hírek

Kitüntetések

Tükör

Karafiáth Orsolya: Kihűlt

Viták, hozzászólások

Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Szummer Csaba (vitaindító) ♦ Krékits József ♦ Szenes Márta ♦ Terenyi Zoltán

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 27. – Fonyó IlonaKökény Veronika óth Ágnes

Beszámoló

Színházi levél – Hedda Gabler a Nemzetiben – Varga Tímea

Konferenciák – Szél Dávid ♦ Tábor Iván ♦ Tiringer István ♦ Boskovitz Anna, Kepics Zsanett

Könyvismertetések – Borsányi Árpád  Sinkó Dóra  Takács Hilda  Tiringer Aranka

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Végigolvasva második számunk írásait, elgondolkodtató a kapcsolódások sokszínűsége. Bonyolult, olykor fájdalmas, inspiráló terápiás és szakmai viszonyok rajzolódnak ki, s olvasás közben magunk is a kibomló jelentések alakítói lehetünk (hozzá)kapcsolódásainkkal.

A terápiás üléseken belül alakuló kapcsolat, az ezt segítő szupervízió, mint sokrétű kapcsolódási forma, a különböző módszerek, megközelítések véleménycseréje és természetesen a saját magunkkal – magunkban alakuló kapcsolat is támája egy-egy írásnak. Sőt, arról is szó esik, mennyiféleképp tudunk erről a kapcsolatról gondolkodni.

Tavaszi frissítésként elkezdtük rendszerré tenni, hogy a tanulmányok egy részét – ha a szerkesztés tempója megengedi – eleve hozzászólásokkal együtt jelentetjük meg. Igyekszünk arra is módot adni, hogy a szerzők reflexiót fűzzenek a hozzászólásokhoz. Természetesen olvasóink később is reflektálhatnak egy-egy tanulmányra. Korábban csupán az „Így dolgozunk mi…” rovathoz tartozott az egyidejű kommentár.

A mostani számban két olyan tanulmány is van, amelyik hívja a hozzászólást. Bakó Tihamér és Kántor Árpád az archeovokális terápia bemutatásával egyrészt élére helyezi, hogy mikor beszélhetünk új módszerről, s mikor technikai kiegészítésről, másrészt kitágítják a szemléletet a hangképzés és annak terápiás befogadásával a korai zavarok elméletéről, valamint kezelési lehetőségéről. Árkovits Amaryl és Fekete Anna veti össze a tanulmányt saját tapasztalatával.

Schmelowszky Ágoston a novemberi Pszichoterápiás Tanács Szövetség konferenciáján beszélt a pszichoterapeutává válás kritikus kérdéseiről. Gondolatait – melyek minden képzésben érintettet megmozgathatnak – „Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon” címmel formálta tanulmánnyá. Négyen is kifejtik hozzá álláspontjukat: Árkovits Amaryl, Égerházi Anikó, Terenyi Zoltán és Vizin Gabriella. A megközelítések nemcsak az egyéni szemlélet különbözőségét, hanem a szakmai helyzetből adódó nézőpontot is jól tükrözik. Várhatóan másokat is hozzászólásra indít ez a kör, különösen, hogy érintkezik az aktuális vitatémával, az „önismereti csoportok” képzésben elfoglalt szerepéről.

Újra üdvözölhetünk egy ritka madárnak tűnő kutatási tanulmányt, amely kurrens témával, a spiritualitással foglalkozik: A spiritualitás megjelenése a pszichoterapeuták közötti szakmai kapcsolatokban – egy hazai kvalitatív kutatás eredményei, szerzői Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Kiri Edit, Sallay Viola, Ittzés András.

Műhely részben rendhagyó esetbemutatás található. Maja Dobranić Posavec és Igor Okorn írása a bosznia-hercegovinai adottságokból született (Lyukak a kenyérben – Pszichoanalitikussá válni Bosznia-Hercegovinában). Helyben nincs analitikus képzés (más pszichoterápiás irányzat is alig), így peer-szupervíziós csoportjuk kétszemélyes. Ennek eredeti, szabad „álmodásból” építkező munkamódja, mögötte a 25 évvel ezelőtti háború betörő emlékeivel a szükségből erényt kovácsolás kiváló példája elszigeteltségben dolgozók számára.

Szintén kísérleti forma a „stúdióbeszélgetés”, amit e lapszám felelős szerkesztői, Takácsy Márta és Szőnyi Gábor folytattak Bagotai Tamással, Kőtörő Emesével és Nemes Évával. A téma a képzési módszerhez kötött és az általános megközelítésként koncipiált szupervízió volt. A módszerhez az ötletet az a decemberi, tanulmányi bizottsági képviselők – szerkesztőség találkozón elhangzott felvetés adta, hogy a kollégák sokszor szóban szívesebben fejtik ki álláspontjukat. A téma inspirációjául a szupervízióval kapcsolatos – olykor nagyon eltérő élményt adó – tapasztalataink szolgáltak.

A tavalyi Skype-ankét folytatásaként a januárban esetmegbeszélő csoportokat is magában foglaló műhelyről Takácsy Márta foglalja össze a koncepciót s működést. A kissé elméleti összegzés mellé, a hangulat átéléséhez ajánljuk a konferencia beszámolók rovatban Szél Dávid színes élménybeszámolóját az eseményről.

Szakmai közélet részben természetesen jelentkezik egy újabb etikai eset, a 27., amiről Fonyó IlonaKökény Veronika, óth Ágnes fejti ki véleményét – miről másról lenne benne szó, ha nem egy kényes, ám nem ritka, szupervíziós helyzetről. A konferencia beszámolók közt a már említett Skype terápiás műhely mellett a csoportanalitikusok téli workshopjáról és az Egy páciens, két diagnózis, egy terápia címet viselő pécsi konferenciáról is olvashatunk, ahogy a Serdülő- és gyermek-pszichoterápia folyóirat immár 3. konferenciájába is bepillanthatunk. A könyvismertetéseket olvasva is többször reflektálhatunk korábbi írások témáira – így például Meltzer „counterdreaming” fogalmával ismerkedve, melyet költészet generátornak nevez a szerző, vagy Krékits József daseinanalízishez vezető útjáról. Érdekes a spiritualitás témájában született kutatást s a spiritualitás pszichológiáját elemző könyv ismertetését is egy számban olvasni. Jó lenne azt írni, hogy tudatos szerkesztés vagy kitűnő szerkesztőségi összehangoltság eredménye – de a véletlennek talán most nagyobb szerepe volt ebben.

Ritkábban kapunk színházi levelet – nagy örömünkre most Varga Tímeától érkezett egy a nemzetiben játszott Hedda Gablerről.

Új vita indul, jól kapcsolódva Schmelowszky tanulmányhoz, egyben visszautalva az előző számunkban megjelent Párbeszéd az önismeretről a felsőoktatásban című műhelybeszámolóra. A vitaindító ezúttal Szummer Csaba, az első hozzászólók pedig Krékits JózsefSzenes Márta és Terenyi Zoltán.

Ami újdonság, az a művészet kapcsolódása a terápiához: Karafiáth Orsolya novellája – amiben megjelenik egy önismereti csoport, s a csoport egy tagjának belső világa, sajátos viszonya a csoporthoz, magához, a külvilághoz.

Jó olvasást kívánunk a mindig újat keresőknek és a hagyományosat kedvelőknek.

Szőnyi Gábor és Takácsy Márta

Absztraktok

Módszertani tanulmány

Archeovokális terápia

A személyiség „behangolása, újrahangolása”

Bakó Tihamér, Kántor Árpád

Az archeovokális terápia önálló terápiás módszerként és más terápiás kerethez illeszthető kiegészítő technikaként egyaránt használható módszer, mely a preverbális hangok meghallgatására, megértésére és terápiás hasznosítására törekszik. A verbális kommunikáció mellett, illetve sokszor a helyett megjelenő „preverbális beszéd” jelentőségére hívja fel a figyelmet. A kliens hangadásának nonverbális elemeire úgy tekint, mint jelentős kommunikációs értékkel bíró tünethordozókra, melyek hírnökei a sérült magzati, illetve a későbbi preverbális és verbális létünk élményvilágnak. Tanulmányunkban az archeovokális terápia elméletét és gyakorlatát mutatjuk be. Cikkünk első részében a módszer alapfilozófiáját és az archeovokális szó jelentését tartalmazó bevezető után a hang fejlődéslélektani hátterével foglalkozunk, majd ismertetjük az archeovokális módszer szűkebb elméleti hátterét. A második, módszertani részben az archeovokális terápia fő eszközeit és a terápiás munka egy lehetséges ívét mutatjuk be, majd gyakorlati példákon keresztül szemléltetjük a csoportos és egyéni archeovokális terápiás folyamatokat. Írásunk összegzéssel zárul.

Kulcsszavak: archeovokális – archeovokális terápia

Kutatási tanulmány

A spiritualitás megjelenése a pszichoterapeuták közötti szakmai kapcsolatokban – egy hazai kvalitatív kutatás eredményei

Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Kiri Edit, Sallay Viola, Ittzés András

Tanulmányunkban egy olyan kvalitatív kutatás eredményeit közöljük, melyet magyarországi pszichoterapeuták körében végeztünk a szakmai kapcsolatokban megjelenő spiritualitás témájában. Harmincegy, különböző módszerben képződött, legalább tíz éve praktizáló pszichoterapeutával készült félig strukturált interjú, melyben rákérdeztünk, hogyan jelenik meg a spiritualitás témája a szakmai kapcsolatokban, képzéseken, a szakmai közéletben, fórumokon. Az interjúkat kvalitatív eljárással, a grounded theory módszerével elemeztük. Írásunkban röviden bemutatjuk a módszer kódolási eljárása során a rögzített interjúkból leszűrt szelektív és axiális kódokat. Eredményeink helyzetképet rajzolnak ki a spiritualitás megjelenéséről a szakmában, az azt övező attitűdökről, tapasztalatokról, igényekről, konfliktusokról, úttörő kezdeményezésekről. Párhuzamot és eltérő súlypontokat fogalmazunk meg a nemzetközi gyakorlathoz képest az interjúkból kirajzolódó kép és az európai, valamint az egyesült államokbeli kutatásokra támaszkodó publikációk összevetésével a spiritualitással kapcsolatos pszichoterápiás kompetenciák elsajátításának igényére vonatkozóan, valamint a szakmai fórumokon megjelenő, illetve hiányzó gyakorlatok, lehetőségek vonatkozásában. Kutatási eredményeink mentén a témával kapcsolatos igények, hiányok, előremutató kezdeményezések rendszerezése segíti a jelen gyakorlat reflexióját, valamint a lehetséges jövőbeli irányok megfogalmazását.

Kulcsszavak: pszichoterápiás képzés – szakmai kapcsolatok – spiritualitás – grounded theory

Esszétanulmány

Pszichoterapeutává lenni a mai Magyarországon: nehézségek pszichoanalitikus szemmel

Schmelowszky Ágoston

A pszichoterápia művelése nagyfokú önállóságot és belső biztonságot követel gyakorlójától. Pácienseinkkel intim elszigeteltségben dolgozunk, és a terápiás helyzet sajátossága megköveteli tőlünk, hogy előre nem látható, spontán, személyre szabott módon alkalmazzuk mindazt, amit a formális képzések során elsajátítottunk. Bár a pszichoterápiák hatékonyságával kapcsolatban a kutatatási eredmények ellentmondásosak, abban meglehetősen stabil konszenzus uralkodik, hogy a terápiás szövetség szilárdsága módszertől függetlenül bejósolja a terápia hatékonyságát. Írásomban pszichoanalitikus megközelítéssel vizsgálom a pszichoterapeuta terápiás attitűdjének azon elemeit, amelyek – véleményem szerint – meghatározónak tűnnek a terápiás szövetség kialakítására, fenntartására és elmélyítésére. Ezek után azokat a terapeuta személyiségéből fakadó belső és a szakmai közeg hatásából származó, külső tényezőket tekintem át, amelyek a pszichoterapeutává válás folyamatában, illetve a pszichoterapeuta szakmai karrierje során meghatározzák a terápiás szövetség kialakítására, fenntartására és elmélyítésére alkalmassá tevő készségek fejlődését. Végül néhány olyan, a pszichoterápiás képzésekben és szakmai életben felmerülő tényezőt vizsgálok, amelyek – véleményem szerint – károsan befolyásolhatják ezeket a készségeket. Bár az elemzés során pszichoanalitikus elméleteket használok, hangsúlyozni szeretném, hogy írásomban nem specifikusan a Magyar Pszichoanalitikus Egyesület képzésének és működésének problematikus elemeit vizsgálom, hanem általánosságban a magyar pszichoterápiás képzés és szakmai élet általam megismert részeiben – a klinikai pszichológiai, pszichoterápiás és módszerspecifikus képzéseken és szakmai fórumokon – tapasztalható problémákról írok.

Kulcsszavak: terápiás szövetség – a pszichoterapeuta személyisége – pszichoterápiás képzés – pszichoterápiás szakmai élet

Műhelytanulmány

Lyukak a kenyérben

Pszichoanalitikussá válni Bosznia-Hercegovinában

Maja Dobranić Posavec, Igor Okorn

A helyzet szülte gyakorlatukból kifejlesztett társ-szupervíziós módszerüket mutatják be a szerzők. Bevezetik a „peer beszélgetés és álmodás” fogalmát, amivel egy olyan munkamódra utalnak, amelynek során két kolléga az analízis szabályain és keretein belül „beszélget, és gondolatokat, tapasztalatokat, asszociációkat” oszt meg a munkájával kapcsolatban. Bosznia-Hercegovinában nem volt még analitikus, s a hétköznapi munkában a szupervizor helyét egy másik analitikus kandidátus foglalta el. Az írás egy eseten keresztül mutatja be a mikroműhelyt. Az eset hátterében ott a jugoszláv háború közös története, s egyben bepillantást kapunk abba, hogyan küszködik ki magukat kollégák az elszigeteltségből, láthatjuk egy későbbi szakmai szervezet csíráját.

Kulcsszavak: „peer beszélgetés és álmodás” – trauma – háború, álmodozás – viszontáttétel

2019 – augusztus

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
28. évfolyam, 3. szám, 2019. augusztus

Tartalom

A szerkesztő előszava

Pál Krisztina, Tiringer István

TANULMÁNYOK

Esettanulmány

Kovács-Tóth Beáta: A részek egésszé állnak össze – egy érzelmileg traumatizált gyermek fázisorientált traumaterápiája

Elméleti tanulmány

Szemán Dénes, Szabó Mónika: A pszichológiai gyakorlat fiúkkal és férfiakkal kapcsolatos irányelvei. Az Amerikai Pszichológiai Társaság kezelési elveinek hazai alkalmazhatósága

A gyakorlat kérdései

Boros Edit, Kiss Tibor Cece: Testbe zárt fájdalom. Pszichodinamikus mozgás- és táncterápia a Tündérhegyi pszichoterápiás rendszerben

Hozzászólások

Schmelowszky Ágoston: Válasz-gondolatok a „Pszichoterapeutává lenni..” című írásra adott hozzászólásokra

MŰHELY

Így dolgozunk mi”

Bálint Andrea: A sémapárterápia bemutatása – példa a pár bevonására

Besenyei György: Hozzászólás Bálint Andrea írásához

Bozsogi Diána: Hozzászólás Bálint Andrea írásához

John Balázs: Hozzászólás Bálint Andrea írásához

Pályázat

Megcsúszások – avagy megállunk-e a csúszós lejtőn – Kiss Anna, Kléger-Sipos Ágnes és Lackó Zsuzsa

SZAKMAI KÖZÉLET

Görbe tükör

A terápia valódi irányítója: a páciens, a terapeuta vagy a szupervizor? – Hámor Éva, Káldy Zsolt Kepics Zsanett, John Balázs Rózsa Ildikó, Németh György Gábor

Viták, hozzászólások

Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Gór Dóra Imre Gábor Szőnyi Gábor

Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Németh László (vitaindító) Borbándi János Bánki György

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 28. – Kozma-Vízkeleti Dániel Tábor Iván Tóth Erika

Álláspont

Bagotai Tamás, Nagy Zsuzsanna: Módszertisztaság a pszichodrámaképzésben

Hírek

In memoriam Koronkai Bertalan – Bagdy Emőke

In memoriam Safir Erika – Bagdy Emőke

Beszámolók

Konferenciák – Ábel Krisztina Edina Porkoláb Márta Bozsogi Diána, Viga Orsolya Lőrincz Barbara Fazekas Ágnes Zumics Valéria Bene Gergely

Könyvismertetések – Hódi Ágnes Jakab Júlia Tiringer István Trixler Dániel

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

2019 – november

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

szerkesztoseg@pszichoterapia.hu, www.mentalport.hu

28. évfolyam, 4. szám, 2019. november

Tartalom

A szerkesztő előszava

Bokor László, Valkó Lili

TANULMÁNYOK

Kutatási tanulmány

Marianne Leuzinger-Bohleber, Martin Hautzinger, Wolfram Keller, George Fiedler, Ulrich Bahrke, Lisa Kallenbach, Johannes Kaufhold, Alexa Negele, Helmut Küchenhoff, Felix Günther, Bernhard Rüger, Maréi Ke Ernst, Patrick Rachel, Manfred Beutel: Hosszú távú pszichoanalitikus és kognitív viselkedésterápia krónikus depressziós betegek körében randomizált vagy választási lehetőséget biztosító elrendezésben

 Kincsesház

 Harmatta János: Csoportfolyamat eseményeinek regisztrálása

A gyakorlat kérdései

Bátfai ÁgnesAz autogén tréning illeszkedése a kognitív viselkedésterápiák szemléletéhez és gyakorlatához

MŰHELY

 Pályázat: Megcsúszások – avagy megállunk-e a csúszós lejtőn – Somogyi Erika  Nagy Attila

 Műhelybeszélgetés  a Magyar Pszichiátriai Társaság Gyermekpszichoterápiás Szekciójának vezetőségével – Pál Krisztina, Takácsy Márta

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Beszélgetés John Leary Joyce-szal – Szőnyi Gábor, Takácsy Márta

Viták, hozzászólások

 Vita: Lehetséges-e önismereti munkát végezni egyetemek által szervezett csoportokban? – Farkas Mária ♦ Miklós Barbara ♦ Rudas János

 Vita a társadalmi jelenségekre adható lélektani válaszokról – Döbrentey Zsolt  Milák Piroska  Rácz Lajos  Horgász Csaba  Tornyossy Mária

 A terápiás gyakorlat etikai kérdései 29. – András Felícia  Perfalvi-Zobor Tünde  Szamosi Éva

 Levél az Olvasóhoz – Szerkesztőségi levél a szerkesztőgyakornok hirdetés apropóján

Hírek

Beszámolók

 Konferenciák – Kantó Anna, Terenyi Zoltán  Imre Gábor  Ziss Mariann  Kovács Asztrik ♦ Szajcz Ágnes ♦ Kiss Tibor Cece, Takácsy Márta  F. Lassú Zsuzsa, Horváth Blanka

 Könyvismertetések – Magyar László András  Takácsy Márta  Terenyi Zoltán ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Bokor László, Valkó Lili

Szakfolyóiratunk fejlődése fordulóponthoz ért, és ez változásokat indított el szerkesztőségi és konferenciarendezési munkánk alakításában. E ’változó’ korba kerülve felgyorsult működésünkhöz, munkánkhoz kapcsolódó szerepünk, feladatunk, működési struktúránk átalakítása. Fontos előrelépés történt mostani számunkban a szöveggondozás területén. Eddig a szerkesztői feladatokhoz tartozott az írások nyelvi és helyesírási ellenőrzése. Mostantól ezt a munkát Pobozsnyi Ágnes nyelvi lektor végzi. Szerkesztőként pedig kreatív energiáink magasabb szintű hasznosításához járulhat hozzá, hogy kevesebbet kell éjszaka-hajnalban korrektúrázásra fordítani energiáinkat, kutatva a külön- és egybeírás után az interneten a korrektorpárosok közötti házi verseny keretében, vagy téteket tennünk a vesszőelhelyezésre. Az olvasók gördülékenyebb olvasásélménye érdekében lemondunk ezekről a ’mulatságokról’. További előnyt jelent, hogy más, kreatívabb mulatságok után nézhetünk, remélhetően kevésbé az éjszakai alvásidőszak rovására.

További jelentős változás várható a főszerkesztői feladatkör területén is, melyet Szőnyi Gábor több lépésben átad Takácsy Mártának. Mostani számunkban egy olvasói levélre adott válaszban, hivatalba lépő főszerkesztőként már az ő neve szerepel. Az átmenet-átadás folyamatát éljük át, és ezért különösen érdekes volt olvasnunk a John Leary Joyce-szal készült interjút. Etikai esetünk szintén kapcsolódik aktuális szerkesztőségi váltásainkhoz, de ellentétes előjellel, mert ebben olyan szakmabéli kolléga képe rajzolódik ki, akinek nehezére esik az átadás, elköszönés, amivel zavart okoz, és nehezen áttekinthető helyzetet teremt. A szerkesztőségi változások nem csak a szakfolyóirattal kapcsolatos feladatköröket érintik, hanem további szerepek válnak külön a középvezetői feladatkörök elkülönítése miatt. A konferencia programját kidolgozó szerkesztők munkáját a jövőben programbizottsági társelnökként Kiss Tibor Cece és Valkó Lili fogja össze és irányítja.

Az átalakítás további lépése, hogy bővítjük a szerkesztőségünket, ezért szerkesztőgyakornok(ok) felvételét tervezzük. A pályázási feltételek kiírása megtörtént, már érkeznek a jelentkezések, aminek határideje 2019. december 1. Tapasztalatunk szerint az évi 4 szám előállításának 8 fős szerkesztőség képes biztonságos hátteret adni.

Az újítások mellett alapvető dolgaink nem változnak. Gondozzuk a tanulmányokat: ebben a számban olvasható egy kutatási tanulmány fordítása, egy Kincsesház-gyöngyszem, és nagy örömünkre a ritkaságnak számító viselkedés és kognitív terápiás területről is kaptunk írást. Segítjük és szervezzük a vitákat mint termékeny, előre vivő diszkussziókat: két vita is folytatódik ebben a számban. Az előző számból kimaradt anyagokat befogadjuk: így kaptunk megcsúszós pályázati írást. Beszélgetünk: most a gyerekpszichoterápiás szekcióval. S beszámolunk, amiről tudunk: olvasott könyvekről, meglátogatott konferenciákról, jövőbeli képzésekről, rendezvényekről.

Ez utóbbiak közül ajánljuk, hogy mindenki jegyezze fel a naptárába szakfolyóiratunk jövő évi, következő konferenciájának időpontját: 2020. május 22–23.

Bokor László és Valkó Lili

Absztraktok

Kutatási tanulmány

Hosszú távú pszichoanalitikus és kognitív viselkedésterápia krónikus depressziós betegek körében randomizált vagy választási lehetőséget biztosító elrendezésben

Marianne Leuzinger-Bohleber, Martin Hautzinger, Wolfram Keller, George Fiedler, Ulrich Bahrke, Lisa Kallenbach, Johannes Kaufhold, Alexa Negele, Helmut Küchenhoff, Felix Günther, Bernhard Rüger, Maréi Ke Ernst, Patrick Rachel, Manfred Beutel

A LAC-vizsgálat eredményei

Összefoglalás: a szerzők az első olyan kontrollált pszichoterápiás vizsgálatról számolnak be, amely a pszichoanalitikus, illetve a kognitív viselkedésterápiás hosszú távú kezelést hasonlítja össze egymással, randomizált, illetve választási lehetőséget biztosító besorolásban. Négy kezelési centrumban összesen 554 krónikus depresszióban szenvedő beteget interjúvoltak meg, akik közül 252 kerülhetett be a vizsgálatba. A kezelés során, a betegek saját értékelése alapján jelentős és stabil változások mutatkoztak. A teljes remisszió aránya (a Beck depresszió kérdőív, BDI tekintetében) egy évet követően 34% volt, három évet követően pedig 45%-ra emelkedett. Hasonló eredmények mutatkoztak a független, a kezelési módszert nem ismerő értékelők megítélése alapján is (QIDS). A szerzők, hipotézisükkel ellentétben nem találtak statisztikailag jelentős különbséget sem a terápiás módszerek, sem a randomizált terápiás besorolás, illetve a preferált pszichoterápiával történő kezelés eredményessége között. Az elért remisszió arányok jobbak, mint más vizsgálatokban, ami arra utal, hogy a krónikus depressziós páciensek hosszú távú pszichoterápiából profitálnak.

Kulcsszavak: összehasonlító pszichoterápiás vizsgálat – hosszú távú pszichoanalitikus és kognitív viselkedésterápia – krónikus depresszió – tüneti változások – remisszióarány

Kincsesház

Csoportfolyamat eseményeinek regisztrálása

Harmatta János

A Pszichoterápiás Hétvégek (1974-1986) történeti szerepe felbecsülhetetlen: egy évtizedekig a felszín alá szorított szakma magára találását indította el. Egyszerre volt képes összehozni egy nagyon széles réteget és mintát adni szakmai igényességből, hozzájárulva a szakmai kultúra megteremtéséhez. Ami ritkaság: a mozgalmi időszakban azonnal teret kapott a tudományos kíváncsiság, a kutatás, ami mögött a Pszichoterápiás Hétvégek stábjának lelkesedése, összefogása is felsejlik.

A Pszichoterápiás Hétvégek rendezvénysorozat szakmai kísérletezést testesített meg a nagycsoportok-sajátélmény demonstrációs kiscsoportok váltakozásával, a különböző szakmai rétegek demokratikus együttlétével. A stáb egy-egy módszernek úgy adott helyet, hogy előtte a rendezvények közötti hosszú hétvégés stábüléseken azt saját magán kipróbálta. E mellett támogatta, hogy a rendezvény folyamán munkacsoportok tudományos megfigyelést végezzenek (például a kategorizációs folyamatok alakulása; a pszichodráma játékok tematikus elemzése; a nagycsoport befogadásának változása; a kiscsoport vezetés emocionalitásának változása a vezetői stílus mentén).

Ebbe a sorba tartozik Harmatta János hangnyomásszint méréses vizsgálata. Abban a vonatkozásban is eredeti munka, hogy a vizsgálati eszköz alkalmazása maga is kísérletet jelentett. Beletartozik abba a sorba, melyben a pszichológiai jelenségek fizikai-biológiai korrelátumait keresik (például páciens-terapeuta szívritmusának összehangolódása-eltérése). Egy nagycsoportban az akkor szokványos eszközök alkalmatlanok lettek volna erre a célra. Ugyanakkor az összeálló zúgás, moraj, nevetés vagy éppen csend egy csoportfolyamat transzperszonális (egyénhez nem köthető, szűkebb interperszonális jelenségként nem megérthető) folyamatainak megragadható megnyilvánulása, aminek az összeálló hangnyomás változása egyik indikátora.

A vizsgálat további különlegessége, amely tükrözi a Pszichoterápiás Hétvégekhez tartozó felfokozott lelkesedést, hogy a munkacsoport az első két napon gyűjtött anyagot a szombatról vasárnapra virradó éjszaka feldolgozta, s a vasárnapi záró megbeszélésen beszámolt a találtakról a résztvevőknek.

A szerkesztő

A gyakorlat kérdései

Az autogén tréning illeszkedése a kognitív viselkedésterápiák szemléletéhez és gyakorlatához

Bátfai Ágnes

Az elemzés arra irányul, hogy bemutassa az autogén tréningnek, mint relaxációs technikának a jellemzőit és a gyakorlatban való használatát kognitív viselkedésterápiás szemléletben. A viselkedésterápiában a tréning alkalmazása nem új keletű, azonban az összetett hatásából fakadó előnyei talán kevésbé vannak szem előtt.

A tanulmány röviden összefoglalja a kognitív viselkedésterápiák lényeges elemeit és ezek gyakorlati vonatkozásait. Az elemzés bemutatja az autogén tréningnek az általános, más módszerben is megnevezett jellemzőit, majd leírja kognitív viselkedésterápiás szemlélettel. Ismertetésre kerül a tréning önmagában való és technikai kombinációban lehetséges használatának háttere, előnye. Részletesebben tárgyalásra kerül az autogén tréning szisztematikus deszenzitizációban betöltött szerepe, alkalmazása. A tanulmányból kiderül, hogyan segíti a jellemző, enyhén módosult tudatállapot a rekonstruktív és anticipatív fantáziákkal való munkát, amelyeket a kognitív viselkedésterápia az imaginációs helyzetekben felhasznál. A munkát esetpéldák részletei illusztrálják.

Az ismert gyakorlat elemzése abban nyújt újat, hogy összeszedi az ide tartozó információkat, és tanuláslélektani felfogásban, kognitív viselkedésterápiás háttérelméletben is értelmezi az autogén tréninget. A tanulmány az autogén tréning előnyöket nyújtó, összetett hatásának szem előtt tartásában, tudatosabb használatában is segítheti az olvasót.

Kulcsszavak: autogén tréning – kognitív viselkedésterápia – tanuláslélektan – rekonstruktív és anticipatív fantáziák

2018 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
27. évfolyam, 1. szám, 2018. február

Tartalom

A szerkesztő előszava
Berger Noémi, Takácsy Márta

TANULMÁNYOK
Módszertani tanulmány
Marlok Zsuzsa, Török Gábor Pál: „Lélektájkép”. A belső világ megjelenítése asztalszínpadon
A gyakorlat kérdései
Kövesdi Andrea: Szimbólumterápiás kiscsoportok a Pszichoterápiás Hétvégen 2007–2016
Áttekintő tanulmány
N. Kollár Katalin, Szabó Éva, Paskuné Kiss Judit: Az iskolapszichológia helyzete a módszertani bázisok szemüvegén át
Kincsesház
Stark András: Öngyilkossági krízisben induló rövid-intenzív pszichoterápia

MŰHELY
Kérdezzünk! Felelnek…? – Bagotai Tamás ♦ Kozma-Vízkeleti Dániel ♦ Porkoláb Márta ♦ Tóth Erika ♦ Vizin Gabriella
Rendhagyó könyvismertetés
Szőnyi Gábor: Négy évtized távlatában újraolvasva: terápiás közösség, nagycsoport
Műhelybemutatás
„A Skype-terápia csínja-bínja” – A távterápia gyakorlati kérdései a pszichoterápiában, tanácsadásban. A Pszichoterápia folyóirat ankétja – Valkó Lili

SZAKMAI KÖZÉLET
Viták, hozzászólások
Vita az etikai példákról – Bagotai Tamás ♦ Varga Adrienne ♦ Székelyhidi Judit ♦ Torma Kálmán
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 23. – Bagotai Tamás ♦ Kispál Gergely ♦ Tóth Erika
Levél a szerkesztőhöz
Nyerges Katalin: A tudás – hatalom? Gondolatok a szakképzésről. Hozzászólások – Péley Bernadette ♦ Nagy László
Hírek
In memoriam Stark András – Árkovits Amaryl
Beszámolók
Irodalmi levél
Család és irodalom – Egy családterapeuta szemelvényei Esterházy Péter életművéből – Koltai Mária
Konferenciák – Valkó Lili ♦ Hazag Anikó ♦ Nagy Ildikó ♦ Takácsy Márta ♦ Ritter Andrea ♦ Pál Krisztina
Könyv- és folyóiratismertetések – Fehér Pálma Virág ♦ Jakab Tibor ♦ Kiss Tibor Cece ♦ Nagy Alexandra ♦ Stefany-Tóth Judit ♦ Tiringer Aranka
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava
Idei első lapszámunk megjelenésével a folyóirat megjelenésének huszonhetedik évébe lépünk. Amióta egy team dolgozik a szerkesztésen, kimondott célkitűzés, hogy az írások a széles szakmai paletta minél nagyobb részét reprezentálják. Számos rovatot működtetünk, hogy a komoly időt és szakmai utánajárást követelő tanulmányírás mellett a Műhely és a Szakmai közélet rovataiban különféle módszerek kezdő- és gyakorló terapeutái is hallassák hangjukat.
Amikor kezdett körvonalazódni ennek a számnak a tartalma, azt éreztük, beérett ezen hosszú évek munkája. A kötetben szereplő négy tanulmány mind-mind más tanácsadói-pszichoterápiás módszer képviselőjének tollából született, s a további írásokban is a szakmai élet eltérő szegmenseiben tevékenykedők szólalnak meg.
N. Kollár Katalin, Szabó Éva, Páskuné Kiss Judit régi törekvésünket teljesítették be az iskolapszichológiáról készített írásuk megalkotásával, hiszen olyan tanácsadási területet mutatnak be, amelynek képviselői sokszor elszigetelten, ugyanakkor nagy érzelmi-indulati hatásoknak kitéve dolgoznak.
Saját működésünkbe is bepillantást engedve eláruljuk, hogy összeállítói párosunk kétféle törekvést szeretett volna megvalósítani e kötettel. Egyrészt szerettük volna, ha a szakma fiatalabb képviselői is egyre nagyobb érdeklődéssel forgatják a lapot, ezért hirdettünk pályázatot Kérdezz! Felelnek…? címmel. Másrészt minél többet meg akartunk mutatni a szakmai élet különböző színtereinek működéséből, legyen szó arról, mi történik a „négy fal között”, a képzésekben, szakegyesületekben.
Olyan ritkán nyílik alkalom arra, hogy bekukkanthassunk kollégáink fejébe, hogy noha a pályázatra nem érkeztek kérdések, új rovatot alkottunk ötletünkből. Egyelőre magunk felvetette dilemmákkal kerestünk meg pályája elején járó, tapasztalt, képző, képződő, dinamikus, személyközpontú és rendszerszemléletű kollégákat.
Kulisszatitkokból nincs hiány a többi írásban sem. Kiderül, a Pszichoterápiás Hétvég szimbólumterápiás kiscsoportjai milyen változások, csoportvezetői koncepciók és élmények mentén öltenek formát (Kövesdi Andrea), s monodramatikus munka eszközeivel tárul elénk Marlok Zsuzsa, Török Gábor klienseinek belső világa.
Nem gyakori jelenség egy szakmai lapnál, hogy érzelmekben gazdag. Ebbe a lapszámba jut érzésekből is bőven.
Megindító volt olvasás közben átélni születés és halál egybefonódását. Stark András halála az egész szakma számára megrázó hír. Kötetünkben szereplő esettanulmánya, mely tisztelgés és emlékezés életművére, az általa alakított módszer születésének pillanatát örökíti meg. Árkovits Amaryl gyönyörű sorai pedig a személyes és szakmai veszteség fájdalmát is megidézik.
A kortárs irodalom egyik korszakalkotó művészének, Esterházy Péternek emlékét is megidézi Koltai Mária, irodalmi levelében az író család-élményét ismerhetjük meg művei tükrében.
Még a könyvismertetések is rezonálnak e témára Nagy Alexandrának köszönhetően.
Érzelmi hullámok Nyerges Katalin levele és a rá érkezett hozzászólások nyomán is keletkeztek, keletkeznek – bízunk benne, hogy az olvasókban is, akik folytatják majd a megindulni látszó vitát, s egyre teljesebb képet kaphatunk a szakképzések kulisszatitkairól is.
Ambivalens érzéseket generált az idei ankét témája a Skype terápia. Egyrészről örömteli, hogy a technika hatására már leküzdhető a távolság, de nagy dilemma, hogy helyettesítheti a távterápia a valódit. Valkó Lili ankétról készült összefoglalójából kiderül, miről volt még szó a január eleji összejövetelen. A távterápiák iránti egyre növekvő igény egyben egy szintén érzelmekben gazdag társadalmi aktualitásra, az egyre növekvő számú külföldre költözés témájára hívja fel a figyelmet. Etikai példánkban is ennek a kérdéseit járjuk körül.
A nosztalgia érzéseit Szőnyi Gábor rendhagyó könyvismertetése révén élhetjük át, amelyben négy évtized távlatából tekint rá Füredi János könyvére.
Reméljük, e szám tanulmányozása legalább olyan izgalmas és szakmailag gazdagító élményt jelent az Olvasóknak, mint amilyet számunkra az összeállítása jelentett.
Berger Noémi, Takácsy Márta

Összefoglalók

Módszertani tanulmány

„Lélektájkép”
A belső világ megjelenítése asztalszínpadon

Marlok Zsuzsa, Török Gábor

Tanulmányunkban ismertetjük az asztalszínpadon zajló monodramatikus munka főbb elméleti és gyakorlati szempontjait. A módszer a pszichodráma azon elvén alapul, hogy a cselekvő megjelenítés által a kliens belső világa, így az adott konfliktushelyzet láthatóvá és átláthatóbbá válik, ami az új viszonyulási és cselekvési módok megtalálásában hatékony segítség lehet a segítő folyamatban. Ez a munkamód a személyközpontú megközelítés verbális eszköztárát egy „második” kommunikációs csatornával, a megjelenítéssel egészíti ki. Ennek során apró tárgyak, elsősorban kövek, kockák segítségével a kliens és a segítője, egy asztalon megjelenítik mindazt, amiről beszélnek: személyeket, élethelyzeteket, érzéseket, gondolatokat. Ez rajzolja ki az ülés végére az úgynevezett „lélektájképet”, ami mint egy közös alkotás segít követni, megérteni és értelmezni, mindkét fél számára a fejben lévő absztrakciót.
Írásunkat így elsősorban olyan segítő szakemberek figyelmébe ajánljuk, akik a rogersi személyközpontú segítő beszélgetés alapelveit szem előtt tartva, mentálhigiénés szemlélettel végeznek egyéni konzultációt/tanácsadást és pszichodráma képzettséggel is rendelkeznek. Cikkünkben a módszer ismertetését saját mentálhigiénés és lelkigondozói egyéni segítő beszélgetésekből vett esetpéldákkal illusztráljuk.

Kulcsszavak: asztalszínpad – pszichodráma – monodráma – egyéni konzultáció/tanácsadás – szimbolizáció

A gyakorlat kérdései

Szimbólumterápiás kiscsoportok a Pszichoterápiás Hétvégen 2007–2016
Kövesdi Andrea

A Pszichoterápiás Hétvég több, mint 40 éves múltra tekint vissza, az 1974 és 1986 közötti időszakban rendszeres szakmai fórumot jelentett a pszichoterápiában jártas szakemberek számára. A Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület (MACSOPE) 2007-ben újra életre hívta a rendezvényt Pszichoterápiás Hétvég Újratöltve címmel. A Magyar Relaxációs- és Szimbólumterápiás Egyesület mind a régi, mind az új Pszichoterápiás Hétvégen képviseltette magát. A tanulmány áttekinti a 2007 óta megrendezett PSZIHÉ szimbólumterápiás csoportjainak munkáját. Ezen kívül beszámol a csoportvezetésben történt váltásról. A magyar szimbólumterápia módszertanának megalkotói – Koronkai Bertalan és Szőnyi Magda – után a 2007-es „újratöltés” óta Kövesdi Andrea vezeti a kiscsoportokat. Az írás egy esetrészleten keresztül betekintést nyújt a két és fél napos intenzív lelki folyamatról a belső képek nyelvén. Szót ejtek a leírásban a szimbólumterápiás kiscsoport beágyazódásáról a PSZIHÉ rendezvényébe, a kiscsoportok témaválasztásának folyamatáról, a csoportdinamikai sajátosságokról, valamint a kiscsoport és nagycsoport kapcsolódási pontjairól. A tanulmányban kitérek a szimbólumterápiának mint módszernek bizonyos sajátosságaira, az indulatáttétel kérdésére, a csoportdinamikai hatásokra, illetve a meditációban gyakorlatot szerzett és az abban járatlan személyeknél megfigyelhető eltérésekre.

Kulcsszavak: PSZIHÉ – szimbólumterápia – belső képek – erőforrások

Áttekintő tanulmány

Az iskolapszichológia helyzete a módszertani bázisok szemüvegén át
N. Kollár Katalin, Szabó Éva, Páskuné Kiss Judit

Az iskolapszichológia mint önálló szakterület 30 éve jött létre és intézményesült Magyarországon. Ez alatt az idő alatt kialakult sajátos szakmai nézőpontja, módszertana, valamint a képzés és továbbképzés rendszere is. Az iskolapszichológusi munka célja az iskola nevelő és oktató munkájának segítése, a pedagógusokkal, diákokkal és szülőkkel való egyéni és csoportos konzultációkon, valamint fejlesztő munkán keresztül. Kulcsfontosságú ezen túlmenően a társzakmákkal való szakmai együttműködés, amelyben kiemelt szerepe van a klinikai, pszichoterápiás szakterülettel való kapcsolatnak, hiszen az iskolában jelentkező problémák gyökere sok esetben a családi kapcsolatok, vagy az egyéni fejlődési utak zavarából, jellemzőiből ered. Írásunkban áttekintő képet adunk az iskolapszichológia nemzetközi helyzetének és feladatkörének alakulásáról, a szakma magyarországi professzionalizálódásának állomásairól. Kitérünk azokra a szakmai kérdésekre és dilemmákra, amelyek az ezen a területen dolgozó szakembereket foglalkoztatják, valamint a társszakmákkal való szakmai együttműködés lehetséges formáira. Bemutatjuk az Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis feladatait és ezen keresztül a magyarországi iskola- és óvodapszichológia helyzetét és a szakmai támogatás formáit, eredményeit. Végül összefoglaljuk az első Iskolapszichológiai Vándorgyűlés szakmai tanulságait is.

Kulcsszavak: az iskolapszichológia feladatköre – prevenció – indirekt szolgáltatás –csoportos módszerek – Országos Iskolapszichológiai Módszertani Bázis

Kincsesház

Öngyilkossági krízisben induló rövid-intenzív pszichoterápia
Stark András

Az elmúlt évtizedekben számos hazai szakmai konferencia elképzelhetetlen volt Stark András teltházas „filmes workshopjai” nélkül. Filmesszéivel, személyes beszélgetésekben érzelmileg nagyon magával ragadóan tudta kifejezni, ami számára fontos volt a pszichoterápiás kapcsolatokban. Talán érthető is, hogy e karizmatikus önkifejezési formája mellett kevesebb hagyományos közleménye született.
Az alábbi, ismételten megjelentetett esettanulmánya több, mint 30 évvel ezelőtt íródott1. Ebben a tanulmányban azon tapasztalatait foglalta össze, melyek megalapozták intenzív, rövidterápiás módszerét, amelyben az álmokkal és az áttételi érzésekkel történő munka áll a középpontban. A módszert később DREAM-re keresztelték, majd a pécsi módszerspecifikus képzőhely neve is ez lett (Dinamikus Rövidterápiás Egyesület és Alkotó Műhely).
A tanulmány érzékletesen adja vissza a DREAM-terápia érzelmi-kapcsolati légkörét, s emellett elméleti támpontokat is ad a sajátságos módszer megértéséhez. Visszatekintve a három évtizeddel ezelőtti időszakra, bátor és előremutató kezdeményezés volt ennek a módszert megalapozó tanulmánynak a megírása. Sokat segített a felnövekvő pécsi, dél-magyarországi pszichoterapeuta generációknak terapeutai identitásuk formálásában.
Tiringer István

2018 – május

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
27. évfolyam, 2. szám, 2018. május

Tartalom

A szerkesztő előszava
Kiss Tibor Cece, Valkó Lili

TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Felházi Anett: A megsemmisülés útjai – Halálösztön, agresszió és destrukció szerepe a pszichés szerveződésben és a pszichoterápiás kapcsolatban
Elméleti tanulmány
Pulay Klára: Mikor a fantázia életre kel… – Örökbefogadottak sajátos tárgy- és szelfreprezentációi
Elméleti tanulmány
Ferenczi Beáta: A szülésélmény jelentősége, feldolgozásának lehetőségei és nehézségei

MŰHELY
Munkabeszámoló – Irányelvek a távpszichológia gyakorlatához – Sinkovics Andrea
Műhelybeszélgetés – a Magyar Családterápiás Egyesület vezetőségével – Bokor László, Kiss Tibor Cece
Kérdezzünk! Felelnek…? – Görbe Katalin ♦ Kiss Kinga ♦ Kövesdi Andrea
Pályázat – Egyszervolt: Egy fontos élményem a szakmából – mesés formában – Kárpáti Gyöngyvér ♦ Nagy Attila ♦ Nagy Márton ♦ Békési Tímea ♦ Simon Zsuzsanna

SZAKMAI KÖZÉLET
Viták, hozzászólások
Vita a klinikai szakpszichológus képzésről, vizsgáztatásról – Andrejkovics Mónika, Bugán Antal, Csigó Katalin, Géczy Anna, Hámori Eszter, Kovács-Tóth Beáta, Kuritárné Szabó Ildikó, Molnár Judit, Pálmai Katalin, Perczel-Forintos Dóra
Vita az etikai példákról – Tornyossy Mária ♦ Szőnyi Gábor ♦ Rudas János ♦ Urbán Éva
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 24. – Simon Viktória ♦ Sinkovics Andrea
Hírek
Kitüntetések
Beszámolók
Konferenciák – Forgách Anna ♦ Valkó Lili ♦ Biró Gergely, Egervári Luca, Hajduska-Dér Bálint ♦ Bognár Zsuzsanna ♦ Valkó Lili ♦ Szőnyi Gábor
Könyv- és folyóiratismertetések – Balogh Imre ♦ Szőnyi Gábor ♦ Tiringer István
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Elkészült a 27. évfolyam májusi száma. Amikor egy összeállító páros elkezdi munkáját, akkor még csak haloványan sejti, hogy mi kerül a nyomdába. Vannak kezdemények, amelyekből vagy elveszik az erőfeszítést igénylő lelkesedés vagy több időre van szükségük, hogy végleges alakot ölthessenek, s vannak írások, amik hirtelen bukkannak fel, s lesznek rövid időn belül olvasásra készek. Mi is akkor ismerkedünk meg a megjelenő szám jellegzetességeivel, amikor már aki bújt, aki nem, véglegessé válik, hogy mi kerül be, s mi marad ki. Ilyenkor lehet rácsodálkozni az összecsengésekre, ismétlődésekre. Van, ami ebből rajtunk múlik, mint ahogy e szám Skype-os terápiás helyzetről szóló etikai esete rímmel arra a részletes beszámolóra, amit Sinkovics Andrea készített az Amerikai Pszichológiai Társaság távpszichológia gyakorlatáról összeállított irányelveiről. S van, ami csak minden írást elolvasva tűnik fel, minthogy a Magyar Hipnózis Egyesület találkozóján szó volt a kardiológián használt mesékről, amikor éppen mesés pályázatunk nyertesi kerülnek kihirdetésre, vagy, hogy a Pulay Klára örökbefogadottak szelfreprezentációiról szóló tanulmányával került egy számba Kárpáti Gyöngyvér örökbefogadásról (is) szóló írása.
Amit már tudhatunk előre, hogy a hármas tagoltság megvalósul, s el lehet mélyedni tanulmányokban, egyre több névvel lehet találkozni a műhely részben, s igyekszünk az aktualitásokról minél hamarabb (már amilyen hamar egy negyedévente megjelenő lapnál lehetséges) hírt adni.
Mindhárom tanulmány elméleti címkét kapott, ez azonban ne tévesszen meg senkit, kivétel nélkül gyakorlatban jól beépíthető gondolatokat, tapasztalatokat tartalmaznak. Gyakran találkozunk azzal, hogy a pszichoanalízist több mint száz évvel ezelőtti tételei miatt kritizálják szakemberek, figyelmen kívül hagyva az azóta végbement fejlődést, változást. Felházi Anett azonban megmutatja, hogyan lehet egy olyan „régi” fogalmat, mint a halálösztön újragondolni, a jelenkori munkába beépíteni. Pulay Klára írását érdemes azoknak elolvasni, akik terápiás/tanácsadói helyzetben valaha találkoztak, vagy találkozni fognak örökbefogadásban érintett pácienssel/klienssel, első benyomásra nehezen felfogható jelenségeket tesz érthetővé. Ferenczi Beáta pedig alapos összefoglalását adja a születésmények jelentőségének, feldolgozásának.
Ismét megismerkedhetünk egy egyesület vezetőségével, most a Családterápiás Egyesület van soron. Üdítő, amikor lehet olvasni különbözőségekről, dilemmákról, egyet nem értésekről is. A legfiatalabb rovatunk, a „Kérdezzünk! Felelnek…?” másodjára jelenik meg, az etikai eset rovat méltó párjának ígérkezik. Pályázatként ugyan nem kaptunk olvasóktól kérdéseket, de ha valakit a már körbejárt helyzetek megihlettek, akkor a szerkesztőségnek való kérdésbeküldés lehetősége nyitva áll. Szerencsére mesés pályázatunk ennél népszerűbb volt, a meghívás sikeressége a szerzők száma alapján is tapintható. Ez egyben a szerkesztőbizottsági tagok új szereplehetőségét is magával hozta, először történt meg, hogy nem a szerkesztők, hanem függetlenebb bizottság pontozta az anonimizált pályaműveket.
Sok név tömörül az olvasói levélből kiindult klinikai szakképzés képzés, vizsgáztatásról szóló vitánál. Aki azonban ez alapján sokszínű véleményekre számít, annak csalódnia kell, a sok név a budapesti és a debreceni klinikai szakpszichológus képzőhely vezetői és a Nemzeti Vizsgabizottság által kijelölt klinikai szakpszichológus szakvizsgáztató bizottságok egységes álláspontját jegyzi. Ami késik, természetesen nem múlik, reméljük, hogy későbbi számokban lesznek egyéni hozzászólók is. Az etikai esetekről szóló vitában még van töltés, a vita hamarosan lezárul, úgyhogy aki még hozzászólna, valakinek ellentmondana, akkor várjuk hozzászólását minél előbb. Van jó hírünk, két kitüntetettről is, s a beszámolók alapján lehet tájékozódni a közelmúltban megszervezett szakmai rendezvényekről, megjelent szakirodalmakról, listák, hirdetések alapján pedig a közeljövő élő és írott lehetőségeiről.
A tartalom nem sejteti, de miközben a szokásos évi szerkesztő munkával szőttük-fontuk e kiadvány szálait, addig egyre aktívabban varázsoltuk át magunkat konferencia szervezőkké is. Mire megjelenik ez a szám, már túl is vagyunk az éves nagy eseményünkön, a 14. konferenciánkon, ahol A bontás: rontás? főcím ernyője alatt gyűlik össze szakmánk apraja-nagyja, amelyről azonban későbbi számokból tájékozódhat részletesebben majd az Olvasónk.

Kiss Tibor Cece, Valkó Lili

Tanulmányok absztraktjai

Elméleti tanulmány

A megsemmisülés útjai.
Halálösztön, agresszió és destrukció szerepe a pszichés szerveződésben és a pszichoterápiás kapcsolatban

Felházi Anett

Freud vezette be és biológiai alapokra helyezte a halálösztön fogalmát, amely a fejlődéssel szembeni ellenállásban manifesztálódik. Ezt a feltevést viszik tovább a modern kleiniánus elméletek is, melyeknek közös jellemzője, hogy a halálösztön leginkább a gondolkodás elleni támadásban nyilvánul meg. André Green kiterjesztette és újra fogalmazta a freudi elméletet, és új dialektikát vezet be: az élet nárcizmus áll szemben a halál nárcizmussal. Számos szerző szerint a destruktivitás nem a halálösztönből származik, hanem hosszú, komplex patológiás fejlődés és szerveződés eredménye, és gyakran a környezet durvasága, érzelmi közönye sarkallja. A mentális területen a destruktivitás súlyos pszichopatológiák alapja; szociális és politikai téren is számos tragédiáért tehető felelőssé. A destrukció élvezete perverz karakterszerveződést hoz létre, amiben a hatalom, felsőbbrendűség és a mindenhatóság teljesedik ki. Más szerzők sem gondolják, hogy a halálösztön feltétlenül egy veleszületett hajlam, de a koncepció fontos eleme a klinikai gyakorlatnak. A szerző esetrészletekhez kapcsolódva mutatja be a destrukcióhoz és a halálhoz kapcsolódó patológiás szerveződéseket.

Kulcsszavak: halálösztön – nem-gondolkodás – destruktív késztetés – „tárgyatlanító funkció – dehumanizálás

Elméleti tanulmány

Mikor a fantázia életre kel…
Örökbefogadottak sajátos tárgy- és szelfreprezentációi

Pulay Klára

Tudjuk, hogy az örökbefogadottak élettörténetéből alapvető „oldalak”, legtöbbször egész „fejezetek” hiányoznak, hiszen elszakíttattak személyes gyökereiktől, nem ismerik vér szerinti anyjukat, családjukat, születésük, korai éveik történetét, a róluk való lemondás körülményeit, okait, nem tudnak semmit genetikai örökségükről. Óhatatlan tehát, hogy mindezt a hiányt és tátongó űrt a fantázia segítségével próbálják pótolni, kitölteni. Így aztán több olyan tárgy- és szelfreprezentációt hoznak létre, amelyek nem a valós tapasztalatokon, élményeken, hanem főleg a fantázián alapulnak. Ezeknek az örökbefogadás traumájához kapcsolódó reprezentációknak egy része − félelemteli, szorongáskeltő és alkalmazkodást veszélyeztető volta miatt − disszociálódik, és a tudattalanba száműzetik. Ezeket a tudattalanba süllyedt fantáziaképeket gyakran nevezi a szakirodalom „fantomoknak”, „szellemeknek”, akik egy egész alternatív „árnyék szereposztást” hozhatnak létre, végigkísérve az örökbefogadottak életét.
Tanulmányomban, szimbolikusan szólva, a következő kérdésekre szeretnék választ adni: Milyen jellemző „árnyékszereplőkkel” találkozhatunk felnőtt örökbefogadottak reprezentációs világában? Milyen események, helyzetek, „végszavak” hatására kelnek életre, robbannak be a „színpadra” és veszik át a szerepet? Hogyan szólnak bele, és hogyan színezik, formálják át, néha rombolják szét vagy éppen segítik a tudatos szinten folyó „előadást”, azaz az örökbefogadottak mindennapi életét.
Egy terápiás esetből kiragadott részletek segítségével szeretném bemutatni, hogy módosult tudatállapotban végzett terápia során milyen módszerrel tudjuk ezeket a „szereplőket” az árnyékvilágból a felszínre hozni, majd megismerkedve velük, − eredetükkel, eddig rejtett céljaikkal, és ambícióikkal − immár tudatosan bevonni őket az „előadásba”. Vagyis azt, hogyan tudjuk ezeket a leszakadt szelfrészeket integrálni, egy egységesebb szelf részévé tenni.

Kulcsszavak: örökbefogadás – szelfrészek – „árnyékszereplők” – KIP – ego state terápia

Elméleti tanulmány

A szülésélmény jelentősége, feldolgozásának lehetőségei és nehézségei

Ferenczi Beáta

Egy gyermek születése nagy jelentőséggel bíró esemény egy család életében. A szülés mind a gyermek, mind az anya számára meghatározó jelentőségű élmény, amiben osztozik az apa is. Minden résztvevő számára átélhető passzívan elszenvedett kudarcként, a kontrollvesztettség és kiszolgáltatottság érzésével kísért traumaként. Ugyanakkor lehet egész életet meghatározó csúcsélmény, ami erőt és kiteljesedést ad. A szülés élménye a maga összetettségével, intenzitásával és az átélt érzelmek gazdagságával figyelmet érdemel a pszichológus szakemberek részéről is. Szó lesz arról, hogy mitől függhet az átéltek minősége, hogyan válhat negatívvá, sőt traumatikussá a gyermek világra jötte, milyen sajátosságai vannak a pszichés támogatásnak a kliens és a segítő oldaláról a perinatális időszakban. A cikkben említésre kerül a szülésélmény érzelmi feldolgozásának folyamata, jelentősége és jellegzetességei. Ezen időszak érzékenysége miatt az ekkor kért és kapott segítség preventív és korrektív jelentőséggel bír. Az események kognitív szintű átgondolása, az érzelmek felidézése, intenzitásuk csökkenése és a történtekhez való hozzákapcsolása által integrálódik az élmény az egyéni és családi élettörténetbe új narratívát teremve az átéltekhez.

Kulcsszavak: pre-, peri- és posztnatális időszak – szülés élmény – érzelmi feldolgozás

2018 – augusztus

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
27. évfolyam, 3. szám, 2018. augusztus

Tartalom

A szerkesztő előszava
Bokor László, Pál Krisztina

TANULMÁNYOK
Műhelytanulmány
Bagdi Petra, Bolczár Szabolcs, Font Orsolya, Palásti Flóra, Razouk Krisztina, Stoll Dániel Péter, Varga Péter Pál: Pszichológiai ellátás az Országos Gerincgyógyászati Központban
A gyakorlat kérdései
Simicz-Futó Katalin, Jakab Júlia, Susenka Eszter, Ágoston Dorina, Rozgonyi Róbert, Kárpáti Tamás: Mentalizáció-alapú terápiás gyakorlat Magyarországon
A gyakorlat kérdései
Tárnokiné Dr. Törő Krisztina: Gyermekpszichológus szakértő az igazságügyben. Az igazságügyi szakértői munka nehézségei
Kincsesház
Garai László: Kategorizációs paradoxon megfigyelése kísérleti nagycsoportban

MŰHELY
„Így dolgozunk mi”
Kiss Tibor Cece: „Egy pimf életközépi krízis”, avagy „Ne csukd be a szemed, mert egyedül érzem magam!”
Hozzászólók: Árkovits Amaryl ♦ Fazekas Ágnes ♦ Unoka Zsolt

SZAKMAI KÖZÉLET
Viták, hozzászólások
Vita a klinikai szakpszichológus képzésről, vizsgáztatásról – Hódi Ágnes ♦ Riskó Ágnes
Vita az etikai példákról – Tiringer István, Valkó Lili
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 25. – Jelinek Katalin, Papp Tamás ♦ Kövesdi Andrea ♦ Takács Rita
Álláspont
Iránymutatás pszichoterapeuták számára a pszichoterápia és az ezoterikus, spirituális és vallásos módszerek közti különbségtétel kérdésében
Görbe tükör
Valkó Lili: Játsszunk otthon Pszichobeugrót!
Hírek
Kitüntetések
Beszámolók
Konferenciák – Lőrik Dóra ♦ Fazekas Ágnes ♦ Porkoláb Márta ♦ Hubainé Muzsnai Márta ♦ Saródy Vera ♦ Imre Gábor ♦ Lőrik Dóra ♦ Kovács-Tóth Beáta ♦ Hegedűs Orsolya ♦ Németh Ádám ♦ Lőrincz Barbara
Könyvismertetések – Berger Noémi ♦ Forgács-Menyhért Mónika ♦ Kiss Tibor Cece
♦ Narancsik Gabriella ♦ Tiringer Aranka
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

2018 – november

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata
27. évfolyam, 4. szám, 2018. november

Tartalom

A szerkesztő előszava
Tiringer István, Szőnyi Gábor

TANULMÁNYOK
Esettanulmány
Antal-Uram Dóra: „Tüzes, sajgó seb vagyok” – az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia lehetőségei belgyógyászati betegségekben
Esszétanulmány
Peter Schultess: A pszichoterápiát meg kell különböztetni a transzperszonális pszichológiától és az ezotériától. Fordította: Muth Vera
Esszétanulmány
David Boadella: Határok a transzperszonálisig: válasz Peter Schulthessnek. Fordította: Muth Vera
Kutatási tanulmány
Steve Pearce, Lisle Scott, Gillian Attwood, Kate Saunders, Madeleine Dean, Ritz De Ridder, David Galea, Haroula Konstantinidou, Mike Crawford: Személyiségzavar demokratikus terápiás közösségi kezelése: randomizált, kontrollált vizsgálat. Fordította: Marsalkó Fruzsina, Somogyi László

MŰHELY
„Így dolgozunk mi”
Fazekas Ágnes: Katica – egy félbeszakadt (?) terápia története
Hozzászólók: Kácsándi Elvira ♦ Ormay István ♦ Sári Judit
Műhelytanulmány
Takács Rita: A tanácsadás sorsfordító szerepe informatikus hallgatók körében.
Az ELTE Informatikai Kar Diáktámogató Központ alapítása és fejlődése
Műhelybeszélgetés
Pál Krisztina és Takácsy Márta beszélgetése a Károli Gáspár Református Egyetem Online mentálhigiénés tanácsadás szakirányú továbbképzési szak oktatóival
Körkép
Pál Krisztina: Pszichoterápiás magánrendelők
Szerkesztőségi álláspont
A pszichoterápia-kutatások kommunikációja a tudományosság és a módszermarketing határán

SZAKMAI KÖZÉLET
Állásfoglalás
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség etikai bizottsága állásfoglalása a felsőoktatási intézményben folytatott pszichoterápiás módszerspecifikus önismereti jellegű foglakozások beszámíthatóságáról a pszichoterápiás képzésbe
Interjú
Szőnyi Gábor és Tiringer István interjúja Ozsváth Károllyal
Viták, hozzászólások
Vita – „Szükségből erényt” – Szőnyi Gábor (vitaindító) ♦ Krékits József
Beszámoló
Konferenciák – Imre Gábor ♦ Nagy Ágnes Sarolta ♦ Páll Orsolya ♦ Pál Krisztina ♦ Takácsy Márta ♦ Valkó Lili
Könyvismertetések – Karsai Szilvia ♦ Koltai Mária ♦ Szabó Zsuzsanna ♦ Székelyhidi Judit ♦ Takácsy Márta ♦ Tomcsányi Teodóra
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

A Pszichoterápia folyóirat, mint a pszichológiai módszereken alapuló gyakorlat szakmai fóruma, az állandóság, a stabil szakmai értékek és a változásokra nyitottság között egyensúlyoz. Gyakran – így a mostani lapszámban is – érzékelhető, hogy a publikációs kedv, a megmutatkozás igénye azokon a területeken a legnagyobb, ahol szakmai újítások történnek, ahol a pszichológiai segítő munka teljesen új lehetőségei nyílnak meg, vagy jól bevált módszereket új területeken próbálnak ki. Az új utak keresésének varázsa a pszichológiai módszereken alapuló gyakorlat esetében azonban elválaszthatatlan a munkánk kritikus értékelésének követelményétől. Ez utóbbi része mindennapi tevékenységünknek is, de ezen túlmutatóan elengedhetetlen, hogy legyenek olyan kutatások, ahol megfelelő módszerekkel sokkal megbízhatóbb következtetések vonhatók le szakmai tevékenységünk hatásmódjáról és eredményességéről.
Talán ebből a szempontból húzható meg leginkább a határ a tanácsadás és terápia, valamint azon lelki segítő szolgáltatások között, amelyek valamilyen kulturális hagyományon, vallásos hitrendszeren alapulnak. Nem abban van a lényeges különbség, hogy mennyire tudományos, szekuláris vagy valamilyen hitrendszerben gyökerező egy módszer, hanem abban: képviselői mennyire elégszenek meg azzal, hogy hisznek koherensnek és meggyőzőnek érzett segítő módszerükben, illetve lépnek tovább a következetes, kritikus értékelés irányába.
Ezek a szakmánkat érintő általános kérdések sok ponton köszönnek vissza idei utolsó számunk írásaiban.
Az első tanulmány Antal-Uram Dóra kognitív, viselkedésterápiás esetbemutatása, mely az irányzat képviselői számára is több szempontból újdonságot jelenthet. Részben azért, mert a terápia fókuszában lévő lelki zavarok egy súlyos, krónikus testi betegséghez kötődnek, részben, mert a módszerek alacsony intenzitású intervenció formájában, egy rugalmas terápiás keretben kerültek alkalmazásra.
A következő tanulmány Steve Pearce és munkatársai randomizált, kontrollcsoportos kutatását mutatja be, melyben a személyiségzavarok demokratikus terápiás közösségi kezelésének eredményességét vizsgálták. Az eredeti tanulmány – amelynek fordítását adjuk közre – a British Journal of Psychiatry-ban jelent meg 2017-ben.
A pszichoterápia és az ezoterikus, spirituális, vallásos módszerek közti különbségtétel témájában előző (27/3) számunkban megjelent osztrák állásfoglaláshoz kapcsolódik két most közreadott esszétanulmány. Az elsőben Peter Schulthess a pszichoterápia és a hitrendszereken alapuló módszerek egyértelmű szétválasztása mellett érvel. David Boadella válaszában képlékenyebb határok, rugalmasabb szabályozás mellett voksol, s körülhatárolja azokat a módszereket, amelyek – véleménye szerint – szerves részét képezik valamelyik pszichoterápiás irányzatnak.
A Műhely rész „Így dolgozunk mi” rovatában Fazekas Ágnes mutat be egy olyan rövid dinamikus terápiát, melynek második fele nem az eredeti terápiás szerződés szerint folytatódott. Az esethez Kácsándi Elvira (MAKOMP), Ormay István (Aktív Analitikus Egyesület), Sári Judot (DREAM) írtak reflexiókat.
Ezt egy műhelytanulmány követi, melyben Takács Rita ír az ELTE Informatikai Karán végzett hallgatói tanácsadó szolgáltatás kialakításának és működtetésének tapasztalatairól.
Majd műhelybeszélgetés következik a Károlyi Gáspár online tanácsadói képzés első éveiről.
Körkép rovatunkban a magánrendelői közösségek működéséről gyűjtött adatokat elemzi és osztja meg velünk Pál Krisztina szerkesztő.
A Szakmai közélet részben először szerkesztőségünk állásfoglalását olvashatják a pszichoterápiás kutatások kommunikációjának kérdéseiről, melyben arra hívjuk fel a figyelmet, hogy e kutatásokat gyakran egyoldalúan azonosítják a terápiák kimenetének vizsgálatával. Állásfoglalásunkban a pszichoterápiás kutatások árnyaltabb értékelése mellett érvelünk, s kitérünk a szakmánkat érintő etikus marketing fontosságára is.
Közreadjuk továbbá a Pszichoterápiás Tanács Szövetség Etikai Bizottságának állásfoglalását a felsőoktatási intézményben folytatott önismereti jellegű foglakozásokkal kapcsolatban.
Interjút olvashatnak a magyar pszichiátria doyenjével, Ozsváth Károly professzorral, aki a beszélgetésben hosszú pályafutására, s annak különösen pécsi időszakára, s a kezdettől fogva aktív pécsi pszichoterápiás szcénára emlékszik vissza.
Szőnyi Gábor írt vitaindítót Szükségből erényt címmel, melyben az idei konferenciánk egyik kerekasztalának gondolatait nyitja meg a szélesebb olvasóközönség előtt.
Végül olvasóink válogathatnak még a – szokásos módon – bőséges konferenciabeszámolók és könyvismertetések közül.
Hasznos és inspiráló időtöltést, kellemes olvasást kívánunk!

Szőnyi Gábor, Tiringer István

Esettanulmány

„Tüzes, sajgó seb vagyok.” –
Az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápia lehetőségei belgyógyászati betegségekben

Antal-Uram Dóra

Jelen esettanulmány egy 21 éves, Crohn-beteg fiatal férfi kognitív viselkedésterápiáját ismerteti. A belgyógyász kezelőorvos által indítványozott pszichodiagnosztikai kivizsgálás a szomatikus betegség mellett komorbid diszruptív hangulatszabályozási zavart (F34.8) és elkerülő személyiségzavart (F60.6) véleményezett, valamint a Crohn-betegség lefolyását súlyosbító, a rossz adherenciát magyarázó, kórházi felvételt igénylő, más betegséghez társuló pszichológiai tényezők és viselkedésformák (F54.00) diagnózist állapított meg. A fennálló pszichiátriai zavarok komoly funkcióromlást eredményeznek és a kockázatos egészségviselkedésen keresztül rontják a Crohn-betegség lefolyását és az életminőséget.
Jelen eset kapcsán a kognitív-viselkedésterápia fő indikációja a kóros maladaptív magatartásformák (elkerülés, inaktivitás, non-adherencia, halogatás és gyenge impulzuskontroll) és kognitív torzítások (mint katasztrofizálás, felnagyítás, túláltalánosítás) jelenléte. Az adaptív helyzetértelmezés elősegítése és a megküzdési stratégiák (asszertivitás, problémamegoldás, fesztültségtűrési stratégiák, énhatékonyság) fejlesztése hozzájárul a jobb életminőséghez és a szomatikus betegség kezelésével való együttműködéshez.
Az eset kapcsán betekintést nyerhetünk az alacsony intenzitású kognitív viselkedésterápiás intervenciók eszköztárába, a szomatikus állapotokkal komorbid pszichiátriai zavarok kezelésének lehetőségeibe és nehézségeibe. Rálátást adunk továbbá a rapport és a terápiás folyamat kihívásaira.

Kulcsszavak: Crohn-betegség – kognitív viselkedésterápia – non-adherencia – alacsony intenzitású pszichoszociális interveniók

Esszétanulmány

A pszichoterápiát meg kell különböztetni a transzperszonális pszichológiától és az ezotériától

Peter Schulthess

Határok a transzperszonálisig: válasz Peter Schulthessnek

David Boadella

Előző számunkban közöltük az Osztrák Szövetségi Egészségügyi Minisztérium állásfoglalását a pszichoterápia és az ezoterikus, spirituális, vallásos módszerek közti különbségtétel kérdésében. Mostani számunkban Peter Schulthessnek a szétválasztás melletti érvelését adjuk közre.
A szerző a spirituális állapotok s a különböző, ehhez kapcsolódó módszerek, technikák, eljárások valamint a pszichoterápiák szétválasztását taglalja. Bár vitathatatlan, hogy gyógyszerek, meditáció, zene, különböző dolgok használatával fokozott tudatosság érhető el, a lényegi kérdésnek a következőt tartja: vajon ezek a gyakorlatok, technikák a pszichoterápiákhoz tartoznak-e?
A különbségtételben hangsúlyozza, hogy az ezoterikus módszerek kivonják magukat a tudományos reflexió, vizsgálat alól. Nem az a probléma, ha egy pszichoterapeuta maga érdeklődik az ezoterikus-transzperszonális jelenségek és módszerek iránt, hanem az, ha egybefogja magában a kétféle szerepet: a terapeutáét és az ezoterikus technikákat alkalmazó segítőét. Álláspontja szerint képzettségünk nem jogosít fel a pszichoterápián kívül eső eljárások beépítésére.

David Boadella válaszában – bár egyetért Schulthess állításainak egy részével – körülhatárolja azokat a transzperszonális irányzatokat, melyek nem a pszichoterápiákon kívül, hanem azok közösségében találhatók. Taglalja továbbá a határ képlékenységét, ami a pszichoterápiákat a hamis terapeutaságtól elválasztja. Végül hangsúlyozza a szakmai etika világosságának fontosságát, s óv a hatalmi eszközökkel történő szabályozástól.
A szerkesztő

Kutatási tanulmány

Személyiségzavar demokratikus terápiás közösségi kezelése: randomizált, kontrollált vizsgálat

Steve Pearce, Lisle Scott, Gillian Attwood, Kate Saunders, Madeleine Dean, Ritz De Ridder, David Galea, Haroula Konstantinidou, Mike Crawford

A demokratikus terápiás közösségi kezelés a személyiségzavarral élők segítésére évek óta alkalmazott eljárás. Randomizált, kontrollált vizsgálatból származó, jó minőségű bizonyíték ugyanakkor mindeddig nem állt rendelkezésre a módszert illetően.
A vizsgálat célja annak tesztelése, hogy személyiségzavaros páciensek demokratikus terápiás közösségi kezelése csökkenti-e a kórházi ellátás igénybevételét és javítja-e lelki egészségüket.
Vizsgálati módszer: randomizált, kontrollált vizsgálat 70, a DSM-IV alapján személyiségzavarosnak diagnosztizált pácienssel (a kutatás regisztrációja: ISRCTN57363317). A beavatkozás demokratikus terápiás közösségi kezelés volt, kontrollként pedig kríziskezelés és szokványos ellátás szolgált. Elsődleges eredménynek a pszichiátriai fekvőbeteg ellátásban töltött napok számának változását tekintettük, másodlagosan pedig a szociális funkcionalitást, mentális egészségi állapotot, önsértést és agresszivitást, sürgősségi ellátásban való megjelenést és a kezeléssel való elégedettséget értékeltük. Minden eredményt a véletlenszerű kiválasztást követő 12. és 24. hónapban mértünk fel.
Eredményeink szerint minden résztvevőt tekintve csekély volt a fekvőbeteg ellátásban töltött napok száma, és ebben nem volt különbség a két csoport között. A 24. hónapban az auto- és heteroagresszió, valamint a kezeléssel való elégedettség tekintetében a demokratikus terápiás közösség csoportja szignifikánsan jobb eredményt ért el a szokványos ellátásban részesülők csoportjához képest.
A jobb eredmény alapján kijelenthető, hogy a személyiségzavarok esetén a demokratikus terápiás közösség hatékonyabb a szokványos ellátásnál. További vizsgálatok szükségesek ezen állítás megerősítéséhez.
Kulcsszavak: demokratikus terápiás közösségi kezelés – randomizált kontrollvizsgálat – személyiségzavar – ápolási napok száma – kezelési elégedettség

2017 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

26. évfolyam, 1. szám, 2017. február

 

Tartalom

A szerkesztő előszava

Berger Noémi, Szőnyi Gábor

26/1 SZÁM TARTALMA

 

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Pénzes István: A test történetei – Önkifejezés és alkalmazkodás a szomatizációban

Elméleti tanulmány

Bárdos György: Az „idő pénz” – megéri-e terápiába járni?

Esettanulmány

Árkovits Amaryl: „A nyakamon a sugarak a kezeid a sugarak…”

 

MŰHELY

Helyzetkép – Terápiák egymással szemben (Oliver Burkeman)Ormay Tom (összefoglaló) ♦ Lőrincz Zsuzsa Osváth Péter ♦ Tringer László

Műhelybeszélgetés – a Csoportanalitikus és Kiképző Társaság vezetőségével – Kiss Tibor Cece, Pál Krisztina

Egyesületi sarok – Magyar Gestalt Egyesület – Antal Lívia

Pályázat – Láttam, hallottam, olvastam… Kulturális élmények és a pszichoterápia – Tiringer Aranka¨ Tornyossy Mária

Olvasóest – Yalom: Terápiás hazugságok – Gombási Dóra, Varga É. Júlia

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Az időt kontrolláló páciens – Csuhai Klára (vitaindító) Árkovits Amaryl ¨ Miklós Barbara ¨ Páll Orsolya Emese

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 19. Abermann Júlia ¨ Koller Éva ¨ Szebeni Viola

 

Hírek, beszámolók

Hírek – A Pszichoterápiás Tanács Szövetség közgyűlése – Kőtörő Emese

A Pszichoterápia folyóirat ankétja – Takácsy Márta

Konferenciák – Futaki Lilla ♦ Kiss Tibor Cece ♦ Perczel-Forintos Dóra ♦ Takácsy Márta ♦ Valkó Lili

Könyvismertetések – Hansjürgens Anna Mária ¨ Jakab Júlia¨ Költő András¨ Nagy Ágnes¨ Perczel-Forintos Dóra¨ Valkó Lili

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

A szerkesztő előszava

A 26. évfolyam első számában sokféle rovattal, műfajjal találkozik az olvasó. Ez a lap végső összeállításakor a bőség zavarát hozta – a megnövekedett terjedelem mellett is a következő számba csúsztattunk több írást. Így a májusi számban jelenik meg Ormay Tom filozófikus hangvételű esszétanulmánya , „A maga ideje”. Szintén a következő számba kerül a „Testvita” következő, lezáró része, és megrövidítettük az ismertetésre kerülő könyvek számát.

Bár már nagy erővel folynak a Pszichoterápia 13. konferenciájának (Sorsok fordítása) előkészületei, ebben a számban még az előző konferencia témáját idézzük meg:

Bárdos György nyitóelőadása visszaadja a konferencia kezdetének hangulatát; az újonnan induló vitánk (Az időt kontrolláló páciens) is a konferencián elhangzott kerekasztalból indul ki, három érdekes hozzászólással.

Ritkán tudunk megjelentetni klasszikus esettanulmányt, pedig képzendők és képzettek számára ez a legnépszerűbb és leginkább megmozgató műfaj. Árkovits Amaryl olvasmányos tanulmánya Bálintról most ilyen. Ide tartozik, hogy ismét a Pszichoterápiában megjelent mű kapta a Magyar Pszichiátriai Társaság Vikár György díját, 2015-ben megjelent esettanulmányáért.

A pszichoszomatika a pszichoterápia alkalmazásának manapság egyre többeket vonzó területe. Ide kalauzol Pénzes Istvánnak „A test történetei” című tanulmánya.

Szokatlan vállalkozás a Terápiák egymással szemben ismertetése. Oliver Burkeman kiindulásul írása nem szakfolyóiratban, hanem a The Guardianban jelent meg. Ormay Tom részletes összefoglalójára Lőrincz Zsuzsa, Osváth Péter és Tringer László reflektál.

A Műhelybeszélgetések sorozatban a Csoportanalitikus és Kiképző Társaság vezetőségével zajlott interjú szerepel; az Egyesületi sarok-ban a Magyar Gestalt Egyesület részéről Antal Lívia mutatja be, hogyan dolgozik egy gestalt-terapeuta az álmokkal. Szintén a lap Műhely részét gazdagítja Tiringer Aranka írása egy regényről, Tornyossy Máriá személyes sorai egy filmélményéről – még a tavalyi kulturális pályázat részeként. Sokaknak érdekes lehet az Olvasóest, melyben a pécsi műhely Yalom Terápiás hazugságok című könyvéről beszélget.

 

A már említett új vitát Csuhai Cs. Klára indítja, az időkeretet kontrolláló paciensekkel szerzett tapasztalataival, az első reflektálók Árkovits Amaryl, Miklós Barbara és Páll Orsolya Emese.

A Terápiás gyakorlat etikai kérdései közeledik 20. jubileumi példájához. A mostani, 19.  példa az iskolai pszichológia világába vezet.

Tavaly decemberben a Pszichoterápia 25. fennállása alkalmából a szerkesztőség ankétot rendezett a szupervízióról, ahol 17 szakegyesület kiképzői cseréltek eszmét. Takácsy Márta összefoglalása a szakmai közélet részben olvasható.

A megszokott rovatok közül nem maradnak ki a konferencia beszámolók, könyvismertetések, s hírt adunk a Pszichoterápiás Tanács Szövetség közgyűléséről is.

 

A Pszichoterápia szerkesztőbizottsága Albert-Lőrincz Enikővel, Demetrovits Zsolttal, Hámori Eszterrel és Szvatkó Annával erősödött. Bagdy Emőke 15 év után elköszönt tőlünk – ezúton is köszönjük aktív közreműködését.

A szerkesztőség teljes tagjává vált Pál Krisztina; Albert-Lőrincz Enikőtől elbúcsúztunk, bár, mint látható, a kapcsolat nem szűnik meg.

A szerkesztőség új titkáraként köszöntjük Pach Juditot.

 

Berger Noémi és Szőnyi Gábor

 

 

Elméleti tanulmány

 

A test történetei

Önkifejezés és alkalmazkodás a szomatizációban

Pénzes István

A szomatizációs kórképek megértése a kezdetektől kihívást jelent a pszichodinamikus gondolkodás számára. Freud hisztéria-elmélete alapozta meg a pszichoanalízis kibontakozása idején a testi működések szerepének vizsgálatát a lelki folyamatok reprezentánsaként. A Ferenczi-tanítvány Alexander erre építve dolgozta ki a pszichoszomatika meghatározó paradigmáját. A kortárs pszichoszomatikában a párizsi iskola mechanikus gondolkodás-modellje, az alexitímia-koncepció a kommunikációs deficit felől közelít, a kötődési-adaptív szempont ellenben a szomatizáló páciensek sajátos alkalmazkodását, testi önkifejezését és produktivitását hangsúlyozza.

Az önkifejezés lehetősége a pszichoszomatikus tünetekben szinte határtalan: a páciensek családjuk, orvosaik és önmaguk előtt „viszik színre” előadásukat, melynek főszereplője a testük. A kötődési megközelítések szerint a testtel való kommunikáció a preverbális időszak működésmódjait idézi. A testi működések az anya-gyermek kapcsolat elsődleges modulátorai a születéstől a nyelvi önkifejezési formák differenciált megjelenéséig. Az internalizált bizonytalan kötődési munkamodellhez vagy a traumatikus veszteséghez társuló testi tünet az alkalmazkodást szolgáló, kreatív aktusként értelmezhető, melyben a páciens a saját testét használja azoknak a tartalmaknak a kifejezésére, melyeket más úton nem tud megosztani kapcsolataiban. McDougall ezeket integrálva szemlélteti a testi tünetek szcenikus értelmezésének lehetőségét – munkásságában egyéni módon ötvöződik a francia iskola és kötődési megközelítés.

A bemutatott esetben a szomatizáció összefonódik a szenzitizáló, paranoid élménymóddal és kapcsolati dinamikával. A pszichoterápiás folyamat során a bizalom erősödével kaphattam képet a testi tünetek sajátos szerepéről és jelentőségéről. Páciensem makacsul ragaszkodott tüneteihez, védve magát a mély depressziótól. Tapasztalataim szerint tünetei sajátos módon segítették őt az alkalmazkodásban és az önkifejezésben.

 

Kulcsszavak: szomatizáció – kommunikáció – alkalmazkodás – gyász – testi narratívák

 

Elméleti tanulmány

 

Az „idő pénz” – megéri-e terápiába járni?

Bárdos György

Az idő egy olyan fogalom, amit adottnak veszünk, használunk a mindennapi nyelvben, amire hivatkozunk, és amivel időnként manipulálunk is. Ha azonban alaposabban megvizsgáljuk, az idő elemi szinten befolyásolja és rendezi életünket, megszabja az események folyamatát, és hatással van szinte minden tevékenységünkre, anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

Ebben a cikkben megpróbáljuk elemezni az idő fogalmát és típusait, és kiemelten vizsgáljuk az idő pszichológiai aspektusait. Elemezzük a beszéd idői aspektusait, az időtorzulásokat, az időpatológia jellemző típusait. Végül megvizsgáljuk, hogyan közelíthetők meg az időzavarok, milyen módszerek használhatók az időre épülő terápiás folyamatokban, hogyan strukturálhatók és változtathatók meg az időzavarok.

 

Kulcsszavak: idő – időtípusok – pszichés idő – időérzékelés – időbeszéd – időmérleg – időpatológia – időtorzulás – időterápia

 

Esettanulmány

 

„A nyakamon a sugarak a kezeid a sugarak…”

Árkovits Amaryl

Az esetleírásban egy alapkapcsolati zavarban szenvedő, gyerekkorában súlyosan abuzált fiatal férfi páciens hosszú terápiájának 13 üléses részletét ismertetem, amelyben hipnoterápiás módszerekkel, dinamikus-analitikus szemléletben dolgoztunk. A korai sérüléseiből adódóan bizalmatlan, nehezen kötődő (felnőtt életében depressziós panaszokkal küzdő) fiatalemberrel az áttétel-viszontáttétel kapcsolati lehetőségeire fókuszálva igyekeztünk olyan intrapszichés és kapcsolati biztonságot elérni, amely a hosszú távú – jelenleg is folyó – terápiás munka alapját képezheti. Páciensem érzelmi terhelhetőségét, időnként prepszichotikushoz közelítő állapotát  mindvégig óvatosan monitorozva a terápiás arzenált, a közelség-távolság szabályozást mindkettőnk igényeit figyelembe véve alakítottam ki:  szem előtt tartva a biztonságot, a hitelességet és a jelenvalóságot. A nyitott szemmel, szemtől szemben helyzetben végzett hipnózisban a DREAM-terápiákban használt „Hogy is vagyunk mi egymással?” kapcsolati kérdést emeltem be, s ennek vizualizált, dinamikus színpadi képével dolgoztunk ülésről-ülésre. Páciensem „belső színpadán” ő és én voltunk a szereplők, ezáltal nemcsak a kettőnk kapcsolata, annak „mintha” jellege és valósága került fókuszba, hanem átélhetővé váltak preverbális élmények is.

 

Kulcsszavak: alapkapcsolati zavar – hipnózis – Hogy is vagyunk mi egymással?

 

 

 

2017 – május

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

26. évfolyam, 2. szám, 2017. május

Tartalom

 

A szerkesztő előszava

Bokor László, Pál Krisztina

 

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Süle Árpád: Folyamatdiagnózis a gyakorlatban: Elakadások feltárása a kliens folyamatában négy perspektívában

Esszé tanulmány

Ormay Tom: A maga ideje

Elméleti tanulmány

Krékits József: Szabadság és időbeliség a daseinanalízisben

A gyakorlat kérdései

Soós Nóra: Az időzített krízis felismerésének jelentősége

 

 

MŰHELY

Műhelybeszélgetés – a Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület vezetőségével – Kiss Tibor Cece, Pál Krisztina

 

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: A test – hol használjuk (hol nem) a terápiában? – Campos Anna¨ Juhász Krisztina¨ Szvatkó Anna¨ Merényi Márta

Vita: Az időt kontrolláló páciens – Fonyó Ilona ¨ Néveri Emese Ormay István¨ Torma Kálmán 

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 20. – Gács Boróka¨ Kissné Viszket Mónika ¨ Tornyossy Mária

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Kiss Tibor Cece ♦ Lakos Eszter ♦ Lőrik Dóra, Rózsa Ildikó ♦ Takácsy Márta

Könyvismertetések – Csombók Bernadett¨ Krékits József¨ Mézes Janka¨ Takács Hilda¨ Tiringer István ¨ Tóth Zsuzsanna¨ Valkó Lili ¨ Varga József

Színházlevél – Páll Orsolya Emese

Múzeumlevél – Kácsándi Elvira

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

 

 

A szerkesztő előszava

Mire olvasóink kézbe veszik a Pszichoterápia idei második számát, már túl leszünk a lap13. konferenciáján, amely Sorsok fordítása címmel került megrendezésre, s a szervezés izgalmai után beigazolódik várakozásunk, hogy érdekes és érdemi diszkusszióknak sikerült teret adnunk.

Jelen számunk műfajilag kiegyensúlyozott: struktúráját a páros szerkezet jellemzi. A Tanulmányok részben két gyakorlati írás mellett két filozofikusabb olvasható, a Szakmai közéletben két vitát és két művészeti levelet közlünk. A műhelybeszélgetések sorozatában előző számunkban a CSAKIT vezetőségét láttuk vendégül a szerkesztőségben, most a Magyar Csoportpszichoterápiás Egyesülettel folytatott beszélgetés jelenik meg.

Örömünkre szolgál, hogy személyközpontú szemléletben folyó munkával kapcsolatos tanulmányt jelentethetünk meg. A szerkesztési folyamatban hosszú időn át érlelődött Süle Árpád Folyamatdiagnózis a gyakorlatban: Elakadások feltárása a kliens folyamatában négy perspektívában című munkája, amely személyközpontú megközelítéssel az egyén működésére mint folyamatra tekint. A szerző gyakorlati példákon keresztül szemlélteti, miként kezelhető e folyamat elakadása.

A gyakorlati kérdéseket bemutató tanulmány után Ormay Tom „filozófiai síkra csábítja” az Olvasót. A maga ideje című tanulmányában az időről és annak terápiás relevanciájáról elmélkedik a szerző; Krékits József az emberi lét egy kitűntetett vonását, az időbeliséget veszi a daseinaanalalízis górcsöve alá.

A Tanulmányok laprészt Soós Nóra Az időzített krízis felismerésének jelentősége című munkája keretezi. A gyakorlatorientált tanulmány egy, sok esetben csak utólag felismert folyamatra hívja fel figyelmünket, s szolgál iránytűként a jelenség megértésében és kezelésében.

Műhelybeszélgetés-sorozatunkban a pszichoterápiás-pszichológiai módszerek köré épülő egyesületek vezetőségével készítünk interjút. Hosszabb múltra tekint vissza a Magyar Csoport-pszichoterápiás Egyesület. A szerkesztőség vendégei – Gál Béla, Terenyi Zoltán és Linzenbold Ildikó – közösen bogozzák a történelem kusza szálait az interjúkészítőkkel. Mesélnek, többek között, a „régmúlt” csoportszcénájáról és a CSAKIT-tal (Csoportanalitikus és Kiképző Társaság) való viszonyukról.

A szerkesztőség új pályázatának ötletgazdái (Takácsy Márta és Valkó Lili, a folyóirat augusztusi számának összeállítói) érzékeny húrokat pendítenek. A hirdetések között olvasható pályázati felhívásukban arra bátorítják a kollégákat, hogy osszanak meg olyan, terápiás folyamatban megélt élményüket, mely megidézte bennük saját gyermekségük emlékét, s amely élmény azután meghatározóvá vált az adott terápiás kapcsolat szempontjából.

A több éve futó etikai rovatunk példáival elsősorban egy probléma kiélezése a célunk etikai szempontból. Elemzésüktől nem hihetőségük, valóságtartalmuk megítélését várjuk. Az esetpéldák célja, hogy az absztrakt etikai problémákat közelebb hozzák, érthetőbbé, kezelhetőbbé tegyék. Az esetpéldák olyanok, mint a számtanórák szöveges feladatai: „Kati vett a virágárusnál három piros tulipánt és két sárga nárciszt. Hány virága van Katinak?”A folyóirat nem matematikai, hanem etikai példákkal törekszik hasonlókra. A szerkesztőség által konstruált fiktív etikai dilemmák nem ritkán egyéb dilemmákat is kiélezhetnek. A szakember, a szakfolyóirat és szakma „dilemmázásáról” bővebben a Pszichoterápia következő, augusztusban megjelenő számában kínálunk érdekesnek ígérkező áttekintést.

A 20. etikai esetpélda képzettség, kompetencia, esetmegbeszélő csoportok szerepére irányítja figyelmünket etikai aspektusból. A kitalált események kapcsán Gács Boróka, Kissné Viszket Mónika és Tornyossy Mária fejtik ki álláspontjukat.

Több, mint egy évet tudhat maga mögött a „Testvita” (A test – hol használjuk (hol nem) a terápiában?). A tavalyi évfolyam első számában adtuk közre Merényi Márta vitaindító írását a testi kérdések pszichoterápiás vonatkozásairól. Azóta tizenkét – a szakma legkülönbözőbb területeiről érkező – szakember szólt hozzá a vitához. Campos Anna, Juhász Krisztina és Szvatkó Anna hozzászólása után Merényi Márta záró írása keretezi e folyamatot.

Folytatódik az előző számban Csuhai Csinos Klára gondolataival indított vita Az időt kontrolláló páciens témában. Jelen lapszámban Néveri Emese, Ormay István, Torma Kálmán és Fonyó Ilona kapcsolódnak az elindult közös gondolkodáshoz hozzászólásaikkal.

A beszámolók – konferenciákról, könyvekről – a hazai szakmai élet sokszínűségéről, gazdagságáról tanúskodnak. A májusi lapszámba jutott még bőven a 2016-os szakmai események beszámolóiból; továbbá hét könyv recenziója olvasható még e helyütt.

Páll Orsolya Emese érzékeny színházlevele és Kácsándi Elvira Freud és pszichoanalízis „áruba bocsátásán” megütköző múzeumlevele a kultúra dimenzióját beemelve színesíti a lapot.

A szakkönyv- és folyóiratlisták közreadásával, valamint a szakmai programok beharangozójával segítjük olvasóinkat, hogy naprakészek legyenek a szakirodalmi újdonságokkal és a szakmai közélet aktualitásaival.

Bokor László, Pál Krisztina

 

 

 

Tanulmány absztraktok

A gyakorlat kérdései

Folyamatdiagnózis a gyakorlatban: Elakadások feltárása a kliens folyamatában, négy perspektívában

Süle Árpád

 

A személy működésének folyamatként való felfogása a személyközpontú terápia egyik jellemzője. E nézet szerint az egészséges ember folyamatos fejlődésben és változásban van saját belső késztetései és az életében jelentkező kihívások hatására. A lelki problémákat pedig úgy lehet megérteni, mint ennek a folyamat jellegű fejlődésnek az elakadását. A folyamatdiagnózis – ebben a felfogásban – a személy folyamat jellegű működésében keletkező elakadásokat azonosítja a terápiás kapcsolaton belül és ezek feloldásához segít hozzá. A személyközpontú terápia fejlődése során az egyén működését négy perspektívából írták le folyamatként: jelentéstulajdonítási folyamatként, élményfolyamatként, kapcsolati interakciós folyamatként és egzisztenciális önmegvalósító folyamatként. Jelen tanulmány e négy perspektíva rövid leírása után ezeket a nézőpontokat gyakorlati szinten próbálja meg szemléltetni. Négy egymásra épülő gyakorlat kerül bemutatásra, melyek segítséget nyújthatnak a klienssel való munka elakadásának a feltárásában. Minden feladat leírása után  példa szemlélteti, hogy a gyakorlat milyen módon tárja fel a folyamat elakadását. Ezek a gyakorlatok használhatóak szupervízióban, esetmegbeszélésen vagy egyedül is.

Kulcsszavak: személyközpontú terápia – folyamatdiagnózis – szupervíziós gyakorlatok

 

 

 

Esszétanulmány

A maga ideje
Ormay Tom

Az esszé első felében a szerző, kultúrtörténeti forrásokra támaszkodva, az idő-fogalomról elmélkedik. Alapgondolat, hogy az idő valóságos, számolni kell vele, és hogy mindennek megvan a maga ideje. A külső és a belső idő komplementaritásának elvétől jut el a szerző a pszichoterápiás helyzetben megmutatkozó komplementaritáshoz, ahogy az én és a másik ideje valamint a kereteket adó objektív idő kiegészítik egymást. Amellett érvel, hogy a terápiás munkában a társas-én szintjén történik a közös munka, és csak az vezet igazi, tartós személyiségfejlődéshez, amit megfelelő időben és közösen lát meg a terapeuta és a betege. Az írás arra is kitér, hogy a különböző pszichoterápiák esetében hogyan változik a kezelésre szánt idő. Majd a regresszióval kapcsolatosan fejti ki véleményét a szerző. E fogalom helyett az újraélés kifejezést ajánlja. Értelmezése szerint a pszichoterápiában a jelenben van együtt a terapeuta a beteggel és közösen ismerik fel a feljövő asszociációban az újraélést. A megoldatlan múltat a jelenben kell felidézni. Az esszé végkövetkeztetése az, hogy a jelen az örökkévalóságban van: a múló idő az örök idő egy pillanata.

Kulcsszavak: külső és belső idő – komplementaritás – újraélés

 

 

 

Elméleti tanulmány

Szabadság és időbeliség a daseinanalízisben
Krékits József

 

Tanulmányomban a daseinanalitikus pszichoterápia szempontjából szeretném áttekinteni az emberi lét egy kitüntetett alapvonását, az időbeliséget, mely a daseinanalízist megalapozó, Heidegger által írt mű címében is szerepel: Lét és idő. Az időről ugyanakkor tudjuk, hogy számunkra véges, ahogyan az életünk is az. Mivel a világban való jelenlétünk „halál-felé tartó”, mellyel tisztában is vagyunk, különféle viszonyulásokat alakítunk ki a saját és mások halálával szemben. Tehát mind a kor, amelyben élünk, mind a különböző kórformák módosítják az ember hozzáállását mind a rendelkezésre álló időhöz, mind annak végéhez, a halálhoz. Ha az időbeliségben múlt, jelen és jövő nem hoz létre folyamatosságot, és valamelyikük különös jelentőségre tesz szert az ember számára, az legtöbbször részét képezi valamely problematikus világban-benne-létnek, esetleg kórformának. Azokat az összefüggéseket igyekszem bemutatni, ahogyan időbeliségünk átélése módosítja a halálhoz, a szabadsághoz és a hatalomhoz való viszonyulásunkat. Egy esetrészlettel is szeretném demonstrálni, hogy az álomban hogyan jelentkezik az időbeliség és a szabadság patológiája, és hogyan igyekszik a terapeuta megérteni és visszajelzéseivel módosítani a kliens által megélt világot, mely tartalmazza kettejük viszonyát is.  Gondolataimat irodalmi és nyelvi példákkal is igyekszem alátámasztani.

Kulcsszavak: időbeliség – autentikus önmaga-lét – halál-felé-való-lét – jelen-hedonizmus – utópia-szindróma

 

 

 

A gyakorlat kérdései

Az időzített krízis felismerésének jelentősége
Soós Nóra 

Szerző egy szinte mindenki által ismert, de többnyire csak utólag felismert jelenségről ír. Az időzített krízis egy olyan lélektani állapot, amelynek alapja elakadt gyász, kiváltó tényezője valamely idői vonatkozás. Különböző pozitív és negatív életesemény családon belüli idői egyezésére rátalálás nem ritka sem a mindennapokban, sem a pszichoterápiában. Időzített krízis lehetőségét hordozó esetekben maga a történés, amely mindig korábbi veszteség, lehet tudatos, de a hozzátartozó érzések feldolgozatlanul a tudattalanban rejtőznek. Fontos elkülöníteni ezt az állapotot a késleltetett gyász azon típusától, amikor az akut veszteséget elszenvedett személynek bármely okból nem volt lehetősége az akut gyász átélésére, de az egy nem sokkal későbbi esemény vagy időpont hatására normális gyászfolyamatként lezajlik. Szerző írásában Fedor Béla és Varga Violetta időzített krízis koncepciójának kibővítésére, a jelenség szélesebb körű megvilágítására vállalkozik. Hipotézise szerint az időzített krízis sok esetben egy folyamat, amelynek fázisai, rétegződése van. Ezek mielőbbi felismerése jelentős lehetőséget nyújt a feldolgozatlan veszteségek okozta élethelyzeti, szomatikus és pszichés krízisek prevenciója terén. A pszichoterápiás folyamatban pedig elejét veheti számos terápiás elakadásnak.

Kulcsszavak: veszteség – elakadt gyász – idő – krízis – veszteség feldolgozás

2017 – augusztus

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

26. évfolyam, 3. szám, 2017 augusztus

Tartalom

A szerkesztő előszava

Takácsy Márta, Valkó Lili

 

TANULMÁNYOK

Történeti tanulmány

Sarkady Kamilla, Tomcsányi Teodóra, Pintér Gábor, Teszáry Judith: A magyarországi pszichodráma történetének indulása, kitekintéssel napjainkig

Kutatási tanulmány

Zalka Zsolt: Minek néz, kinek lát? A pszichoterápiás diskurzus főbb pozíciói egy terápiás közösség nagycsoportjaiban

Esettanulmány

Stiblár Erika: Történetszövésben átalakulni – közös mesealkotás intermodális meseterápiával

Elméleti tanulmány

Juhász Erzsébet: Az élet győztesei és vesztesei – Sorsunk, életvezetésünk múltból érkező meghatározói

 

MŰHELY

Felmérés – Takácsy Márta: A Sorsok fordítása a statisztika fordításában – a Pszichoterápia folyóirat 13. konferenciájának tanulságai

Műhelybeszélgetés – az Integrált Kifejezés- és Táncterápiás Egyesület (IKTE) vezetőivel – Berger Noémi, Szőnyi Gábor

Pályázat – „Gyermekké tettél….” – Vedres Nóra

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Görbe tükör

Valkó Lili, Pál Krisztina: Játsszunk otthon Pszichobeugrót!

Viták, hozzászólások

Az időt kontrolláló páciens – Roszik-Volovik Xénia ♦ Csák Annamária ♦ Kácsándi Elvira

Vita az etikai példákról – Tiringer István ♦ Terenyi Zoltán ♦ Mondok Árpád ♦ Kozma-Vízkeleti Dániel ♦ Kónya Ilona ♦ Rácz József

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 21. Árkovits Amaryl ♦ Bohák Kata ♦ Kozma-Vízkeleti Dániel

Levél a Szerkesztőhöz

Szőnyi Gábor: A múlt köde

Hírek, beszámolók

In memoriam Klaniczay Sára – Bokor László

Hírek, szakmai közéleti események – Bokor László ♦ Kiss Tibor Cece

Konferenciák – Kepics Zsanett ♦ Kiss Tibor Cece ♦ Pál Krisztina, Szőnyi Gábor ♦ Takácsy Márta ♦ Tremkó Mariann ♦ Valkó Lili

Könyv- és folyóiratismertetések – Berger Noémi ♦ Kerekes Zsuzsanna ♦ Pál Krisztina ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

 

Szerkesztői bevezető

Mióta a folyóirat változásai keretében összeállítói párosokként felelünk egy-egy lapszámért, izgalmas lehetőség nyílik, hogy a párosok saját kreativitásukkal átszőve formálják egyedivé a számot. Második éve alkotunk ebben mi ketten egy csapatot.

Mostani együttműködésünkben – a számhoz illeszkedő metaforát használva – több felnőttség lett: kevesebb szorongás, több egymásra hagyatkozás jellemezte a koncepció kialakításától az anyagok összefésüléséig. Ennek ékes bizonyítéka, hogy míg tavaly a legtöbb írás elkészültének határideje a mi vállunkat nyomta, idén a szerkesztőség többi tagjának is jóval meghatározóbb szerepet osztottunk ebben.

A szám „testre szabásakor” olyan terület megjelenítésén gondolkodtunk, mely kevéssé van jelen a lapban. Így jutottunk el a gyermekterápiák, majd a gyermekség tág koncepciójához, melyet az olvasó leginkább a Gyermekké tettél pályázatunk és a most is fiktív etikai esetünk írásaiban érhet tetten, s örömmel nyugtáztuk, hogy akadt olyan tanulmány is, ami ehhez a fókuszhoz kapcsolódik.

A téma, s egyikőnk augusztusi megjelenéssel egybeeső kerek évfordulója elmélkedésre indított minket a jubileumok sajátosságáról, melyben a gyermekség és felnőttség körforgásának filozófiai mélységű gondolata fogott meg minket. Gyerekkorban ünnepként éljük át nekünk szervezett szülinapjainkat, aztán eljönnek a felnőttség egyszerre nyomasztó és felszabadító évei, amikor magunk teremtjük, alkotjuk meg az ünnepeink keretét. Megtapasztal(hat)juk, hogy mi mozgatjuk életünk szálait. S ha ezt kellő bátorsággal tesszük, elérkezhet az a kerek szám, mikor újra mások ünnepelnek minket – akár munkásságunkat ünneplő külön lapszámmal.

A szám „fogantatásakor” még csak elképzeléseink voltak, hogy mit tarthat majd az olvasó jó néhány hónappal később a kezében, azután közösen izgulhattunk, mely tanulmányok állnak készen a megszületésre, megihlet-e elég hozzászólót az új vitaötlet, elkészülnek-e a hírek, könyvrecenziók és konferenciabeszámolók. A számban a folyóirat testvérkéjének, a 13. konferenciának utóéletét is nyomon követhetik több lapon és rovatban is – komoly statisztikák és komolyan vett komolytalanságok emlékeznek rá. S születőben az újabb találkozási lehetőség: a 2018-as rendezvény főcíme már megvan (Rend: a bontás rontás?), az egyesületi összekötőktől, a programokkal jelentkező kollégáktól és a szerkesztők kreativitásától fog függeni, hogy hogyan alakul identitása.

Akadt olyasmi is, amire nem készülhettünk: a szakmai közélet élénk mozgolódásának aktualitásairól kaptunk beszámolókat, a lap főszerkesztője is tollat ragadott, s olvasói szerepből a szerkesztőhöz címzett levelet, szomorú aktualitás, hogy a szakma nagy nevétől is búcsúznunk „kell”.

Az összeállítói folyamat végére már nem az volt a kérdés, hogy lesz-e elég tartalom, hanem hogy nehéz szívvel megválva tőlük, mely kész írásokat „adjuk örökbe” a következő szám összeállítóinak.

Méltóbb ajándékot pedig nehezen tudunk elképzelni negyven év jubileumára, mint a kezünk nyomát hordozó lapszám, a közös ötletelés, a szerzőkkel és szerkesztőkkel való együttműködés eredményeként létrejövő értékes írásokkal. S hogy melyikünk ünnepel? Azt bízzuk az olvasók fantáziájára.

Takácsy Márta, Valkó Lili

 

 

Tanulmányok

Történeti tanulmány

A jelenben is élő kezdetek

A magyarországi pszichodráma történetének indulása, kitekintéssel napjainkig

Sarkady Kamilla, Tomcsányi Teodóra, Pintér Gábor, Teszáry Judith

A tanulmány a pszichodráma hazai történetét foglalja össze a Magyar Pszichodráma Egyesület első ciklusának végéig. Részletesen bemutatja a kezdeteket, a szervezési nehézségeket és az értékeket, valamint az eltérő gyökerekből fakadó magyar pszichodráma-mozgalom összefogását egy közös, magyar egyesület megalakítása érdekében. Megismerhetjük az egyesület létrehozásának (1989) egyes lépéseit, a szakmai törekvéseket, a főbb célkitűzéseket. Ez a rész több tekintetben hiánypótló vállalkozás a hazai szakirodalomban, tekintve hogy az állampárti időkben született személyes szakmai kezdeményezések kevéssé dokumentáltak. A további fejlődést csak vázlatosan mutatja be a tanulmány, az elnököket, az egyesület kongresszusait és hosszabb külföldi kapcsolatait felsorolva. Mindez jelzi, hogy a pszichodráma még a diktatúra éveiben is úttörő szerepet töltött be a pszichoterápia, a személyiségfejlesztés hivatalos magyarországi elfogadtatása érdekében. Az iránta megnyilvánuló lelkesedés napjainkban is tart, a módszer egyre jobban elterjed, Európában is nagy becsületet szerezve magának az egyesület. A szerzők a Magyar Pszichodráma Egyesület első és második ciklusának elnökei, illetve kezdettől fogva vezető kiképzői.

Kulcsszavak: pszichodráma-történet – Moreno – Mérei Ferenc – Magyar Pszichodráma Egyesület – múlt és jelen

 

 

Kutatási tanulmány

Minek néz, kinek lát?

A pszichoterápiás diskurzus főbb pozíciói egy terápiás közösség nagycsoportjaiban

Zalka Zsolt

 

A különféle pszichés zavarokat ellátó intézmények között sok olyan van, ahol a szervezet professzionális szolgáltatását végző emberek nagy csoportja valamiféle szakmai megfontolásból „nagycsoportot” működtet. A budapesti Thalassa Ház is eme intézmények közé tartozik. A szervezetet alkotó emberek nagy csoportja és az általuk életre hívott speciális színtér, a nagycsoport viszonyát vizsgáltuk akciókutatásunk során.

Kutatásunkban azt próbáltuk megközelíteni, hogy milyen kölcsönös, reflektálatlan elvárások (félelmek, vágyak), hiedelmek és személyes kognitív konstrukciók illesztik egymáshoz a „racionális” jelentésadási folyamatokat a páciensek és a személyzet részéről a nagycsoport vonatkozásában, milyen köznapi attitűdök összegződése adja a professzionális pszichoterápiás munka hátterét, mi az az össz-közösségi „tájkép-mintázat”, aminek hátterén kirajzolódik a nagycsoport drámája.

Kutatásunk során félig strukturált kérdőívek segítségével kérdeztük a közösség tagjait, miképpen vélekednek a nagycsoport szerepéről. A válaszok szemikvantitatív vizsgálatában a bennük előforduló fogalmi metaforikákat elemeztük. Az így elénk tárult kép lehetséges magyarázata egy folyamat rajzolatát adja: a személyzet és a terápiás folyamat különféle fázisaiban lévő páciensek által képviselt pozíciók a tüköráttétel átdolgozásának közösségi szintű metadiskurzusát jelenítik meg.

Kulcsszavak: szervezet – nagycsoport – tudatelmélet – dialógus – tüköráttétel

 

 

Esettanulmány

Történetszövésben átalakulni – közös mesealkotás intermodális meseterápiával

Stiblár Erika

A mesemunka alkalmas arra, hogy egy időben teremtsen biztonságos egyéni, ugyanakkor tartalmas lelki munkára lehetőséget időnyomás mellett is. Halmozottan problémás kamaszok csoportjában az volt a célunk, hogy a tanulók rövid idő alatt jussanak el bizalmi kapcsolatok kialakításától az erőforrások mobilizálásán át a személyes megoldások szimbolikus kifejezéséig. Munkánk során a lélekrendező mesemunka szemléletét és az intermodális meseterápia eszköztárát alkalmaztuk, amely egy rendszerszemléletű, relaxációs és szimbólumterápiás alapokra épülő módszer. Az intermodális meseterápia a személyes narratívák kibontását támogatja archetipikus meseképek mentén. Kiindulópontja a népmese gazdag jelképrendszere, de a szimbolikus munkát az egyéni értelmezés elsődlegességével kezeli. A népmese megnyugtató és facilitáló is egyben; a mesemunka katartikus élmény kiváltására, valamint az összegzésre egyaránt alkalmas.

A tanácsadási folyamat három szakaszra tagolódott. Ebben az írásomban azt az ülést mutatom be részletesen, amelyen egyéni, majd közös mesealkotásban vezettük a tanulókat. Az esettanulmányban a személyes és kollektív narratíva kialakulását az egyik résztvevő anyagának kiemelésével követjük a meseszövésben, amelyben egymást erősítve jelennek meg az egyéni és közös történetek. 

Kulcsszavak: közös mesealkotás – egyéni fókusz – intermodális meseterápia – lélekrendező mesemunka – szimbólumterápia

 

 

Elméleti tanulmány

Az élet győztesei és vesztesei – Sorsunk, életvezetésünk múltból érkező meghatározói

Juhász Erzsébet

A tanulmány sorsunk, életünk alakulásának-alakításának a családi múltból eredő meghatározóit keresi. Követi a kérdés kutatásának fontosabb állomásait Freudtól napjainkig. Az utóbbi években előtérbe került az (inter-, illetve a transzgenerációs) átadás kérdése; számos pszichoterápiás irányzat – a pszichoanalízisen kívül például a családterápia, a transzperszonális és szomatoterápia, a hipnoterápia – foglalkozik vele, kialakulóban a transzgenerációs pszichoterápia is. Ezeknek szinte mindegyike felveti a generációk közötti sorsátadás mikéntjének kérdését is. Az Eric Berne által megalapozott tranzakció-analízis (TA) központi témájaként tárgyalja a sorsot meghatározó tudattalan élettervet, a sorskönyvet; a TA mint pszichoterápia rendszerint éppen a sorskönyv megváltoztatására törekszik. Ennek jobb megragadásában segítik a terapeutát a TA olyan diagnosztikai eszközei, mint a sorskönyvi mátrix, amely a személy viselkedését, önértékelését, életvezetését meghatározó szülői üzenetek és hatások összefoglaló ábrázolása. A távolabbi generációkból eredő hatások feltárása érdekében javasolható a sorskönyvi mátrix kiegészítése a genoszociogrammal és a szociális atommal. A transzgenerációs átadás kutatása különösen intenzív a holokauszt-kutatások terén (gondoljunk csak Virág Teréz munkáira). A trauma átadására vonatkozó elgondolásokat ismertetjük Berne-től mai magyar szerzőkön át egy mai tranzakcióanalitikus kutató, Gloria Noriega hipotéziséig. A transzgenerációs megközelítést részben az irodalomból, részben a szerző munkatársai, illetve saját munkájából vett esetvignetták illusztrálják. A gondolatsort a transzgenerációs átadásról folytatott kísérletek és hipotézisek rövid ismertetésével, majd a transzgenerációs trauma terápiás tapasztalataiba való rövid bepillantással zárjuk.

Kulcsszavak: sors – transzgenerációs átadás – tranzakció-analízis (TA) – tudattalan kommunikáció

 

 

2017 – november

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

26. évfolyam, 4. szám, 2017. november

Tartalom

A szerkesztők előszava

Kiss Tibor Cece, Tiringer István

 

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Hárdi Lilla, Barna Mária: Menekülés a „paradicsomba”? Pszichoterápia menekültekkel

Esettanulmány

Valkó Lili: Egy terápiás kapcsolat kezdete – Evelin megérkezése a Thalassa Ház terápiás közösségébe

Elméleti tanulmány

Bojti István: Böszörményi-Nagy Iván ötödik kapcsolati dimenziója a terápiában

Kincsesház

Klaniczay Sára: Megfigyeléstől a megfogalmazásig – Gondolatok a dadogás etiológiájához

 

MŰHELY

Körkép – Pszichoterápiás műhelyek – Berger Noémi, Pál Krisztina

Egyesületi sarok – Magyar Pszichodráma Egyesület: Közös „intrapszichés zavaraink” – A szociodráma mint kritikai terápia – Blaskó Ágnes, Horváth Kata, Pados Eszter

Munkabeszámoló – Recenzió a Pragmatic Case Studies in Psychotherapy tematikus kötetéről – Szondy Máté

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Az időt kontrolláló páciens – Farkas Mária ♦ Szögedi Dalma ♦ Gyarmathy Éva ♦ Pál Krisztina

Vita az etikai példákról – Fischer Dóra ♦ Horgász Csaba ♦ Szebeni Viola

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 22. Idegen tollak? – Ormay István ♦ Székelyhidi Judit ♦ Varga Adrienne

Levél a Szerkesztőhöz

Harmatta János: Búcsú a régi háztól. Egy újsághír margójára.

Görbe tükör

Pályázat: „Magamat kigúnyolom, ha kell…” Görbe tükör a módszerünkről – Szél Dávid ♦ Túry Ferenc

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Felházi Anett ♦ Kemény Katalin ♦ Pál Krisztina ♦ Terenyi Zoltán

Ankét-felhívás – A Skype terápia csínja-bínja. A távterápia gyakorlati kérdései a pszichoterápiában, tanácsadásban. A Pszichoterápia folyóirat ankétja

Konferencia-előzetes – Rend: A bontás rontás? Megújulás terápiában, tanácsadásban. A Pszichoterápia folyóirat 14. konferenciája

Könyvismertetések – Antal Lívia Olívia ♦ Bátfai Ágnes ♦ Berger Noémi ♦ Fóris Nóra ♦ Lőrik Dóra, Szőnyi Gábor ♦ Szabó Zsuzsanna ♦ Takács Hilda ♦ Urbán Éva ♦ Veres Réka

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

 

Szerkesztői bevezető

Idei utolsó lapszámunkban döntően a pszichoterápiás gyakorlathoz kötődő témákról olvashatnak.

Az európai társadalmakban az utóbbi évek meghatározó problémává vált a menekültek befogadása és segítése. Ezzel párhuzamosan megnövekedett a pszichoterápia kulturális aspektusai iránti érdeklődés is a nemzetközi szakirodalomban. Egyre több publikáció jelenik meg a menekültek körében előforduló sajátos pszichés problémákról és azok kezelési lehetőségeiről. Most már magyarul és hazai tapasztalatokról is: Hárdi Lilla és Barna Mária írása traumatizált klienseikkel folyó munkájukba enged bepillantást számos izgalmas módszertani aspektust felvillantva – például pszichoterápia tolmács közvetítésével. Valkó Lili a Thalassa Házból hoz elénk egy esetet, amin keresztül differenciált képet alkothatunk terápiás közösségük működéséről. Bojti István Böszörményi-Nagy Iván családterápiás modelljének ötödik, ontikusnak nevezett kapcsolati dimenziójáról gondolkodik lapunk hasábjain, terápiás esetrészletekkel illusztrálva az elméleti elgondolásokat. A tanulmány témájának érdekessége, hogy Böszörményi-Nagy Iván életének utolsó éveiben egy magyarországi családterápiás konferencián beszélt először elméletének erről az új dimenziójáról. Kincsesház rovatunkban a közelmúltban elhunyt Klaniczay Sáráról emlékezünk meg egy 17 éve megjelent írásával. Akkor harminc éves szakmai tapasztalataira alapozva foglalta össze a dadogás kialakulásával és gyermekanalitikus kezelésével kapcsolatos elképzeléseit.

Műhely laprészünkben először egy rövid felmérés tapasztalatairól olvashatnak. Szerkesztőségünk keresett meg olyan magánrendelőket, melyek szakmai közösségként működnek. Ezeknek a szakmai társulásoknak a működéséről tettünk fel kérdéseket, melyeket jelentős (50%-os) arányban válaszoltak meg a megkeresettek. Az Egyesületi sarokban Blaskó Ágnes, Horváth Kata és Pados Eszter ad ízelítőt azokból az újabb törekvéseikből, melyeket szociodráma módszerükkel végeztek az elmúlt években. Végül egy folyóirat szemlézését olvashatják Szondy Máté tollából, mely a Pragmatic Case Studies in Psychotherapy tematikus számaként jelent meg egy évvel ezelőtt. Érdekességét az adja, hogy a pszichoterápiák világában elsősorban a tudatos jelenléten alapuló módszerek és a kognitív-viselkedésterápiák integrálására láthatunk példákat. A bemutatott tematikus számban viszont olyan – egymásra reflektáló – tanulmányok jelentek meg, melyek a rövid pszichodinamikus terápiák és a mindfulness alapú módszerek összekapcsolásának lehetőségét vizsgálják.

A Szakmai közélethez kapcsolódó írások – szokásunkhoz híven – változatosak. Jelen lapszámunkban lezárul az Időt kontrolláló páciensekkel kapcsolatos vita, tovább folytatódik azonban az etikai rovatunk fiktív példái kapcsán kialakult vita. A transzparencia jegyében, szívesen közlünk további – akár lapunk gyakorlatával kapcsolatban kételyt, megkérdőjelezést megfogalmazó – hozzászólásokat is. És mi mással is folytatódhatna lapunk, mint egy következő etikai példával, amely a több áttételen keresztül megvalósuló plágium kérdését vizsgálja – részben nemzetközi tapasztalatok fényében.

Harmatta János levele a szerkesztőhöz a Tündérhegyi pszichoterápiás osztályhoz kapcsolódik, a Szilassy úti épület értékesítéséről szóló sajtóhír hatására született.

Az előző számunkban meghirdetett Görbe tükör pályázatra eddig két írás érkezett szerkesztőségünkhöz. A műveket anonim formában értékelték szerkesztőségünk tagjai. Bár a megítéléseinkben jelentős különbségek adódtak, a mostani szám felelős szerkesztői úgy érezték, hogy Szél Dávid és Túry Ferenc írásai egymást kiegészítve érdekes, szórakoztató olvasmányt jelenthetnek, így azokat változatlan formában közöljük.

Elindítunk egy újabb pályázatot Kérdezz – Felelnek? címmel.

Folyóiratunk több, mint 10 éve vállalta fel, hogy évről évre – a pszichoterápiás és tanácsadói módszereket összekapcsoló – konferenciát szervez, pár éve szakegyesületi összekötők együttműködésével. Olvasóink tájékozódhatnak a 2018. májusi konferenciánk szervezésének jelen állásáról. Emellett jelent meg tavaly repertoárunkban az ankét, ahol szűkebb körben egy módszertani kérdést járunk körül a szakegyesületek képviselőinek részvételével. Második találkozónkon 2018 januárjában a távterápia kérdéseivel foglalkozunk, s ennek tanulságait széles körben megosztjuk majd lapunk hasábjain.

S végül, ahogy arra Olvasóink már számíthatnak, konferencia-beszámolók, könyvismertetések, szakmai programok, szakkönyv- és folyóiratlisták zárják lapszámunkat.

Hasznos és inspiráló időtöltést, kellemes olvasást kívánunk!

Kiss Tibor Cece, Tiringer István


 

Absztraktok

Módszertani tanulmány

Hárdi Lilla, Barna Mária 

Menekülés a „paradicsomba”?

Pszichoterápia menekültekkel

A szerzők a több mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező Cordelia Alapítvány terapeutái, amely egyedüliként végzi Magyarországon a menekültek pszichoterápiás, illetve pszichiátriai ellátását, és elsődleges célja a súlyos traumán, kínzáson átesett túlélők rehabilitációja. Cikkünkben megvilágítjuk a traumatizáció legfontosabb és a menekültekre nézve kiemelendő vagy különleges sajátosságait. Megpróbáljuk a terápiás munka színgazdagságát is ábrázolni, az egyéni terápiás irányzatoktól a csoportterápiákon át a nonverbális módszerekig, különös tekintettel a művészetterápia nyújtotta lehetőségekre és a sokak által szkeptikusan megítélt, tolmács közvetítésével zajló terápiák érdekességeire. Tanulmányunk mindezeken keresztül azonban azt is meg kívánja mutatni, hogy a multikulturális közegben végezhető terápiás munka nemcsak érdekességekben, de természetesen nehézségekben is bővelkedik. Nagyfokú hajlékonyság szükséges, hogy a klinikumban elsajátított módszereket többféle kulturális közegben, változó jogi és szociális környezetben, néha a páciens és a terapeuta számára egyaránt bizonytalan körülmények között alkalmazzuk.

Kulcsszavak: menekült – trauma – bántalmazás – tolmács – terápiás módszerek

 

 

 

Elméleti tanulmány

Bojti István

Böszörményi-Nagy Iván ötödik kapcsolati dimenziója a terápiában

Böszörményi-Nagy Iván az emberi kapcsolatokra vonatkozó dimenzionális modelljének ötödik tagja, az ontikus dimenzió szerint a szelf létezésének feltétele a Másikkal való kapcsolat, mint ahogyan az alak létezése is feltételezi a hátteret. Ennek értelmében a személyiség integritásához szükséges a másik személy jelenléte. Ez az ontikus szükséglet a viselkedés független motivációja, a kapcsolatok elemzésének egyik önálló dimenziója. Az ontikus dimenziót a dialektikus személyiségelmélet képezi le, miszerint a személyiség a szelf (tézis) és a Másik (antitézis) szintézise. A szelf és a Másik közötti interakció általános jellemzője, hogy az egyik fél kezdeményezi az interakciót, ő van alanyi pozícióban, és a másik félre irányul, aki tárgyi pozícióban van. Böszörményi-Nagy Iván az interakciók hat típusát különíti el a szelf és a Másik viszonya, valamint a jellemzően elfoglalt alanyi vagy tárgyi pozíció szerint. A közlemény az elméleti háttér gyakorlati alkalmazását terápiás esetrészletekkel illusztrálja. Két esetrészletben, ahol egy generációk közötti konfliktusról, illetve egy szorongó kliensről van szó, a dominálóan alanyi vagy tárgyi pozíció koncepciójának klinikai alkalmazását mutatja be, melyet egy algoritmusban is összefoglal. A harmadik, egy tárgyvesztéses kliens esetében az ontikus dimenzió és a kapcsolati típusok integrálása révén értelmezi a terápiás helyzetet. A szerző megállapítja, hogy a tárgyalt elméleteknek fontos helye lehet a pszichoterápiás gyakorlatban.

Kulcsszavak: ontikus, ötödik dimenzió – kapcsolati típusok – dialektikus személyiségmodell – kapcsolati etika

 

 

 

Esettanulmány

Valkó Lili

Egy terápiás kapcsolat kezdete

Evelin megérkezése a Thalassa Ház terápiás közösségébe

Az esettanulmány a 17 éves Evelin kilenc hónapig tartó pszichoterápiája első, 2,5-3 hónapig tartó időszakát ismerteti. Célom annak bemutatása, hogy a Thalassa Ház terápiás közösségében a különböző színterek integrálása jelenti a kezelés lényegének egyik lehetséges olvasatát. A terápiás közösség jellemzőinek, működésének, pszichoterápiás programjának rövid ismertetése megalapozza a sokszínű terápiás történet megértését. Miután az olvasó rövid jellemzés alapján elképzelheti Evelint, átélheti az első hetek történéseit, s vázlatos képet kap a páciens élettörténetéről. Evelin próbaideje után hosszabb távon elköteleződik. Ekkor engedi meg magának, hogy nehézségeit a közösség terében lejátssza, önsértések formájában megjelenik öndestruktivitása. A kezelés megszakításának kísérlete jelenti az első fordulópontot. A tanulmányban különböző színtereknek nevezem a terápiás közösség mátrixán belül markáns határokkal különválasztható struktúrákat. Ezek közül először azt tárgyalom, hogy a közösségben hogyan volt jelen Evelin, majd hogy a teamben hogyan dolgoztunk a megbeszéléseken, személyzeti csoportokon a belénk vetített szelf- és tárgyrészek integrációján, hogy a különböző szerepű segítők hogyan váltak fontossá Evelinnek. Végül abból is ízelítőt nyújtok, hogy ezek a folyamatok hogyan tükröződtek a pszichoterápiás csoportok világában.

Kulcsszavak: terápiás közösség – színterek – serdülő – önsértés

 

 

Kincsesház

Klaniczay Sára

Megfigyeléstől a megfogalmazásig – Gondolatok a dadogás etiológiájához

Az elmúlt harminc év alatt nagyszámú dadogó gyermekkel folytattam egyéni, gyermekanalitikus pszichoterápiát. A dadogás kialakulására vonatkozó feltevésemet munkám során fogalmaztam meg.

Érdeklődésemet a téma iránt egy véletlen körülménynek köszönhetem: pszichológus pályám kezdetén négy súlyosan dadogó kisgyermekkel fordultak hozzám, szinte egyidőben. Ők voltak az első pácienseim, és gyógyulásuk után a kollégák folyamatosan küldtek újabb eseteket.

Tanulmányozni kezdtem a szakirodalmat. A dadogás etiológiája rendkívül változatos. Sok elmélet született, ezek egymásnak részben vagy egészben ellentmondanak, egységes irányzatokba foglalásuk is nehéz. Mindegyikben találtam igazságot, de nem fogadtam el végső konklúzióként, hogy „a dadogás multikauzális jelenség”, valamilyen egységes magyarázó elvet hiányoltam, úgy éreztem, hogy „egy láncszem hiányzik”.

Egy 3 éves kisfiú drámai viselkedése kapcsán a dadogás-probléma számomra összekapcsolódott a megkapaszkodás gondolatával. Ez arra ösztönzött, hogy Hermann Imre megkapaszkodási elmélete segítségével keressek magyarázatot a dadogás jelenségére.

Eseteim minőségi elemzése megerősítette azt a gondolatot, hogy a dadogás hátterében az anya-gyermek kapcsolat zavara, az anyában való megkapaszkodás frusztrációja feltételezhető.

Mivel a dadogás leggyakrabban a 3 éves kor körül, 2 és 4 év között kezdődik, vizsgálni kezdtem ezt az életszakaszt, az ösztönfejlődés és az Én-fejlődés dinamikáját. Úgy találtam, hogy ez az életkori periódus kritikus korszak a dadogás kialakulása szempontjából.

Egyre inkább természetesnek tűnt számomra, hogy a megkapaszkodás problémája 3 éves kor körül dadogáshoz vezethet, de egyéb okok is voltak, és így nem tudtam ezt az összefüggést megnyugtatóan elhelyezni ismereteim között. Vajon a frusztrált megkapaszkodás egy multikauzális jelenség „egyik oka” lenne?

Évek teltek el, míg rájöttem, hogy a közvetlen ok-okozati összefüggések kutatása nem a megfelelő út, tágabb térbe helyezve, nagyobb távolságból rálátva lehet csak a jelenséget értelmezni. Így jutottam el a „specifikus alaphelyzet” fogalmához. Ennek segítségével a dadogás etiológiájára vonatkozó feltevésemet az alábbi módon fogalmaztam meg.

Az anyában való megkapaszkodás frusztrációja a 3 éves kor körüli életszakaszban olyan alaphelyzetet teremt a gyermek számára, amely hajlamosít a dadogásra. A kiváltó okok sokfélék lehetnek.

 

 

 

2016 – február

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

25. évfolyam, 1. szám, 2016. február

Tartalom

A szerkesztő előszava

Valkó Lili, Takácsy Márta

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

John S. Kafka: Chestnut Lodge és a pszichózis pszichoanalitikus megközelítése. Fordította: Valkó Lili

Elméleti tanulmány

Szanyi Gitta Nikoletta, Szemán-Nagy Anita: A szadomazochisztikus impulzusok és szexualitás pszichoterápiás megközelítése

Műhely tanulmány

Hódi Ágnes, Merényi Márta: Összjátékok – összjátszmák

Hozzászólás

Tornyossy Mária: Hozzászólás Bokor László: „Laiosz és Iokaszté párterápiában” című tanulmányához

Bokor László: Válasz Tornyossy Mária hozzászólására

MŰHELY

Így dolgozunk mi”

Lovas Zsuzsa: Akikkel sosem találkozunk a rendelőnkben

Vad Gyöngyi: Hozzászólás Lovas Zsuzsa írásához

Bokor László: Hozzászólás Lovas Zsuzsa írásához

Körkérdés – a vidéki pszichiátriai gondozók helyzetéről

Műhelybeszélgetés – Magyar Szupervizorok és Szupervizor Coachok Társasága

Pályázat – Kényszermegoldásokból kincsek: Mit hozhatunk ki a körülmények okozta nehézségekből? – Szebeni Viola

Egyesületi sarok – Magyar Pszichoanalitikus Egyesület

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Az MPT pszichoterápiás szekciójának indulása – Szőnyi Gábor interjúja Paneth Gáborral

Viták, hozzászólások

Vita: A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? – Kézdy Anikó Horgász Csaba ♦ Szőke Katalin

Vitaindító: A test – hol használjuk (hol nem) terápiában? – Merényi Márta

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 15. – Bugán Antal Csonka Judit ♦ Pálfy Réka

Levél a Szerkesztőhöz – Árkovits Amaryl

Beszámolók

Konferenciák – Biró Gergely, Porkoláb Márta ♦ Kádár Katalin ♦ Lőrik Dóra ♦ Szautner Erika, Deák Zsolt ♦ Vermes Katalin

Könyvismertetések – Berger Noémi ♦ Pásztor László Takácsy Márta ♦ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

2016 – május

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

25. évfolyam, 2. szám, 2016. május

Tartalom

A szerkesztő előszava

Szőnyi Gábor, Tiringer István

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Kiss Tibor Cece, Valkó Lili: Aréna – egy új módszer a Pszichoterápiás Hétvég lezárására

Áttekintő tanulmány

Utsch, Michael, Frick SJ, Eckhard: Vallásosság és spiritualitás a pszichoterápiában

Elméleti tanulmány

Hargitai Rita: A szuggesztív kommunikáció jelentősége a kritikus állapotú betegeknél a kohuti szelfpszichológia tükrében

A gyakorlat kérdései

Györffy Ágnes, Oláh László: A fegyveres testületben végzett pszichoterápia, az ott megjelenő pszichés zavarok

MŰHELY

Műhelybeszélgetés – Magyar Individuálpszichológiai Egyesület vezetőségével – Berger Noémi, Szőnyi Gábor

Görbe tükör

Hogyan alkossunk új módszert? Tanácsok kezdőknek és haladóknak – Szőnyi Gábor

Pályázat

Láttam, hallottam, olvastam… Kulturális élmények és a pszichoterápia

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? – Balogh Klára ♦ Fenyves Tamás ♦ Lőrik Dóra ♦ Ormay Tom

Vita: A test – hol használjuk (hol nem) terápiában? – Csúsz Klára Harrach Andor K. Szilágyi Adrienn Szemerey Márton

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 16. – Kovács József Tornyossy Mária♦ Urbán Éva ♦ Varga Gábor

In memoriam

Szilárd János (1928-2015) emlékezete és a pszichoterápia

Beszámolók

Konferenciák – Berger Noémi ♦ Sarkadi Borbála, Szőnyi Gábor Valkó Lili

Operalevél – Páll Orsolya

Könyvismertetések – Balikó Eszter Kerekes Zsuzsanna ♦ Kovács Magdolna Márton András

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

2016 – augusztus

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

25. évfolyam, 3. szám, 2016. augusztus

Tartalom

A szerkesztő előszava

Berger Noémi, Bokor László, Kiss Tibor Cece

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Salz Gabriella, Szili Katalin: Lebegés mint módszer – „Testet öltött létmód” a trauma túlélésére

Kutatási tanulmány

Török Gábor Pál, Marlok Zsuzsa, Martos Tamás: Lehetséges-e az önszupervízió? Az önszupervízió módszerének és segítők körében végzett hatékonyságvizsgálatának bemutatása

Kutatási tanulmány

Kiss Márta: Pszichiátriai felhasználók betegség- és felépülési narratívuma

MŰHELY

Így dolgozunk mi

Árkovits Amaryl: Kinga esete

Krékits József: Hozzászólás Árkovits Amaryl Kinga esete című írásához

Mondok Árpád: Hozzászólás Árkovits Amaryl Kinga esete című írásához

Szautner Erika: Hozzászólás Árkovits Amaryl Kinga esete című írásához

Pályázat – Láttam, hallottam, olvastam… Kulturális élmények és pszichoterápia – Mogyorósy-Révész ZsuzsannaNagy Mária Magdaléna

Műhelybeszélgetés – a Magyar Daseinanalitikai Egyesület vezetőségével

Görbe tükör

Milák Piroska, Soós István: Egy jó terapeuta pontosan kezdi és fejezi be az ülést – A psychocheson paradigma

Felmérés

Pál Krisztina, Szőnyi Gábor: Kik vesznek részt, mit várnak tőle és milyennek találják

a Pszichoterápia folyóirat 12. konferenciáját?

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? – Mondok Árpád

Unger KláraTiringer Aranka

Vita: A test – hol használjuk (hol nem) a terápiában? – Erdélyi IldikóIncze Adrienne

Perfalvi-Zobor Tünde

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 17. – Bimbó MelindaCserey Miklós

Tóth Judit, Mondok Árpád

In memoriam C. Molnár EmmaOrmay István

Beszámolók

Konferenciák – Herneczki MártonKálmán JúliaKappéter István

Könyvismertetések – Bene ZsuzsannaHarkányi AdrienneKiss Tibor CeceKovács Györgyi

Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

2016 – november

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

25. évfolyam, 4. szám, 2016. november

Tartalom
A szerkesztő előszava
Albert-Lőrincz Enikő, Kiss Tibor Cece, Pál Krisztina

TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Ittzés András: Spiritualitás, vallás és pszichoterapeuta képzés: mit, miért, hogyan?
Módszertani tanulmány
Renée Potgieter Marks: Disszociál vagy nem disszociál – A disszociatív jellemzők komplexitásának feltárása gyermekeknél és serdülőknél. Fordította: Kuritárné Szabó Ildikó
Elméleti tanulmány
Bokor Petra, Frecska Ede: Az ayahuasca lélektani hatása és pszichoterápiás alkalmazhatósága
Elméleti tanulmány
Schmelowszky Ágoston: Neuropszichoanalízis: érvek és ellenérvek

MŰHELY
Műhelybeszélgetés –Magyar Relaxációs és Szimbólumterápiás Egyesület
Egyesületi sarok – Magyar Individuálpszichológiai Egyesület – Kárpáti Gyöngyvér, Benczéné Tímár Irén
Pályázat
Láttam, hallottam, olvastam… Kulturális élmények és a pszichoterápia – Szebeni Viola ♦ Szőke Katalin
Műhelybeszélgetés a Pszichoterápia szerkesztőségével – Megemlékezés a lap 25. évfolyamáról

SZAKMAI KÖZÉLET
Viták, hozzászólások
Vita: A test – hol használjuk (hol nem) terápiában? – Kökény Veronika ♦ Kövesdi Andrea ♦ Varga Izabella
Hozzászólás
Szőnyi Gábor: Meddig érdemes tágítani a szakmai fogalmakat? Hozzászólás Török Gábor Pál, Marlok Zsuzsa, Martos Tamás: „Lehetséges-e az önszupervízió? Az önszupervízió módszerének és segítők körében végzett hatékonyságvizsgálatának bemutatása” című cikkhez
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 18.Kozma-Vízkeleti Dániel ♦ Kónya Ilona ♦ Mészáros Judit
Beszámolók
Konferenciák – Lőrik Dóra ♦ Sümeg Szilvia ♦ Valkó Lili ♦ Valkó Lili
Könyvismertetések – Eszik János ♦ Hansjürgens Anna Mária ♦ Herold Róbert ♦ Kárpáti Tamás ♦ Kerekes Zsuzsanna ♦ Szőnyi Gábor ♦ Takácsy Márta
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

Absztraktok

Elméleti tanulmány

Jáki Zsuzsanna, Tomcsányi Teodóra, Ittzés András:

Spiritualitás, vallás és pszichoterapeuta képzés: mit, miért, hogyan?

Tanulmányunkban a spiritualitás, illetve a vallási ismeretek pszichoterapeuta képzésbe integrálását járjuk körül. Az elméleti ismeretek, az önismeret és a szupervízió terén is bemutatunk nemzetközi kezdeményezéseket, kutatási eredményeket és a hazai hivatalos pszichoterapeuta képzésre vonatkozó információkat, előzményeket, valamint a továbblépés lehetőségeit. A vallás és spiritualitás iránti szakmai érdeklődés felfelé ível az 1960-as s még teljesebben az 1980-as évek óta. A pszichoterápia területén számos irányzat született mind az implicit, mind az explicit integráció megközelítésmódjában. Ennek ellenére kevés a képzésre vonatkozó irodalom, s azok a képzések is inkább úttörőnek számítanak, amelyek során szóba kerülnek a spiritualitásra, vallásra vonatkozó kérdések a pszichoterápia témakörében. Ez figyelemre méltó annak tükrében, hogy friss amerikai és német kutatások szerint is sok pszichoterapeuta igényelné, hogy a képzés része legyen ezen ismeretek, készségek megszerzése. Mindez érthető annak összefüggésében, hogy a spiritualitás Piedmont szerint önálló személyiségdimenzióként leírható, egyetemes emberi jellemző. Kutatási adatok azt is megerősítik, hogy a pácienseknek szintén igénye, hogy a terapeuta rendelkezzen olyan ismeretekkel, melyek segítik a tájékozódást ebben a kérdéskörben. A képzéssel kapcsolatban fontos az elsajátítandó kompetenciák meghatározása, ezzel kapcsolatban kutatásokra, megvalósult gyakorlatra hivatkozunk, mint lehetséges viszonyítási pontokra.

Kulcsszavak: pszichoterapeuta képzés – spiritualitás – vallás

Módszertani tanulmány

Renée Potgieter Marks:

Disszociál vagy nem disszociál – A disszociatív jellemzők komplexitásának feltárása gyermekeknél és serdülőknél.

A cikk a súlyos, korai traumatizációból származó gyermekkori komplex disszociatív zavarok sajátosságaira, valamint felismerésük és kezelésük nehézségeire hívja fel a figyelmet. Bár a szakirodalomban jól ismertek a gyermekkori disszociatív kórképek főbb jelei és tünetei (amnézia, különösen ha nincs különösebb értelme és haszna; hallucinátoros élmények; képzeletbeli barátok; gyors, mély regressziók és más megmagyarázhatatlannak tűnő állapotváltások az egyes disszociatív énállapotok között, transz-szerű állapotok, inkonzisztens teljesítmény), de a gyakorlatban a disszociatív zavarok felismerését számos tényező nehezíti: többek között a poliszimptomatikus tünettan, az intrúziók és az elkerülés dialektikája, az életkori sajátosságok, a traumatikus emlékek verbalizációjára való képtelenség. Ha a klinikusok nem eléggé tájékozottak ezen zavarokkal kapcsolatban, akkor nem ismerik fel a disszociációt. Helytelen diagnózisok születhetnek, például viselkedészavar, ha a személyiség egyes részeihez tartozó problémaviselkedéseket tekintik fődiagnózisnak; vagy a disszociatív amnéziát patológiás hazugságnak minősíthetik.
Az írás röviden összefoglalja az állapotfelmérés kívánalmait (komprehenzív, a gyermek minden életterének fontos felnőttjeit megszólaltató, direkt rákérdezést tartalmazó, projektív technikákkal, kérdőívekkel kiegészített vizsgálat). Megdöbbentő esetrészletekbe ágyazva bemutatja a disszociatív énrészek feltárására és kezelésére irányuló speciális technikákat. Ezek a technikák egy hosszú, a kötődési kapcsolat átdolgozását, valamint traumatikus emlékek feltárását és integrálását is magába foglaló terápiás folyamatban segíthetik a disszociatív gyermekek gyógyulását.

Kulcsszavak: korai traumatizáció – állapotfelmérés – disszociáció felismerése, kezelése

Elméleti tanulmány

Bokor Petra, Frecska Ede:

Az ayahuasca lélektani hatása és pszichoterápiás alkalmazhatósága

A tradicionálisan az amazonasi sámáni szertartások során használt ayahuasca az elmúlt évtizedek során egyre növekvő tudományos érdeklődésre tett szert. Laikus anekdoták tömegei számolnak be kisebb-nagyobb terápiás hatásokról, a tudományos kutatások azonban még gyerekcipőben járnak. Az ayahuasca trauma-oldó hatását neurológiai vizsgálatok is alátámasztják, így esetleges pszichoterápiás hatása azokban a kórképekben tűnik legígéretesebbnek, melyek traumára épülnek. Lélektani hatását a növényi főzet egy 4-5 órán át tartó erős tudatmódosulással járó, intenzív vizuális és érzelmi töltetű élmény során fejti ki. Bár az ayahuasca lélektani hatásmechanizmusa sok hasonlóságot mutat más pszichedelikus szerekével, ugyanakkor képi világa, erős szomatikus hatása, sajátos dekondicionálás-reintegrációs ciklusai, valamint az élmény során az ayahuasca intelligens entitásként való érzékelése jellegzetessé teszi a szer hatását. A tradicionális sámáni használat az érzékelés, annak értelmezése és szóhasználata tekintetében is nagyon különbözik a nyugati tudományos terminológiától, ami a pontos hatásmechanizmus megértését nehezíti. Az eddigi kutatási eredmények alapján körültekintő kiválasztás, felkészülés és biztonságos használat mellett az ayahuascának nincsen egészségkárosító hatása. Ugyanakkor a lehetséges terápiás hatás kiaknázásához elengedhetetlenül szükséges az élmények utómunkában történő, tudatos és szisztematikus integrációja, ami az ezt támogató kulturális, szociális és kozmológiai kontextus hiányából fakadóan nem egyértelmű folyamat.

Kulcsszavak: ayahuasca – sámánizmus – terápiás hatás – depresszió – PTSD – addikció

Elméleti tanulmány

Schmelowszky Ágoston:

Neuropszichoanalízis: érvek és ellenérvek

A neuropszichoanalízis egyre nagyobb jelentőségre szert tevő, és ennek megfelelően egyre jobban vitatott megközelítés a pszichoanalízis és tágabban a pszichodinamikus pszichoterápia szakmai világában. Képviselői azzal érvelnek, hogy elméletileg, gyakorlati szempontból és szakmapolitikailag egyaránt központi kérdés, hogy az idegtudomány eredményeit a pszichoanalízis integrálja, és ebben a munkában a neuropszichoanalízis központi, közvetítő funkciót lát el. Ellenzői óva intenek ettől az integrációs tevékenységtől, magát a neuropszichoanalízis mondanivalóját érdektelennek, szakmapolitikai megnyilvánulásait pedig veszedelmesnek tartják a pszichoanalízisre nézve. Tekintve, hogy a pro és kontra érvek az ember pszichológiai működésének megközelítési lehetőségeiről (a biológiai és pszichológiai megközelítésről) általánosságban is szólnak, a vita a pszichoterápiás és tanácsadó munkát végző közösség szélesebb köreinek érdeklődésére is számot tarthat. Írásomban egy rövid történeti felvezetés után összefoglalom a neuropszichoanalízis fontosabb téziseit, majd leginkább az International Journal of Psychoanalysis 2015-ös számában napvilágot látott vitaanyagokra támaszkodva bemutatom a neuropszichoanalízis mellett és ellen felsorakoztatott érveket. A cikket saját álláspontom megfogalmazásával zárom.

Kulcsszavak: neuropszichoanalízis – idegtudomány – Mark Solms

2015 – február

A szerkesztő előszava

Szőnyi Gábor, Takácsy Márta

 

TANULMÁNYOK

Kutatási tanulmány

Waltraud Nagell, Lucia Steinmetzer, Ute Fissabre, Jan Spilski: A szupervízió kapcsolati élménye és hatása a pszichoanalitikus kandidátusok identitásának alakulására Fordította: Takácsy Márta

A gyakorlat kérdései

Kovács Dóra, Rózsa Ildikó: Mentalizáció és empátiás visszatükrözés. Különbségek és hasonlóságok a mentalizáció alapú és a személyközpontú pszichoterápiás technikák között

Esszétanulmány

Szőnyi Gábor: Létrejöhet-e egységes pszichoterapeuta képzés? Gondolatok a pszichoterápiák közelíthetőségéről II.

 

MŰHELY

Műhelybeszélgetés – Magyar Viselkedéstanulmányi és Kognitív Terápiás Egyesület (VIKOTE) ¨ Magyar Gestalt Egyesület (MAG)

Első esetem…Brockhauser Ildikó ¨ Simon Sarolta

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Veress Albert¨ Költő András ¨ Vargay Adrienn ¨ Kiss Anna ¨ Székelyhidi Judith

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Droppa Szilvia¨ Makai Gábor ¨ Simon Sarolta, Veres Júlia ¨ Tiringer István ¨ Valkó Lili

Könyvismertetések – Birkás Béla ¨ Kerekes Zsuzsanna ¨ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2015 – május

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő, Bokor László

 

TANULMÁNYOK

Esettanulmány

Felházi Anett: Hitelesség a terápiás kapcsolatban. Az áttétel-fókusz használata súlyos szelf-deficittel küzdő (borderline személyiségszerveződésű) páciens analitikus terápiájában

Elméleti tanulmány

Tóth Zoltán: Nagy apának nagy az árnyéka. Az apa archetípusai

 

MŰHELY

Esszé
Oravecz Róbert, Miran Možina: A szlovén pszichoterápia múltja és konfliktusokkal teli jelene
Műhelybemutatkozás
Uzonyi Adél, Deli Éva, Gyollai Ágoston, Halmai Tamás, Lehoczki Ágnes, Lukács-Miszler Katalin, Magyar Eszter, Magyar Judit, Székely Mária: „Kényszergyógykezelők” – Terápiás lehetőségek egy tekintélyelvű szervezetben
MűhelybeszélgetésMagyar Hipnózis Egyesület
Első esetem pályázatImre Gabriella | Pap Ágota

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú – Carl R. Rogers és az indeterminált emberkép. Kiss Hajnal interjúja Tringer László professor emeritus-szal
Viták, hozzászólások
Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Kökény Veronika | Vörös Viktor | Kiss Tibor Cece | Matuszka Balázs
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 12. – Balázs Adrienn | Kökény Veronika | Kuritárné Szabó Ildikó

 

Hírek, információk
Beszámolók
Konferenciák – Beszterci Felícia | Kovács Petra | Roszik Linda | Valkó Lili | Valkó Lili | Zábrádi Mariann
Könyvismertetések – Erdélyi Ildikó | Erős Ila | Kerekes Zsuzsanna | V. Komlósi Annamária
Szakkönyv- és folyóiratlista
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

2015 – augusztus

A szerkesztő előszava

Valkó Lili, Szőnyi Gábor

 

TANULMÁNYOK

Esettanulmány

Elméleti tanulmány
Varga É. Júlia, Tényi Tamás: Almodóvar filmjeinek alkotás-lélektani és befogadás-lélektani megközelítése
Módszertani tanulmány
Stephan Doering: Áttétel fókuszú pszichoterápia. Fordította: Csáky-Pallavicini Krisztina
A gyakorlat kérdései
Majoros Andrea: Végtelen történet? Egy gyermek-pszichodráma eset továbbgondolása

 

MŰHELY

Esszé
Ormay István: A tradicionális taiji quan egy pszichoterapeuta szemszögéből
MűhelybeszélgetésMagyar Pszichodráma Egyesület
Műhelybeszámoló
Csáky-Pallavicini Krisztina, Milák Piroska: A TFP műhelyről
Egyesületi sarok
Magyar Hipnózis Egyesület – K. Szilágyi Adrienn
Pályázat
Kudarcainkból tanulunk – Andó Ildikó | Kavetzky Péter

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Felmérés
Kiss Tibor Cece: Beszámoló a Pszichoterápia 11. konferenciájának visszajelzéseiről
Viták, hozzászólások
Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Berger Noémi | Valkó Lili
Vita: A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? – Tiringer Aranka
A terápiás gyakorlat etikai kérdései 13. – Bokor László | Erdélyi Ildikó | Fischer Dóra
Hozzászólás: Hozzászólás Szőnyi Gábor: Létrejöhet-e egységes pszichoterapeuta képzés című tanulmányához – Rigó Adrien
Hírek
Ajkay Klára kitűntetése
In memoriam – Gádorné Donáth Blanka; Raffai Jenő
A Pszichoterápiás Tanács Szövetség közgyűlése – Bagotai Tamás
A Pszichoterápia folyóirat művészeti pályázata
Beszámolók
Konferenciák – Berger Noémi | Kácsándi Elvira, Kuritárné Szabó Ildikó | Berger Noémi, Takácsy Márta | Kőpájer Gabriella | Molnár Judit, Kuritárné Szabó Ildikó | Pál Krisztina | Szőnyi Gábor
Könyvismertetések – Kerekes Zsuzsanna | Rozgonyi Róbert | Tiringer István | Trixler Dániel | Ványi Dániel
Folyóirat-ismertetés – Szőnyi Gábor
Szakkönyv- és folyóiratlisták
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

2015 – november

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

24. évfolyam, 4. szám, 2015. november

Tartalom

A szerkesztő előszava

Kiss Tibor Cece

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Krékits József: Oidipusz létbeteljesítése

Elméleti tanulmány

Bokor László:Laiosz és Iokaszté párterápiában

Hozzászólás

Krékits József: Reflexiók Bokor László: Laiosz és Iokaszté párterápiában című tanulmányára

Elméleti tanulmány

Stiblár Erika: Népmeséink lélektani hatásai – meseterápia a lélekrendező mesemunka optikájából

A gyakorlat kérdései

Kalóczkai Andrea: A „kincskereső” meseterápiás módszer bemutatása – archaikus tudás: híd világaink között

MŰHELY

Könyvszimpózium

A pszichoterápia tankönyve, 3. kiadás – Császár Noémi Kertész Katinka Terenyi Zoltán

Konferenciaszervező műhely

„Idő van” – a Pszichoterápia folyóirat 12. konferenciája, 2016. május 6-7.

Pályázati felhívás

Kényszermegoldásokból kincsek: Mit hozhatunk ki a körülmények okozta nehézségekből?

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: A hit szerepe: segítség vagy gát a terápiában, a tanácsadásban? –Illyés MagdaCsőzik RitaMinimair Márta Süle Ferenc Zaláné Csatári Ildikó Perczel Forintos Dóra Elekes Szende

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 14. – Danics Zoltán Eörsi Dániel

Beszámolók

Konferenciák – Berger NoémiSzőke Katalin Szőnyi Gábor Takácsy Márta

Színházlevél – Pál Krisztina

Könyvismertetések – Árkovits AmarylFóris Nóra Kerekes Zsuzsanna Nagy Alexandra Varga É. Júlia

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények– Megújulnak a műfajok

2014 – február

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő

 

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány

Pohárnok Melinda: A szülő–gyerek dialógusok szerepe a szelf-fejlődésben: A narratív ko-konstrukcióval kapcsolatos kutatások és klinikai vonatkozásaik

Elméleti tanulmány

Csomortáni Domokos Zoltán: Ártalmas gondoskodás – a pszichológiai túlvédés pszichoanalitikus kiindulású elméletei

Kincsesház

Szőnyi Gábor: Csoportvezetői tevékenység Magyarországon 1984. A Magyar Pszichológiai Társaság felmérése (zárótanulmány), Budapest, 1985. I.

Kutatási tanulmány

Colette Chiland, Anne-Marie Clouet, Michèle Guinot, Bernard Golse, Pierre Jouannet, Patrick Revidi: „Újnemű” apák és gyermekeik I. Fordította: Sebes Anna

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita a gyermekekkel végzett pszichoterápiáról – Adrigán Erzsébet, Campos J. Anna, Ledniczki Ildikó, Rajnik Mária Horgász Csaba Takácsy Márta

Álláspont – szakmai vezetők a pszichoterápiás ellátásról: Sümegi András, Kárpáti Róbert Bugán Antal, Kállai Klára

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Eörsi Dániel Sinkó Dóra

Nagycsoport levél – Linzenbold Ildikó

Könyvismertetés – Hódi Ágnes Kiss Tibor Cece Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2014 – április

A szerkesztő előszava

Szőnyi Gábor

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Adrigán Erzsébet, Békési Beáta, Campos J. Anna, Hódi Ágnes, Rajnik Mária: Küszöbperspektíva I. – II.

Áttekintő tanulmány

Kovács Zsuzsa, Szabó Csaba: Onkopszichológia a XXI. század elején – új kihívások előtt

Kincsesház

Szőnyi Gábor: Csoportvezetői tevékenység Magyarországon 1984. A Magyar Pszichológiai Társaság felmérése (zárótanulmány), Budapest, 1985. II.

Kutatási tanulmány

Colette Chiland, Anne-Marie Clouet, Michèle Guinot, Bernard Golse, Pierre Jouannet, Patrick Revidi: „Újnemű” apák és gyermekeik. II. Fordította: Sebes Anna

Módszertani tanulmány

Bedő Ilona, Papp Tímea: Fent és lent, fényben és sötétben. A fizikai környezet és a dinamikus szenzoros integrációs terápia kapcsolata

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Berger Noémi Justin Móni

Álláspont – szakmai vezetők a pszichoterápiás ellátásról II. – Németh Attila Urbán Éva

Hírek

In memoriam Csirszka János – Szombathelyi Éva

Beszámolók

Konferenciák – Mihalik Árpád

Könyvismertetés – Osváth Péter

Gyöngyszemek – Bokor László

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

A szerkesztő előszava

 

 

A „szakmai közélet” 12 éve szerves része a Pszichoterápiának. Ugyan nincs éles határa annak, hogy mit sorolunk a szakmához – nagyjából azt a széles kört, ahol a pszichoterápiákra épülő munkamódnak, gondolkodásnak szerepe van – igyekszünk olyan kérdéseket bevonni viták, interjúk, beszámolók, levelek, állásfoglalások formájában, melyekről azt gondoljuk, hogy sokakat érintenek, érdekelnek, s melyek tanulmány formájában kevésbé tárgyalhatók. Igyekszünk kérdezni, közvetíteni, tájékoztatni – a vélemény formálása az olvasó privilégiuma.

 

Áprilisi számunkban a terjedelem a tanulmányok javára billen fel; a tárgyalt kérdések egy része azonban nyugodtan helyet kaphatna a „szakmai közélet”-ben is.

A szakma helyzetéről sokfélét gondolunk, nem függetlenül attól, hogy melyik részén helyezkedünk el. Folytatjuk a megkezdett sorozatot, melyben állami, kormányzati szerveknél felelős funkcióban lévő kollegákat kérdezzük, hogyan látják a pszichoterápia helyzetét, mit tartanak jónak, mit változtatandónak, örömmel véve a sarkos, világos, vitára ingerlő állásfoglalást. Németh Attila és Urbán Éva hozzászólása megfelel ezeknek a kívánalmaknak; gyakorló és leendő, képző és képzendő terapeutának, tanácsadónak egyaránt érdemes elgondolkoznia rajta.

A vita a tegeződésről és magázódásról békés vizekre visz, hétköznapi technikai kérdést tárgyal – ami a terápiás-tanácsadói kapcsolatban azért megizzaszthatja a szakembert, a kultúra vonatkozó változása élezheti a generációs ellentéteket.

Új rovatunk, a csipkelődéstől nem egészen mentes „gyöngyszemek” olyan görbe tükör kíván lenni, amibe senkinek sem árt időnként belepillantani, például saját honlapját, hirdetését mások szemével is elolvasni. A szándék jobbító, meg arra is ösztönöz, hogy ne vegyük magunkat a kelleténél komolyabban.

 

Amit érdemes komolyan venni, az például Adrigán Erzsébet, Békési Beáta, Campos J. Anna, Hódi Ágnes, Rajnik Mária közös tanulmánya az anya-csecsemő megfigyelésről. A pszichoterápiás kapcsolat elmélete és gyakorlata számára talán ez az irány hozta a legtöbbet az elmúlt évtizedekben, segítette leginkább az interperszonális (fejlődés)lélektan mélyebb megismerését, újragondolását. Ha lehetne, akkor az anya-csecsemő megfigyelést tenném elsősorban kötelezővé minden pszichológusnak, terapeutának, pszichiáternek, pszichológiát egyetemen oktatónak.

Gyerekekről szól Chiland és munkatársainak kutatási beszámolója is, aminek második részében mélyedhet el az olvasó. A gyerekek a longitudinális vizsgálat szerint jól vannak, jól fejlődnek, miközben olyan szülők nevelik őket, olyan családban („családban”) nőnek fel, ami kemény politikai-társadalmi megosztás tárgya a legtöbb országban, sok helyen kemény dilemma, értékrendi ütközés elé állítva a szakembereket is.

Szakmai – vagy inkább ellátási – határterületre kalauzol Kovács Zsuzsa és Szabó Csaba. Az onkopszichológiai ellátásról minden elmondható, csak az nem, hogy jelenlegi mértéke, szervezettsége, beépültsége a sokszakmás munkacsoportokba kielégítő. Fontos látni, mi van, mi működik, mi lehetne, s már a szakmai közéleti részbe tartozna a vita, a szakmai szervezetek és szereplők állásfoglalása, hogy mi kellene a társadalmilag elvárható működéshez. A témához kapcsolódik a tervezetten a júniusi számban a „kincsesház” rovatban megjelenő összefoglalás Herman Erzsébettől és Berlin Ivántól. Ők 1981-ben tekintették át a pszichoszomatika és a családterápia helyzetét – harminc év után se tudunk túl sokat hozzátenni, sajnos.

Szerzőként furcsa kommentálni a csoportvezetői tevékenységről 1984-ben készült, most újra megjelent kutatási összefoglalót. A történet része, hogy magam erről a munkáról már régen elfeledkeztem, Hidas György hagyatékából került elő egy példa (köszönet érte Hidas Gergelynek). Számomra érdekes benne, hogy annak idején 4 évvel a szervezett képzés (csoportpszichoterápiás szemináriumok) elindulása után egy nagy szakmai szervezet kíváncsi volt arra, hogy néz ki a csoportterapeuta képzés és gyakorlat, merre kellene továbblépni.

Egy felmérés a maga táblázataival elég száraz tud lenni, de elgondolkoztató, ha összehasonlítjuk, változott-e a szakmai kép, a szakmai helyzet az elmúlt 30 év alatt?

Végül üde színvolt Bedő Ilona és Papp Tímea módszertani tanulmánya. Azt mutatják be, hogyan tudják a körülmények – pince vagy emelet – meghatározni egy terápiás módszer jellegzetességét, s hogyan lehet a feltételekből adódó nehézségeket módszerfejlesztésbe szublimálni.

Jó olvasást kívánok.

Szőnyi Gábor

 

Tanulmányok kivonata

 

A gyakorlat kérdései

 

Küszöbperspektíva I-II.

A csecsemőmegfigyelés haszna a terápiás munkában

 

Adrigán Erzsébet, Békési Beáta, Campos J. Anna, Hódi Ágnes, Rajnik Mária

A csecsemőmegfigyelés elméleti és gyakorlati bemutatásával szeretnénk betekintést adni abba, hogyan segíti ez a módszer a megfigyelőt a terápiás készségek kialakításában, s a terapeutát a mindennapi terápiás munkában. A csecsemőmegfigyelés évtizedek óta számos országban része a pszichoterápiás és pszichoanalitikus képzésnek, kiegészítve ezzel a saját élmény, a szupervízió és az elméleti képzés komplex rendszerét. Izgalmas tapasztalat annak a sajátos pozíciónak a megteremtése, amelyben a megfigyelő belül érezheti magát egy megfigyelt családban, s ily módon, érzelmileg bevonódva, de mégis bizonyos távolságtartással – a „küszöbön” –, a megfigyelői pozíciót fenntartva lehet jelen.

A résztvevő megfigyelés, melynek módszerére épül a csecsemőmegfigyelés, egy nehezen körülírható beállítódás elsajátítását jelenti. A pszichoanalitikusok közül elsőként Sullivan fogalmazta meg, hogy az analitikus kapcsolatban szintén jelen van a résztvevő megfigyelői attitűd, amennyiben az analitikus, mint megfigyelő érzelmileg bevonódik, és interakcióba kerül a pácienssel, ugyanakkor képes arra, hogy magát a bevonódást egy külső perspektívából is szemlélje. A csecsemőmegfigyelés esetében a megfigyelőre hat, amit a családban tapasztal, közben folyamatosan monitorozza a saját érzéseit, egyben igyekszik nem kimozdulni megfigyelői pozíciójából. Nem kezdeményez interakciókat, nem vonódik be a család életébe, miközben jelenlétével kétségtelenül hatást gyakorol arra. a megfigyelőnek a kibontakozó lélektani térben is meg kell találnia a helyét.

 

Kulcsszavak: résztvevő megfigyelés – csecsemőmegfigyelés – terápiás készség – interszubjektivitás

 

Áttekintő tanulmány

 

Onkopszichológia a XXI. század elején – új kihívások előtt

 

Kovács Zsuzsa, Szabó Csaba

Az onkopszichológia az elmúlt három évtizedben jelentős utat járt be. Bizonyítást nyert a lelki tényezők, az egészségmagatartás, az életmód jelentősége az onkológiai betegségek kialakulásában és a gyógyulási folyamatban. Mind a klinikai tapasztalatok, mind a kutatások igazolják, hogy a lelki támogatás, a széles körű pszichoszociális ellátás csökkenti a betegek sérülékenységét, segíti a kórfolyamathoz való alkalmazkodást, a megküzdést, jelentős mértékben javítja az életminőséget. A betegek részéről megnyilvánuló erőteljes szükséglet és a kutatási eredmények ellenére az onkopszichológiai szakszolgáltatások alulreprezentáltak az onkológiai ellátásban. A XXI. század elején a rákgyógyítás komoly kihívás előtt áll – az epidemiológiai vizsgálatok szerint a daganatos betegségek száma az elkövetkező két évtizedben várhatóan megkétszereződik. Tanulmányunkban összefoglaljuk az onkopszichológia fejlődésének fontosabb állomásait, és bemutatjuk a nemzetközi szakirodalom alapján széles körben alkalmazott pszichoterápiás módszereket, a jelentősebb kutatási eredményeket, valamint a gyakorlati terápiás ajánlásokat.

 

Kulcsszavak: onkopszichológia –pszichoszociális intervenciók – spirituális növekedés – túlélés

 

Kincsesház

 

Csoportvezetői tevékenység Magyarországon 1984.

A Magyar Pszichológiai Társaság felmérése (zárótanulmány), Budapest, 1985.

2. rész

 

Szőnyi Gábor

1982-ben a Magyar Pszichológiai Társaság elérkezettnek látta az időt arra, hogy empirikus vizsgálatot kezdeményezzen az egyre gyorsabban terjedő csoportmódszerek szakmai hátterének tanulmányozása céljából. A kutatás érdekében, a Magyar Pszichológiai Társaság együttműködésre kérte fel a Magyar Pszichiátriai Társaság elnökségét valamint a Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságát, bizottságot hozott létre, és annak három tagját (Hidas György, Komoly Judit, Szőnyi Gábor) megbízta a kutatás kivitelezésével. A zárótanulmányt Szőnyi Gábor elkészítette, de a helyzetkép nem került közlésre.

A tanulmányt három évtized távlatából is jelentősnek találjuk, és megjelenését fontosnak tartjuk. Átfogó képet ad a nyolcvanas évek csoportvezetői gyakorlatáról, és olyan kérdéseket vet fel, amelyek azóta sem vesztettek időszerűségükből. Láncszeme lehet a szakmai önismeretnek, és adatokat szolgáltat azoknak a kutatóknak, akik szeretnék megvizsgálni, hogy hogyan és hová fejlődött a csoportmódszerekre épülő gyakorlat. Olyan összehasonlításokra ad lehetőséget, amelyek láthatóvá tehetik a fejlődés ütemét, irányát, a képzés által felvetett dilemmák alakulását. Ezek alapján választ kaphatunk arra, hogy a csoportmódszerek terén megtörtént-e a váltás az extenzív fejlődésről a professzionalizálódás irányába.

A szerkesztő

 

A tanulmány egy 1984-ben készült kérdőíves felmérés adatait mutatja be. A vizsgálatot a Magyar Pszichológiai Társaság azzal a céllal kezdeményezte, hogy kutatási adatok alapján kapjon rálátást a csoportvezetői tevékenység elterjedtségére, az alkalmazási területekre, a használt módszerekre, valamint a csoportvezetők képzettségére.

A vizsgálat során alkalmazott kérdőív zárt és nyílt kérdések segítségével gyűjtött adatokat a személyi változókra, a csoportvezetői tevékenység körülményeire, a csoportvezetésben való jártasságra, a képzettségekre, valamint a felkészültség önmegítélése. A tanulmány 309 értékelhető kérdőív adatainak értékelésre épül. Ezeket a három említett társaság tagsága, valamint azon hozzájuk csatlakozott csoportvezetők szolgáltatták, akik egyik társaságnak sem voltak tagjai.

A tájékozódáson túlmenően a felmérésnek az volt a célja, hogy információkat szolgáltasson a csoportvezetés szakmai hátterének kidolgozásához.

Az adatok feldolgozása és értelmezése nyomán megtudhatjuk, hogy a válaszolók több, mint 75 százaléka fontosnak találta a szakmai nyilvánosság és a szakmai identitást erősítését, igényelte a csoportvezetői regiszter elkészítését. Ráláthatunk az általános professzionális és a csoportvezetői karrier összefüggésére, az alkalmazási területek megoszlására, a csoportvezetők alapképzettségére, a módszerek használatának gyakoriságara, kitűnnek a legelterjedtebb és legrégebben alkalmazott módszerek, érzékelhetővé válik a szakma Budapest-centrikussága. Elemzésre kerülnek a képzés összetevői, kiderül a rendszerezett elméleti felkészülés hiánya és a szupervízió kritikus helyzete, megtudhatjuk, hogy a csoportvezetők 30 százaléka tartja magát tanulmányi-sajátélmény csoportok vezetésére (is) felkészültnek. A tanulmány szerzője jelzi a legégetőbb problémákat és körvonalazza a továbbfejlődés irányait.

A tanulmányt két részben, de változatlan formában közöljük, csupán a decimális beosztást hagytuk el. Az első rész a csoportszcénát tárgyalja, míg a második a csoportvezetők képzettségének elemzésével, valamint a felkészültség önmegítélésével foglalkozik.

 

Kulcsszavak: csoportvezetői tevékenység – csoportmódszerek alkalmazási területei – használt módszerek – csoportvezetők képzettsége

Módszertani tanulmány

Kutatási tanulmány

 

Újnemű” apák és gyermekeik II.

Colette Chiland, Anne-Marie Clouet, Michèle Guinot, Bernard Golse, Pierre Jouannet, Patrick Revidi


A Cochain Kórház CECOS Központja (Centre d’Etude et de Conservation des Oeufs et du Sperme) (Petesejtek és spermák kutató- és megőrző központja) 1999-ben olyan programba kezdett, amely az eredetileg transzszexuális férfi (transman) élettársának donor általi művi megtermékenyítését (IAD) szolgálja. A projektet számos fenntartás fogadta, amelyeket egy etikai bizottságban vitattak meg. A felmerült kérdések a következőkre vonatkoztak: a transman mentális egészségére, arra, hogy képes-e az apaszerepre, és lehetőségük lesz-e a gyermekeknek a normális fejlődésre, különös tekintettel nemi identitásuk alakulására. Felajánlották a szülőknek, hogy a gyerekek fejlődését folyamatosan nyomon követik, hogy megtudják, vajon a felvetődött kifogások valóban megalapozottak-e. Ha igen, a programot félbe kell szakítani, de ha nem megalapozottak, a program folytatódhatna, sőt, javasolhatnák annak kiterjesztését a többi CECOS-ra is. A szülők elfogadták, hogy a gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon kövessék. A szülőkkel legelőször a gyermek egyéves korában konzultáltak, ezt követően pedig minden második évben. 2000-től 2010-ig 42 gyermek (28 fiú és 14 lány) született 29 pártól. 2010 végéig 24 gyermek folyamatos nyomon követése történt meg, a többit pedig a következő évben szándékoztak vizsgálni. A követési vizsgálatból kiderül, hogy ezek a párok nem homoszexuális és stabil párok: az apa kompetens apaként viselkedik; viszont a pénisszel nem rendelkező apák azonosulnak kultúrájuk férfias és paternalista értékeivel. Ami a gyerekeket illeti: jól vannak, megfelelően fejlődnek, elégedettnek tűnnek az életükkel, és, összhangban biológiai nemükkel, fiúknak vagy lányoknak érzik magukat. A szülőknek azt javasolták, hogy mondják meg az igazat a gyermekeknek a donor általi művi megtermékenyítésről (IAD-ról), illetve az apa transzszexualizmusáról. Az IAD-dal kapcsolatban semmilyen probléma nem merült fel. Ami a transzszexualizmust illeti, bármennyire is vágytak arra az apák, hogy beszéljenek erről a gyerekkel, nem tudták, hogyan mondják el neki; az egyik apa készített egy rajzos könyvecskét, ami segített az apáknak abban, hogy egyszerű szavakkal beszéljenek a gyermekkorukról, úgy, ahogyan azt megélték, mivel az apáknak gyakran igen nehezére esett, hogy erről természetesen tudjanak beszélni. Nincs okunk megbánni, hogy a transzszexuális férfiak számára lehetővé tettük az apaság megélését. Érdekes lesz látni, hogyan élik majd meg gyermekeik saját kamaszkorukat.

Kulcsszavak: transzszexualizmus – mesterséges megtermékenyítés donorral – apaság –társadalmi nemi identitás – gyermekek nyomon követése

 

Fent és lent, fényben és sötétben

A fizikai környezet és a dinamikus szenzoros integrációs terápia kapcsolata

 

Bedő Ilona, Papp Tímea

A dinamikus szenzoros integrációs terápia (továbbiakban: DSZIT) hatásmechanizmusa a valóságosan átélt különböző érzékszervi és mozgásos élményeken keresztül megszerezhető tapasztalatokra épül, éppen ezért nagy jelentősége van a terápia fizikai környezetének. A DSZIT sajátos adottságai közepette a gyermek testében és lelkében felidéződhetnek és elrendeződhetnek, integrálódhatnak korábbi tapasztalatai. A terapeuta értő jelenlétében kipróbálhat új problémamegoldási módokat, rátalálhat személyes erőforrásaira és egyéni fejlődési lehetőségeire. Tanulmányunkban e terápiás környezet fizikai tulajdonságai és a terápiás történések összefüggéseit vizsgáljuk. A DSZIT szempontjából legfontosabb fizikai tényezőket gondoltuk végig, úgymint a tér, idő, ritmus, fény és sötétség, s összefüggésüket a terápiás keretben zajló lelki munkával. Két terápiás helyszínt mutatunk be: míg az egyik a „süllyedés, lemerülés” és a mindennapitól való elhatárolódás élményét, addig a másik az „emelkedést” és a mindennapi közegbe való vizuális és auditív belesimulást hívhatja. Végül elgondolkodtunk azon is, milyen hatással van a változó környezet és helyszín a gyerekek, a terapeuta és a szenzoros integrációs terápia szempontjából.

 

Kulcsszavak: valós tapasztalat -­ fizikai környezet – inkubáció – terápiás helyszínek

 

2014 – június

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő


TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Pénzes István: Tragédia a potenciális térben. A pszichodráma lehetőségei a traumatikus veszteség pszichoterápiájában

Műhely tanulmány

Tremkó Mariann, Tóth András, Fazekas Zsolt, Golenya Éva, Petke Zsolt: Klasszikus forma – frissített tartalom: a Minnesota-modell a korszerű pszichológiai megközelítések szemszögéből

Esettanulmány

Higi Vera: Pszichológus a családi díványon. Egy veszélyeztetett kismama hipnoterápiás támogatása

Dobó Katalin: Hozzászólás Higi Vera Pszichológus a családi díványon. Egy veszélyeztetett kismama hipnoterápiás támogatása című esettanulmányához

Lőrik Dóra: Hozzászólás Higi Vera Pszichológus a családi díványon. Egy veszélyeztetett kismama hipnoterápiás támogatása című esettanulmányához

Kincsesház

Herman Erzsébet, Berlin Iván: Család és betegség. Bevezető: Koltai Mária

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Kútvölgyi Andrea ¨ Cziglán Karolina ¨ Törzsök-Sonnevend Mária ¨ Tornyossy Mária

Hozzászólás – A pszichoterápiás ellátásról szóló álláspontokhoz – Zalka Zsolt

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 9. – Kertész Katinka ¨ Kőtörő Emese ¨ Rudas János

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Kepics Zsanett ¨ Léder Katalin ¨Pálfy Réka ¨ Takácsy Márta ¨ Valkó Lili

Könyvismertetés – Krékits József

Gyöngyszemek

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2014 – augusztus

A szerkesztő előszava

Kiss Tibor Cece

 

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

Szabó Mónika: A tekintély kritikája, a kritika hitelessége, avagy mit keres a szociálpszichológia a terápiában?

A gyakorlat kérdései

Lisznyai Sándor: Egy drogkonzultációs folyamatról

Módszertani tanulmány

Schermann György: Rövid dinamikus párterápia – a párkapcsolati fókusz kialakítása

„Így dolgozunk mi…”

Adrigán Erzsébet: Ki ehet a cukorkából?

Barcy Magdolna: Kommentár Adrigán Erzsébet „Ki ehet a cukorkából?” című esetbemutatásához

Kőtörő Emese: Kommentár Adrigán Erzsébet „Ki ehet a cukorkából?” című esetbemutatásához

Pinterics János: Kommentár Adrigán Erzsébet „Ki ehet a cukorkából?” című esetbemutatásához

Szautner Erika: Kommentár Adrigán Erzsébet „Ki ehet a cukorkából?” című esetbemutatásához

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Esszé

Tringer László: Buda Béla pályaképe

Interjú

10 év után – Bitter Istvánnal beszélget Szőnyi Gábor és Valkó Lili

Viták, hozzászólások

Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Igács János ¨ Gaál Viktor ¨ Ferencz Veronika

Reflexió – Simon Alpár Lehel Ritter Andrea könyvéről

Reflexió – Vedres Nóra a gyerekterápia tekintélyéről

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Dávid Tamás ¨ Endresz Hajna, Kiss Tibor Cece ¨ Krékits József ¨ Kunos Vera ¨ Páll Orsolya Emese

Könyvismertetések – Sarudi Katalin ¨ Takácsy Márta ¨ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2014 – október

Tartalom

Az Olvasóhoz

A szerkesztő előszava

Takácsy Márta

 

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Adrigán Erzsébet, Ledniczki Ildikó: Fordulópont-e az ödipális kor a belső tekintély kialakulásában? A felettes-én pszichoanalitikus elgondolásainak változása.

Módszertani tanulmány

Kozékiné Hammer Zsuzsanna, Iring Zoltán: A Séma kérdőív alkalmazásának lehetősége párterápiában

Műhelytanulmány

Ritter Andrea: A coming out krízis és kezelése. A négy alkalmas családi konzultáció

Módszertani tanulmány

Howard A. Bacal: A budapesti iskola fogalma a szupervízióról – Bálint Mihály hatása a pszichoanalitikus specifikus illeszkedés elméletére. Fordította: Valkó Lili

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, hozzászólások

Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? Avagy hogyan szóljunk egymáshoz a terápiás és tanácsadói helyzetben? – Somogyi Zsófia Borbála ¨ Eörsi Dániel ¨ Cserey Miklós ¨ Simon Sarolta ¨ Flaskay Gábor ¨ Kavetzky Péter

Álláspont – szakmai vezetők a pszichoterápiás ellátásról III. – Perczel Forintos Dóra

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 10. – Árkovits Amaryl ¨ Bagotai Tamás ¨ Varga Adrienne

Reflexió – Zalka Zsolt a gyerekterápia tekintélyéről

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Kardos Tímea, Szőnyi Gábor ¨ Kiss Tibor Cece ¨ Takácsy Márta

Könyvismertetések – Fehér Pálma ¨ Hansjürgens Anna Mária ¨ Szőnyi Gábor

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

2014 – december

A szerkesztő előszava

Tiringer István

 

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Beleznai Györgyi, Gyírkis Ágnes: „Milyen anyja vagyok, milyen anyja lehetek sérült gyermekemnek?”Anya-gyerek kapcsolat-erősítés, terápiás-fejlesztő csoportfoglalkozás keretein belül.

A gyakorlat kérdései

Dobossy Anna: Elfelejtett betegek

Műhelytanulmány

Süle Ferenc: A spiritualitás, az emberi specifikum és a vallások közös nevezőjének keresése

Esszétanulmány

Szőnyi Gábor: Létrejöhet-e egységpszichoterápia? Gondolatok a pszichoterápiák közelíthetőségéről I.

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Portré

Emlékképek Goldschmidt Dénesről – Blága Gabriella ¨ Bense Ildikó ¨ Berkes István ¨ Bodnár Éva ¨ Draskóczy Magda ¨ Fehérváry Zoltán ¨ Frigyes Júlia ¨ Füredi János ¨ Gáti Goldschmidt Krisztián ¨ Pikler Mihály ¨ Vincze Anna ¨ Varga Pál ¨ Zalka Zsolt (összeállította: F. Merényi Ágnes, Fehérváry Zoltán)

Viták, hozzászólások

Vita: Tegeződjünk vagy magázódjunk? ¨ Deák Zsolt ¨ Erős Ilona ¨ Sinkó Dóra

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 11. – Harmatta János¨ Székelyhidi Judith

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Ajtay Gyöngyi, Fodor Kinga ¨ Igács János ¨ Simon Sarolta ¨ Tornyossy Mária ¨ Valkó Lili

Könyvismertetések – Berger Noémi ¨ Hansjürgens Anna Mária ¨ Szőnyi Gábor

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2013 – február

Tartalom

A szerkesztő előszava

Valkó Lili

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Higi Vera, Süli Ágota, Vereczkey Attila: A meddőség labirintusában. IVF programban résztvevő párok pszichés támogatása

Történeti tanulmány

Révay Réka: Mozdulatművészet és terápia. 100 éve jött létre az első mozdulatművészeti iskola hazánkban

A gyakorlat kérdései

Pető Katalin, Zana Katalin, Rózsa Ildikó, Kőszeg Sára: Mi történik az előszobában?

Esszétanulmány

Szőnyi Gábor: Személyes terapeuta és szupervizor – gondolatok a budapesti szupervíziós modell kapcsán

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Bemutatkozás

Helyzetkép – Új fejlemények, új kérdések, új problémák a pszichoterápiák szervezeti rendszerében és a pszichoterapeuta képzésben – mi történt az elmúlt egy évben?

Diszkusszió

Pszichoterápia sajátos kommunikációs csatornák (VOIP) alkalmazásával – Németh Dezső, Janacsek Karolina ¨ Szenes Márta, Sebő Tamás

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 6. – Fonyó Ilona¨ Kollár Katalin ¨ Terenyi Zoltán

Hozzászólás az „5. etikai példa” témájához – Tornyossy Mária

Hozzászólás a BACP etikai állásfoglalásához – Buda Béla

Hozzászólás Szemán-Nagy Anita tanulmányához – Kuritárné Szabó Ildikó

Levél az Olvasóhoz – Szempontok a különböző típusú hozzászólásokhoz

Hírek

In memoriam Hajduska Marianna – Ritoók Magda ¨ Rendes Kriszta

Beszámolók

Konferenciák – Tóth Zoltán, Kocsis János ¨ Fehér Pálma Virág ¨ Simicz-Futó Katalin

Könyvismertetés – Fehér Pálma Virág ¨ Hansjürgens Anna Mária ¨ Kerekes Zsuzsanna ¨ Tiringer István ¨ Tiringer István ¨ Botond Gyula

Szakkönyv-listák – Animula ¨ Medicina Könyvkiadó Zrt. ¨ Oriold és Tsai Kiadó ¨ Park Könyvkiadó ¨ Ursus Libris

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2013 – április

Tartalom

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő

 

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Csigó Katalin: Kényszerbetegek pszichoanalitikus kezelése: szembenézés a kognitív idegtudomány eredményeivel

Elméleti tanulmány

Andrejkovics Mónika, Gasparik Éva, Bokor Petra, Frecska Ede: Az orvoslás és a pszichoterápia új paradigmája: a bio-pszicho-szocio-spirituális (BPSS) modell

Módszertani tanulmány

Boldvai Ferenc, Kárpáti Gyöngyvér, Csorba János, Mészáros Judit: Individuálpszichológiai játékdráma tapasztalatok beilleszkedési zavarokkal küzdő nagyothalló gyermekek csoportmunkája során

Elméleti tanulmány

Bokor László: Az áttétel idegtudományi megközelítése

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

A hazai pszichoterápia jelenkori történetéből. Szőnyi Gábor interjúja Füredi Jánossal

Viták, hozzászólások

Pszichoterápia sajátos kommunikációs csatornák (VOIP) alkalmazásával – Kiss Tibor Cece

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 7. – Horgász Csaba ¨ Kapusi Gyula ¨ Kútvölgyi Andrea

Levél a Szerkesztőhöz – Székács Judit

Hírek

Kitüntetések: Bagdy Emőke

In memoriam Alpár Zsuzsa – Halász Anna

Beszámolók

Konferenciák – Kis Médea ¨ Novotny Gabriella ¨ Kovács Petra ¨ Vizin Gabriella

Könyvismertetés – Kiss Tibor Cece ¨ G. Tóth Anita ¨ Túry Ferenc

Szakkönyv-listák – Medicina Könyvkiadó Zrt. ¨ Oriold és Tsai Kiadó ¨ Park Könyvkiadó ¨ Ursus Libris

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2013 – június

Tartalom

A szerkesztő előszava

Bokor László

 

TANULMÁNYOK

Esszétanulmány

Vermes Katalin: Terápiás és testi fordulat a fogyasztói kultúrában: a mozgás- és táncterápia kulturális horizontja

Elméleti tanulmány

Endel Talvik: E. esete. Fordította: Valkó Lili

Kutatási tanulmány

Szabó Gergely: A regresszív képzeleti szótár (RIV) magyar adaptációja

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelybemutatás

Szőnyi Gábor: Telepíthető-e a pszichoanalízis? A Han Groen-Prakken Kelet-Európai Pszichoanalitikus Intézet

Interjú

Valkó Lili interjúja Scott D. Millerrel a pszichoterápia hatékonyságáról

Viták, hozzászólások

Pszichoterápia sajátos kommunikációs csatornák (VOIP) alkalmazásával – Bokor László¨ Takácsy Márta

Vita a gyermekekkel végzett pszichoterápiáról – Horgász Csaba ¨ Koller Éva ¨ Sarkadi Borbála

Hírek

A Pszichoterápiás Tanács 2013. május 19-i ülése – Harmatta János

Beszámolók

Konferenciák – Berger Noémi ¨ Brinzanek Zsuzsa ¨Sáfrány Eszter ¨ Vad Gyöngyi

Recenzió szimpózium – Buda Béla ¨ Varga József ¨ Tiringer István

Műhely – könyvbemutatás – Árkovits Amaryl

Szakkönyv-listák – Medicina ¨ Oriold és Tsai Kiadó ¨ Park ¨ Ursus Libris

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2013 – augusztus

Tartalom

In memoriam Buda Béla

A Szerkesztőség előszava

 

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Buda Béla: Ember és társadalom a neofreudizmus elméletében

Kincsesház

Buda Béla: Maruyama morfogenetikus modelljének alkalmazása a csoportpszichoterápiára

A terapeuta szerepének és a csoportműködés problémájának rendszerelméleti megközelítése. fordította: Valkó Lili

Áttekintő tanulmány

Buda Béla: Előszó (Pszichoterápia kötethez)

A gyakorlat kérdései

Buda Béla: Akció — katarzis — empátia — encounter. Moreno hozzájárulása a modern pszichoterápia fejlődéséhez

SZAKMAI KÖZÉLET

Bemutatás

Buda Béla: Életút

Bemutatás

Buda Béla emléke – Süle Ferenc ¨ Koltai Mária ¨ Felvinczi Katalin ¨ Bíró Gyula ¨ Haraszti László ¨ Komlósi Piroska, Flaskay Gábor

Így dolgozunk mi…

Buda Béla: A depresszió egzisztenciális dinamikája

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Buda Béla, Hidas György

Könyvismertetés – Buda Béla

Szakkönyv-listák – Medicina Könyvkiadó ¨ Oriold és Tsai Kiadó ¨ Park Könyvkiadó ¨ Ursus Libris

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

2013 – Október

A szerkesztő előszava

Kiss Tibor Cece

 

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Droppa Szilvia: A beszéd „újratanulása” és a kapcsolat fejlődése szelektív mutista gyerekek terápiájában

Elméleti tanulmány

Bimbó Melinda: Áramlatban a csoport. A flow állapotot elősegítő tényezők szerepe pszichodráma csoportban

Módszertani tanulmány

Krékits József: Vissza az álmokhoz! A fenomenológiai daseinanalitikus álomértelmezésről

Kutatási tanulmány

Albert-Lőrincz Enikő: Az értékelés bizonyítékokon alapuló gyakorlata a módszerspecifikus képzésekben

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Valkó Lili interjúja Szamosi Judittal és Gyalog Beával a tranzakcióanalízis hazai helyzetéről

Viták, hozzászólások

Vita a gyermekekkel végzett pszichoterápiáról – Gádoros Júlia ¨ Kappéter István ¨ Pálmai Katalin

Levelek a SzerkesztőhözFazekas Ágnes ¨ Harmatta János ¨ Janovszki Gabriella

Levél az Olvasóhoz – a Pszichoterápia 10., jubileumi konferenciájához

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Farkas Attila ¨ Fodor Kinga ¨ Kiss Tibor Cece ¨ Nagy Tímea ¨ Tiringer István

Könyvismertetés – Fehér Pálma Virág ¨ Hansjürgens Anna Mária ¨ Haraszti László ¨ Hencsey Rita ¨ Kerekes Zsuzsanna ¨ Riskó Ágnes ¨ Tiringer István ¨ Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2013 – December

A szerkesztő előszava

Tiringer István

 

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Sarkadi Borbála: A játék, mint a pszichoterápia lényege

Elméleti tanulmány

Boross Viktor: Látva látni. A kognitív metaforaelmélet néhány érintkezési pontja

A gyakorlat kérdései

Irmgard Dettbarn: Skype, a kísérteties harmadik és a pszichoanalízis. Fordította Hansjürgens Anna Mária

A gyakorlat kérdései

Árkovits Amaryl: Eredet érzetét érzi énem

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Valkó Lili interjúja Dobó Katalinnal és Eörsi Dániellel a Magyarországi Bálint Mihály Pszichoszomatikus Társaságról

Viták, hozzászólások

Vita a gyermekekkel végzett pszichoterápiáról – Csák Annamária ¨ Csiffáry Éva ¨ Janda Zsuzsa ¨ Szamosi Éva

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 8. – Cziglán Karolina ¨ Kácsándi Elvira ¨ Tornyossy Mária

Álláspont – Az Amerikai Pszichológiai Egyesület állásfoglalása a pszichoterápia eredményességének elismeréséről. Fordította Takácsy Márta

Levél az Olvasóhoz – a Pszichoterápia 10., jubileumi konferenciájához

Hírek

Beszámolók

Konferenciák – Kertész Katinka ¨ Kuritárné Szabó Ildikó, Merza Katalin

Irodalmi levél – Koltai Mária

Könyvismertetés – Tiringer István ¨ Varga József ¨ Zana Katalin

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2012 – Június

A szerkesztő előszava
Bokor László

TANULMÁNYOK
A gyakorlat kérdései
Erdélyi Ildikó: Álomzug. Az álom-munka egy sajátos esete a pszichoanalitikus gyakorlatában
Esszétanulmány
Vincze Anna: A pszichoterapeuta szerepe az ezoteriától a mentalizálás felé vezető úton
Módszertani tanulmány
Vas József Pál, Császár Noémi: Érintés és egységtudat a tandem hipnoterápiában
Esszétanulmány
Krékits József: Identitás-keresés holdvilágnál. Gondolatok a művészet gyógyhatásáról Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye kapcsán


SZAKMAI KÖZÉLET
Vita, álláspontok
Etikai példa – Gilyén Judit • Komlósi Piroska • Richter Júlia
Vitaindító az érintésről és a testi kontaktusról – Császár Noémi • Kiri Edit Anna• Tornyossy Mária
Levél a szerkesztőhöz – A Civil Csoport Hétvégéről – Linzenbold Ildikó
Hírek, beszámolók
Ajkay Klára köszöntése – Laudáció Bagdy Emőke tollából
A Pszichoterápiás Tanács alapszabály-tervezetének módosításai – Bokor László
Konferenciák – Klein Izabella • Szilágyi Veronika • Sinkó Dóra
Recenziók
Könyvismertetések – Tiringer István • Kerekes Zsuzsanna
Szakkönyv-listák – Animula • Medicina • MentalPort • Oriold és Tsai • Ursus Libris
Szakmai programok
Szerkesztőségi közlemények

2012 – Február

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő


TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Flaskay Gábor, Gyomlai Éva: Mentalizáció a pszichoanalitikusan orientált terápiában

A gyakorlat kérdései

Elblinger Csaba, Alföldi Linda: Karácsony és családi identitás, avagy újrateremteni a családot

A gyakorlat kérdései

Kroó Adrienn, Hárdi Lilla: A kínzás élménye menekült nőknél

A gyakorlat kérdései

Rendes Kriszta: Határok mentén. A serdülőkor, mint átmeneti állapot

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Vita

Hozzászólások Rudas János vitaindítójához a nyelvi kérdésekről – Bokor László ¨ Szőnyi Gábor ¨ Veress Albert

A terápiás etika gyakorlati kérdései – Hencsey Rita ¨ Ormay István ¨ Péter Edit

Reflexiók

Levél a szerkesztőhöz – Szemerédy Réka

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Albert-Lőrincz Enikő ¨ Tiringer István

Könyvismertetések Karádi Kázmér ¨ Lovas Zsuzsa ¨ Páli Eszter ¨ Tiringer Aranka ¨ Tiringer István

Szakkönyv-listákAnimula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat eredményhirdetése

Szakmai programok


Módszertani tanulmány

Mentalizáció a pszichoanalitikusan orientált terápiában

Flaskay Gábor, Gyomlai Éva

Írásunkban először vázoljuk azt az általános helyzetet, szemléleti fordulatot, amely a pszichoanalitikus orientációjú terápiákban előállt a 70-es évektől kezdve, amely változások mintegy előkészítették a terepet ahhoz, hogy a megjelenő mentalizációs megközelítés termékeny talajra hulljon. Azt a szemléletet szeretnénk közvetíteni, ahogyan kiegészítjük a pszichoanalitikusan orientált terápiás munkánkat a mentalizáció elméletével és gyakorlatával. Tanulmányunk állást foglal abban a kérdésben, hogy a pszichoanalitikus felfogás klasszikus hatótényezői (például belátás), a később leírt, de már hagyományosnak tekinthető hatótényezők (például kapcsolati tapasztalat) illeszkednek a mentalizációs szemlélethez. Kiemeljük a terápia alaphangulatának jelentőségében bekövetkezett változást és hangsúlyozzuk a támogató attitűd fontosságát. Szemléletünkben így háttérbe szorultak a keretek fenntartására irányuló direkt intervenciók, helyette a keretszegést létrehozó törekvések, frusztrációk és a bennük foglalt érzések kerülnek a terápia érdeklődésének középpontjába. A terápiás helyzetet kötődési szituációnak fogjuk fel, amely kedvező alapot teremt a nem mentalizáló (defenzív, indulatvezérelt) pszichés működés átalakítására. A mentalizáló pszichés működés kialakulásának segítéséhez speciális technika szükségeltetik.  Úgy látjuk, hogy eseteink legnagyobb részénél a hagyományos feltáró pszichoterápia elemeinek ki kell egészülnie a mentalizációt segítő hozzáállással.  Esetrészlet szolgál illusztrációként.

Kulcsszavak: mentalizáció – szupportív légkör – kötődés – mentalizáció és értelmezés

 

A gyakorlat kérdései

Karácsony és családi identitás, avagy újrateremteni a családot

Elblinger Csaba, Alföldi Linda

A család kulturális rendszerként való értelmezése a családi élet olyan nem hétköznapi alkalmaira is ráirányítja figyelmünket, melyek sajátos érzelmi és szimbolikus jelentőséggel bírnak, és az évkör meghatározott időszakában az egész kultúrára jellemző módon ismétlődnek. Wolin és Bennett (1988) klasszikus rituálé tipológiája szerint az ünnepek olyan rituálé csoportot képviselnek a családok életében, melyek fontos szerepet játszanak a család önmeghatározásában, a tágabb kultúrával való közösség szubjektív érzékelésében és ennek a közösségvállalás kifejezésében. Felmerül a kérdés, hogy vajon a karácsony a családok önmagukról alkotott képének mely összetevőit szólítja meg. Jelen tanulmányban megvizsgáljuk azokat a családi identitás tartalmakat, melyek számára a karácsonyi ünnepkör kulturális üzenetei egyfajta hívójelként szolgálnak. Elemezzük azokat a tényezőket, melyek kihívást jelentenek a családok számára a család ünnepi „újraegyesítésében”, és kitérünk a karácsonyi ünnepkör néhány terápiás vonatkozására.

Kulcsszavak: karácsony – kulturális jelentések – ünnepi interakciók – családi identitás -családterápia


A gyakorlat kérdései

A kínzás élménye menekült nőknél

Kroó Adrienn, Hárdi Lilla

 

A kínzás általános célja, hogy szándékos szenvedésokozással rábírja az áldozatot, hogy lemondjon alapvető értékeiről, hiedelmeiről, identitásáról. Különböző diagnosztikus kategóriákat dolgoztak ki a szakemberek a kínzást követő átfogó zavar leírására: túlélő szindróma, kínzás szindróma, komplex poszttraumás stressz zavar. A kínzás következményeit összefoglaló tünet-együttesekben közös, hogy mindegyik kiemeli a trauma hatására bekövetkező identitásbeli változást, ami kifejezett célja az elkövetőknek. A testi traumák nagyban hozzájárulnak a kínzás pszichés következményeihez. A pszichológiai nyomás és a testi fájdalom együttese alárendelt és regresszív pozícióba kényszeríti az áldozatot, fragmentálja az identitást, és a szégyen, a megaláztatás és a félelem hosszantartó érzéséhez vezet. A kínzástúlélők terápiájában kitüntetett szerepe van a bizalom, az intimitás, a kötődés és az identitás újraépítésének, valamint a trauma-narratívumokkal való foglalkozásnak. A cikk második részében három eset kerül bemutatásra, amelyek menekülttáborban végzett terápiás munkából származnak. Az esetek kínzást átélt menekült nők élményvilágát és a terápiájuk sajátosságát részletezi. Közös elem mindhárom esetben az identitás, a test, a kötődés és a szexualitás összefüggései.

Kulcsszavak: kínzás – identitás – test – kötődés – szexualitás

 

A gyakorlat kérdései

Határok mentén. A serdülőkor, mint átmeneti állapot

Rendes Kriszta

Jelen cikk a már régóta vizsgált serdülőkori változásokat, és az ebben a korban esedékes fejlődési feladatokat – a szülőkkel való viszony megváltoztatása, saját test birtokbavétele, pályaidentitás kialakítása – vizsgálja, ezen belül nagyobb teret hagy a testtel kapcsolatos változásoknak. Szó esik a fizikailag és szexuálisan érő test szerepéről, a test tulajdonba vételéről, és annak lehetséges megoldásairól. A test ellen elkövetett különböző szintű és mértékű sértések minden esetben direkt vagy indirekt módon érintik a változásban lévő testet, mely szempontot nem lehet figyelmen kívül hagyni, ha ezzel a korosztállyal dolgunk akad. További szempont, hogy az öndestruktív megnyilvánulások minden esetben azonnali beavatkozást kívánnak. Felmerül a kérdés, hogy vajon mi a legalkalmasabb ellátási forma ennek a korosztálynak, hiszen két állapot között mozognak, melyek között a serdülőkor hivatott hidat építeni. A hagyományos, gyerekekre vagy felnőttekre alkalmazott módszerek nem feltétlen megfelelőek épp az átmenetiség miatt, ezért a cikk kitér a lehetséges ellátási és támogatási formákra is, illetve azon nehézségekre, amikkel a pszichológus találkozhat a velük folytatott munka során.

Kulcsszavak: serdülőkor – serdülőkori feladatok – test tulajdonjoga – 4 üléses serdülőkonzultáció

 

2012 – Április

A szerkesztő előszava

Szőnyi Gábor


TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány

Túry Ferenc, Mezei Ágnes, Hayriye Gülec: Az evészavarok kezelésében használt új pszichoterápiás módszerek

Kutatási tanulmány

Láng András, Papp Barbara: Pszichoterapeuták érzelemfelismerése

A gyakorlat kérdései

Roger Kennedy: A pszichoanalitikus magányossága (fordította: Szőnyi Gábor)

Igor M. Kadyrov: Kommentár „A pszichoanalitikus magányossága” című íráshoz (fordította: Szőnyi Gábor)

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Álláspont, vita

Nyelvi kérdésekről – lezárás – Retro a Magyar Pszichológiai Szemléből ¨ Rudas János ¨ Kiss Tibor Cece

Új fejlemények, új kérdések, új problémák a pszichoterápiák szervezeti rendszerében és a pszichoterapeuta képzésben? – Égerházi Anikó¨ Fekete Sándor¨ Harmatta János¨ Lehócyky Pál¨ Simon Lajos¨ Tringer László

Levél a szerkesztőhöz – Koltai Mária

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Tóth Katalin¨ Merényi Márta¨ Ferencz Valéria ¨ Ormay István

Recenziók

Filmlevél – Tornyossy Mária

Könyvismertetések Birkás Béla ¨ Terenyi Zoltán ¨ Tiringer Aranka ¨ Tiringer István ¨ Túry Ferenc ¨ Vörös Viktor

Szakkönyv-listákAnimula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus Libris

Szakmai programok

2012 – Augusztus

Tartalom

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő

 

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

György Péter: A határon: az átváltozás

Módszertani tanulmány

Gyomlai Éva: Az analitikus identitás és kreativitás szerepe az analízis indításában

A gyakorlat kérdései

Tiringer István: Pszichoterápia idős emberekkel I.

Így dolgozunk mi…

Tornyossy Mária: „Ahány családtag, annyi pszichológus.” Család-pszichoterápiás esettanulmány

Dr. Komlósi Piroska: Reflexiók Tornyossy Mária „Ahány családtag, annyi pszichológus” című esettanulmányához

Peresa Magdolna: Eset értelmezés Tornyossy Mária: „Ahány családtag, annyi pszichológus” esettanulmányához

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Bemutatkozás

Műhelybemutatás

Ács Eszter, Görbe Katalin, Hargitai Zsuzsanna, Simonné Goschi Gabriella: Pszichoterápia a végeken

Álláspontok, vita

Vita az érintésről és a testi kontaktusról – Erős Ilona ¨ Molnár Magda¨ Perfalvi-Zobor Tünde – Páll Orsolya Emese

Vitaindító a VOIP alkalmazásával történő pszichoterápiához – Bokor László

A terápiás gyakorlat etikai kérdései – Bernáth Linda ¨ Hubainé Muzsnai Márta ¨ Szakács Katalin

Levél a Szerkesztőhöz – Urbán Éva

Hírek

Beszámoló

Könyvismertetések – Birkás Béla ¨ Terenyi Zoltán ¨ Tiringer Aranka ¨ Túry Ferenc ¨ Vörös Viktor

Szakkönyv-listák – Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus Libris

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

2012 – Október

Tartalom

A szerkesztő előszava

Tiringer István

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Tiringer István: Pszichoterápia idős emberekkel 2. rész

Történeti tanulmány

Harmatta János, Szőnyi Gábor: Hidas György szerepe a jelenkori hazai pszichoanalízisben és pszichoterápiában

Kutatási tanulmány

Deák Zsolt: Miben különleges a jungi analízis?

Elméleti tanulmány

Szemán-Nagy Anita: A disszociatív identitászavar pszichoterápiájáról

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Álláspontok, vita

Vitaindító: Pszichoterápia sajátos kommunikációs csatornák (VOIP) alkalmazásával – Bokor László

Vita az érintésről és a testi kontaktusról – Bereczky Tamás, Luthardt Andrea ¨ Fehér Pálma Virág ¨ Merényi Márta¨ Varga Katalin, Benczúr Lilla

A terápiás gyakorlat etikai kérdései – Alpár Zsuzsanna ¨ Balogh Klára ¨ Berger Noémi¨ Himmel Irén

Levél a szerkesztőhöz – Vincze Anna

Hírek

In memoriam Lövey Imre – Mladenecz Mária

Beszámolók

Konferenciák – Erős Ilona ¨ Valkó Lili, Sinkó Dóra ¨ Kiss Tibor Cece

Könyvismertetés – Hansjürgens Anna Mária ¨ Tiringer István ¨

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

 

2012 – December

Tartalom

A szerkesztő előszava

Kiss Tibor Cece

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Marlok Zsuzsa, Martos Tamás: Pedagógushivatás – személyiségfejlesztés. A pedagógus személyes kompetenciáinak fejlesztése a pszichodráma módszerével

Esettanulmány

Sümeg Szilvia: Szemünk mélye

Kincsesház

Szecsődy Imre: Ferenczi Sándor, az első interszubjektivista

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Diszkusszió

Vita az érintésről és a testi kontaktusról – Vas József Pál, Császár Noémi ¨ Tornyossy Mária ¨ Kiss Tibor Cece

Vita: Pszichoterápia sajátos kommunikációs csatornák (VOIP) alkalmazásával – Bencsik Andrea ¨ Hansjürgens Anna Mária¨ Ormay Tom

Álláspont– A British Association for Counselling and Psychotherapy etikai állásfoglalása

Beszámoló

Konferenciák – Bernáth Linda ¨ Tóth András

Recenzió szimpózium – Borgos Anna ¨ Buda Béla ¨ Flaskay Gábor ¨ Lukács Dénes ¨ Süle Ferenc

Szakmai programok Képzések ¨ Konferenciák

Szerkesztőségi közlemények

 

2011 – Február

Tartalom

A szerkesztőség előszava  XX.

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Halász Anna: Áldás vagy átok? Gondolatok a pszichoanalitikus szubjektivitásáról XX.

Kutatási tanulmány

Volker Tschuschke, Aureliano Crameri, Margit Koemeda, Peter Schulthess, Agnes von Wyl, Reiner Weber: Ambuláns pszichoterápiák terepkutatása Svájcban – alapvető megfontolások, első eredmények

Fordította: Hansjürgens Anna Mária

A gyakorlat kérdései

Karádi Kázmér, Horváth Dávid, Kállai János: Traumás agysérültek rehabilitációjának pszichoterápiás háttere

Esettanulmány

Kerekes Zsuzsanna, Varga József, Kállai János: Traumatizáló esemény intézményi feldolgozása – a fejlődés esélye

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelybemutatás

A Lélekelemzés-ről – Alpár Zsuzsa XX.

In memoriam

Kézdi Balázs – Buda Béla ¨ Stark András; fénykép: Bánfai György

Reflexiók

Huszadik évfolyamában a PSZICHOTERÁPIA – Bitter István ¨ Túry Ferenc XX.

Szemelgetés a konferencia vizsgaválaszaiból IV – Bokor László ¨ Kiss Tibor Cece ¨ Valkó Lili

Konferenciák

Golub Márkó ¨ Futó Katalin ¨ Krausz Nándor

Könyvismertetések

Buda Béla ¨ Fehér Pálma Virág ¨ Kerekes Zsuzsanna ¨ Túry Ferenc

A folyóiratról

A PT 19/6. számáról – Péley Bernadette

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat anyagaiból I. XX.

Szakmai programok

2011 – Április

A szerkesztő előszava

 

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Hódi Ágnes: A testi betegség „megalkotása” krónikus beteg gyerekek pszichoterápiájában XX

Kutatási tanulmány

Albert-Lőrincz Enikő, Szőnyi Gábor: Pszichoterapeuta-pályakép: képzéshasznosulás

Elméleti tanulmány

Varga Kata: A metaforák lehetséges magyarázata a negatív életesemények újraértelmezésében: tapasztalataink kritikus állapotú betegekkel

Esettanulmány

Halmai Tamás: Pszichózis, emberölés – és a tabu. Terápiás próbálkozás fiatal pszichotikus bűnelkövetőkkel

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelybemutatás

A Gyerek- és serdülőpszichoterápiá-ról – Kökény Vera XX.

Reflexiók

Huszadik évfolyamában a PSZICHOTERÁPIA – Bagdy Emőke XX.

Levél az Olvasóhoz: Számon tartanak? – Szőnyi Gábor

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 7. konferenciájához

Beszámoló a Pszichoterápiás Tanács üléséről – Bagotai Tamás

Könyvismertetések

Buda Béla ¨ Mirnics Zsuzsanna ¨ Varga József

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Szt István ¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat anyagaiból II. XX.

Szakmai programok


2011 – Június

A szerkesztő előszava

 

TANULMÁNYOK

Esettanulmány

Koltai Mária: A megsebzett lojalitás XX

Kutatási tanulmány

Albert-Lőrincz Enikő, Szőnyi Gábor: Pszichoterapeuta-pályakép II: a szakmatanulás útja

Elméleti tanulmány

Varga Márta: A halál megjelenése evészavarokban

Módszertani tanulmány

Deák Judit: Utazás Etnopszichiátriába

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Körkép a pszichoterápiás irányzatokról XX.

Integratív pszichoterápia – Daubner Béla, Daubner Eszter, Illés Enikő, Szamosi Éva, Tessely Karolina

Személyközpontú pszichoterápia – Burszki Adrienn, Bajza Yvonne, Bán Judit Kovács Dóra, Tóth Erika, Török Iván

Interjú

A Pszichoterápiás Tanács egyesületi formát vesz fel – Szőnyi Gábor interjúja Harmatta Jánossal, a Pszichoterápiás Tanács elnökével

Reflexiók

Huszadik évfolyamában a PSZICHOTERÁPIA – Erős Ilona XX.

Levél az Szerkesztőhöz – Bense Ildikó, Bagdy Emőke

Hírek, beszámolók

A Pszichoterápia folyóirat 7. konferenciájáról – diákszemmel: Kepics Zsanett, Vedres Nóra ¨

vélemények: Barlay Laura, Hosszú Éva, Kollár Mária, Riskó Ágnes, Roszík Linda, Süle Hajna, Szakács Katalin, Szigethy Anna, Terenyi Zoltán, Tremkó Mariann, Vincze Anna

 

Könyvismertetések

Varga József ¨ Tiringer István

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Szt István ¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat anyagaiból III. XX.

Szakmai programok

2011 – Augusztus

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő

TANULMÁNYOK

Esettanulmány

Mérei Zsuzsa: „Comme il faut” XX

A gyakorlat kérdései

Barlay Laura: „Rákos a tesóm, de én sem vagyok valami jól”

Daganatos betegségben szenvedő gyerekek egészséges testvéreinek élményvilága

Elméleti tanulmány

Felházi Anett: Kötődések börtönében

Mazochisztikus zavarok, perverz kapcsolódások és negatív kötődési minták – miben és hogyan segíthet a pszichoterápia?

Módszertani tanulmány

Fehér Pálma Virág, Kecskés Beatrix: A testkép pszichoanalitikus megközelítése és a testkép-szobor teszttel szerzett diagnosztikai és terápiás tapasztalatok pszichotikus páciensekkel

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Valkó Lili interjúja Hárdi Istvánnal

Műhelybemutatás

A Pszichodráma Újság – a „találkozás” egy terepe – Kökény Veronika XX.

Reflexiók

Huszadik évfolyamában a PSZICHOTERÁPIA – Füredi János ¨ Koltai Mária XX.

Levél a Szerkesztőhöz – Rudas János

Hírek, beszámolók

Hírek

Konferenciák – Hódi Ágnes

 

Könyvismertetések

Műhely-könyvismertetés – Árkovits Amaryl

Könyvrecenziók – Birkás Béla ¨ Harrach Andor ¨ Kerekes Zsuzsanna ¨ Stark András ¨ Szitó Imre ¨ Szőnyi Gábor ¨ Tiringer István

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat anyagaiból IV. XX.

Szakmai programok

 

2011 – Október

A szerkesztő előszava

Kiss Tibor Cece

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései

Hegyi Johanna: A módosult tudatállapot-tapasztalat képi megfelelései XX

Áttekintő tanulmány

Alfried Längle: „Az élettel egyetértve élni” Az egzisztenciaanalízis emberképe, motiváció felfogása és kezelési módja (ford: Lubinszki Mária, Török Tamás)

A gyakorlat kérdései

Arató Domonkos, H. Pozsár Beáta,Szvatkó Anna: Taktilitás a gyermek-pszichoterápiákban

A gyakorlat kérdései

Urbán Éva: Adatvédelmi kérdések a pszichológiai gyakorlatban. Válogatás az adatvédelmi biztos eseteiből

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelybemutatás

Testtől lélekig – Németh Marietta XX.

Vita

A terápiás gyakorlat etikai kérdései – Erőss Rebeka ¨ Torma Kálmán ¨ Urbán Éva

Hozzászólások Rudas János vitaindítójához a nyelvi kérdésekről – Berghammer Rita ¨ Büti Etelka ¨ Krekó Kata ¨ Oriold Károly ¨ Schmelowszky Ágoston ¨ Tornyossy Mária

Reflexiók

Huszadik évfolyamában a PSZICHOTERÁPIA – Harmatta János ¨ Ormay Tom XX.

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Balikó Eszter ¨ Hász Erzsébet


Könyvismertetések

Könyvrecenziók – Bagdy Emőke ¨ Szondy Máté ¨ Szőnyi Gábor ¨ Tiringer István

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat anyagaiból V. XX.

Szakmai programok

2011 – December

Tartalom

A szerkesztő előszava

Tiringer István

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Perczel-Forintos Dóra: Megáll az idő? Traumafeldolgozás kognitív pszichoterápiás módszerekkel módosult tudatállapot-tapasztalat képi megfelelései

Kutatási tanulmány

Berghammer Rita, Zsombók Terézia: Primer fejfájós betegek életminőségének vizsgálata – támpontok a pszichoterápiához

Esettanulmány

Kuritárné Szabó Ildikó: Gyermekkori traumatizáció és reziliencia

Módszertani tanulmány

Horváth Klára, Terenyi Zoltán:A Pszichoterápiás Hétvége (PsziHé) aktualitása

 

SZAKMAI KÖZÉLET

Vita

Hozzászólások Rudas János vitaindítójához a nyelvi kérdésekről – Hansjürgens Anna Mária ¨ Péley Bernadette ¨ Szőnyi Magda ¨ Turóczi Attila

Reflexiók

Huszadik évfolyamában a PSZICHOTERÁPIA – Buda Béla¨ Kökény Veronika XX.

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Fazekas Ágnes ¨ Riskó Ágnes – Kardos Tímea ¨ Flaskay Anna ¨ Szvatkó Anna ¨ Valkó Lili

Könyvismertetés – Balikó Eszter

Szakkönyv-listákAnimula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Ursus libris

Pályaművek

A szakmáról másképp – a művészeti pályázat anyagaiból VI. XX.

Szakmai programok

2010 – Február

XIX. évfolyam, 1. szám
2010. február

A szerkesztő előszava
Albert-Lőrincz Enikő

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány
Ormay Tom: Interszubjektivitás és társas-én. Reflexiók René Kaës “Kapcsolódás, szövetség és közös tér” című könyvében kifejtett gondolataira a csoportanalízis szemszögéből
Elméleti tanulmány
Süle Ferenc: A pszichiáter találkozása a spirituális sokféleséggel. Tapasztalatok és következtetések
Módszertani tanulmány
Schermann György: Háromszakaszos családterápia serdülőkori leválásos problémák esetén

SZAKMAI KÖZÉLET

Felmérés – a pszichoterapeutaság ismertségéről
Interjú – Horgász Csaba és Mailáth Nóra interjúja Stuart W. Twemlow-val
Vita az iskolapszichológiáról – Gergőné Babina Jusztina – M. Tamás Márta – N. Kollár Katalin – Szvatkó Anna

Hírek, beszámolók
Kitűntetések
Konferenciák – Liptai-Menczel Zsuzsanna – Hoyer Mária, Bognár Dávid, Kiss Tibor Cece, Valkó Lili

A Pszichoterápia folyóirat 6. konferenciája elé

A Pszichoterápia folyóiratrólErős Ilona

Szakkönyv-listák
Animula, Medicina, MentalPort, Lélekben Otthon, Szent István társulat, Ursus libris

Könyvismertetések
Alföldi Linda, Csürke József, Karádi Kázmér, Mailáth Nóra, Szolcsányi Tibor, Tiringer István

Szakmai programok

2010 – Április

XIX. évfolyam, 2. szám
2010. április

A szerkesztő előszava
Szőnyi Gábor

TANULMÁNYOK

A gyakorlat kérdései
Merényi Márta: Az instrukciók születése a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában
Elméleti tanulmány
Németh Georgina: A hipnotikus álmok természete ? korai kutatások és aktuális kérdések
Kutatási tanulmány
Erdélyi Ildikó, Káldy Zsolt: A perdita-jelenség mint az identitászavar egy sajátos esete

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelybemutatás
Buda László, Indries Krisztián: A Magyar Szomato-pszichoterápiás Egyesület
Álláspont
A Magyar Pszichiátriai Társaság és az Országos Pszichiátriai Központ közös állásfoglalása: Az elfogadható színvonalú pszichiátriai ellátás érdekében szükséges teendők összefoglalása
Vita az iskolapszichológiáról
Farkas Erzsébet – Járó Katalin, Ruskó György – Schermann György – Szitó Imre
Hozzászólás
Szőnyi Gábor: Megfontolásra javasolt megjegyzések a Pszichoterápiás Tanács megújított etikai kódexéhez és eljárási rendjéhez

Konferenciák – Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 6. konferenciájához

A Pszichoterápia folyóiratról – Harmatta János

Recenziók
Zenei levél – Koltai Mária
Filmlevél – Sáfrán Zsófia

Könyvismertetések
Buda Béla – Túry Ferenc – Varga József

Szakkönyv-listák
Animula, Medicina, MentalPort, Lélekben Otthon, Szent István társulat, Ursus libris

Szakmai programok

2010 – Június

XIX. évfolyam, 3. szám
2010. június

A szerkesztő előszava
Kiss Tibor Cece

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány
Vankó Tünde: A nárcisztikus páciens sématerápiája
A gyakorlat kérdései
Erdélyi Ildikó: Álom-munka és az álmok funkciói pszichoterápiás és pszichoanalitikus folyamatokban
Művészetelemző tanulmány
Tiringer Aranka, Tiringer István:Megküzdés és traumafeldolgozás Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című kisregényében
Elméleti tanulmány
Raffai Jenő:A várandósság mélydimenziói az anya-magzat kapcsolatanalízis tükrében
Művészetelemző esszé
Oriold Károly: Sophie Calle, a test és a pszichoanalízis

SZAKMAI KÖZÉLET

Vita
Kollár Mária, Horgász Csaba, Kiss Tibor Cece: Vita az iskolapszichológiáról
Vita
Simon Judit: A Pszichoterápiás Tanács megújított Etikai kódexéről és Eljárásrendjéről
Hírek
Bokor László: A Pszichoterápiás Tanács üléséről

Konferenciák
Gárdos Katalin – Hansjürgens Anna Mária, László Klári, Dudás Ferenc – Holovits Zsuzsanna – Sinkó Dóra – Szilágyi Ágnes

A folyóiratról
Hidas György: A Pszichoterápia 19/2-es számáról
Könyvismertetések
Brettner Zsuzsanna, Horgász Csaba, Karádi Kázmér, Sárkány Péter
Szakkönyv-listák
Animula, Medicina, MentalPort, Oriold és Tsai, Szt. István, Ursus libris

Szakmai programok

2010 – Augusztus

A szerkesztő előszava

Bokor László

TANULMÁNYOK

Módszertani tanulmány

Zseni Annamária: Az álmokkal való munka lehetőségei a hipnoterápiás folyamatban.

Egy új álom-technika módszertani bemutatása

Kutatási előtanulmány

Bálint Ágnes: Serdülők identitásprojektjei az interneten megjelenő regényeik tükrében

Áttekintő tanulmány

Jakubovits Edit, Császár Noémi, Varga Péter Pál: Hipnózis és hipnoszuggesztív technikák a primer gerinctumor és a krónikus gerincfájdalom szindrómában szenvedő betegek terápiájának perioperatív időszakában

Így dolgozunk mi…

Soós Nóra, Szőnyi Gábor: Közelebb a nagycsoporthoz

Takách Gáspár: Gondolatok Soós Nóra, Szőnyi Gábor „Közelebb a nagycsoporthoz” című írásához

Tölgyes Tamás: Hozzászólás Soós Nóra, Szőnyi Gábor „Közelebb a nagycsoporthoz” című írásához

SZAKMAI KÖZÉLET

Viták, levelek, reflexiók

Kellett nekünk vizsga? Visszajelzések a Pszichoterápia 6. konferenciájához kapcsolódó továbbképzési vizsgáról – Szigethy Anna ¨ Albert-Lőrincz Enikő, Szőnyi Gábor

Hírek, beszámolók

Konferenciák – Punchmann Marita ¨ Vágó Judit

Recenziók

Könyvismertetések – Kaszás Beáta ¨ Kuritárné Szabó Ildikó ¨ Molnár Edit ¨ Tiringer Aranka¨ Tiringer István ¨ Virág Edit

A Pszichoterápia 19/3 számáról – Koltai Mária

Szakkönyv-listák – Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Szt István ¨ Ursus libris

Szakmai programok

2010 – Október

A szerkesztő előszava

Tiringer István

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány

Terenyi Zoltán: A pszichoterápia mint társadalmi intézmény: Hol a helye a pszichoterápiás tudásnak?

Esszétanulmány

Tornyossy Mária: Ödipusz a 21. századi pszichológiai elméletek tükrében

Elméleti tanulmány

Vas József Pál, Császár Noémi: A transznatális hipnoterápia (TNH) bemutatása. 1. A módszer

A gyakorlat kérdései

Eike Hinze: Változatlanul hasznos analitikus fogalom-e a nárcizmus?

SZAKMAI KÖZÉLET

Esszé

Papp Barbara: Ráolvasás és pszichoterápia: A pszichoterápia specifikus és nem specifikus hatótényezőinek kimutatása a ráolvasásban

Vita

A Pszichoterápiás Tanács alkotta etikai szabályozás a jogász szemével – Vizi János

Reflexiók

Szemelgetés a konferencia vizsgaválaszaiból II. – Albert-Lőrincz Enikő ¨ Túry Ferenc ¨ Kiss Tibor Cece ¨ Tiringer István

Konferenciák

Bagdy Emőke ¨ Laszlovszky Ágnes

Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 7. konferenciájához

Könyvismertetések

Buda Béla ¨ Gárdos Katalin,  Hansjürgens Anna Mária ¨ Jakabffy Éva Zoé ¨ Szőnyi Gábor

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Szt István ¨ Ursus libris

Szakmai programok

2010 – December

A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány

Kuritárné Szabó Ildikó: Bizonyítékokon alapuló optimizmus – Kórlefolyás vizsgálatok és pszichoterápiás hatástanulmányok borderline betegek körében

Elméleti tanulmány

Vas József Pál, Császár Noémi: A transznatális hipnoterápia (TNH) bemutatása. 2. Elméleti megfontolások

A gyakorlat kérdései

Ronny Jaffé: Nárkisszosz és Ödipusz között – Jegyzetek a testvérkomplexus témaköréhez

Esszétanulmány

Bokor László, Kardos Tímea: Camera analitica – Tanulhat a pszichoanalízis a filmművészettől?

SZAKMAI KÖZÉLET

Reflexiók

Kritikus pontok az iskolapszichológia protokoll kialakításában – Szitó Imre

Reflexiók

Szemelgetés a konferencia vizsgaválaszaiból III. – Szőnyi Gábor ¨ Valkó Lili

Hírek

A Pszichoterápiás Tanács üléseiről – Bokor László

In memoriam

Emlékezés Trixler Mátyásra – Stark András ¨ Koltai Mária ¨ Tényi Tamás ¨ Fekete Sándor

Konferenciák

Horváthné Schmidt Ilona ¨ Kiss Tibor Cece

Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 7. konferenciájához

Könyvismertetések

Bagdy Emőke ¨ Borgos Anna ¨ Túry Ferenc

A folyóiratról

A PT 19/5. számáról – Kökény Veronika

Szakkönyv-listák

Animula ¨ Medicina ¨ MentalPort ¨ Oriold és Tsai ¨ Szt István ¨ Ursus libris

Szakmai programok

2009 – Január

XVIII. évfolyam, 1. szám
2009. január

A szerkesztő előszava
Szőnyi Gábor

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány
Süle Árpád: Új utak a személyközpontú pszichoterápiában: a folyamatdiagnózis fogalma
II. A mikrofolyamatok szintje
Módszertani tanulmány
Csabai Márta, Csörsz Ilona, Szili Katalin: A terápiás viszonyulások és élmények alakulása a pályaszocializációban. Integratív gyógyító kapcsolati tréningcsoport módszer bemutatása
A gyakorlat kérdései
Árkovits Amaryl: Az álommunka sajátosságai a DREAM-terápiában
Áttekintő tanulmány
Fekete Anna: Integratív zenepszichoterápia I.
Esettanulmány
Pap Erika, Komáromi Erzsébet Katalin, Herczeg Ilona: A hatképes történet módszere a komplex művészetterápiában

SZAKMAI KÖZÉLET

Vita a családállításrólBokor László, Ludvigh Károly, Tornyossy Mária
KonferenciákKovai Melinda, Ungi Szilvia
KönyvismertetésekBuda Béla, Csürke József, Krékits József, Molnár Dániel, Szautner Erika, Virág Edit
Szakmai programok

2009 – Április

XVIII. évfolyam, 2. szám
2009. április

A szerkesztő előszava
Tiringer István

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány
Fekete Anna: Integratív zenepszichoterápia II.
Elméleti tanulmány
Schmelowszky Ágoston: A vipasszaná meditáció jelentősége a pszichoanalitikus gyakorlat szempontjából
Módszertani tanulmány
Tomcsányi Teodóra, Kővári Magdolna, Horváth-Szabó Katalin: A lelkivezetés. A pszichoterápián és a lelkigondozáson túl
A gyakorlat kérdései
Gary N. Goldsmith: A terápiás elrendezés (szetting) és az áttétel a pszichoanalízisben
Lőrincz Zsuzsa: A terápiás rendelő, mint a szetting része. Kommentár Gary N.Goldsmith “A terápiás elrendezés (szetting) és az áttétel a pszichoanalízisben” című tanulmányához
Pető Katalin: Az értelmezés időzítése a terápiás folyamatban és a szetting szabályainak áttörési kísérleteiben. Kommentár Gary N.Goldsmith “A terápiás elrendezés (szetting) és az áttétel a pszichoanalízisben” című tanulmányához tanulmányához

SZAKMAI KÖZÉLET

Vita
Váz-latolgató. Vitazáró a családállításról. Szerkesztői összegzés – Albert-Lőrincz Enikő
Hírek, beszámolók
Konferenciák – Rehák Judit, Takácsy Márta, Matuszka Balázs
Szakkönyv-listák
A Pszichoterápia folyóirat 5. konferenciájához
Értékelések a Pszichoterápia folyóiratrólBuda Béla, Valkó Lili
KönyvismertetésekBuda Béla, Kerekes Zsuzsanna, Kiss Zsófia, Szőnyi Gábor, Tényi Tamás, Tiringer István
Szakmai programok

2009 – Június

XVIII. évfolyam, 3. szám
2009. június

A szerkesztő előszava
Bokor László

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány
Ambrus Zoltán: Az adleri pszichoterápia céljai és folyamata
Elméleti tanulmány
Horváth-Szabó Katalin Harmatta János, Tomcsányi Teodóra: Teisztikus és humanisztikus spiritualitás
A gyakorlat kérdései
Györffy Ágnes: Hazatérni testben és lélekben – avagy a katonai élményfeldolgozás módjai és elakadásai
Esszétanulmány
Futó Judit: A gyermekkori emlékek jelentősége és változása a pszichoterápiában

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú – Mit tervez az Országos Pszichiátriai Központ? Szőnyi Gábor interjúja Németh Attila szakmai igazgatóval
Hírek, beszámolók
Buda Béla 70 éves – Bagdy Emőke
A Pszichoterápiás Tanács üléséről – Bokor László
KonferenciákBokor László, Valkó Lili, Tóth Zoltán, Túry Ferenc
A Pszichoterápia folyóiratrólValkó Lili, Ormay Tom
KönyvismertetésekBirkás Béla, Benkő Antal, Kautnik András, Mucsi Georgina
Szakkönyv-listák – Animula, Lélekben Otthon, Ursus libris
Szakmai programok

2009 – Augusztus

XVIII. évfolyam, 4. szám
2009. augusztus

A szerkesztő előszava
Albert-Lőrincz Enikő

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány
Buda Béla: Spiritualitás és pszichoterápia
Áttekintő tanulmány
Bartha Dávid Péter: A transzperszonális pszichológia jelenlegi fejlődését legjobban befolyásoló elméleti megközelítések
A gyakorlat kérdései
Stuart W. Twemlow, Peter Fonagy, Frank C Sacco: A mentalizáló közösségek fejlődéslélektani megközelítése. A ”békés iskolák” kísérlet. Fordította: Gaskó Ágota, Horváth Boglárka és Sarkadi Borbála
Kommentár: Horgász Csaba, Mailáth Nóra
Kincsesház
Hermann Imre: Miért hagyta el Gauguin a családját? fordította: Hansjürgens Annamária
Kommentár: Hansjürgens Annamária
Így dolgozunk… — óraleírások
Bokor László: A kölcsönhatások sokrétűségének megjelenése a terápiás folyamatban
Standard pszichoanalitikus ülés bemutatása
Kommentár: Császár Noémi
Kommentár: Moretti Magdolna
Kommentár: Székács Judit

SZAKMAI KÖZÉLET

Álláspont
A gyakorló orvos és a pszicho-szakember — Dobó Katalin¨ Ormay István¨ Riskó Ágnes¨ Túry Ferenc
H
írek, beszámolók
KonferenciákKiss Tibor Cece¨ Szőnyi Gábor¨ Tiringer István
A Pszichoterápia folyóiratról — Füredi János
Szakkönyv-listákAnimula¨ Lélekben Otthon¨ Ursus libris
KönyvismertetésekCsikós Viktória¨ Kerekes Zsuzsanna ¨ Tiringer Aranka¨ Tiringer István
Szakmai programok

2009 – Október

XVIII. évfolyam, 5. szám
2009. október

A szerkesztő előszava
Szőnyi Gábor

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány
Bartha Dávid Péter: A transzperszonális pszichoterápia gyakorlati, etikai és képzési alapkérdései
A gyakorlat kérdései
Stuart W. Twemlow, Peter Fonagy, Frank C Sacco: A mentalizáló közösségek fejlődéslélektani megközelítése. A ”békés iskolák” kísérlet. Fordította: Gaskó Ágota, Horváth Boglárka és Sarkadi Borbála
Esettanulmány
Túry Ferenc: Roma saga — egy nagycsaládos történet: 13 családtag, 13 év
Kincsesház
Patricia L. Ryan: Spiritualitás a gyermekkorukban erőszakot elszenvedett felnőttek körében: irodalmi áttekintés. Fordította: Gáti Bence

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelybemutató

Álláspont
A gyakorló orvos és a pszicho-szakember — Kóri Márta
Interjú
Szőnyi Gábor interjúja Gretel Leutz-cal

Hírek, beszámolók

KonferenciákSüli Ágota, Horváth Adrienn ¨ Szőnyi Gábor
A Pszichoterápia folyóiratról — Bagdy Emőke
Szakkönyv-listákAnimula¨ Lélekben Otthon¨ Ursus libris
KönyvismertetésekCsürke József¨ Simon Mária ¨ Szőnyi Gábor¨ Tiringer István
A Pszichoterápia folyóirat 6. konferenciája elé

Szakmai programok

2009 – December

XVIII. évfolyam, 6. szám
2009. december

A szerkesztő előszava
Albert-Lőrincz Enikő

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány
Flaskay Gábor: Áttétel, viszontáttétel — túl az áttételen
Az analitikus-páciens kapcsolat a különböző értelmezési keretek között
A gyakorlat kérdései
Luthardt Andrea: Egyén a csoportban — csoport az egyénben
A pszichodráma csoportcentrikus és protagonista centrikus szemléletének ötvözése analitikus nézőpontból
Elméleti tanulmány
Tringer László: A pszichoterápia és a filozófia kapcsolata, különös tekintettel a kognitív irányzatokra. A filozófiai tanácsadás
Elméleti tanulmány
Láng András: A kötődés mint nem specifikus tényező a pszichoterápiában

SZAKMAI KÖZÉLET

Műhelytanulmány
Urbán Éva, Kelényi Zoltán: Problémák a pszichológiai tevékenység statisztikai besorolásában és szakmakódjaiban, valamint az egészségügyi szakmakód jegyzékben
Körkérdés
Képzés és alkalmazás: Körkérdés a Pszichoterápiás Tanács tagegyesületei elnökeinek és tanulmányi bizottsági elnökeinek
Vita
Az iskolapszichológiáról —Horgász Csaba

Hírek, beszámolók

Konferenciák Tiringer Aranka ¨ Sinkovics Péter ¨ Hódi Ágnes ¨ Mucsi Georgina – Zs. Ungi Szilvia
A Pszichoterápia folyóirat konferenciája — beharangozó
A Pszichoterápia folyóiratról Bitter István
KönyvismertetésekAlbert-Lőrincz Enikő ¨ Fehér Pálma Virág ¨ Fekete Anna ¨ Szűcs Marianna ¨ Tiringer István
Szakkönyv-listák Animula ¨ Lélekben Otthon ¨ Medicina ¨ Ursus libris

Szakmai programok

2008 – Február


2008. február


A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány

Nagy László: A mentálhigiéné mai trendjei

Módszertani tanulmány

Flaskay Gábor: Az értelmezéstől a terápiás kapcsolatig. Hogyan működik, hogyan hat a pszichoanalitikus terápia? II. rész

A gyakorlat kérdései

Stuart W. Twemlow: Az erőszak gyökerei: az iskolában zajló hatalmi harcok és erőszak konvergens pszichoanalitikus magyarázó modelljei II. rész (Horgász Csaba fordítása)

A gyakorlat kérdései
Lőrincz Zsuzsa, Pető Katalin, Prágai Éva, Riskó Ágnes: A perverzió felfogása és kezelése a mai pszichoanalitikus gyakorlatban
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Beszélgetés Kézdi Balázzsal — Lénárd Kata
Levelek a szerkesztőhöz
Szexológiai bibliográfia — Somorjai Noémi
Hírek beszámolók

In memoriam Stang Tünde — Merényi Márta
Konferenciák — Hódi Ágnes, Horváth Petra
Szakkönyv-listák — Animula, Medicina, Lélekben Otthon

Recenziók
Könyvismertetések — Kerekes Zsuzsanna, Sárkány Péter, Szendi Gábor, Túry Ferenc
Szakmai programok
2008 – Április


2008. április


A szerkesztő előszava

Albert-Lőrincz Enikő
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány

Csáky-Pallavicini Roger, Ittzés András, Harmatta János, Egri László, Szabó Tünde, Tomcsányi Teodóra: Mentálhigiénés szemléletű emberszolgálat. A lelkigondozás mint segítő hivatás

Történeti tanulmány

Hans-Volker Werthmann: Sigmund Freud és Wilhelm Stekel álomértelmezése (fordította: Ormay István)

A gyakorlat kérdései

Bálint Katalin, Bárdos György: A fizikai kontaktus pszichoterápiás aspektusai

Kincsesház
Vikár György: A művészi (irodalmi) alkotás pszichológiája analitikus megvilágításban
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek beszámolók

Konferenciák — Hazag Anikó, Horváth Klára, Jáki Zsuzsanna, Glavákné Várszegi Csilla, Kaló Zsuzsa, Kovai Melinda
Szakkönyv-listák — Animula, Medicina, Lélekben Otthon, Ursus Libris

A Pszichoterápia folyóirat IV. konferenciája elé
Recenziók
Könyvismertetések —Buda Béla, Birkás Béla, Futó Katalin, Horváthné Schmidt Ilona, Treuer Tamás
Görbe tükör
Flaskay Gábor: A horgászat a pszichoanalitikus elméletek tükrében
Szakmai programok
Illusztrációk
2008 – Június


2008. június


A szerkesztő előszava

Szőnyi Gábor
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány

Tomcsányi Teodóra, Csáky-Pallavicini Roger, Harmatta János, Pilinszki Attila, Török Gábor: Lelkigondozás és pszichoterápia

Módszertani tanulmány

Perczel Forintos Dóra, Varga Anna, Gazdag Gabriella, Ajtay Gyöngyi, Kiss Zsófia, Geiszt Johanna: A minőségi esetvezetés lehetőségei a szorongásos- és hangulatzavarok kezelésében

Esettanulmány

Kiss Zsófia, Perczel Forintos Dóra: A minőségi esetvezetés és folyamatos állapotkövetés szerepe egy depressziós páciens kognitív-viselkedésterápiájában

Esettanulmány
Szajcz Ágnes: Dűne a Thalassa Házban. Korai sérült páciensekkel végzett pszichoterápia bemutatása Bálint Mihály gondolatvilágának tükrében
Esszétanulmány
Soós Nóra: …….és mit csinál a pszichoterapeuta, amikor szégyelli magát?
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek beszámolók

A Pszichoterápiás Koordinációs Bizottságról — Tölgyes Tamás
Levelek a szerkesztőhöz — István Kocsis
Konferenciák — Balog Tamás
Szakkönyv-listák — Animula • Lélekben Otthon• Medicina• Ursus Libris

Könyvismertetések Birkás Béla • Buda Béla • Tényi Tamás • Tiringer István
Szakmai programok
2008 – Augusztus


2008. augusztus


A szerkesztő előszava

Tiringer István
TANULMÁNYOK
A gyakorlat kérdései

Havelka Judit: A poszttraumás állapotok jellegzetességei, a traumatikus élmények feldolgozásának terápiás nehézségei és a trauma-feldolgozás új terápiás megközelítései

A gyakorlat kérdései

Kiss Tibor Cece: Acting out a táncterápiában

Esszétanulmány

John Salvendy: Miért van helye a csoportterápiának a 21. században?

Elméleti tanulmány
Varga S. Katalin: Egymásra hangolódás — nyitottság és határok. Az elmélet megjelenése a gyakorlatban
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek beszámolók

In memoriam „Faludi utca” (1968-2008) — Ajkay Klára • Kökény Veronika • Lust Iván†
Konferenciák — Bata Szilvia • Czimmermann Edit • Deák Zsolt • Kathyné Mogyoróssy Anita • Kárpáti Gyöngyvér • Krasznai Judit • Matolcsi Ágnes • Merényi Márta • Mérei Anna • Ozsváth Péter • Sal István • Thaly Eszter • Tanyi Zsuzsanna• Vass Erzsébet Erika
Szakkönyv-listák — Animula • Lélekben Otthon • Medicina • Ursus Libris

A Pszichoterápia folyóirat V. konferenciája elé
Könyvismertetések Buda Béla• Perczel-Forintos Dóra • Tényi Tamás
Szakmai programok
2008 – Október

XVII. évfolyam, 5. szám
2008. október

A szerkesztő előszava
Albert-Lőrincz Enikő

TANULMÁNYOK

Elméleti tanulmány
Ormay Tom: Család és csoport
Elméleti tanulmány
Zalka Zsolt: Hogyan több a kevesebb? Érték, norma, szabály: súlyos szelfpatológiákat hordozó terápiás közösség normatív dimenzióiról
Módszertani tanulmány
Erdélyi Ildikó, Sáfrány Eszter, Fecskó Edina, Sipos Beáta, Hamvas Szilárd, Retek Levente:
Ismeretszerzés – sajátélmény – kutatás modellje egyetemi oktatás pszichológus képzésében
Esettanulmány
Schermann György: Levelező tagozat. A paradox levél technikájának módosított változata
SZAKMAI KÖZÉLET

Vita a családállításról – Angster Mária, Hardy Júlia, Lehóczky Pál, Kökény Veronika, Perczel Erika, Zseni Annamária
Hírek, beszámolók
A Pszichoterápiás Tanács ülései – Vértes Gabriella, Bokor László
Pszichoterapeuta szakvizsgák, szakvizsga tételek
Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 5. konferenciájához – Szőnyi Gábor
Szakkönyv-listák – Animula, Lélekben Otthon, Medicina, Ursus Libris
Könyvismertetések
Árkovits Amaryl, Balikó Eszter, Buda Béla, Horti Mária, Tiringer István
Szakmai programok

2008 – December

XVII. évfolyam, 6. szám
2008. december

A szerkesztő előszava
Tiringer István

TANULMÁNYOK

Áttekintő tanulmány
Süle Árpád: Új utak a személyközpontú pszichoterápiában: a folyamatdiagnózis fogalma
I. A makrofolyamatok szintje
Elméleti tanulmány
Campos Jimenéz Anna: A test valósága és a fantázia tere a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában
A gyakorlat kérdései
Szanati Dóra, Nagy Beáta: A korai fejlesztés terápiás lehetőségei koraszülött gyermekeknél – a preverbális képességek mérésének egy új eszköze
Kincsesház
Hermann Imre: Pszichoterapia és elmebetegügy

SZAKMAI KÖZÉLET

Álláspontok a nevelési tanácsadókrólBenkő Vanda, Csák Annamária, M. Tamás Márta, Pálnokné Pozsonyi Márta, Szakács Katalin, Szekeres Judit, Szvatkó Anna
Vita a családállításrólAngster Mária, Büti Etelka, Matolcsi Ágnes
Levelek a szerkesztőhözOriold Károly
Szakmai hírek
KonferenciákAntal Bacsó Péter, Futó Katalin, Nagy Ágnes, Pető Csilla, Sági Zoltán
Szakkönyv-listákAnimula, Lélekben Otthon, Medicina, Ursus Libris
KönyvismertetésekBagdy Emőke, Birkás Béla, Harrach Andor, Kerekes Zsuzsanna, Kozák Imre Olivér, Nagy László
Szakmai programok

2007 – Február


2007. február


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Kotsis Ádám, Terenyi Zoltán: Mesterség, tudomány, személyes tudás ? a pszichoanalízis Polányi Mihály ismeretelméletének fényében
A gyakorlat kérdései
Berszán Lídia: A Bizalom vagy előítélet? Szakember-szülő együttműködés a fogyatékos gyermeket nevelő családokkal való munkában Romániában
Módszertani tanulmány
Tornyossy Mária: A transzlégzés módszerről ? jungi elméleti keretben
A gyakorlat kérdései
Ormay Tom: Az addikcióban szenvedő beteget gondozók problémái ? különös tekintettel a kiégési szindróma veszélyére
SZAKMAI KÖZÉLET
Álláspont
Körkérdés a módszer-specifikus kérdőhelyekhez
Hírek, beszámolók
In memoriam Barta Anna – Nyerges Katalin
In memoriam Császár Gyula – Németh Attila
Kitüntetések – Mórotz Kenéz, Percel Forintos Dóra, Szőnyi Gábor, Ormay Tom
Konferenciák – Felházi Anett, Mészáros Viktória, Schmelowsky Ágoston, Horváth Klára, Ungi Szilvia
Levél a szerkesztőnek – Flaskay Gábor
Recenziók
Könyvismertetések – Ferenczhalmy Réka, Tiringer István, Túry Ferenc, Virág Edit, Wirth Ernő
Szakmai programok
2007 – Április


2007. április


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Kovai Melinda: Miben tévedett Freud? Ki az igazi Bettelheim? Mit tett Francoise Dolto? A pszichoanalízis ?kivégzése”
Elméleti tanulmány
Erdélyi Ildikó: Fivérek ? novérek. A különnemű testvérkapcsolat pszichoanalitikus megközelítése
Esettanulmány
Hardy Júlia: Erőszak és árulás ? Z. esete
Esszétanulmány
Gárdos Katalin: Határkérdés ? avagy a páciens van a keretért vagy a keret a páciensért?
SZAKMAI KÖZÉLET
Esszé Böszörményi-Nagy Iván emlékére
Kurimay Tamás: Az emberi kapcsolatok láthatatlan ereje. A kontextuális családterápiás irányzat megújulásának lehetőségei
Hírek, beszámolók
In memoriam Harald Leupold-Löwenthal ? Hidas György
Konferenciák ? Ajkay Klára, Lénárd Kata, Schmelowsky Ágoston
Görbe tükör ? Flaskay Gábor
Recenziók
Könyvismertetések — Birkás Béla, Buda Béla, Káplár Mátyás, Kerekes Zsuzsanna, Sárkány Péter, Tiringer István
Szakmai programok
2007 – Június


2007. június


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
A gyakorlat kérdései
Flaskay Gábor: A szupportív pszichoterápia elvei és gyakorlata
Áttekintő tanulmány
Szélesné Ferencz Edit: Alfred Adler hagyatéka: az individuálpszichológia szemlélete
Kutatási tanulmány
Szőnyi Gábor, Bien Filet: A pszichoanalitikus kompetencia kérdése. Egy próbavizsgálat tapasztalataiból
Elméleti tanulmány
Vas József Pál: Gondolatok a lélek és a test egységéről az idegtudományok korában
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Bokor László interjúja Bagotai Tamással, a Kőbányai Nevelési Tanácsadó vezetőjével
Hírek, beszámolók
Műhelybeszámoló a Thalassa-Házról — Szentiványi Anna, Zalka Zsolt
Konferenciák ? Barcza Katalin, Büti Etelka
Görbe tükör ? Fazekas Ágnes
Recenziók
Könyvismertetések — Árkovits Amaryl, Kerekes Zsuzsanna, Tiringer István
Szakmai programok
2007 – Augusztus


2007. augusztus


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Bents, Richard, Erős Ilona: Kérdőívek a szervezeti tanácsadás és a coaching munkában
Kutatási tanulmány
Inczédy-Farkas Gabriella, Simon Lajos, Unoka Zsolt, Czóbor Pál: Csoporttagok kognitív sémáinak hatása a kölcsönös érzelmi választásban
A gyakorlat kérdései
Merényi Márta: Tudatállapotok jelentősége a pszichodinamikus mozgás- és táncterápiában
“Kincsesház”
Szőnyi Magda: A pályaválasztási szaktanácsadás sajátos teendői az orvosi pálya témakörében
Műhelytanulmány
Bokor László: A pszichoterapeuta-képzések összehasonlító adatai
SZAKMAI KÖZÉLET
Álláspont
Az egyéni vagy kettős vezetés kérdése csoportban I. — Ajkay Klára, Bokor László, Fonyó Ilona, Rudas János
Hírek, beszámolók
Levél a szerkesztőhöz — Urbán Éva az elméleti továbbképzésekről
Konferenciák — Erős Ilona, Bozsogi Dia, Tringer Aranka, Horti Mária
Recenziók
Könyvismertetések — Berghammer Rita, Tiringer István
Szakmai programok
2007 – Október


2007. október


A szerkesztő előszava

Stang Tünde
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány

Babusa Bernadett, Túry Ferenc: Az izomdiszmorfia szelf-fejlődési megközelítése

Esszétanulmány

Tényi Tamás: Dionüszosz és a Szőke Bestia — Nietzsche és Jung

Esettanulmány kommentárokkal

Az analitikus munkaközben
Ronald Britton: Bion „kiválasztott tény” koncepciójának alkalmazása (fordította Szőnyi Gábor)
Marina Arutiunyan: Kommentár Ronald Britton „Bion »kiválasztott tény« koncepciójának alkalmazása” című tanulmányához (fordította Szőnyi Gábor)
Szőnyi Gábor: Tartalmazd a gondolataidat — Ronald Britton munkaközben

Esszétanulmány
Krékits József: A Freud(e)-elven túl, avagy balsejtelem a kultúrában I. rész
Esettanulmány
Baltás Péter: Súlyos primer szexuális averzió sikeres kezelése kognitív viselkedésterápiával
SZAKMAI KÖZÉLET
Vita
Az egyéni vagy kettős vezetés kérdése csoportban II. — Büti Etelka, Koltai Mária, Terenyi Zoltán, Tornyossy Mária, Treuer Tamás
Hírek, beszámolók
Helyzetkép a pszichoterápiás és terápiás közösségi osztályokról — Harmatta János, Kantó Anna, Kocsis János, Simon Lajos – Tölgyes Tamás, Vas József Pál,  Zalka Zsolt, Zámbori János
Szakkönyv-listák — Animula, Medicina, Lélekben Otthon
Levél a szerkesztőhöz — Urbán Éva az elméleti továbbképzésekről II.
Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 4. konferenciájához — Szőnyi Gábor
Recenziók
Könyvismertetések — Birkás Béla, Buda Béla, Futó Katalin, Karádi Kázmér, Kovacsis Leila, Vörös Viktor
Szakmai programok
2007 – December


2007. december


A szerkesztő előszava

Tiringer István
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány

Szakács Katalin, C. Molnár Emma, Ormay: Közös gondolatok az aktív-analitikus hagyományban és a mai pszichoterápiás elméletekben

Módszertani tanulmány

Flaskay Gábor: Az értelmezéstől a terápiás kapcsolatig. Hogyan működik, hogyan hat a pszichoanalitikus terápia? I. rész

A gyakorlat kérdései

Stuart W. Twemlow: Az erőszak gyökerei: az iskolában zajló hatalmi harcok és erőszak konvergens pszichoanalitikus magyarázó modelljei I. rész (Horgász Csaba fordítása)

Esszétanulmány
Krékits József: A Freud(e)-elven túl, avagy balsejtelem a kultúrában II.
Esettanulmány
Baltás Péter: Súlyos primer szexuális averzió sikeres kezelése kognitív viselkedésterápiával
SZAKMAI KÖZÉLET
Vita
Az egyéni vagy kettős vezetés kérdése csoportban III. — Hosszú Éva
Műhelybemutatás
„Intim team in team” — a Faludi utca — Böhm Judit, Radnai Gábor
Hírek beszámolók

In memoriam Mérei Ferenc — Bagdy Emőke
Konferenciák — Bánki Cecilia, Blaskovics Eszter, Fecskó Edina, Rácz Valéria – Nagy Ildikó, Zsiborásné Ungi Szilvia
Szakkönyv-listák — Animula, Medicina, Lélekben Otthon
Előzetes a Pszichoterápia folyóirat 4. konferenciájához — Szőnyi Gábor

Recenziók
Könyvismertetések — Kerekes Zsuzsanna, Kocsis-Bogár Krisztina, Karádi Kázmér, Molnár Edit, Palaczky Mária, Simon Mária, Virág Edit
Szakmai programok
2006 – Február


2006. február


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Történeti tanulmány
Harmatta János: A Pszichoterápiás Hétvégek (1974-1986) története és hatása 1, rész
Kutatási tanulmány
Kovács Mariann: Érzelmi megterhelődés, lelki kiégés a pszichiátriai-pszichoterápiás ellátásban
Kutatási beszámoló
Horst Brodbeck: A pszichoanalitikus képzés során fellépő szorongás a képzésben résztvevők szemszögéből
Módszertani tanulmány
Alexandra Murray Harrison: Tereljük be az állatokat az istállóba. Szülői konzultációs modell
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Konferenciák – Ács Kata, Viga Orsi, Schmelowsky Ágoston, Juhász Szabolcs, Cserni István, Babusa Bernadett, Boytha Zsófia, Gyömbér Noémi
Recenziók
Könyvismertetések – Szendi Gábor, Tiringer István, Wirth Ernő
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Belső kontroll
Túlóvó anya
2006 – Április


2006. április


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Történeti tanulmány
Harmatta János: A Pszichoterápiás Hétvégek (1974-1986) története és hatása 2. rész
A gyakorlat kérdései
Gulyás Brigitta, Kövesdi Anna: Önmagára találás szorongásos (pánik) zavarban szenvedő betegeknél
A gyakorlat kérdései
Nagy Beáta: “Sivatagban nyíló virág” – Egy szülőcsoport tapasztalatai.
Történeti tanulmány
Mészáros Judit: “… Budapest válik mozgalmunk központjává” – a pszichoanalízis korai magyarországi recepciója 1908-1918
SZAKMAI KÖZÉLET
Freudra emlékezve
Személyes emlékek – Hidas György, Pfitzner Rudolf
Körkérdés: Mit jelent nekem Freud? Mit jelent a szakmának Freud? – Bagdy Emőke, Bitter István, Fekete Sándor, Füredi János, Kézdi Balázs, Janka Zoltán, László János, Péley Bernadett, Halász Anna
Hírek, beszámolók
Kitűntetések – Czigler István, Erős Ferenc, Pléh Csaba
Konferenciák – Kiss Emese, Hunyadi Júlia
Recenziók
Könyvismertetések – Dobák András, Kerekes Zsuzsanna
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Örvénylő Újjászületés
2006 – Június


2006. június


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Schmelowsky Ágoston: Ignacio Matte-Blanco tudatelmélete
Kutatási tanulmány
Terenyi Zoltán: A csoport-pszichoterápia online (számítógép által közvetített) formájának elemzése
Áttekintés
Boytha Zsófia: A pszichoterápia mítosza és gyakorlata
“Kincsesház”
Hárdi István: A hisztéria fogalmi köre, jelenségtana és genezise
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Szakmai álláspont
Állásfoglalás a pszichoanalitikus terápiákról I. rész
Konferenciák
Babusa Bernadett, Boytha Zsófia, Gyömbér Noémi, Jakab Katalin, Banga Csilla, Oriold Károly, Kollár Mária
Recenziók
Könyvismertetések – Birkás Béla, Buda Béla, Kerekes Zsuzsanna, Palaczky Mária, Tiringer István
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Önanalízis
Külso kontroll
2006 – Augusztus


2006. augusztus


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Kincsesház – elméleti tanulmány
Gentano Benedetti: Az álmok kreatív kétértelműsége
A gyakorlat kérdései
Hárdi Lilla, Erdős Istvánné: Csoportterápia menekültekkel – miért más?
Kincsesház – Összefoglaló tanulmány
Csirszka János: Az élményterápia alapvetései
SZAKMAI KÖZÉLET
Esszé
Soós Nóra: Kapcsolat nélküli kapcsolatok, látszat-együttműködések, mint modern korunk modern termékei
Hírek, beszámolók
Lust Ivánra emlékezve – Ajkay Klára, Szőnyi Gábor
Szakmai álláspont – Állásfoglalás a pszichoanalitikus terápiákról II. rész
Konferenciák – Takács Péter, Grezsa Ferenc; Bozsogi Diána, Erős Ilona; Gelei András; Dobó Katalin
Recenziók
Könyvismertetések – Buda Béla, Molnár Edit, Tiringer Aranka, Tiringer István
2006 – Október


2006. október


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Lubinszki Mária: A daseinanalitikai pszichoterápia elméletben és gyakorlatban. A heideggeri filozófia a gyógyításban
A gyakorlat kérdései
Szabó Gabriella: Pszichodráma a vezetésfejlesztésben, coachingban
A kutatás kérdései
Otto F. Kernberg: A pszichoanalízis területén folytatott kutatás növelésének sürgető igénye
Kincsesház
Koronkai Bertalan: Álom, imagináció, meditáció
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Szakmai álláspont – Állásfoglalás a pszichoanalitikus terápiákról III. rész
Konferenciák – Flaskay Gábor, Komlósi Piroska, Nagy Ede, Varga Ákos
Levelek a szerkesztőnek – Ekler Katalin, Urbán Éva
Recenziók
Könyvismertetések – Hárdi Lilla, Karádi Kázmér, Molnár Dániel, Tiringer Aranka, Tiringer István
Bakó Tihamér pszichografikái
Lélekrajz
Voyeur
2006 – December


2006. december


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Irodalmi áttekintés
Szabó Linda, Pászthy Bea, Túry Ferenc: Az apák szerepe az evészavarok családdinamikájában
Elméleti tanulmány
Ormay Tom: Mi vagy én? A társas-én helye a személyiség struktúrájában
A gyakorlat kérdései
Vermes Katalin: A test valósága, mint élmény, kép, kapcsolat
Kincsesház
Flaskay Gábor: A viszontáttételről
Elméleti tanulmány
Bruncsák István: A lelkiismeret. Viktor E. Frankl és a hagyományos keresztény tanulás összevetése
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
In memoriam Nemes Lívia – Hódi Ágnes
In memoriam Füri Anna – Farkas Ágnes, Homokiné Grozdits Zsuzsa, Vozár Anna
Konferenciák – Árkovits Amaryl, Túry Ferenc
Levél a szerkesztőnek – Törzsök Anna
Recenziók
Könyvismertetések – Ábráham Ildikó, Buda Béla, Futó Katalin, Pintér Gábor, Tiringer István
Filmlevél – Péter Orsolya Márta, Túry Ferenc
Bakó Tihamér pszichografikái
Parazita Anya
Lelki fájdalom
Szerelem
2005 – Február


2005. február


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Tringer László: A kognitív-viselkedésterápiai irányzatok jelenlegi helyzete
Esettanulmány
Szentesi Péter: Emlékezés egy megszüntetett pszichoterápiás osztályra
Műhelytanulmány
Molnár Magda: Pszichoterápia a “Labirintus”-ban (egy gyakorlati szakember gondolatai)
Kincsesház
Gyömrői Edit levele – Hidas György
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Hogyan áll a tanácsadói pszichológusképzés? – Szőnyi Gábor interjúja Ritoók Pálné (Magda) egyetemi docenssel, a képzés vezetőjével
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés:
a) Az Ön szakmai környezete milyen szempontokat vesz figyelembe a terápiás/tanácsadói óradíjak megállapításakor?
b) Mennyi ez az óradíj? Tipikusan? Tól-ig? Mennyire van ez összhangban a képzettséggel, kvalifikáltsággal? – Antal Attila, Antal M. Ildikó, Bokor László, Brassai László, Hosszú Éva, Rátay Csaba, Szilvási Léna, Urbán Éva
Hírek, beszámolók
Kitüntetések
Előzetes – folyóiratunk konferenciájáról
Konferenciák – Daubner Béla, Tiringer Anna – Koltai Mária
Pszichoterápiás Koordinációs Bizottság – Tölgyes Tamás
Recenziók
Könyvismertetések – Csürke József, Róth Mária, Tiringer István, Wirth Ernő
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
2005 – Április


2005. április


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Süle Árpád: A határok szerepe a kliensközpontú terápia reflektív felfogásában
Elméleti tanulmány
Pikó Bettina: A csoportműködést befolyásoló néhány pszichológiai jellemző a modern kultúrában
Kincsesház – élő klasszikusok
Otto F. Kernberg: Differenciáldiagnózis és kezelés
Műhelyesszé
Mony Elkaim: Az álmok rendszerszemléletű megközelítése
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Kitüntetések – Hárdi Lilla, Hidas György
Előzetes – folyóiratunk konferenciájáról – Szőnyi Gábor
Konferenciák – Zalka Zsolt
A Pszichoterápiás Tanács jelenlegi tagjai
Korszerűsített pszichoterápiás szakmai protokoll – pótlás
Recenziók
Könyvismertetések – Wirth Ernő
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Csalódások önmagunkban
“Násztánc”
Leszbikus pár
2005 – Június

XIV. évfolyam, 3. szám
2005. június


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Ajkay Klára: Interaktív- és szelf-reguláció
Elméleti tanulmány
Peter Kutter: Beállítódás és módszer a pszichoanalízisben – a különböző irányzatokkal szerzett tapasztalatok
Esettanulmány
Riesz Mária: A kirekesztettség érzés megjelenése pszichodráma csoport csoportjátékainak és protagonista játékainak tükrében
Kincsesház
Rajka Tibor: Magatartás-exponáló eljárás a pszichoanalízisben
Elméleti tanulmány
Kelemen Gábor, B. Erdős Mária: Az addiktológiai terápiás közösség keletkezéstörténete – Az átmenet kontextusa
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Túl folyóiratunk konferenciáján – Szőnyi Gábor
Konferenciák – Antal Bacsó Péter, Csáky-Pallavicini Zsófia, Sarkadi Borbála, Ács KataPetra, Steigerwald Zsuzsa
Recenziók
Könyvismertetések – Piross Krisztina, Vargha Jenő-László, Wirth Ernő
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Cry for help
Cím nélkül
2005 – Augusztus


2005. augusztus


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Pohárnok Melinda: Amit a nyelv hoz, és amit a nyelv visz. A szelfről és a kapcsolatról való tudás nyelvi és nem-nyelvi szerveződéséről
A gyakorlat kérdései
Kézdy Anikó, Lisznyai Sándor: Pszichológiai tanácsadás pszichiátriai esettörténet háttérrel
Kutatás
Michael Zaudig: Ötven év tapasztalata pszichoszomatikus-pszichoterápiás osztályokon
Esettanulmány
Árkovits Amaryl Eszter: “Csipkerózsike a repülőgépen”
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
A Pszichoterápia folyóirat 2. konferenciája elé – Szőnyi Gábor
Konferenciák – Görbe Katalin, Szajcz Ágnes, Kádár Annamária, Szilvási Léna
Recenziók
Könyvismertetések – Túry Ferenc, Wirth Ernő
Filmlevél – Lőrincz Zsuzsa
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Sértődötten (A)
Sértődötten (B)
Cím nélkül
2005 – Október


2005. október


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Péley Bernadett: A beszéd és az elbeszélés szerepe a belső állapotok szabályozásában
Elméleti tanulmány
Terenyi Zoltán: Nagycsoport és nyilvánosság: médiumelméleti megközelítés
“Kincsesház”
Bak Róbert: A megkapaszkodás ösztöne, szadizmus és dominancia
Műhelytanulmány
Albert-Lőrincz Enikő: Szimbólumokba rejtett szerepek
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
“A szakmaiság fontos összetartó erő” – Bokor László interjúja Vikár Andrással
Hírek, beszámolók
Kun Miklós emlékére – Füredi János
Konferenciák – Bagdy Emőke, Pető Katalin, Riskó Ágnes
Recenziók
Könyvismertetések – Buda Béla, Tiringer István
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Transzgenerációs hatás
Cím nélkül I.
Cím nélkül II.
2005 – December


2005. december


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Technikaelméleti tanulmány
Hugh Jenkins: A találkozás pillanata
Elméleti tanulmány
Lénárd Kata: A kreatív folyamatok korai kapcsolati gyökerei
Kutatási műhelytanulmány
Werner Bohleber: Hivatalos elmélet és implicit magánelmélet a pszichoanalízisben
SZAKMAI KÖZÉLET
Esszé
Soós Nóra:Kényszerítő körülmények kontra belső lehetőségek. A pszichoterapeuta identitás kialakulásának nehézségei napjainkban
“Megkérdeztük álláspontját”
Szupervíziós tapasztalatairól – Bányai Emőke, Frank Ágnes, Kassai Zsuzsa, Ladányi Ágnes, Merényi Márta, Nagy Márton, Ormay István
Hírek, beszámolók
Hírek – Szilágyi Júlia kitűntetése
Konferenciák – Antal Bacsó Péter – Vágó Judit, Horváth Klára – Terenyi Zoltán
Recenziók
Operalevél – Koltai Mária
Könyvismertetések – Buda Béla, Fonyó Ilona, Wirth Ernő
Szakmai programok
Bakó Tihamér pszichografikái
Egyedüllét
Sértett önérzet
Stresszes állapot
2004 – Február


2004. február


Szerkesztőségi bevezető
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Merényi Márta: Mozgás- és táncterápia
Elméleti tanulmány
Pikó Bettina: Csoporthatások a serdülők identitás-formálódásában, kapcsolati struktúrájában és egészségmagatartásában
Kutatás
Szecsődy Imre: A pszichoanalitikus képzés tanulmányozása
Elméleti tanulmány
Lukács Dénes: Nő, szexualitás, péniszirigység: egy fogalom karrierje és hanyatlása
Technikaelméleti tanulmány
Kökény Vera, Fedor Béla, Vikár András: Acting out-ból játék…
SZAKMAI KÖZÉLET
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: “Véleménye szerint milyen tényezőket, szempontokat indokolt figyelembe venni az állami/önkormányzati illetve a magánkeretben folytatott pszichoterápiás és tanácsadói tevékenység megfelelő díjazásának számításakor? Az ön szakterületén mi a tipikus díjazás? Mit tart a főbb problémáknak a kérdés vonatkozásában?” – Bárdos Katalin, Biró Sándor, Blága Gabriella, Dobó Katalin, Grezsa Ferenc, K. Németh Margit, Korda György, Krékits József, Schmelowszky Ágoston, Veress Albert
Beszámolók
Konferenciák – Birtalan Liliána, Pankotai Balázs, Nagy András
Pszichoterápiás Koordinációs Bizottság – Tölgyes Tamás
Recenziók
Kiemelt könyvismertetések – Kalocsai Katalin, Pikó Bettina
Könyvismertetések – Tiringer István, Wirth Ernő
Hírek, szakmai programok
2004 – Április


2004. április


Szerkesztői bevezető
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Schmelowsky Ágoston: Buddhista meditáció és pszichoanalízis: lényegesebb szempontok
Kutatás
Szecsődy Imre: A pszichoanalitikus képzés tanulmányozása
Terápiás esettanulmány
Izsó Nóra Sofia: A halál suttogása, avagy mély-én szimbólumok időskorúak relaxációjában
Terápiás rendszer esettanulmány
Zalka Zsolt: Thalassa-ház a parton
A gyakorlat kérdései
Dobó Katalin: Családterápiás szemléletű munka a családorvosi gyakorlatban
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
A terápiás rezsimtől a terapeuta-képzésig
Szőnyi Gábor interjúja Tringer Lászlóval, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: “Megítélése szerint milyen szakmai kompromisszumokra, engedményekre kényszerülnek szűkebb illetve tágabb környezetében dolgozó kollégái pszichoterápiás illetve pszichológiai tanácsadói munkájuk során? Kérjük, hogy minél konkrétabban fogalmazzon. Ha többféle környezetből van tapasztalata, kérjük, térjen ki mindegyikre.” – Bódog Gyula, Czenner Zsuzsa, Szunyoghy Tamás
Beszámolók
Konferenciák – Garai Dóra
Recenziók
Könyvismertetések – Lőrincz Jenő, Ujhelyi Mária, Wirth Ernő, Túry Ferenc
Hírek, szakmai programok
2004 – Június


2004. június


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Kutatási tanulmány: hipnózis
Varga Katalin, Bányai Éva, Gősiné Greguss Anna: A hipnotizőr a hipnotikus interakcióban: a szubjektív élmények elemzése
Kutatási tanulmány: terápiás rendszer
Marco Chiesa, Peter Fonagy, Jeremy Holmes: Amikor a kevesebb több: A súlyos személyiségzavar kórházi osztályon történő, pszichoanalitikusan orientált kezelése
Kutatási tanulmány: családterápia
Rátay Csaba: Családterápiás tevékenységünk – ahogy klienseink látják
Esettanulmány
Ormay Tom: Lehetséges gyermekkori bestialitás egy perverziós esetben
SZAKMAI KÖZÉLET
Körkérdés
Helyzetkép a pszichoterápiáról: körkérdés a Pszichoterápiás Koordinációs Bizottság tagjaihoz
Degrell István, Füredi János, Harmatta János, Janka Zoltán, Perczel Forintos Dóra, Tringer László, Trixler Mátyás
Hírek, beszámolók
A Pszichoterápiás Tanács hírei
Konferenciák – Árkovits Amaryl, Barcza Katalin – Riskó Ágnes, Dobossy Anna, Perczel Forintos Dóra
A megújított pszichoterápiás szakmai protokoll első része
Recenziók
Könyvismertetések – Berghammer Rita, Buda Béla, Kotsis Ádám, Lajtai László, Novák Márta, Schmelowsky Ágoston, Tiringer István, Túry Ferenc
Hírek, szakmai programok
2004 – Augusztus


2004. augusztus


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Lőrincz Zsuzsa: Tendenciák a pszichoanalitikus pszichoterápiák kutatásában, alkalmazásában és oktatásában I-II.
Áttekintő tanulmány
Horváth Tünde: Helyzetkép a magyarországi coachingról
A gyakorlat kérdései
Sabine Trenk-Hinterberger: Fenyegetőzés a terápia megszakításával
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Merre tart a pszichoterápia a budapesti klinikán?
Szőnyi Gábor interjúja Bitter Istvánnal, a SOTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás klinikájának új igazgatójával
Hírek, beszámolók
Gallus Klára emlékére – Bagdy Emőke
MezeJulcsi díj – Szoboszlai Attila
Konferenciák – Bánfalvi Attila, Lénárd Kata, Sávai Margit
A megújított pszichoterápiás szakmai protokoll második része
Recenziók
Könyvismertetések – Buda Béla, Ferenczi Andrea, Novák Márta
Szakmai programok
2004 – Október


2004. október


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Torma Kálmán: A T-csoportok
Elméleti tanulmány
Lénárd Kata: Ferenczi kései írásainak újragondolása a kurrens fejlődéselméletek tükrében
Elméleti tanulmány
Vas József Pál: Szkizofrénia, prenatális patológia és hipnózis I.
A hipnózis az ép, a pszichózis a kóros intrauterin egységkötelék kontextusa?
“Kincsesház”
Peter Wegner: A viszontáttétel jelentősége a pszichoanalitikus első interjúban
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
A pszichoanalízis öröme
Kulcsár Éva interjúja Nemes Líviával
Hírek, beszámolók
A megújított pszichoterápiás szakmai protokoll harmadik része
Recenziók
Filmlevél – Son I Gil
Könyvismertetések – Buda Béla, Tiringer István
Szakmai programok
2004 – December


2004. december


A szerkesztő előszava
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Martin László: Az énvédő mechanizmusok kutatásának megalapozása Sigmund Freud és Anna Freud munkáiban
Elméleti tanulmány
Vas József Pál: Szkizofrénia, prenatális patológia és hipnózis II.
A hipnózis az ép, a pszichózis a kóros intrauterin egységkötelék kontextusa?
Kutatási tanulmány
Michel Probst, Orsolya Pintér, Walter Vandereycken: A testélmény szerepe az evészavarokban – elmélet és kutatás
Módszerek
Kecskeméti Molnár Mária: Narratív terápia – bemutató és ajánlás Új-Zélandból
A gyakorlat kérdései
Brigitte Ziob: A test átalakítása – a láthatóvá tett szelf
SZAKMAI KÖZÉLET
Hírek, beszámolók
Ferenczi-emlékérem
Előzetes – folyóiratunk konferenciájáról
Konferenciák – Erős Ila, Incze Adrienne
A megújított pszichoterápiás szakmai protokoll negyedik része
Recenziók
Irodalmi levél – Koltay Mária
Könyvismertetések – Buda Béla, Tiringer István, Wirth Ádám
Szakmai programok
2003 – Február


2003. február

BEVEZETő
Szőnyi Gábor: A szerkesztő előszava
Bemutatkoznak a szerkesztők – Albert-Lőrincz Enikő, Bokor László, Stang Tünde, Túry Ferenc
TANULMÁNYOK
Felkért tanulmány
Albert-Lőrincz Enikő: Helyzetkép az erdélyi magyar pszichoterápiás életről
Elméleti tanulmány
Csuhai Cs.Klára: Trauma és ismétlés. A poszttraumás stresszbetegség pszichoanalitikus szemmel
Esettanulmány
Rina Bar-Lev Elieli: Egy intézmény önvizsgálata. A szervezeti átalakulás  elősegítésének pszichoanalitikus és Tavistock-módszerű megközelítése
“Kincsesház”
Rajka Tibor: Az acting out a pszichoanalízisben
Hozzászólás, vita
Botond Gyula: Hozzászólás Lajtai László: Az interperszonális pszichoterápia bemutatása című cikkéhez
Lajtai László: Válasz Botond Gyula hozzászólására
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Hogyan tükröződik a hazai pszichoterápia helyzete a vándorgyűléseken? Túry Ferenc interjúja Harmatta Jánossal
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: Véleménye szerint reálisan mi a helye a pszichoterápiának a mai hazai pszichiátriában? – Gádoros Júlia, Füredi János, Hoyer Mária, Pék Győző, Sági Zoltán, Tringer László, Vas József
Beszámolók
Konferenciák – Terenyi Zoltán, Kiss Sándor Árpád Sarkadi Borbála, Mészáros Judit Túry Ferenc: Megemlékezés: Mészáros István (1931-2002)
Recenziók
Könyvismertetések – Buda Béla, Molnár Tamás, Tiringer István, Vas József, Túry Ferenc, Csürke József
Stark András: Filmajánló
Hírek, szakmai programok
2003 – Április


2003. április


Szerkesztői bevezető: Szőnyi Gábor
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Girolamo Lo Verso: A maffiózók lelke
Kutatási tanulmány
Lukács Liza, Túry Ferenc: Az evészavarban szenvedők kognitív stílusa
Klinikai esettanulmány
Elias M. da Rocha-Barros: Az első interjú és egy ülés ‘Anná’-val
Tanácsadói esettanulmány
Lovas Zsuzsa: Hogyan jussunk túl a reménytelenségen? A mediációs ülés csoportdinamikai megközelítése
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Hogyan járul hozzá a Pszinapszis a pszichoterápiás világgal való ismerkedéshez? Stang Tünde interjúja Páll Orsolya Emesével és Takács Katával
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: “Véleménye, tapasztalata szerint mennyire illeszkedik a pszichológia-oktatás a pszichoterápiás és tanácsadói gyakorlathoz?” – Bagdy Emőke, Lackó Zsuzsa, Láng András, Novosadova Zuzana, Perczel Forintos Dóra, Szvatkó Anna, Vargha-Jenő László
Beszámolók
Konferenciák – Halász Anna
Recenziók
Könyvismertetések – Kotsis Ádám, Schmelowszky Ágoston, Tiringer István
Filmajánló – Stark András
A szakmai közélet hírei
Szakmai programok
2003 – Június


2003. június


Szerkesztői bevezető: Szőnyi Gábor
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Milton, Jane: Pszichoanalízis és kognitív viselkedésterápia – rivális paradigmák vagy közös alapok? I. rész
Agárdi Tamás: Néhány gondolat az írásvizsgálat klinikai (pszichiátriai) felhasználásának lehetőségéről
“Kincsesház”
Hermann Imre: Az engedelmességről
Műhelytanulmány
Takách Gáspár, Jánosik Judit: Addiktív játszmák közösségterápiája – átírható-e a szenvedélybeteg dramatikus sorskönyve?
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Van-e keresnivalója a pszichoterápiás szemléletnek a szervezetfejlesztésben? Van-e keresnivalója a szervezetfejlesztői szemléletnek a klinikumban? Szőnyi Gábor interjúja Csanádi Péterrel, a Szervezetfejlesztők Magyarországi Társasága elnökével
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: “A személyes vezetői tanácsadás – a coaching – a tanácsadói gyakorlat meghatározó új iránya. Véleménye, tapasztalata szerint miben hasonlít egymáshoz, illetve elsősorban miben különbözik egymástól a coaching, a pszichológiai tanácsadás és a (pszicho)terápia? Adódik-e zavar a gyakorlatban a szakmai sokféleségből?” – Bencsik Andrea, Blümel Ferenc, Csanádi Péter, Fodor Valéria, Juhász Angéla, Lövey Imre, Németh László, Sárvári György
Beszámolók
Konferenciák – Blümel Ferenc, Molnár Emese, Tiringer Aranka
Recenziók
Könyvismertetések – Péter Orsolya, Lőke János, Túry Ferenc, Wirth Ernő
Filmajánló – Bokor László
Hírek, szakmai programok
2003 – Augusztus


2003. augusztus


Szerkesztői bevezető: Szőnyi Gábor
TANULMÁNYOK
Elméleti tanulmány
Milton, Jane: Pszichoanalízis és kognitív viselkedésterápia – rivális paradigmák vagy közös alapok? II. rész
Osztályos esettanulmány
Benkő Andrea: Öndestrukció, mint a negatív tárgyreprezentációkkal szembeni védekezés -hipochondriás és paranoid kórkép osztályos pszichoterápiájának összehasonlító elemzése
“Kincsesház”
Goldschmidt Dénes: Szkizofréniás családok gubancairól
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
Nincsenek egymástól elkülönült irányzatok, legfeljebb preferenciák
Albert-Lőrincz Enikő interjúja Koltai Máriával, a Magyar Családterápiás Egyesület elnökével
Mit nyújt(hat) egymásnak a pszichoterápiás klinikum és a szociális munka világa?
Bokor László interjúja Göncz Kingával, az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkárával
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: “Személyes tapasztalata, véleménye szerint mi a helye, szerepe a pszichológiai, pszichoterápiás tudásnak a szociális munka különböző területein? Mennyire kap helyet a képzésben, mennyire érvényesül a gyakorlatban?” – Barcy Magdolna, Héri Andrea, Pintér Csaba, Roth Mária, Stang Tünde, Tárnok György, Terenyi Zoltán, Vince Judit
Beszámolók
Konferenciák, kitűntetések – Lapu Klára, Szajcz Ágnes, Kökény Vera
A pszichoterápiás ad hoc bizottság anyagai I.
Recenziók
Könyvismertetések – (Albert-Lőrincz Enikő), Lőke János, (Túry Ferenc), Wirth Ernő
Filmesszé – Valcsicsák Imre
Hírek, szakmai programok
2003 – Október


2003. október


Szerkesztői bevezető: Szőnyi Gábor
TANULMÁNYOK
Áttekintő tanulmány
Csorba János, Kárpáti Gyöngyvér, Kende B. Hanna: Az adleri individuálpszichológia mint pszichoterápiás módszer
Elméleti tanulmány
B. Erdős Márta: “A tagadás igenlése”. A negatív kód a diszkurzív szuicidológiában
“Kincsesház”
Horváth Szabolcs: Az első Pszichoterápiás Hétvég – Gyula, 1974. október 11-13.
Elméleti tanulmány
Buda Béla: A pszichoterápia hajtóerői. A kényszerítő körülmények elméleti és módszertani tanulságai
SZAKMAI KÖZÉLET
Interjú
A kormányzat és a társadalom együttműködésére van szükség
Szőnyi Gábor interjúja Topolánszky Ákossal, a Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkárával, a Drogkoordinációs Bizottság vezetőjével
Megkérdeztük álláspontját
A kérdés: “Hogyan lehet pszichoterápiát, tanácsadást folytatni az arra kötelezettekkel? Álláspontja szerint hogyan befolyásolja a munkát a kötelezőség?” – Boros János, Éles Éva, Irtzl Károly, Molnár Tamás, Osváth Erzsébet, Szikszay Petronella, Tomcsányi Teodóra, Torma Kálmán, Virág György
Beszámolók
Elhúnyt Vikár György
A pszichoterápiás ad hoc bizottság anyagai II.
A Pszichoterápiás Tanács felhívása
Recenziók
Könyvismertetések – Albert-Lőrincz Enikő, Buda Béla, Túry Ferenc, Wirth Ernő
Filmlevél – Stark András
Hírek, szakmai programok
2002 – Február


2002. február
3-76. oldal

Mark Ettin:
5-11
A pszichoterápiás csoport mint szociopolitikai összefüggés: a “csendes többség” esete
Keresztes Zoltán:
12-16
Személyiségzavarok kezeléstechnikai eltérései
Gáti Ágnes:
17-21
A borderline személyiségzavarban megjelenő mentalizációs zavar hipnoterápiás átdolgozásáról
Kelemen Gábor:
22-27
Válaszoló kérdezés a szociális esetmunkában
Hoyer Mária, Tremkó Mariann:
28-33
Ópiátfüggők klinikai pszichodiagnosztikája
Süle Ferenc:
34-42
A korszerű pszichiátriai osztály háromdimenziós munkájának szervezési kérdései, 3. rész. Az osztály mint önálló pszichoterápiás kezelési forma
Búza Domonkos:
43-47
Lelki elsősegély telefonszolgálat: a prevenciós szerep és a krízisintervenció
2002 – Április


2002. április
79-159. oldal

Maria Ammon:
81-86
A dinamikuspszichiátria csoportértelmezése
Maria Rohde:
87-93
Bálint-csoport vezetés az elvárások és a valóság tükrében
Oravecz Róbert:
94-101
A gyermekkori szexuális abúzus és következményei
Bela Preszly:
102-128
Szkizofrének pszichoterápiás segítése
2002 – Június


2002. június
163-240. oldal

Peter Fonagy:
165-181
Gondolatok a pszichoanalitikus kutatás problémáiról – az angolszász nyelvterületen dolgozó analitikusok nézeteiből kiindulva
Josef Shaked:
182-188
A pszichoanalitikus nagycsoport – freudi és kleini szempontból
Székely Ilona:
189-198
Tárgykapcsolat-elmélet a családterápiában 1. rész
2002 – Augusztus


2002. augusztus
243-322. oldal

Peter Fonagy:
245-248
A hatékonyságvizsgálatok indokoltsága a pszichoanalízisben
Székely Ilona:
249-258
Tárgykapcsolat-elmélet a családterápiában 2. rész
Antalfai Márta:
266-274
Árnyékaink árnyékai. Serdülő lányok Hófehérke-komplexusa
2002 – Október


2002. október
315-386. oldal

Kukorelli Sándorné:
317-330
A búcsúlevél-kutatás történeti áttekintése
Nagy Johanna:
331-347
Élettörténet, krízis, identitás
Erdélyi Ildikó, Sujtó Katalin:
348-354
A fantázia kezelése pszichodráma csoportokban, különös tekintettel egy páciens-csoportra
Babos Edit, Szeredi Beatrix, Györkös Katalin, Gábor Szilvia:
355-364
Állatasszisztált terápia hatékonyságvizsgálata két értelmi fogyatékos gyerekcsoportban
2002 – December


2002. december
389-478. oldal

Paul H. Ornstein:
391-396
Narratívák Kohut szelfpszichológiájának eredetéről: visszaemlékezések és gondolatok
Johannes Herwig-Lempp:
397-406
A helyes kérdezés módja
Szendi Gábor:
407-421
A női meddőség evolúciós megközelítése és terápiája
Kukorelli Sándorné:
422-432
A búcsúlevél mint speciális nyelvhasználati rendszer
Spannraft Marcellina:
433-439
Adalékok az antonimiák természetéhez
Hoyer Mária:
440-452
Tekintélyelvűség vagy autonómia? A szülészeti-nőgyógyászati beavatkozások döntés előkészítése
2001 – Február


2001. február
3-79. oldal

Roger Perron:
5-10
Gondolatok a pszichoanalitikus kutatás problémáiról – a francia nyelvterületen dolgozó analitikusok nézete
Tomcsányi Teodóra:
11-26
A mentálhigiéné jelenségvilága
Tüske Tamás:
27-34
Jungi archetípusok József Attila költészetében
Nagy Márton:
35-42
“Kötéltánc” – avagy az involváció és az absztinencia dinamikája a mozgás-táncterápiás csoportok vezetésében
Botond Gyula:
43-52
A fiú, akinek delfinje van
2001 – Április


2001. április
83-156. oldal

Szőnyi Gábor:
85-92
Szupervízió a pszichoanalízisben: a budapesti modell dilemmája
Malcolm Pines:
93-97
A csoportanalízis koherenciája
Seltzer, M., Seltzer, W., Homb, N., Midstigen, P.:
98-108
Eposz, közös szövegalkotás és “kívülállóság”
Vas József, Varga Gábor, Komáromi Lászlóné, Borbély Tünde:
109-122
Néhány gondolat a kórházi pszichoterápiás stábok védekező és megküzdő stratégiáiról
Tényi Tamás, Lénárd Kata:
123-126
Alkotás-szenvedély-egyedüllét
Spannraft Marcellina:
127-131
Az alkony ábrázolása a magyar költészetben
2001 – Június


2001. június
159-228. oldal

Morris Nitsun:
161-167
Az anticsoport: destruktív erők a csoportban és azok terápiás lehetőségei
Nyikos Emese, Szeredi Beatrix, Demetrovics Zsolt:
168-182
Egy új viselkedéses addikció: az internethasználat személyiségpszichológiai korrelátumai
Moretti Magdolna, Cserhalmi Magdolna, Herczeg László:
183-190
Három szálból egy: orvos, pszichológus, családorvos együttműködése a pszichoterápiában
Tényi Tamás:
191-196
A Klinikai Napló implicit csecsemőképének ellentmondásossága
Tomcsányi Teodóra, Jozef Corveleyn, Csáky-Pallavicini Roger:
197-204
Az európai valláslélektan az ezredfordulón
2001 – Augusztus


2001. augusztus
231-303. oldal

Hámori Eszter:
233-239
A “halott anya életben tartása” – az énszerveződés viszontagságai a korai kapcsolati traumatizáció tükrében
Farhad Dalal:
240-247
Vegyük komolyan a csoportot!
Treuer Tamás, Fábián Zsolt, Füredi János:
248-252
A fizikai bántalmazás, a szexuális bántalmazás és a testképzavar összefüggése evészavarokban
Bálint Ágnes:
253-261
Németh László és a pszichoanalízis
Davor Rak:
262-265
A csoportrajz mint a csoportterápia értékelésének lehetséges eszköze
Tüske Tamás:
266-275
Szorongás és tömeglélektan
Nyitrai Erika:
276-280
A clusteres, az asszociáció-láncos és az irányított warming-up önismereti pszichodráma csoportokban
2001 – Október


2001. október
305-388. oldal

R. Heinzel, F. Breyer, T. Klein:
307-315
Egyéni és csoportos ambuláns pszichoanalitikus terápia – egy németországi katamnesztikus kutatás tanulságai
Ormay Tom:
316-321
A művészet mint kommunikáció: csoportanalitikus szempontok
Vas József:
322-331
Interaktív pszichoneurobiológia (IPNB): szemléletváltás a humán kapcsolati dimenziók kutatásában
Treuer Tamás, Sáfrán Zsófia:
342-350
Evészavarban szenvedők pszichodramatikus csoportterápiájának hatásvizsgálata és tapasztalatai. Szakirodalmi áttekintés és módszerbemutatás
Süle Ferenc:
351-357
A korszerű pszichiátriai osztály háromdimenziós munkájának szervezési kérdései. A kontroll problémái
Lajtai László:
358-364
Az “acting-out” szakkifejezés érték-konnotációinak antropológiai elemzése
2001 – December


2001. december
393-462. oldal

André Green:
395-398
Az elmélet feladata a pszichoanalitikus képzésben: bevezető megjegyzések egy vitához
Salvendy János:
399-407
A borderline páciensek osztályos csoportterápiájának elmélete és gyakorlata
Earl Hopper:
409-416
A szociális tudattalan. Elméleti megfontolások
Buda Béla:
417-422
Jelenségek és problémák a csoportpszichoterápia hazai fejlődésében
D.Rak, D. Kocijan-Hercigonja:
423-424
A csoportrajz használhatósága a PTSD és más pszichés zavarok megkülönböztetésére
Antalfai Márta:
425-435
“Nem ijed meg a saját árnyékától”. A perszóna és az árnyék szerepe a pánikjelenségek létrejöttében az identitásváltás és személyiségfejlődés megközelítéséből
Süle Ferenc:
436-440
A korszerű pszichiátriai osztály háromdimenziós munkájának szervezési kérdései. 2. rész. A mélylélektani dinamika és az interferencia
2000 – Február


2000. február
3-80. oldal

Barcy Magdolna:
5-15
Elmosódott határok, kontúros csoportvezetés avagy személyiségfejlesztő csoportok a felsőoktatásban
Juan Navarro:
16-22
A tápláló apa fantáziájának kapcsolata az addikcióval és a vámpírizmussal
Vas József dr.:
23-32
A mozgás szimbolikája és a szimbólumok mozgása egy pszichoterápiás osztály működésében
Eisler Olga dr., Lajtai László dr.:
33-43
A vipasszána és a pszichoterápia
Owe Wikström:
44-48
Isten csendje – “Isten” avagy “isten” a pszichoterápiában
Spannraft Marcellina:
49-53
ősz, alkony, halál – Boda István versének szemantikai elemzése
Moretti Magdolna dr.:
54-59
Éli a lánya életét
2000 – Április


2000. április
83-160. oldal

Harmatta János dr., Tom Ormay MD.:
85-91
A történelmi regresszió mint a gyors társadalmi változásokban fellépő társadalmi jelenség
Era A. Loewenstein phd, Giovanni Forresti, Andreire R.Q. de Perreira és Prága Éva:
93-101
Egy eset három szemszögből
Jancis Long:
103-109
Révedni nem könnyű. Az eligazodás képessége a Nyitott Társadalomban
Komlósi Piroska dr.:
111-116
Előbb térj vissza a saját családodhoz! A saját családélmány feldolgozása a családterapeuta képzésben
Tényi Tamás dr., Herold Róbert dr., Lénárd Kata:
117-123
A találkozás pillanata
Vas József dr.:
124-129
A telefon mint a “telepátiás” segítő kapcsolat közege
Búza Domonkos:
130-137
Gondolatok a telefonos lelki segélyszolgálatok munkájáról és a krízis sajátosságairól
2000 – Június


2000. június
163-239. oldal

Fülöp Márta dr.:
165-174
Idő és időtlenség a pszichoanalízisben. Elméleti és technikai megfontolások
Egon Fabian:
175-182
Apa-vágy és anya-vágy: az Ödipusz-komplexus csoportdinamikai meghatározói
Susan H. Horwitz:
183-192
A trauma és a veszteség családterápiás kezelése, különös tekintettel az életciklusok közötti átmenetre
Raffai Jenő:
193-199
Csecsemők jobb fejlődési esélyei a kapcsolatanalízisben
Felix de Mendelssohn:
201-206
A menyországba vezető híd. Megjegyzések Bábel tornyának felépítéséhez, lerombolásához és újjáépítéséhez
Krékits József dr.:
207-217
Don Juan lánya
Szendi Gábor:
218-230
Három immunológiai kórképnek diagnosztizált eset pszichoterápiája
2000 – Augusztus


2000. augusztus
241-328. oldal

Otto F. Kernberg:
243-248
Határeseti betegek öngyilkos viselkedése: diagnosztikai megfontolások
Jane Campbell:
249-254
A veszélyes jelen: a híd múlt és jövő között
Szalvendy János:
255-261
Az előítélet pszichoterápiás és preventív vonatkozásai
2000 – Október


2000. október
331-412. oldal

F. Henningsen:
333-344
Destrukció és bűntudat. Hasítás és reintegráció egy traumatizált páciens analízisében
J.K. Kleinberg PhD:
345-354
Szupervíziós szövetség és pszichodinamikus csoport-pszichoterapeuta képzés
Fodorné dr. Pogány Judit:
355-362
A kognitív szemlélet fejlődése a pszichológiában: diszfunkcionális kognitív sémák és terápiás szempontok
Jekkel Éva, prof. Tringer László:
363-369
Kognitív disztorziók az öngyilkosmagatartás hátterében
Herold Róbert dr., Tényi Tamás dr., Lénárd Kata dr., prof. Trixler Mátyás:
370-375
Mentalizáció és szkizofrénia. Tudatelméleti deficit remisszióban lévő szkizofréneknél
Prof. Moussong-Kovács Erzsébet:
376-385
Francia-magyar kapcsolatok a pszichiátria, pszichoterápia és pszichológia területén
2000 – December


2000. december
415-500 oldal

Otto F. Kernberg:
417-428
Pszichoanalízis, pszichoanalitikus pszichoterápia és szupportív pszichoterápia: Időszerű viták
Albert-Lőrincz Enikő:
429-435
A csoportfolyamat jellegzetes szakaszait hordozó témák metatörténeti elemzése
Székely Ilona:
437-444
Kapcsolatainkban létezünk (Böszörményi-Nagy Iván kontextuális terápiájának rövid ismertetése)
Tomcsányi Teodóra, Csáky-Pallavicini Roger, Herbert Feser:
445-455
A mentálhigiénés képzés eredményességvizsgálata
1999 – Január


1999. január
3-79. oldal

Hámori Eszter, Péley Bernadett dr.:
5-13
A pszichoanalitikus rekonstrukció problémája – Mahler fejlődési modellje és ennek kortárs csecsemőkutatás szempontú kritikái a gyermekpszichoterápiás gyakorlat szemszögéből
Raffai Jenő dr.:
14-20
Anya-magzat kapcsolatanalízis: egy különleges kapcsolati kultúra
Tardy József:
21-26
Bio-psichoszociális kezelési modell a német orvosi rehabilitációban
Andrekovics Mónika dr., Glaub Teodóra dr.:
27-31
Az idiopátiás torticollis spasticus II. – Pszichoterápiás lehetőségek
Horváthné Tóth Borbála:
35-42
A szexuális zaklatás mint a fiatalok bántalmazásának egyik formája
1999 – Március


1999. március
83-155. oldal

Otto F. Kernberg:
85-94
Regresszió a szervezeti vezetésben
Erdélyi Ildikó dr.:
95-104
A “tükör” szerepe a pszichodrámában
Antalfai Márta dr.:
105-118
A női személyiségfejlődés elemzése a magyar népmesék tükrében
Ittzésné Nagy Beáta, Vekerdy Zsuzsanna dr., Bod Mária dr., Dubecz Dorottya:
119-126
A Bayley-II-bébiteszt adaptálási tapasztalatai
Fodorné Pogány Judit dr.:
127-131
Egy kompulzív beteg kognitív viselkedésterápiás kezelése és kognitív egyensúlyi állapotának meghatározása
Wilfried Gürtler:
133-135
Integrált tánc- és kifejezésterápia
1999 – Május


1999. május
159-236. oldal

John Steiner:
161-164
Az áttétel hatása a tanulásra
Oravecz Róbert dr.:
165-173
Egy multidimenzionális trauma-modell felvázolásának kísérlete
Molnár Gábor dr., Molnár Ildikó dr.:
175-180
A Beck- és Zung-féle önértékelő tesztek faktoranalízise
Menyhártné Nailáth Nóra:
181-188
A szülő-konzultáció néhány dilemmája
Körmendy Györgyi dr.:
203-210
A destruktív szimbiózis – avagy Palkó története születésétől börtönbe kerüléséig
Spannraft Marcellina:
211-215
Nyelvészeti adalékok a merülés archetípusához. A merül ige jelentésének kognitív szemantikai megközelítése – költői szövegek alapján
Krékits József dr.:
216-221
Közalkalmazotti lét és magánpraxis. Kettős, vagy hasadt identitás?
1999 – Augusztus


1999. augusztus
239-313. oldal

Wilhelm Burian:
241-247
Szenvedélybetegek pszichoanalitikus pszichoterápiája
Erwin Bartosch:
249-252
A pszichoanalízis új irányzata: a szelf-pszichológia
Molnár Mária:
253-260
Az emberi élet értelmének, szabadságának és felelősségének összefüggései V.E. Frankl logoterápiájában és egzisztencia-analízisében
Németh Marietta dr., Forgács Attila dr., Pető Csilla dr.:
261-265
Egészséges személyek katatim képélményeiben megjelenő akadályok tartalomelemzése
Ormay Tom:
266-270
A bűnbakképzés csoportdinamikája
Ormay Tom:
271-274
A pedagógia, a pszichológia és erkölcs
Balogh Tibor:
275-277
Hány világ az evilág? Reflexiók Karl Popper “3 világ” elméletére
1999 – Október


1999. október
317-396. oldal

Lányi Gusztáv dr.:
319-330
Politikai arculat és kommunikáció. Politikai mentálhigiéniai diagnózis (kísérlet)
Vas József dr.:
331-336
A hipnoterápia lehetséges hatásmechanizmusa szkizofréniákban – egy hipotézis
Th. H. McGlashan, Jan Olav Johannessen:
337-353
Szkizofrénia: a korai észlelés és beavatkozás indokai
Péley Bernadette dr.:
355-359
Idegen(test)kép
Kézdi Balázs dr.:
361-366
Szindbád hazamegy (Miért éppen Mária ?)
1999 – December


1999. december
399-482. oldal

Vas József dr.:
401-408
Mozart-Bergman: Varázsfuvola – implicit pszichológiai elmélet a személyiség éréséről
Madarász Klára:
409-415
Gondolatok a művészi alkotófolyamat és a pszichoanalízis mint terápiás módszer rokonságáról Pirandello művészetfelfogása nyomán
Forián Szabó István:
417-426
Nehezen kezelhető párok
Spannraft Marcellina:
427-434
Adalékok az allergiás megbetegedések tünet-üzeneteinek megértéséhez
Molnár Gábor dr., Molnár Ildikó dr.:
435-442
A Zung-féle Szorongás Önértékelő Skála és a Hopkins-féle Tünetlista faktoranalízise
Mohácsy Ildikó dr.:
443-447
A mindenható anya: a gyermekkor és a mitológiai fantáziák vizsgálata
1998 – Január


1998. január

Bagdy Emőke dr.:
7-12
Imaginatív elemek felhasználása a rövid pszichoterápiában
Keresztes Zoltán dr.:
13-16
A nárcisztikus zavarok és a pánikbetegség – pszichodinamikai szempontok
Vas József dr.:
17-23
A zenei élmény és Stern elmélete a self-érzet fejlődéséről
1998 – Március


1998. március
83-168. oldal

Szendi Gábor:
85-113
Pszichoneurokardiológia: a féltekei spcializáció vonatkozásai a hirtelen szívhalálban, a kardiofóbiában és a kardiális pániktünetek kialakulásában
Osvát Judit dr., Túry Ferenc dr., Varga Katalin dr., Johan Vanderlinden:
114-117
Disszociatív kapacitás a táplálkozási magatartás zavaraiban
Prof. Dr. med. K. Jork, Dr. med. N. Peseschkian, Prof. Dr. med H. Kick:
118-124
A pozitív pszichoterápia hatékonyságának bizonyítása
Széchey Orsolya:
137-150
Mit üzen a tenger Ellidának Ibsen 1888-as drámájában? Irodalmi, pszichológiai és filozófiai vonatkozások
1998 – Május


1998. május
171-244. oldal

Lukács Dénes dr.:
173-180
Tárgykapcsolat, regresszió: A pszichoanalízis budapesti iskolájától a szelf-pszichológiáig
Berghammer Rita dr., Szedmák Sándor:
180-184
Új kérdőív migrénes betegek életminőségéről – pszichoterápiás alkalmazhatóság
Treuer Tamás dr., Németh Attila dr., Füredi János dr.:
185-191
Pszichoterapeuták a pszichoterápiáról: egy kérdőíves felmérés tanulságai
Perczel-Forintos Dóra dr.:
192-198
A hipochondriasis problematikája kognitív terápiás szemszögből
Szombati Ágnes dr.:
199-205
Héra archetípusa
Horváthné Tóth Borbála:
206-212
Janus arcúsága és polaritás
Tényi Tamás dr., Trixler Mátyás dr.:
213-214
Margaret I. Little költészete és munkássága
Valcsicsák Imre dr.:
215-218
A modern donjuanizmus a filozófiában és pszichiátriában (Gondolatok egy játékfilm kapcsán)
Botond Gyula dr.:
219-222
Az anya, a fiú és a terapeuta – rendhagyó esetismertetés
1998 – Július


1998. július
247-325. oldal

Treuer Tamás dr., Fábián Zsolt dr.:
249-254
Információátvitel és feldolgozási sajátosságok a különböző pszichiátriai zavarokban: a pszichoterápiás és biológiai megközelítések szintézisének egyik lehetősége
Varga Katalin dr., Diószeghy Csaba dr.:
255-262
A hipnózis és a hipnotikus szuggesztiók lehetőségei kómás betegek kezelésében: esetismertetés
Nagy Márton:
263-268
A zene vitatható funkciója a mozgás-táncterápia gyakorlatában
Körmendy Györgyi:
269-277
Gyermekkórházi miliőterápia
Kállai János dr.:
292-294
Pán és pánik. A tünetek mítosza, vagy a mítosz tünete
Perczel-Forintos Dóra dr.:
295-300
Rövid esetismertetés: hipochondriásisban szenvedő beteg kognitív terápiája
Horváthné Tóth Borbála:
301-307
“Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek”
1998 – Szeptember


1998. szeptember
329-407. oldal

Fónagy Péter dr.:
331-342
A reménytelen eset. Határeseti betegek analitikus kezelésének lehetőségei
John T. Salvendy dr.:
343-348
A csoportterapeuta énképe: A személyes és szakmai tapasztalatok szerepe
Marianne Borstad:
349-362
Interszubjektivitás a dialektikus kapcsolatelmélet tükrében
Horváthné Tóth Borbála:
363-367
Az anya-szerep kétségei
Szombati Ágnes dr.:
199-205
1998 – November


1998. november
411-488. oldal

Carl Nedelmann:
413-419
Az Ödipusz-komplexus igazságmagva
Halász Anna:
420-428
Csecsemő megfigyelés – csecsemőkutatás
Andrejkovics Mónika dr., Glaub Teodóra dr.:
429-436
Az idiopátiás torticollis spasticus. I. – Pszichológiai szempontú elméletek
Barcza Katalin dr.:
437-447
Pszichoterápia-koncepció Descartes A Lélek szenvedélyei című művében
Horváthné Tóth Borbála:
448-452
Az ember tragédiája: a férfi, vagy a nő tragédiája?
Supplementum


1998. január
3-106. oldal

Ian R. H. Falloon, John H. Coverdale, Rita Roncone:
6-15
A mentális zavarok integrált biológiai és pszichoszociális terápiája
1997 – Január


1997. január
3-82. oldal

Jochen Stork:
5-22
Áttételi jelenségek egy 21 hónapos kislánynál. Egy korai evési zavar rövidterápiája
Hajnal Ágnes dr.:
23-29
A szívre lokalizált szorongás nozológiai, pszichodinamikai és pszichoterápiás kérdéseiről
Tényi Tamás dr.:
31-36
Bálint és Stern: A flash-technika a Self-szerveződési elmélet fényében
A. Appels:
37-39
Befolyásolható-e a magas kardinális rizikójú személyek kimerültsége?
Sitku Valéria:
41-46
Lárvakór és Foulkes csoportanalízise
Horváth Józsefné Tóth Borbála:
47-52
Vidéki lét vagy kontempláció, mint a megismerés és szellemi csúcsélmény Madách művészetében
Rétay Csaba dr.:
53-58
Önképzéstől a kiképzésig – változások a családterápiás képzésben és társadalmunkban
1997 – Május


1997. május
153-222. oldal

Szentesi Péter dr.:
155-162
A hidegkúti nagycsoport
Sjef de Vries:
163-171
A pszichoterápia és az alsóbb társadalmi-gazdasági osztályok: egy kulturáliskülönbség
Hajnal Ágnes dr.:
173-177
A nevelőszülői család pszichológiai-pszichoterápiás problémáiról
Antalfai Márta dr.:
185-189
A kollektív tudat és a női-férfi archetípus kölcsönhatásának elemzése “Az istenhegyi székely leány című” magyar népmesében
1997 – Július


1997. július
225-302. oldal

Rátay Csaba dr.:
227-237
Családterápiás tevékenységünk néhány részlete
Túry Ferenc dr., Gyenis Marianna dr., Piross Krisztina dr.:
239-242
Családterápiás lehetőségek a kényszerbetegség kezelésében
Süle Ferenc dr.:
243-249
Jungi szemléletű családpszichoterápia
Szendi Gábor dr.:
251-270
A jobbféltekei dominancia patogén szerepe a bronchiális asthmában és egyéb atópiás betegségekben
Daubner Béla dr.:
271-283
Négy hang- amivel a felettes én legyőzi a szerelmet
1997 – Szeptember


1997. szeptember
305-392. old

Otto F. Kernberg:
307-313
Harminc módszer az analitikusjelöltek kreativitásának kioltására
Andrejkovics Mónika:
315-320
A torticollis szimbolikája
Lajkó Károly dr.:
321-326
Pszichiátria a viselkedéstan nézőpontjából
Molnár Mária:
327-334
Az értelem fogalma Viktor E. Frankl egzisztencia-analízisében
Túry Ferenc dr.:
335-340
A hipnoterápia szerepe a táplálkozási magatartás zavarainak kezelésében
Kovácsné Török Zsuzsa dr., Szeverényi Péter dr.:
341-344
Pszichoterápiás lehetőségek a klimax kezelésében
Sitku Valéria:
345-352
Epilepsziával élő felnőttek pszichoterápiás gondozásáról
1997 – November


1997. november
395-470. oldal

O.F. Kernberg:
397-404
Analitikus dívány a tengeren. Pszichoanalitikus tanulmány a csoport- és szervezetvezetésről

407-412
Pszichológiai irányelvek a Német Szövetségi Köztársaság pszichiátriai segítő rendszerének továbbfejlesztéséhez
G.M. Clayton:
413-424
A szerepelmélet klinikai alkalmazása
Bagdy Emőke dr.:
425-431
Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia?
Berghammer Rita dr., Szedmák Sándor:
433-437
Az attitűdök, a szorongás és önértékelés alakulása a kognitív megközelítés szempontjából háromféle krónikus fejfájós betegcsoportban
Forgács Attila dr., Német Marietta dr.:
439-443
Szimbólumterápiák az evészavarokban
1996 – Január


1996. január
3-74. oldal

Marianne Leuzinger-Boleber:
5-27
Az esettanulmány, mint a pszichoanalitikus kutatás eszköze
Jürgen Hargens:
29-32
A szakszerű beszélgetés, mint terápia
Matolcsi Ágnes dr.:
33-38
A szublimáció fogalmának jelentésbeli módosulása az analitikus pszichológiában
Mohás Lívia:
41-43
Egy öngyilkos nő: Sylvia Plath
Szerver Mária:
45-52
Meddig nőnek a fák?
1996 – Március


1996. március
77-146. oldal

Bagdy Emőke dr.:
79-86
A transzperszonális pszichológia szellemi horizontja
Tényi Tamás dr.:
87-92
A pszichoanalitikus pszichológia új korszaka. Az affektus-szerveződés elmélete és pszichoterápiás vonatkozások
Baráth Árpád dr.:
93-102
Lépésről lépésre a javulásig: egy komplex művészet-terápiás program hatékonysága a háborús és egyéb eredetű traumák kezelésében
Kelemen Gábor dr.:
103-113
Szupervízió a családterápiában
Németh Attila dr.:
115-121
Vallás és kényszer – különös tekintettel az iszlám szokásokra
Jádi Ferenc:
123-129
Epitheta. A hang és az improvizáció
1996 – Május


1996. május
151-216. oldal

Kelemen Gábor dr.:
153-162
A családterápia kezdeti fázisa
Süle Ferenc dr.:
163-175
A megtérés útjai és útvesztői. Adatok a megtérés mélylélektanához és pszichopatológiájához
Baráth Árpád:
177-182
A zene és költészet “gyógyító” hatásai. Egy komplex “művészet-terápiás” kísérlet vázlata és eredményei
Tényi Tamás dr., Goldstein Eszter dr., Pogány Ildikó:
183-186
A Self-koherencia hiánya és korrekciója zenei élmények közegében. A Self-szerveződési megközelítés
Horváthné Tóth Borbála, Horváth József dr.:
187-190
Palócföldi párhuzamok
1996 – Július


1996. július
223-293. oldal

Buk Pál dr., Ujhelyi Mária dr.:
225-233
A kötődés filogenetikai hátteréről
Sárvári György dr.:
235-248
Az interpretáció mint művészi élmény és terápiás lehetőség. A segítő kapcsolat pszichológiájának ismeretelméleti háttérelemzése a filozófiai hermeneutika művészetfelfogása alapján
Berghammer Rita dr.:
249-259
Különböző típusú krónikus fejfájásban (migrén, tenziós és cluster típusó fejfájás) szenvedő betegek pszichoterápiája
P. Tóth Béla dr.:
261-277
A valláslélektan szempontjai. Elméleti megfontolások a pasztorálpszichológia létjogosultságához
1996 – Szeptember


1996. szeptember
297-361. oldal

Süle Ferenc dr.:
299-315
Adatok a szektaképződés mélylélektanához és a fanatizálódás identitáspatológiájához
Herold Péter dr., Tényi Tamás dr., Trixler Mátyás dr.:
317-324
Katatónia és self-működés
Berhammer Rita dr.:
325-328
Egy szociális fóbiás beteg kezelése viselkedésterápiás és szuggesztív módszerekkel
1996 – November


1996. november
365-428. oldal

Tardy József:
367-372
Zene és imagináció
Kelemen Gábor dr.:
373-387
Az addiktológiai konzultáció néhány antropológiai kérdése
Túry Ferenc dr.:
389-392
Mi van a hájmögött? A “kis gömböc” története
Dr.Kovácsné Török Zsuzsa dr.:
393-397
Hol van a Kisherceg: a csillagokban, vagy a szívünkben?
1995 – Február


1995. február
5-72. oldal

Adolf-Ernst Meyer:
5-16
A novellaszerű esetleírás helyett inkább interakció történet!
Emmy van Deurzen-Smith:
17-23
Az ontológiai bizonytalanság kérdésének újraértelmezése
Hans-Martin Rothe:
25-32
Az emóció védettsége a terápiás kapcsolatban. “Áttétel” és “viszontáttétel” az egzisztencia-analízisben
Koltai Mária dr., Kelemen Gábor dr. Magasi Ilona:
33-38
Az élők bűntudata – a gyász és identitás megrendülésének összekapcsolódása a családban
Haraszti László dr.:
39-43
Tűnődések a szorongásról
Tényi Tamás dr.:
45-46
A módszerspecifikusság és annak filozófiai antropológiai konzekvenciái a pszichózis kezelése során
1995 – Április


1995. április
77-142. oldal

Vas József dr.:
77-105
A szkizofrén pszichózisok hipnoterápiás lehetőségeiről
Süle Ferenc dr., Unger Klára dr.:
107-116
Mesék és mítoszok mint a jungi individualizáció modelljei
Egon.E. Fabian, Gabrielle von Bülow:
117-119
A humor jelentősége a pszichoterápiában
Jádi Ferenc dr.:
121-132
Improvizáció és ontológia
1995 – Június


1995. június
147-233. oldal

Buda Béla dr.:
149-153
A lelki egészségmegőrzés és személyiségfejlesztés (mentálhigiéné) lehetőségei az iskolában
Kézdi Balázs dr.:
155-156
Család és iskola
Kelemen Gábor dr.:
157-163
A mentálhigiéné mentalitásának kérdése és a kérdések funkciója a mentálhigiénében
Süle Ferenc dr.: Unger Klára dr.:
165-169
A szeretetszolgálatok mentálhigiénés jelentősége és mint a pszichoterápia kutatási területe
Vikár György dr.:
171-173
Gondolatok a mentálhigiéné hazai helyzetéről
Georges Baal:
175-184
Egy freudi és lacani pszichoanalitikus színházelmélet körvonalai – különös tekintettel a színész szerepére
Pintér Gábor dr.:
185-189
A pszichodráma világa
Nagy Márton:
191-193
Egy csoportanalitikus tépelődése a táncterápiáról
Tényi Tamás dr.:
195-198
Álom és pszichózis
1995 – Augusztus


1995. augusztus
239-312. oldal

Gábor I. Keitner dr., Ivan W. Miller dr.:
239-250
A farmakológiai és pszichoszociális kezelés együttes alkalmazása a depresszió esetében
Haraszti László dr.:
251-262
A fóbiák pszichoterápiája
Kállai János dr.:
267-271
A szorongásos állapotok tér-vonatkozásai
Franc Peternel:
273-278
A pszichoterápiás csoport befejezése
1995 – Október


1995. október
315-389. oldal

C.Molnár Emma dr., Németi Margit dr., Tóth-Pál Ernő dr., Papp Csaba dr.:
317-320
A genetikai tanácsadás dilemmája a Fabry-betegség prenatális diagnosztikája kapcsán
Molnár Gábor dr.:
321-332
A pszichés mechanizmusok szerepe az allergiás bőrbetegségek kialakulásában
Schnell Endre dr.:
333-341
Bálint Mihály elméleti munkássága a holosztikus orvosi gondolkodás tükrében
Raffai Jenő dr.:
343-349
Az intrauterin anyareprezentáns
Orosz Ágnes dr.:
363-368
Párterápiás esetismertetés
1995 – December


1995. december
395-465. oldal

Kelemen Gábor dr., Koltai Mária dr.:
397-406
A Tragédia Madách Imréje
Tényi Tamás dr.:
407-422
A pszichoanalitikus pszichológia új korszaka. A Self-szerveződés elmélete
Kurt Buchinger:
423-427
A szupervízió politikai robbanóerejéről: a szupervízió tanácsadás és nem politika
Kotsis Ádám:
429-436
A személyes tudás logikája. Polányi Mihály ismeretelmélete és a pszichoterápia
1994 – Március


1994. március
5-84. oldal

Jürgen Hargens:
7-11
A kliens háza és lakása: játéktér, vagy ellenséges ország?
Tom Andersen:
13-18
A kapcsolat, a nyelv és az előzetes képzetek a reflexiós folyamatokban
Thomas Szasz:
19-26
Nézeteim a pszichiátriáról
Vikár György dr.:
27-30
A szenvedés és a halál motívumai Ferenczi Sándor klinikai naplójában
Tényi Tamás dr.:
31-37
Egy Spiró-dráma Self-pszichológiai elemzése
Oldal Krisztina, Verseghi Anna:
39-44
Terápiás megközelítések “átfedése” egy agysérült rehabilitációja kapcsán
C.Molnár Emma dr.: Ben Ali Nour E.H. dr., Varga István dr., Csabay László dr.:
45-53
Intrauterin retardáció kezelése kathexis pszichoterápiával
Sitku Valéria:
55-57
” és adott neki egy szennyes inget “
Körmendy György dr.:
59-66
Menterscwaige, a megvalósult elmélet és az elméletté
1994 – Június


1994. június
87-184. oldal

Szőnyi Gábor dr., Füredi János dr.:
89-96
A magyar pszichoterápiás képzés rendszere
Lust Iván dr.:
97-99
Belső és külső között. Az analitikus tér fenntartásának problémái a csoportanalízisben
Zalka Zsolt dr., Gál Béla:
101-106
A hatalom mintái a nagycsoport szövetében. Kulturszemiotikai bepillantás
Tényi Tamás dr.:
107-110
Egy posztmodern Self-koncpeció megjelenéséről egy korai John Barth regényben
Joseph D. Lichtenberg:
111-123
Párhuzamok a csecsemő-megfigyelések eredményei és a felnőtt (különösen a borderline és nárcisztikus személyiségzavarban szenvedő) betegek kezelésének eseményei között
G.A. Vassiliou, V.G. Vassiliou:
125-128
Anthroposz, mint rendszer
G.A. Vassiliou:
129-131
Az analóg kommunikáció, mint a családi rendszer terápiába való bevonásának eszköze
G.A. Vassiliou:
131-132
Támogató-tanító kontextus nyújtása családok részére
G.A. Vassiliou:
132-132
Rövid ismertetés az athéni Anthroposz Intézetről
Hugh Jenkins:
133-138
“Családterápia”. Családterápiás képzés Magyarországon
Hugh Jenkins:
139-146
Családterápia – a gondolkodás és gyakorlat fejlődése
Jürgen Hargens:
147-154
Néhány megjegyzés a rendszerszemléletű paradigmához
Sitku Valéria:
155-161
“Sötétben nőttem föl”
Forgács Attila dr., Németh Marietta:
167-176
A korai emlékek komplex elemzése egy endokrinológiai betegnél
1994 – Október


1994. október
187-260. oldal

Alanen, Y.O., Lehtinen, K., Räkköläinen, V., Aaltonen, J.:
189-198
Az új szkizofréniás betegek szükségletekhez igazodó kezelése: a Turku Project tapasztalatai és eredményei
Aaltonen, J., Räkkoläinen, V.:
199-204
A szkizofrénia szükséglet-specifikus és szükséglethez alkalmazkodó kezelésének szemiotikus értékelése
Charis Katakis:
205-207
Választás és elköteleződés
Alfried Längle:
209-214
Rábízhatom-e magam az érzelmeimre?

214-215
A fordító néhány kritikai megjegyzése. A. Längle válaszából. Viszontválasz: folytatódó vita
Tényi Tamás dr.:
217-218
Gondolatok a pszichoterápia etikájáról
Tényi Tamás dr.:
219-219
Hason-másság
Herold Róbert dr., Tényi Tamás dr., Trixler Mátyás dr.:
221-222
A pszichoszintetikus viszontáttétel szerepe pszichotikus páciensek pszichoterápiájában
Sitku Valéria:
223-225
Emészthetetlenségek – Eta pszichikus kövei
Sitku Valéria:
226-228
La Sagrada Familia
Antalfai Márta dr.:
229-234
Gondolatok a diabetes mellitus pszichés háttértörténéseiről egy fiatal nőbeteg esetismertetése kapcsán
1994 – December


1994. december
263-336. oldal

Kelemen Gábor dr., Koltai Mária dr.:
265-274
A “halálálmok” mentálhigiéniai és antropológiai jelentősége
Egon Fablan:
275-279
Gondolatok az Ödipusz-komplexus csoportdinamikájáról
Jürgen Hargens:
281-284
Kisebbség-többség. És mi az érem harmadik oldala?
Barczy Magdolna dr., Füredi János dr.:
285-296
“A vér nem válik vízzé”. Egy agorafóbiás páciens párterápiája
1993 – Március


1993. március
3-68. oldal

Pintér Gábor dr.:
5-19
A pszichoterápiakutatása. Elmélet, módszerek, eredmények
Vas József dr.:
21-33
Halál- és újjászületés-analógiák a pszichoterápiában
Süle Ferenc dr.:
35-42
A valláslélektan aktualitása a pszichoterápiában
Lajkó Károly dr.:
43-51
Pánikbetegség kezelése viselkedéstani modell alapján
1993 – Június


1993. június
71-134. oldal

Jürgen Hargens, Uwe Grau:
73-82
Együttműködés, reflexió, nyitás és a metadialógus: egy konstruktivista alapokon álló szisztematikus megközelítés vázlata
Blümel Ferenc dr.:
83-91
A terápiás kapcsolat és a terapeuta szerepe a pszichoterápiás változásban
Fekete Sándor dr., Tényi Tamás dr.:
93-99
Zeneterápia és pszichiátria
C.Molnár Emma dr.:
101-107
Kathexis pszichoterápia. Az anyai személyiségrész mobilizálása, az anya-magzat kooperáció és kommunikáció fejlesztése
Tényi Tamás dr., Trixler Mátyás dr.:
109-111
Adatok a nem-euklédeszi geometria kórlélektanához
Vas József dr.:
113-128
Irma írmagja. Pszichoterápiás passió megszállottságról és megtisztulásról
Tényi Tamás dr., Csizyné Nagy Csilla:
129-130
Az Ördögűző c. film indukálta traumás neurózis esete
1993 – Október


1993. október
141-197. oldal

Hugh Jenkins, Karl Asen:
143-149
Családterápia a család nélkül: egy rendszerszemléletű gyakorlat vázlata
Bagdy Emőke dr., Erdélyi Ildikó dr.:
151-159
Önismereti célú pszichodráma csoportok játékdinamikájának aktometriai profil-elemzése
Kelemen Gábor dr., Koltai Mária dr.:
161-170
Kapcsolati drámai művek elemzése a családterapeuta képzés keretében
C.Molnár Emma dr., E.H. Ben Ali Nour dr., Csabay László dr., Varga István dr., Szabó Miklós dr., Pászthy Bea dr.:
171-176
A kathexis pszichoterápia lehetőségei az intrauterin retardáció kezelésben
Forián Szabó István dr.:
177-183
Áthallások. Tudomány-e a pszichoterápia? És ha…, akkor miféle?
1993 – December


1993. december
199-255 oldal

Kelemen Gábor dr., Koltai Mária dr.:
201-210
Élménycentrikus álommunka a pszichoterápiában
Csuhai Cs. Klára dr.:
211-223
Az acting out pszichoanalitikus értelmezésének alakulása
Döme László dr.:
225-245
A borderline és nárcisztikus személyiségzavar pszichodinamikai alapjainak és pszichoterápiás megközelítésének áttekintése
1992 – Október


1992. október
3-61. oldal

Szőnyi Gábor dr.:
5-10
A szakma szeretete
Kelemen Gábor dr.:
11-20
A pszichoterápia és az öngyógyítás spirituális dimenziója
Uwe Grau, Jürgen Hargens:
21-26
Metaforák a kérdezésben
A Kiel-Meyn-i konzultációs modell gyakorlata
Jürgen Hargens, Uwe Grau:
27-30
Konstruktivista szemléletű szupervízió
Pintér Gábor dr.:
31-40
A szociális atom és az önkép a pszichodrámában
Sitku Valéria:
41-44
Az Odüsszeusz-effektus, avagy az elfojtott nemiség transzformációja indítékszegény beteg analitikus pszichoterápiájában
Kelemen Gábor dr., Koltai Mária dr.:
45-52
Mentális donjuanizmus. Az Ibsen-drámák szerepe a fiatal Lukács György élményintegrációjában

Vissza