A legfrissebb szám

Pszichoterápia

A pszichoterápiás módszereken alapuló gyakorlat szakmai folyóirata

30. évfolyam 2. szám, 2021. május

Tartalom

A szerkesztő előszava

Bokor László, Takácsy Márta, Benkő Henrietta

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

Endresz Hajna: Szubjektív képek, tapasztalatok a pszichoterápia múltjáról és jelenéről

Esszétanulmány

Szőnyi Gábor: „Offline terápia”

Devecsery Ágnes: Hozzászólás Szőnyi Gábor: „Offline terápia” című esszétanulmányához

Rapcsányi Éva: Hozzászólás Szőnyi Gábor „Offline terápia” esszétanulmányához

Tari Annamária: Hozzászólás Szőnyi Gábor tanulmányához

Vizin Gabriella: Reflexiók Szőnyi Gábor esszétanulmányára

Szőnyi Gábor: Válasz a hozzászólásokra

Esettanulmány

Spányik András, Kovács Györgyi, Csáki Csilla: Az orvos-beteg kapcsolat szempontjainak átgondolása Bálint-csoport segítségével, valamint a kapcsolat interszubjektív szempontú elemzése egy esetismertetés nyomán

MŰHELY

Műhelytanulmány

Ványi Dániel: Életközpontú terápia. Ízelítő Manu Bazzano munkásságából

Műhelybeszámoló

Ládonyi Zsuzsanna, Asztalos Bernadett, Donkó Erzsébet, Bucholczné Szombathy Mária: Párbeszéd az önismeretről és a készségfejlesztésről a szociális szakemberek képzéseiben. Három alkalmas szakmai fórum a képzőhelyek képviselőivel, hallgatókkal és gyakorlati szakemberekkel

SZAKMAI KÖZÉLET

Interjú

Interjú Péley Bernadette-tel – Barna Mária, Berger Noémi

Görbe tükör

Egy páciens naplójából – ismeretlen szerző

Viták, hozzászólások

Vita: Ha lejegyzem, megjegyzem? – Vita a terápiás, konzultációs órán történő jegyzetelésről – Schmelowszky-Forgách Anna, Bérdi Márk, Csáky-Pallavicini Zsófia

Vita: Vita a pszichoterápiás szakma jövőjéről – Szőnyi Gábor

A terápiás gyakorlat etikai kérdései 34. – Kövesdi Andrea Wiesner Erzsébet Keresztesi Gréta

Retro – Szemezgetés a Pszichoterápia korábbi számaiból

Hírek

In memoriam Lénárd Kata – Ábrahám Ildikó, Árkovits Amaryl, Dorn Krisztina

Beszámolók

Konferenciák – Majoros AndreaBenkő Henrietta, Tiringer István Barna Mária Görbe Katalin

Könyvismertetések – Szőnyi Gábor Tiringer István

Szakkönyv- és folyóiratlisták

Szakmai programok

Szerkesztőségi közlemények

A szerkesztők előszava

Takácsy Márta, Bokor László, Benkő Henrietta

„Ez nem egy COVID-szám” – ezzel a félmondattal indult egy évvel ezelőtti májusi számunk szerkesztői előszava. A szerkesztőség ígéretet tett közös elhatározásunkra építve „… hogy a lap további számai meg fognak jelenni”. Ígéretünket sikerült betartani, bár akkor és ott még nem láttuk, hogy ez az első hullám okozta társadalmi és szakmaközéleti átmeneti bénultságban mennyi macerával fog járni.

A személyes találkozásra épülő konferenciánkat azonban idén sem tudjuk megtartani, vagyis akkori reményeinktől eltérően már második alkalommal vagyunk kénytelenek elhalasztani. A tavalyi „Kicsavarodás, becsavarodás” online műhelykonferenciánkat idén párhuzamos szekciókból felépülő konferencia követte. E szám megjelenésekor már lezajlott a kétnapos Fordulópont:érések és érkezések címet viselő esemény, ahol filozófiánkhoz híven igyekeztünk teret teremteni szakmai és személyes találkozásoknak, eszmecseréknek. A konferenciaprogram összeállítása során mind a tartalmi, mind a strukturális és a technikai vonatkozások kialakításában együtt dolgoztunk a programban résztvevőkkel, hogy adaptálódhassanak az online felület kommunikációjához. Bízunk abban, hogy gazdagító szakmai találkozásokhoz sikerült lehetőséget biztosítanunk.

A járvány indulása óta sok hónap és több vírushullám vonult el, és sok minden változott hétköznapjainkban és szakmai életünkben, gyakorlatunkban egyaránt. A COVID továbbra is velünk van. A szerkesztői előszó írásának időpontjában (április vége) továbbra is szűkíti lehetőségeinket a személyes kapcsolódásra, miközben gyarapodnak az online találkozási formák tapasztalatai.

Ha egy motívumot kellene kiemelni, ami a második lapszámunk írásaiban közös, az talán a személyesség lenne. Az írások hangvétele, témája érezhetően szerzőik gondolatai mellett elköteleződésüket, lelkesedésüket is tükrözi, így hasonló érzéseket mozgathatnak meg az Olvasóban is.

Újabb szubjektív darabbal, Endresz Hajna írásával folytatódik a pszichoterápia múltját, jelenét és jövőjét bemutató tanulmánysorozat. Intapusztától a működésüket alakító és szilárdító pszichoterápiás osztályokon át a mozgás- és táncterápiáig élményeket kaphat az Olvasó arról, milyen is volt csecsemőnek, ifjú gyakornoknak, családos képződőnek, illetve milyen most tapasztalt, kísérletező kiképzőnek lenni hazánk pszichoterápiás szcénájában.

Előző számunkhoz hasonlóan most is kértünk hozzászólásokat egy – véleményünk szerint – nagyon aktuális kérdést feldolgozó esszétanulmányhoz a téma sokoldalú körüljárására. Szőnyi Gábor Offline terápia című esszéje nyomán a tanulmányhoz írt hozzászólások és a viszontválasz mentén igazi, mély szakmai párbeszéd alakul az online és offline terápiák használhatóságáról, érvényességi köréről.

Igazi gyöngyszem is bekerült 30. évfolyamunk ezen számába, Spányik András, Kovács Györgyi, Csáki Csilla esettanulmánya a Bálint-csoport módszerébe enged bepillantást egy konkrét orvosi eset kapcsán.

Műhely rovatunkban Ványi Dániel szakmai alapossággal és lelkesedéssel mutatja be Mano Bazzano elméletét. A 2018/19-es tanévben a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézete szakmai fórumot szervezett a képzés alatti önismeret és pályaszocializáció témájában, amiről lapunk hasábjain olvashattak. Örömteli, hogy a szociális szakemberek képzésében hasonló kezdeményezés indult. Szakmai párbeszéd, melyről Ládonyi Zsuzsanna, Asztalos Bernadett, Donkó Erzsébet, Bucholczné Szombathy Mária jóvoltából mi is hírt adhatunk.

Közéleti rovatunk kilépett lapunk nyomtatott oldalairól. Jelen lapszámunk megjelenését megelőzően, áprilisban, a folyóirat oldalain túl online felületeinken – Facebook oldalunkon, a honlapunkon, körlevelek formájában – is tájékoztattuk, s terveink szerint a jövőben is fogjuk, a pszichoterápiás szakma széles körét az aktuális szakmai történésekről, szakmai szervezetek működéséről. Elsőként az egészségügyi szakmai kollégiumok pszichoterápiát képviselő tagozatainak működésével kapcsolatban tettünk közzé tájékoztatót. A két tagozat:

  • Klinikai szakpszichológia és pszichoterapeuta klinikai szakpszichológus tagozat
  • Pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel) tagozat

Az online tájékoztatás folytatásaként a felvetődő kérdések érdemi megtárgyalására és a pszichoterápiás szakma kapcsolódó szempontjainak megjelenítésére teremtünk lehetőséget a pszichoterápiás szakma jövőjéről indított vitával. A vitaindítót Szőnyi Gábor írta „Merre tart – merre tartson a hazai pszichoterápia?” címmel. Várjuk hozzá olvasóink véleményét, szempontjait, hozzászólásait. A vita, mint valamennyi vitarovatban megjelenő írás, honlapunkon is követhető lesz majd.

Sajnos ebből a lapszámból sem maradt ki a gyász és búcsú. Lénárd Kata fájdalmasan fiatalon hunyt el, közvetlen kollégái soraival emlékezünk rá. Kata alakja megidéződik abban a beszélgetésben is, melyre Péley Bernadette-et invitálta szerkesztőségünk. Őszinte, személyes, a nehéz szakmai kérdésekről saját véleményét nyíltan megfogalmazó, izgalmas interjút olvashatnak a Magyar Pszichológiai Társaság elnökével.

Tavaszhoz illően humor is jutott ebbe a számba. Volt főszerkesztőnk fiókjából került elő egy gyöngyszem Görbe tükör rovatunkba, szerzője előttünk is rejtély. Bárki ráismer keze nyomára, jelezze a szerkesztőségben!

TANULMÁNYOK

Felkért tanulmány

Tanulmányok

Felkért tanulmány

A kerek évfordulók az ünneplés mellett általában emlékezésre, visszatekintésre késztetnek. 2021-ben a folyóirat 30. évfolyama jelenik meg. Az év során többféle módon reflektálunk majd a jubileumra. Egyik módja ennek, hogy felkértük négy generáció képviselőjét, hogy tanulmány formájában a szakmai és a személyes-szubjektív szempontokat átgondolva elemezze, értelmezze a hazai pszichoterápia elmúlt és elkövetkezendő harminc évét. Arra kértük őket, hogy saját nézőpontjukon keresztül tekintsék át a pszichoterápia alakulását, fontosabbnak ítélt pontjait, ők milyen szerepben voltak akkor, és hol tartanak most. Kíváncsiak voltunk, hogyan/miben látják a fejlődést, milyen elakadásokat érzékeltek az idők során, melyek voltak a kritikus pontok. Kértük, hogy osszák meg az Olvasókkal azt is, szerintük mit tartogat a jövő. Terveink szerint minden számban egy újabb generáció élményei, szempontjai jelennek majd meg, hogy az év végére összeálljon egy meglehetősen árnyalt, szakmai-szubjektív kollázs.

E kollázs második darabja Endresz Hajna írása.

a szerkesztőség

Szubjektív képek, tapasztalatok a pszichoterápia múltjáról és jelenéről

Endresz Hajna

A tanulmány képek, benyomások, és érzések, valamint az ezek talaján született gondolatok leírása a pszichoterápiás szakma múltjából, jelenéből és a jövőjéhez kapcsolódóan. Középgenerációs szakember tapasztalatai, vállaltan esetleges és esendő szubjektív narratívák, élmények a történeti emlékezés jegyében. Megjelenik benne a pszichiáter, pszichológus szülők által alapított család képe az 1960-as években Intapusztán, az 1980-as évek tapasztalatai az ország néhány pszichoterápiás szemléletű intézményében és a Pszichoterápiás Hétvégen. Szól a fiatal pszichológusok és orvosok közt érzékelt szakmai attitűd különbségéről, a pályakezdés kalandjairól és nehézségeiről és a magánéleti és szakmai szempontok összeegyeztetésének bonyolult helyzeteiről. Leírom a pszichodinamikus mozgás- és táncterápia módszerével való találkozást és a testi-mozgásos önérzékelésben való elmélyülés hatásait szemléletemre és a verbális terápiás munkám hétköznapjaira. Tapasztalatokat és ezeken alapuló gondolatokat osztok meg a különböző szemléletek párhuzamos használatának előnyeiről, a képzési elvárások túlzott szigoráról és a magánrendelésben dolgozó terapeuta lélektani helyzetéről, sajátságairól, valamint a kiégés elkerülésének és a szakmai stabilitás megszerzésének néhány aspektusáról.

Kulcsszavak: szubjektív narratívák – pszichoterápia-történet – életfeladatok és szakmai elvárások – mozgás- és táncterápia – önérzékelés

Esszétanulmány

„Offline terápia” (cím)

Szőnyi Gábor

A távterápiák összességében eddig lassú megjelenését hirtelen exponenciálisan felgyorsította a COVID-19. A járványhelyzet árnyékában ugyanakkor nehézzé vált a hagyományos, személyes részvételű – offline – terápiák és az online eljárások egymás tükrében szemlélése, párbeszédbe hozása.

A szerző kiindulása, hogy az online szetting önálló pszichoterápiás alaphelyzet, amihez az egyes módszerek specifikusan illeszkedhetnek. Ha elfogadjuk ezt a kiindulást, akkor túl tudunk lépni azon, hogy az offline terápiákat akarjuk egy az egyben átformálni online eljárásokká. Új nézőpont, ha az online terápiák felől is rátekintünk az offline terápiákra. Így könnyebb egybevetni, hogy melyikben mi a többlet, mi kerül háttérbe, melyik módszer melyikhez illeszkedik-illeszthető jobban.

A szerző véleménye szerint egy hosszú folyamat elején vagyunk, amikor új – online – eljárások alakulnak. Ehhez hozzátartozik, hogy széles szakmai együttműködésben fejlődjék a vonatkozó elmélet, alakuljanak ki a képzési szempontok, a gyakorlat paraméterei, szakmaetikai követelményei. Kiemelten fontos kérdésnek tartja az offline-online/online-offline váltás folyamatának, sajátosságainak beépítését ebbe a munkába. Aggodalmának ad hangot, hogy ha nem indul el érdemben ez a szakmai munka, az a pszichoterápia társadalmi helyének, befogadottságának gyengüléséhez vezet.

Kulcsszavak: online terápia – offline terápia – terápiás alaphelyzet – képzés – társadalmi befogadottság

A tanulmányhoz Tari Annamária, Devecsery Ágnes, Vizin Gabriella és Rapcsányi Éva írt hozzászólást, melyre Szőnyi Gábor viszontválaszban reflektált.

Esettanulmány

Az orvos-beteg kapcsolat szempontjainak átgondolása Bálint-csoport segítségével, valamint a kapcsolat interszubjektív szempontú elemzése egy esetismertetés nyomán

Spányik András, Kovács Györgyi, Csáki Csilla

Tanulmányunkban egy gyermekgyógyász-allergológus szakorvos Bálint-csoporton előadott esetét ismertetjük. Az esethozó szakorvos (Csáki Csilla) és a cikk írói (Kovács Györgyi, Spányik András) egyaránt egy magán egészségközpont dolgozói. A tanulmányban bemutatott Bálint-csoporton az Egészségközpont szomatikus szakorvosai, valamint a pszichoterápiás team pszichológusai, pszichoterapeutái egyaránt részt vettek. A bevezetőben röviden bemutatjuk interdiszciplináris közösségünkkel kapcsolatos integratív szakmai törekvéseinket, valamint a szakmai csoportok működési elvét. Tanulmányunkban kísérletet teszünk a Bálint által megfogalmazott orvos-beteg találkozás kapcsolati történéseinek kortárs pszichoanalitikus szempontok szerinti átgondolására. Az orvos-beteg kapcsolat áttételi és viszontáttételi aspektusain túl az orvos-beteg kapcsolat lehetséges nem-interpretatív mechanizmusait és technikai aspektusait járjuk körül. A felvetés elméleti alapját az 1995-ben alakult Boston Change Process Study Group (BCPSG) által kidolgozott és publikált szakirodalom képezi.

Az esetleírásban és az elemzésben hangsúlyos szerepet kap a páciens által elszenvedett koragyermekkori egészségügyi trauma és az anya-gyerek kapcsolat tünetekre gyakorolt hatása. Az esetet a szakorvosi esetismertetés biológiai aspektusai mellett az orvos-beteg kapcsolat interszubjektív szempontjai szerint gondoltuk végig. Igyekeztünk bemutatni, hogy az orvos és páciens kapcsolata milyen jelentős szerepet kapott a páciens tüneteinek enyhítésében.

Kulcsszavak: Bálint-csoport orvos-beteg kapcsolat interszubjektív megközelítés

Műhelytanulmány

Életközpontú terápia. Ízelítő Manu Bazzano munkásságából

Ványi Dániel

Az alábbi tanulmányban a Manu Bazzano munkáiból kibontakozó életközpontú pszichoterápiás szemléletet mutatom be röviden. A szemlélet a Zen buddhista hagyományra, a filozófiai ellenhagyományra és a személyközpontú, az egzisztencialista és a pszichoanalitikus pszichoterápiás megközelítésekre épít. Az élet megbecsülését, az aktív erők kibontakoztatását és a felszíni személyiségváltozás helyett a mélyreható transzformációt jelöli ki célként. Rámutat a különálló, fix lényegiséggel rendelkező én illuzórikus mivoltára, és ezzel párhuzamosan a valóság megfoghatatlan, állandóan alakuló természetére. Mindebből egy új, a bemerevedett személyes és társadalmi struktúrák radikális meghaladására ösztönző terápiás és életszemlélet bontakozik ki. Ez a nézőpont az élet bizonytalanságát, a vele járó szenvedést és örömöt egyaránt elfogadja, az életet önmagában vett, külső céloktól független értéknek tartja. Nem tartja lehetségesnek a tudattalan teljes tudatosítását, kívánatosnak tartja viszont a ráébredést a tudatos tapasztalás megragadhatatlan, ilyen értelemben tudattalan minőségére.

Kulcsszavak: az élet megbecsülése kibontakozó létezés az én és a valóság megfoghatatlansága transzformáció a tudatos tudattalanítása

Vissza az előzőre